Tolnai Népújság, 2004. szeptember (15. évfolyam, 204-229. szám)
2004-09-18 / 219. szám
TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2004. SZEPTEMBER 18., SZOMBAT ALMANACH 2004 TE VÉL 7 Jóban, rosszban összetart a falu népe Az önkormányzat szívesen látná a munkahelyteremtőket FOTÓ: PÁL ÁGNES Bonyhád és Hőgyész között emelkedőkkel és lejtőkkel tűzdelt, kanyargós út vezet Tevelre. A községben minden adott, ami a lakosság és a vendégként itt megfordulók kényelmét szolgálja. Az utóbbi évek előrelépéseit Héri Lászlóné az itt élő emberek összefogásában látja. A Tevelre érkezőket egy szépülő falu képe fogadja. Látható, hogy az önkormányzat és a község lakói nagy gondot fordítanak környezetük szépítésére. A porták takaró- Héri Lászlóné sak, a házak előtt és a köztereken virágoskertek. Mint Héri Lászlóné polgár- mester mondja, az 1614 lelket számláló faluban az infrastruktúra a napokban próbaüzemet kezdő, korszerű, környezetkímélő szennyvíztisztító teleppel teljessé válik. Ez után a lakosság életkörülményeinek javítása adja az önkormányzat legfőbb feladatait. Hátrányosan érintette a falut a környék cipőiparának leépülése. Megszűnt a hatvan főt foglalkoztató cipősüzem. Az ön- kormányzat helyet biztosítana azoknak a vállalkozásoknak, amelyek munkát adnának a tevelieknek. Emellett az önkormányzat tervei között szerepel egy új ivóvízkút fúrása és a Kovácsi falurészen szüárd burkolatú út építése, és természetesen az intézmények jó színvonalú működtetése. Az Általános Művelődési Központ, amelyhez az óvoda, az általános iskola és a művelődési ház tartozik, jelentős szerepet játszik a falu életében. Nagy gondot fordítanak a civil- és sportszervezetek támogatására is. Ez év elején újították fel a sportöltöző vizesblokkját, így az mára minden előírásnak megfelel. A polgár- mester asszony úgy tartja, hogy az utóbbi évek előrelépéseiben az eredményes pályázatok mellett a lakosság jó hozzáállásának van nagy szerepe. Ennek egyik szép példája volt az az összefogás, amely az augusztus 21-i szélvihar okozta károk helyreállításában megmutatkozott. A bajba került családoknak első pillanattól kezdve voltak segítőik, mindenki azon dolgozott, hogy mielőbb tető kerüljön a fejük fölé. Egy hónap sem telt el, és a tizenöt ház megújult. Tevelen németek és bukovinai székelyek élnek, tisztelve egymás kultúráját. Tárgyi emléA falu látképe a Templom-dombról keiket közös tájházban őrzik. A székely és német énekkar gyakran szerepel együtt. Mellettük szinte minden esetben ott van a Teveli Fiatalok Egyesülete, amelynek tagjai főként a táncos hagyományokat mutatják be színpadon. A többi civil szervezetben, tartós közösségben is együtt vannak, közös programokat szerveznek. A több mint száz főt számláló nyugdíjasklub tagjai havonta legalább egyszer találkoznak. Gyakran fogadnak vendégeket, ők maguk is sokszor útra kerekednek, gyógyfürdőkbe, színházba járnak. Látogatókban nincs hiány Tevelen. Sok vendég fordul meg a községben. A turizmus legjelentősebb ágazata a vadászturizmus. A kitelepített németek is sűrűn hazalátogatnak, sok család ápolja a rokoni és baráti kapcsolatokat. Legutóbb ez év májusában fogadtak egy Stuttgart környékéről érkező csoportot a településen. A betérőknek a helyi Land hotel kínál kényelmes szállást, jó ellátást. Emellett néhány család foglalkozik