Tolnai Népújság, 2004. szeptember (15. évfolyam, 204-229. szám)

2004-09-24 / 224. szám

TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2004. SZEPTEMBER 24., PÉNTEK ALMANACH 2004 7- SZAKÁLY Gyuri bácsi mindig a földből élt Szakály nem is olyan régen még Regölyhöz hasonlóan „színma­gyar”, katolikus település volt, az itt élők földműve­lésből, állattenyész­tésből éltek. A Sza­badság utcában lakó 78 éves Szalai Gyuri bácsi is egész életé­ben a földből élt. Előbb arany-, ezüst- kalászos gazda volt, aztán a tée- szesítést követően sertéstelep­vezető, a munka mellett még az érettségit is letette. Pedig nem volt könnyű élete. Otthon, a háztájiban tehenet tar­tott, bikát nevelt leadásra, ser­tést hizlalt, baromfit tartott, köz­ben a téeszben is tette a dolgát. Hajnali négykor keltek, a fele­sége megfejte a teheneket, ő el­látta az állatokat, aztán a 25 lite­res kannát a biciklijére akasztva vitte a tejcsarnokba. A sertéste­lepen hét órakor kezdett, a fele­sége a cukorcsomagolóban két műszakban dolgozott. Amikor az asszony délutános volt, tíz órakor végzett, ilyenkor az esti fejés tizenegy órakor volt.- Három lányt neveltünk fel, nem akartuk, hogy ne­kik is ilyen kemény élet jus­son, mint nekünk, ezért igyekeztünk, dolgoztunk, tanít­tattuk őket. Mindhárom pedagó­gus lett, a legidősebb francia- orosz-német szakos középisko­lai tanár, a másik kettő óvónő - mondja büszkén. A kérdésre, hogy nevel-e még állatokat, Gyuri bácsi csak le­gyint. Áprilisban eladta az utol­só marháit, mert nem bírja a szíve, szívritmuszavara van. A baromfin kívül már csak három hízója van, abból is kettőt a gye­rekeknek nevel. Az emberek bizalmából polgármester ÖNKORMÁNYZAT Nincs adósságuk, hitel nélkül gazdálkodnak Szakály polgármeste­re 14 éve Balogh Árpádné.- Sosem felejtem el, hogy honnan in­dultam, Szakályban születtem az Alsze- gen. Engem minden ideköt, itt jártam álta­lános iskolába, itt la­kom, másutt el sem tudnám képzelni az életemet. Az érettségi óta a köz- igazgatásban dolgozom, a mun­kám a hobbim. Az emberek bi­zalmából lettem polgár- mester, minden egyes szívdobbanásommal ezt próbálom meghálálni. Bárhová megyek az or­szágban vagy külföldön, mindig csak azt nézem, mi az a szebb, jobb, amit nálunk is meg lehetne valósítani. Persze itt sincsenek aranyto­jást tojó tyúkok, minden forintot, bevételt, kiadást megné­zünk. Amire nagyon büszke vagyok, hogy azon kevés önkormány­zat közé tartozunk, ame­lyiknek nincs hitele, adóssága. Balogh Árpádné Meghallgatom mások véleményét is. Sajnos a képvi­selőtestületben nincs nyugdí­jas, ezért az ő problémáikat az utcánkban lakó Szalai Gyuri bácsitól próbálom meg­tudni, sok jó ta­nácsot kaptam már tőle. Mindig van a faluban eladó ház, jönnek idegenek, lete­lepednek, szívesen fogadjuk őket De azt azért elmondom, hogy olyan embereket szeret­nénk Szakály új lakosai között látni, akik az itteniekhez hason­lóan szorgos, dolgos munkával tartják el a családjukat és nem segélyből próbálnak megélni, mondta a polgármester. Nem kimondottan szőlőtermelő vidék Szakály, de a falu határában, a Kapos túlsó oldalán lévő dombokon jó vörös- és fehérborok te­remnek. A területen az 1700-as évek végétől termelnek szőlőt a község Hőgyész felé eső határában. Azóta éneklik a pincék hűvö­sében a gazdák: Jó bor, jó egészség, szép asszony feleség. Tájház diákoknak, turistáknak Az 1800-as évek végi, 1900-as évek eleji paraszti élet tárgyi em­lékei találhatóak meg az 1982- ben létrehozott szakályi tájház­ban. A múlt század