Tolnai Népújság, 2004. szeptember (15. évfolyam, 204-229. szám)

2004-09-18 / 219. szám

TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2004. SZEPTEMBER 18., SZOMBAT ALMANACH 2004 TE VÉL 7 Jóban, rosszban összetart a falu népe Az önkormányzat szívesen látná a munkahelyteremtőket FOTÓ: PÁL ÁGNES Bonyhád és Hőgyész kö­zött emelkedőkkel és lej­tőkkel tűzdelt, kanyargós út vezet Tevelre. A község­ben minden adott, ami a lakosság és a vendégként itt megfordulók kényel­mét szolgálja. Az utóbbi évek előrelépéseit Héri Lászlóné az itt élő embe­rek összefogásában látja. A Tevelre érkezőket egy szépülő falu képe fogadja. Látható, hogy az önkormányzat és a község lakói nagy gondot fordítanak környezetük szépíté­sére. A porták takaró- Héri Lászlóné sak, a házak előtt és a köztereken virágoskertek. Mint Héri Lászlóné polgár- mester mondja, az 1614 lelket számláló faluban az infrastruk­túra a napokban próbaüzemet kezdő, korszerű, környezetkímé­lő szennyvíztisztító teleppel tel­jessé válik. Ez után a lakosság életkörülményeinek javítása ad­ja az önkormányzat legfőbb fel­adatait. Hátrányosan érintette a falut a környék cipőiparának le­épülése. Megszűnt a hatvan főt foglalkoztató cipősüzem. Az ön- kormányzat helyet biztosítana azoknak a vállalkozásoknak, amelyek munkát adnának a tevelieknek. Emellett az önkor­mányzat tervei között szerepel egy új ivóvízkút fúrása és a Ko­vácsi falurészen szüárd burkola­tú út építése, és természetesen az intézmények jó színvonalú működtetése. Az Általános Mű­velődési Központ, amelyhez az óvoda, az általános iskola és a művelődési ház tartozik, jelen­tős szerepet játszik a falu életé­ben. Nagy gondot fordíta­nak a civil- és sportszerve­zetek támogatására is. Ez év elején újították fel a sportöltöző vizesblokkját, így az mára minden elő­írásnak megfelel. A polgár- mester asszony úgy tartja, hogy az utóbbi évek előrelé­péseiben az eredményes pályá­zatok mellett a lakosság jó hoz­záállásának van nagy szerepe. Ennek egyik szép példája volt az az összefogás, amely az augusz­tus 21-i szélvihar okozta károk helyreállításában megmutatko­zott. A bajba került családoknak első pillanattól kezdve voltak se­gítőik, mindenki azon dolgozott, hogy mielőbb tető kerüljön a fe­jük fölé. Egy hónap sem telt el, és a tizenöt ház megújult. Tevelen németek és bukovi­nai székelyek élnek, tisztelve egymás kultúráját. Tárgyi emlé­A falu látképe a Templom-dombról keiket közös tájházban őrzik. A székely és német énekkar gyak­ran szerepel együtt. Mellettük szinte minden esetben ott van a Teveli Fiatalok Egyesülete, amelynek tagjai főként a táncos hagyományokat mutatják be színpadon. A többi civil szerve­zetben, tartós közösségben is együtt vannak, közös progra­mokat szerveznek. A több mint száz főt számláló nyugdíjasklub tagjai havonta legalább egyszer találkoznak. Gyakran fogadnak vendégeket, ők maguk is sok­szor útra kerekednek, gyógy­fürdőkbe, színházba járnak. Látogatókban nincs hiány Tevelen. Sok vendég fordul meg a községben. A turizmus legje­lentősebb ágazata a vadásztu­rizmus. A kitelepített németek is sűrűn hazalátogatnak, sok család ápolja a rokoni és baráti kapcsolatokat. Legutóbb ez év májusában fogadtak egy Stutt­gart környékéről érkező csopor­tot a településen. A betérőknek a helyi Land hotel kínál kényel­mes szállást, jó ellátást. Emel­lett néhány család foglalkozik falusi vendéglátással. A telepü­lés jó adottságaira