Tolnai Népújság, 2004. október (15. évfolyam, 230-254. szám)
2004-10-09 / 237. szám
TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2004. OKTÓBER 9., SZOMBAT ALMANACH 2004 MADOCSA 11 Itt érdemes élni A Duna széles árterén, Dunaföldvár és Paks között fekvő, valamivel több mint kétezer lelket számláló község ősi, Árpád-kori település. Lakóinak megélhetését századokon keresztül a halászat és a gyümölcstermesztés biztosította. Ma már a szőlő- és bortermelés jelentősebb. Munkát a városokban, elsősorban Pakson talál a lakosság nagy része. Közösség, amelyben érdemes élni, közösség, amely cselekszik a település jelenéért, jövőjé- ^ ',i J ért és amely büszke hagyományaira - jellemzi a falu lakosságát GELENCSÉRNÉ TOLNAI KÚRA polgármester. így van ez akkor is, ha talán még soha nem élt meg olyan nehéz esztendőt a község önkormányzata, mint az ideit. A költségvetés forráshiánya 13 millió forint, ám ez lenne a kisebbik baj. Komoly gondot okoz, hogy megjelent a faluban a munkanélküliség, sajnálatosan ma már az önkormányzat a legnagyobb munkáltató. A mezőgazdasági szövetkezet már korábban megszűnt. Bezárt a varroda, elsős’&rban nők vesztették el munkahelyeiket. Szerencsére a madocsai ember mindig is „több lábon állt”, képes a változtatásokra - mondja a polgár- mester asszony. Bíztató az is, hogy a kaposvári tulajdonú Madagró Kft. komoly fejlesztésekbe kezdett a szarvasmarha- és sertéstelepeken, úgy tűnik hosszú távú elképzelésekkel. Ez munkahelyeket jelenthet és adóbevételeket is. Az önkormányzatnak ingatlanjai nincsenek, a földterületeket pedig nem szándékoznak eladni, hiszen azzal a jövőt élnék fel, a bérleti díjakból származó bevételekre szüksége van t) költségvetésnek. A legfontosabb törekvés az intézmények - iskola, óvoda - megtartása, hiszen ezek jelenük a település megtartó erejét. Az állami normatívákból 66 millió forint a bevétel, ezt 29 millióval kell kiegészíteni saját forrásokból. A színvonalat meg kell őrizni - vallja Gelencsérné Tolnai Klára, sőt arról is szól, hogy korszerűsítésre készülnek. Az egykori téesz székházat- amelyet soha nem használtak- jó tíz éve megvásárolta az ön- kormányzat, a felső tagozatot szándékoznak ide telepíteni. így és cselekedni egy oktatási centrum alakulhat ki, hiszen közvetlen szomszédságba kerül a két iskolaépület és a sportcsarnok, megszűnik az áldatlan helyzet, hogy a felsősök a Templom térről kerékpároznak ebédelni. A tervek elkészültek, építési engedély is van, ám az idén elutasították a 198 millió forintra szóló pályázatukat. Jövőre újra benyújtják, a polgármester asz- szony bízik abban, hogy sikerrel. Amennyiben megvalósul a terv, a jelenlegi felső tagozatos épület felszabadulna, értékesíteni lehetne, elsősorban munkahelyet teremtő vállalkozásra gondolva. A gondok ellenére pesszimizmusra nincs ok. A község infrastruktúrája szinte teljes, létezik immár a kábeltelevíziós hálózat is, a közterületek pedig szépülnek, nem utolsósorban a már említett közösségi erőnek köszönhetően. A református templom évszázadai A község jeles napjai Borverseny Az elmúlt évtizedek hagyományának megfelelően februárban tartják a faluban a borok versenyét A mintákat egy bizottság gyűjti be, majd következik az értékelés, három kategóriában: fehér-, vörös- és óbor. Az ünnepélyes eredményhirdetést és az oklevelek átadását évek óta a nőnapi bál keretében tartják a faluházban. A búcsú Pünkösd utáni második vasárnapon búcsút tartanak a faluban. Az időpont évről évre változik, hiszen pünkösd napjai húsvéthoz