elején még a falu lakosságának nagy része ilyen zsúpfedeles, döngölt, ta­pasztott falú, földpadlós, vülany, víz nélküli kis házban élt A tájház utcára néző tisztaszo­bájában a barnára festett dupla­ágy megvetve, a szekrényekben házi szőttesek, kézzel varrt alsó­szoknyák, ingek, nadrágok. A sa­rokban férficsizma. A belépőben kemence, kéményében füstölő, a napi élet színtereként szolgáló konyhában sarokpad, bölcső, ra­kott sparhelt, nehéz öntött vaslábasok, a fa­lon szenteltvíztartó, a szemöldökfa alatt do­hányvágó. Hátul kamra, fészer, tyúkól, disznóól, a fé­szerben lovas kocsi. Az udvarban pince. A tájházat nemcsak turisták látogatják ha­nem a helyi általános iskola diákjai is honis­mereti órákon. Az egykori paraszti élet színtere: a konyha Színpompás szakályi szüret Szépen feldíszített spediter kocsi a tavalyi szüreti felvonuláson Szakályban nem új kele­tű szokás a szüreti felvo­nulás, itt már a háború előtti években is megün­nepelték a szüretet. Az idősebb szakályi lakosok emlékeznek még hetven évvel ezelőtti szüreti fel­vonulásra is. Mivel ilyen régi hagyománya van a felvonulásnak, elképzel­hetetlen, hogy meg ne tartanák. A korábbi évek hagyo­mányához híven a szüreti felvo­nulást a faluban szeptember har­madik szombatján tartják, idén ez 25-ére esüt. A felkészülés már hetekkel korábban elkezdődik, előkerülnek a szekrényekből a színes, szép népviseletek, kike­ményítik a „péntölöket”, a fehér alsószoknyákat, előkészítik a pufándlikat (ez a soványabb nők csípőjét optikailag szélesíti, hogy jobban áüjon rajtuk a sok szok­nya), a bársonyszoknyákat, fehér ingváUakat, meUényeket, a me­nyecskéknek való fejdíszt, a pü- léL Férfiaknak a fekete nadrágot, meüényt, kalapot, hófehér inget, csizmát. Megzsírozzák a hintók, kocsik kerekeit, kifényesítik a lo­vak sörényét. Elindul az egyezte­tés, ki kivel melyik kocsira ül, ki lesz a bíró, kisbíró, jegyző. A fel­vonulás előre megírt forgató- könyv szerint történőt. Elöl a lovasok, utánuk a hintók, a spediter kocsik, majd a póni vontatta hintók haladnak, rajtuk a színpompás népvi­seletbe öltözött emberekkel. A menet a tájháztól indul és végigvonul a község utcáin. A menet élén a bíró és bíróné kocsija halad, őket követi a jegyző és a kisbíró. A bíró ko­csiját könnyű megkülönböz­tetni a többitől, mivel azt a hagyományoknak megfelelően kizárólag fehér krepp-papírral szabad feldíszíteni, míg a jegyző­ét rózsaszínnel. Idén először díjat kap a leg­szebben feldíszített hintó. A szüreti felvonulás utáni va­csorán mindenki az önkormány­zat vendége. Az ünnepség termé­szetesen hajnalig tartó szüreti bállal zárul. Befogadták őket a helyiek Szakályban külföldi áUam- polgár mindössze egy van, nagyvárosból ideköltözött viszont több. Ropatyi Mag­dolna élettársával két éve jött Budapestről Szakályba. Mielőtt a Kapos menti köz­ségre esett a választásuk, alaposan körülnéztek, Pest­től Szekszárdig vagy 80-100 há­zat megnéztek. Mint mondja, azért éppen itt telepedtek le, mert szép a vidék, jó a közleke­dés, és a ház, amit megvásárol­tak, közel van a vasút­állomáshoz. Végül, de nem utolsósorban, el­érhető közelségben van három gyógyfür­dő. Ez utóbbi azért fontos szempont a rokkantnyugdíjas nő­nek, mert immunbe­teg, reuma-, ízületi problémái vannak, amelyek rendszeres gyógykezelést igényelnek, a gunarasi gyógyvíz pedig csodá­kat tesz. A faluban nagyon kedvesen fo­gadták őket, Uyen jó szomszédai, mint itt, még sosem voltak, mond­ta. Katolikusok lévén, a templom­ban is rögtön kijelöltek egy padot