falusi vendéglátással. A település jó adottságaira külföldiek is felfigyeltek. Egy holland és egy kanadai család talált otthonra Tevelen. Minden korosztályra figyelő németek A Német Kisebbségi Önkormányzat nagy gondot fordít a nyelvápolásra, a hagyományőrzésre, figyel a falu idős embereire és jó kapcsolatot tart a település civil szervezeteivel. A Német Kisebbségi Önkormányzat megalakulása óta szép eredményeket tud felmutatni. Mint Propszt János elnök mondja, egyik legfontosabb feladatuknak a német nyelv ápolását tekintik. Ennek érdekében támogatják az óvodai és iskolai nyelvoktatást, amely nagyon eredményes. Az iskola tanulói közül továbbtanulásnál sokan választják a nyelvi középiskolákat. A megyei németversenyeken a teveli gyerekek mindig az élvonalban vannak. Minden diáknak, aki sikeres közép- vagy felsőfokú nyelvvizsgát tesz, 5000 forintot vállalnak át a vizsgaköltségeiből. Támogatják a német színházi látogatásokat, a német olvasótáborokban résztvevőket. Lehetőségeik szerint áldoznak német nyelvű könyvek, kiadványok beszerzésére. Másik nagyon fontos területnek a hagyományok őrzését, ápolását tartja Propszt János. Támogatásukkal működik az arany minősítésű német kórus dr. Antal Tamásné vezetésével. Ez a közösség sok kül- és belföldi baráti kapcsolat létrejöttében közreműködik, és jó hírét viszi a falunak. Az idős emberekre is gondot fordít a Német Kisebbségi Önkormányzat. A községi nyugdíjas-találkozókra jelentős összeget juttatnak. Hetven év felett a kerek születésnapokat ünneplőket megajándékozzák, s ha német ajkú, német nyelven köszöntik. Együttműködnek a falu civil szervezeteivel. Jó kapcsolatuk van a Székely Körrel és a Teveli Fiatalok Egyesületével. Egyik legnagyobb közös rendezvényük a Márton- nap, amelyet minden második évben szerveznek meg. Propszt János A Hubertus Vadásztársaság vadászmestere Afrikát is megjárta. A Tevel környéki erdőkről, vadászatokról is ugyanolyan lelkesedéssel mesél, mint távoli kalandjairól. Jáhn Elemér A Tévéit övező erdők a Gyulaji Erdőgazdaság erdeivel határosak. Nagyvadakat - vaddisznó, szarvas, őz - rejtenek. A helyi Hubertus Vadásztársaság vadászmestere Jáhn Elemér. Mint mondja, társaságukhoz 6700 hektár vadászható terület tartozik. Tagjaik sorában 4-5 faluból huszonnyolcán vannak. Közülük ketten hivatásosok, a többiek hobbivadászok. Gyakran fogadnak bérvadászokat. Szeptembertől januárig folyamatosan szarvasbikára, vaddisznóra, áprilistól augusztusig őzbakra vadásznak. Vendégeik fogadását, az itt töltött napokat mindig igyekeznek emlékezetessé tenni. Vadászkürttel köszöntik és búcsúztatják őket. Minden esetben megtartják a vadászat megható szertartását is. Méltóképpen köszönnek el a lelőtt vadtól. A teríték mellett elfújják annak búcsúztatóját. Jáhn Elemér, aki az afrikai Namíbiában kétszer vadászott - trófeái között az őzek, szarvasok mellett nagy kudu, orix, tehén- és vándorantilop-, varacskosdisznó-trófeák is sorakoznak - távoli vadászkalandjai mellett nagy szeretettel beszél a Tevel környéki erdők ritkaságairól, a fekete gólyáról, a rétisasról, az újra sokasodó hollókról is. A vadásztársaság amellett, hogy sok vendéget hoz a településre, aktívan bekapcsolódik a falu életébe. Szinte minden kulturális rendezvényen jelen vannak. Saját programjukat, a családi napot általában júliusban tartják. Tevel történetéből Tevel Árpád vezér Tarhos fiától származó unokájáról, Tévéiről kapta a nevét. Nevével először egy 1193-ban kelt dokumentumban találkozhatunk, amely arról tanúskodik, hogy III. Béla király a fehérvári kereszteseknek adományozta Tévéit és Kovácsit. A község a középkorban királyi birtok volt, s többször is gazdát cserélt. 