külföldiek is felfigyeltek. Egy holland és egy kanadai család talált otthonra Tevelen. Minden korosztályra figyelő németek A Német Kisebbségi Önkormány­zat nagy gondot fordít a nyelvápolásra, a hagyományőr­zésre, figyel a falu idős emberei­re és jó kapcsolatot tart a telepü­lés civil szervezeteivel. A Német Kisebbségi Önkor­mányzat megalakulása óta szép eredményeket tud felmu­tatni. Mint Propszt János el­nök mondja, egyik legfonto­sabb feladatuknak a német nyelv ápolását tekintik. En­nek érdekében támogatják az óvodai és iskolai nyelvokta­tást, amely nagyon eredmé­nyes. Az iskola tanulói közül továbbtanulásnál sokan vá­lasztják a nyelvi középiskolákat. A me­gyei németversenyeken a teveli gyere­kek mindig az élvonalban vannak. Min­den diáknak, aki sikeres közép- vagy felsőfokú nyelvvizsgát tesz, 5000 forin­tot vállalnak át a vizsgaköltségeiből. Tá­mogatják a német színházi látogatáso­kat, a német olvasótáborokban résztve­vőket. Lehetőségeik szerint áldoznak német nyelvű könyvek, kiadványok be­szerzésére. Másik nagyon fontos területnek a ha­gyományok őrzését, ápolását tartja Propszt János. Támogatásukkal műkö­dik az arany minősítésű német kórus dr. Antal Tamásné vezetésével. Ez a közösség sok kül- és belföldi baráti kapcsolat létrejöttében közreműkö­dik, és jó hírét viszi a falu­nak. Az idős emberekre is gondot fordít a Német Ki­sebbségi Önkormányzat. A községi nyugdíjas-talál­kozókra jelentős összeget juttatnak. Hetven év felett a kerek születésnapokat ün­neplőket megajándékozzák, s ha német ajkú, német nyelven köszöntik. Együtt­működnek a falu civil szervezeteivel. Jó kapcsolatuk van a Székely Körrel és a Teveli Fiatalok Egyesületével. Egyik leg­nagyobb közös rendezvényük a Márton- nap, amelyet minden második évben szerveznek meg. Propszt János A Hubertus Vadásztársaság va­dászmestere Afrikát is megjárta. A Tevel környéki erdőkről, vadá­szatokról is ugyanolyan lelkese­déssel mesél, mint távoli kaland­jairól. Jáhn Elemér A Tévéit övező erdők a Gyulaji Erdőgaz­daság erdeivel határosak. Nagyvadakat - vaddisznó, szarvas, őz - rejtenek. A helyi Hubertus Vadásztársaság vadászmestere Jáhn Elemér. Mint mondja, társaságukhoz 6700 hektár vadászható terület tartozik. Tagja­ik sorában 4-5 faluból huszonnyolcán vannak. Közülük ketten hivatásosok, a többiek hobbivadászok. Gyakran fogad­nak bérvadászokat. Szeptembertől janu­árig folyamatosan szarvasbikára, vad­disznóra, áprilistól augusztusig őzbakra vadásznak. Vendégeik fogadását, az itt töltött napokat mindig igyekeznek emlé­kezetessé tenni. Vadászkürttel köszöntik és búcsúztatják őket. Minden esetben megtartják a vadászat megható szertar­tását is. Méltóképpen köszönnek el a le­lőtt vadtól. A teríték mellett elfújják an­nak búcsúztatóját. Jáhn Elemér, aki az af­rikai Namíbiában kétszer vadászott - tró­feái között az őzek, szarvasok mellett nagy kudu, orix, tehén- és vándorantilop-, varacskosdisznó-trófeák is sorakoznak - távoli vadászkalandjai mellett nagy sze­retettel beszél a Tevel környéki erdők rit­kaságairól, a fekete gólyáról, a rétisasról, az újra sokasodó hollókról is. A vadásztársaság amellett, hogy sok vendéget hoz a településre, aktívan be­kapcsolódik a falu életébe. Szinte min­den kulturális rendezvényen jelen van­nak. Saját programjukat, a családi napot általában júliusban tartják. Tevel történetéből Tevel Árpád vezér Tarhos fiától származó unokájáról, Tévéiről kapta a nevét. Nevével először egy 1193-ban kelt dokumentum­ban találkozhatunk, amely arról tanúskodik, hogy III. Béla király a fehérvári kereszteseknek ado­mányozta Tévéit és Kovácsit. A község a középkorban királyi birtok volt, s többször is gazdát cserélt. 