nekik. Most pedig, hogy a szüreti felvonuláson az ő 16 éves lány­unokája is felvonul, a szembe szomszédjuk, Kiss Györgyné sa­ját, eredeti szakályi népviseletét ajánlotta fel, mondván, ne érezze kívülállónak magát a kislány, mert itt a helyiek Uyenkor népvi­seletben ülnek fel a kocsira. Ropatyi Magdolna Ingyen tankönyv, iskolatej, kakaóbiztos számítógép óvoda, iskola Jó körülmények között tanulnak az iskolások, játszanak az óvodások Boldog óvodások Szakály azon kevés Tolna megyei községek sorába tartozik, mely­nek nem csökken a lélekszáma. így aztán az általános iskolába 111 diák jár, az óvodába pedig 53 gyerek iratkozott be. Az iskolá­ban nyolc osztály van, évfolya­monként egy, 13 pedagógus tanít, köztük egy részmunkaidős. Az óvodában két csoport van négy óvónővel és két dadával. A szakályi oktatási és a gyer­mekintézmény, valamint könyv­tár pár éve Kéttyel közös társulás­ban működik gazdasági megfon­tolások miatt Az iskolák közös igazgatója Magyart Sándomé. A szakályi iskolában jó az okta­tás színvonala, az itt végzett gyere­kek a középiskolá­ban is megállják a helyüket - mondja Magyart Sándorné, hozzátéve, hogy nemzetiségi német oktatás van náluk, elsőtől nyolcadik osztályig oktatják az idegen nyelvet Informatikai oktatás az 5. osz­tálytól van heti két órában és idén először bevezették az első osz­tályban a táncoktatást Bár az anyagi lehetőségek egyre szőkéb­bek, az oktatási intézményben sport-, informatika- és táncszak­körre járhatnak a diákok. Délutá­nonként az alsó tagozatosoknak napközi van, a felsősöknek tanu­lószoba. Az iskola felszereltsége viszonylag jó, ami hiányzik, az a tornaterem, jelenleg ugyanis csak egy tornaszoba van. A fej­lesztés érdekében az iskola min­den pályázati lehetőséget megra­gad, mondta az igazgató, ennek köszönhetően sikerült tavaly a pedagógusoknak multimédia tananyag előkészítő tanfolyamot végezniük. Az iskolában több olyan szociá­lis juttatás van, amit más telepü­lések lakói megirigyelhetnek, így például idén is valamennyi diák ingyen kapta a tankönyveket, az önkormányzat támogatásának köszönhetően. Az idei tanévtől pedig minden gyerek, minden ta­nítási napon két deci iskolate­jet ihat az eredményes pályá­zatnak köszönhetően. Kevés település büszkél­kedhet olyan szép, korszerű, jól felszerelt óvodával, mint amilyen Szakályban épült 1992-ben. Az épület nemcsak belülről szép, bútorokkal, já­tékokkal jól felszerelt, hanem a parkja, kertje is az. Pár hó­napja az óvodások „kakaóbiz­tos” számítógépet kaptak, melyet az önkormányzat pályáza­ton nyert. Az óvodában szintén az önkor­mányzatnak köszönhetően he­tente kétszer logopédus foglalko­zik a beszédhibás gyerekekkel, hogy mire iskolaéretté válnak, ne küszködjenek Uyen problémával. Jól felszerelt iskolában tanulnak a szakályi diákok nwmfliWH! A település már 1273-ban, IV. László korában, Szakái, Zakal néven szerepelt. A falu magyar lakta terület volt. A község Fő utcáján, a 65-ös út meUett található az 1740-ben épült katolikus templom. A templomhoz a torony 1796-ban készült el. A községnek 1770- től van önálló plébániája. A falu val­lásos, kato­likus lakói előszere­tettel emel­tek szobrot védőszent­jeiknek. A községhá­za mellett Szűz Má­ria szobra található. A Széchenyi, Rákóczi utca ke­reszteződésében lévő Szent Já- nos-szobrot a Kelemen család állíttatta. A tájház utcájában található Szent Flóriánnak, a tűzoltók védőszentjének szobra. A katolikus templommal szem­ben a Szentháromság-szobor látható.

Next

/
Oldalképek
Tartalom