kötöttek. A búcsú egyébként a templom, vagy egyházközösség védőszentjének ünnepe, vagy a templom felszentelésének emlékünnepe a római katolikus vallásban. A falu lakosainak jelentős hányada református, de a szájhagyomány szerűit ők is szerettek volna ilyen ünnepet, ezért nem a védőszenthez, hanem az egyik legnagyobb református ünnephez kötötték az időpontot. Falunap Augusztus 20. környékén, általában hétvégén falunapot rendeznek, halászléfőző-verseny- nyel a faluházban. A programot hajnalig tartó bál zárja. Szüreti bál A református templom tornyának alsó szintjei középkoriak. Ez az alsó néhány szint gondosan faragott, jó minőségű kvá- derkövekből áll. A torony egykor négyzet alaprajzú lehetett, mintegy 5-5 m-es oldalakkal, de a református templom építésekor a hajót ívesen csatlakoztatták a toronyhoz. A torony falába az északi oldalon a református templom építésekor ajtót vágtak. A lábazat tanúsága szerint a református templom falaihoz is felhasználták 'a román kori köveket. A templom környékén található felszíni formák alapján valószínű, hogy a torony a kéttornyú apátság északi tornya lehetett. A középkori templom hajója a mai templom mögötti házsor felé nyúlt. A román kori apátsági templomot a Bikács (Bikácsi Magnus királyi főtárnokmester) nemzetség alapította 1145-ben a bencés rend számára, tehát egy nagyon korai nemzetségi monostorról van szó. Az akkori Madocsa jelentősége Esztergomhoz és Kalocsához volt mérhető. Jelentőségét mutatja, hogy 1225-ben a pápa a bencés rendi káptalan tartására jelöli ki, II. Géza maga is megajándékozta az apátságot. 1425 körül elnéptelenedett a falu és a kolostor is. A hagyomány szerint 1560-ban lett a lakosság református. A törökök kiűzésük előtt felgyújtották a templomot, de ezután az apátságnak még tekintélyes romjai állnak. Bohus, pécsi kanonok 1721-es vizitációja szerint „faragott kőből gyönyörű szép olasz stylben építve” áll még a templom, amit Tolna megye legszebb templomának tart. A templom két tornyát a pécsi székesegyházhoz tartja hasonlatosnak, és külön megemlékszik a tornyokat összekötő merész bolthajtás alakos szobrairól, és a „virágokkal cifrázott ablakművekről”. (A kettős torony létét igazolja egy régi pecsét is, melyet a Református Egyházközösség ismét használ.) Ez a leírás nyilván egy gótikus átépítésre is utal. A templomhoz csatlakozó kolostor romjai is álltak még ekkor. Az apátság pusztulását is ismerjük. Köveiből épült meg a bölcskei katolikus templom és a papiak 1796-ban. A mai madocsai református templom 1803-06 közt épült, egy korábbi szerényebb templom helyén, ami már nyilván felhasználta az apátság romjait. A helyi hagyomány tudni véli, hogy a középkori templom a mainál kisebb volt, a templom vége nagyjából a mai úrasztalnál volt. A templom tájolását figyelembe véve elképzelhető, hogy az egykori kolostor épületmaradványait találták meg egykor ezen a helyen. Az első szüreti bált Madocsán 1933 szeptemberében szervezte Földesi János. Az 1930-as évek végén, a 40-es évek elején a faluban négy kocsma volt, s mind a négyben egyenként tartottak szüreti bál. A rendezvények időpontja nem volt konkrét dátumhoz kötve, de mindig az aratás után, augusztus végén, szeptember elején tartották. 1956 után a művelődési ház szervezte a szüreti bált minden évben. 