1580-ban 15 család lak­ja. Ezután lakói vagy elmenekül­tek, vagy a portyázó végvári ka­tonák áldozataivá váltak. A tele­pülés a 17. századra lakatlanná vált 1712-ben Dőry László föl­desúr Dél-Németországból hoza­tott telepeseket, ez volt Tolna megyében az első sváb telepítés. Az 1715-ös összeírás szerint Tevelen 5 magyar és 43 német család élt. A lakosság nagy része középparasztokból állt, de szá­mottevő volt a kisiparos réteg is. Tevel a 19. században a környék gazdasági központja volt mező­városi címmel, sörgyárral, több olajütő malommal. Állt egy kas­tély is a faluban, amely 1944- ben porig égett, mert az oroszok titkos fegyverraktárnak vélték a falra függesztett régi fegyverek láttán. Tevellel délkeletről volt szom­szédos a kis Kovácsi község. Ahogy Tevel neve a fejedelem­ség korából való, Kovácsi feje­delmi szolgálónépre utal, akik kovácsok voltak. A két falu 1928-ban Tevel néven egyesült. A község német la­kosságát a második * világháború után nagyrészt kitelepí­tették. 1945-ben bu­kovinai székelye-1 két telepítettek Tevelre. Értelmi­ségük kinevelésé­re itt létesítették a legendás A teveli katolikus templom Körösi Csorna Sándor Székely Tanintézetet, amely néhány éves működés után megszűnt. Tevel hatalmas temploma 1790 körül épült késő barokk stílusban, műemlék jellegű. Ne­vezetes a Szent Rozália kápol­na, amelynek belső berendezé­se a népi vallásosság értékes emléke. A Kovácsi falurész ka­tolikus temploma 1802-ből való. Németek és székelyek egy fedél alatt Hagyományőrző, táncos fiatalok A székely szoba részlete a teveli tájházban A teveli tájház szé­kely szobáját 2000- ben, német szobáját 2001-ben nyitották meg a látogatók előtt. Mindkét helyiségben berendezési és hasz­nálati tárgyak, népvi­seletek láthatók. A ki­állítások anyagát jó­részt a teveli lakosság ajánlotta fel, s a gyűj­temény a bemutató megnyitása óta is fo­lyamatosan gazdago­dik. A tájház előzetes bejelentkezés alapján tekinthető meg. Infor­mációval a polgár- mesteri hivatalban szolgálnak. Német viselet és bútorok Teveli fiatalok a betlehemesre készülnek 2003-ban. Idén megismétlik A Teveli Fiatalok Egyesülete a bukovinai székely és a német táncok, dramatikus játékok ha­gyományait őrzi. Éppen ma tartják szüreti mulatságukat, amely azért fontos számukra, mert éppen egy ilyen alkalom adta megalakulásukhoz az ötle­tet. Az 1990-ben bejegyzett civil szervezet egyre több felkérést kap. Legutóbb ők képviselték a bukovinai székelyeket a Megye­héten, meghívást kaptak az ok­tóber elején megrendezendő Völgységi Szüretre, ezt követő­en Szabadkán a vajdasági ma­gyarok táncháztalálkozóján vesznek részt, ahol délelőtt gyermekjátékokat, délután tán­cokat tanítanak a résztvevők­nek. Mind e mellett készülnek a karácsonyi ünnepkörre. Az idén újra megtartják a tavaly felelevenített, az egész falut megmozdító betlehemezést. A csoportot a települési és Német Kisebbségi Önkormányzat mel­lett a Száll-Ker Kft., a CSB-Tranz Bt., a Beton és Acél Kft., a Völgység-Hegyhát Takarék, a Bíró és Társa Kft., Klein József vállalkozó, a Kossuth Mezőgaz­dasági Szövetkezet támogatja. Afrikában is járt a vadászmester

Next

/
Oldalképek
Tartalom