1984- ben különleges alkalom volt. Együtt öltöztek be kicsik, fiatalok és idősek. A kicsik alatt a gyerekeket, az idősek alatt a középkorosztályt kell érteni. Ettől kezdve minden évben két szüreti bált is tartottak: külön a fiataloknak és az „időseknek”. Kivétel volt ez alól az 1998-as felvonulás, amelyen a fiatalok és az idősek újra együtt vettek részt. Az írásokszerzője, a fényképek készítője: Rákosi Gusztáv. A hagyományok tisztelete nagyon fontos Szívesen jöttem, még szívesebben vagyok itt - vallja agócs mihályné, aki egy tanévet tudhat a háta mögött a madocsai általános iskola igazgatójaként. Paksról, a Bezerédj Általános Iskolából érkezett, szép tervekkel. - Nekem kell megismerni és elfogadni a falu hagyományait, értékeit, a szülők elvárásait, a gyermekeket - így indult a feladatnak és ma már úgy érzi, sikerült is mindezt megvalósítani. Ezzel együtt természetesen eleget kellett tenni - hangsúlyozva, hogy a tantestülettel és az önkormányzattal együtt - az uniós kihívásoknak és az oktatáspolitikai céloknak is. A legfontosabb, hogy a hagyományokhoz nem szabad hozzányúlni, tudomásul kell venni, hogy az iskola része a falu életének. Segíti ezt a családias légkör, a feltételek színvonala. Ugyanakkor meg kellett birkózni a kor kihívásaival; a hátrányból indulók felzárkóztatása, az esélyegyenlőség biztosítása és nem utolsósorban a tehetséggondozás megannyi erőfeszítést kívánt. Ezeket a célokat szolgálja a szakkörök megszaporodása, a nyelvtanulási lehetőségek bővítése. Reményt keltő módon épül a közösség A hagyományos vasárnapi istentiszteletek közössége kicsiny, mindössze ötven lélek körüli - mondja szabó SÁNDOR PÉTER lel- ; kész, aki öt esztendeje _■ > JfeL -i szolgálja a madocsai református gyülekezetét. A falu szinte teljes egészében kálvinista, egykori erős hitét jelzi, hogy a templom utolsó teljes felújításakor, 1927- ben négy lakóház árát adták ösz- sze. A jelen mégis reményt keltő, két kórus is él, a nagyobb és a csak gyermekekből álló heti rendszerességgel vesznek részt alkalmakon. A közösségépítés folyamata is sokszínű, alkalmazkodó a jelenhez. Egy példa a parókián rendezett nyári sátortábor, amelyen tavaly 10-15 gyermek vett részt, az idén már 31, és a szülők is ott voltak esténként, a Hl' tábortüzeknél. Táboroztak messzebb vidékeken - Móron - is, baba-mama klub létezik. Nem feltétlenül a hagyományoknak megfelelő alkalmak ezek a lelkész szerint, ám annak magvát megőrzők. Érthető, a gyökereitől, az erőforrásaitól hosszú időn át elvágott közösség esetében ez fontos - vallja - ezért kötelességünk a kezünkben lévő lehetősé- gekkél a magukra találást segíteni. Kiváló borok teremnek az Örsihegyen A madocsai határt is magában foglaló tolnai borvidék 1998- tól tartozik a borvidékek sorába, a szőlőművelés azonban régebbi keletű itt, egészen a rómaiakig visszavezethető. Nem mellékes a remek klíma sem, az enyhe tél, száraz, napfényes nyár és a félkötött, lösz és erdőtalaj sem. A szőlők az Örsihegyen vannak, ami közigaz- gatásüag még ma is Bölcskéhez tartozik, de már a XVII. században is madocsaiak művelték. A hegyen 136 hektár szőlőterület van a 300 madocsai gazda tulajdonában. Egyikük, ÁRKi ISTVÁN büszkén vallja, hogy ma már Tolna megye, a szekszárdi után talán legjobb borai teremnek meg itt. Nemcsak a termőhely adottságainak, hanem a madocsai gazdák szorgalmának, tanulni vágyásának köszönhetően. A 36 esztendeje folyó borbírálatok hozadéka a kitűnő minőség. A fajtaválasztásban is követték az igényeket, ma már a chardonnay, a tramini, a szürkebarát, a cabemet franc és sauvignon, a kékfrankos dominál. Nem véletlen, hogy a kölesdi Tolnatáj borversenyről Árki István és Bacs Sándor is nagydíjat, a megyei bírálatról Boldog István aranyérmet hozott. 1 i 1 ♦ L