1580-ban 15 család lakja. Ezután lakói vagy elmenekültek, vagy a portyázó végvári katonák áldozataivá váltak. A település a 17. századra lakatlanná vált 1712-ben Dőry László földesúr Dél-Németországból hozatott telepeseket, ez volt Tolna megyében az első sváb telepítés. Az 1715-ös összeírás szerint Tevelen 5 magyar és 43 német család élt. A lakosság nagy része középparasztokból állt, de számottevő volt a kisiparos réteg is. Tevel a 19. században a környék gazdasági központja volt mezővárosi címmel, sörgyárral, több olajütő malommal. Állt egy kastély is a faluban, amely 1944- ben porig égett, mert az oroszok titkos fegyverraktárnak vélték a falra függesztett régi fegyverek láttán. Tevellel délkeletről volt szomszédos a kis Kovácsi község. Ahogy Tevel neve a fejedelemség korából való, Kovácsi fejedelmi szolgálónépre utal, akik kovácsok voltak. A két falu 1928-ban Tevel néven egyesült. A község német lakosságát a második * világháború után nagyrészt kitelepítették. 1945-ben bukovinai székelye-1 két telepítettek Tevelre. Értelmiségük kinevelésére itt létesítették a legendás A teveli katolikus templom Körösi Csorna Sándor Székely Tanintézetet, amely néhány éves működés után megszűnt. Tevel hatalmas temploma 1790 körül épült késő barokk stílusban, műemlék jellegű. Nevezetes a Szent Rozália kápolna, amelynek belső berendezése a népi vallásosság értékes emléke. A Kovácsi falurész katolikus temploma 1802-ből való. Németek és székelyek egy fedél alatt Hagyományőrző, táncos fiatalok A székely szoba részlete a teveli tájházban A teveli tájház székely szobáját 2000- ben, német szobáját 2001-ben nyitották meg a látogatók előtt. Mindkét helyiségben berendezési és használati tárgyak, népviseletek láthatók. A kiállítások anyagát jórészt a teveli lakosság ajánlotta fel, s a gyűjtemény a bemutató megnyitása óta is folyamatosan gazdagodik. A tájház előzetes bejelentkezés alapján tekinthető meg. Információval a polgár- mesteri hivatalban szolgálnak. Német viselet és bútorok Teveli fiatalok a betlehemesre készülnek 2003-ban. Idén megismétlik A Teveli Fiatalok Egyesülete a bukovinai székely és a német táncok, dramatikus játékok hagyományait őrzi. Éppen ma tartják szüreti mulatságukat, amely azért fontos számukra, mert éppen egy ilyen alkalom adta megalakulásukhoz az ötletet. Az 1990-ben bejegyzett civil szervezet egyre több felkérést kap. Legutóbb ők képviselték a bukovinai székelyeket a Megyehéten, meghívást kaptak az október elején megrendezendő Völgységi Szüretre, ezt követően Szabadkán a vajdasági magyarok táncháztalálkozóján vesznek részt, ahol délelőtt gyermekjátékokat, délután táncokat tanítanak a résztvevőknek. Mind e mellett készülnek a karácsonyi ünnepkörre. Az idén újra megtartják a tavaly felelevenített, az egész falut megmozdító betlehemezést. A csoportot a települési és Német Kisebbségi Önkormányzat mellett a Száll-Ker Kft., a CSB-Tranz Bt., a Beton és Acél Kft., a Völgység-Hegyhát Takarék, a Bíró és Társa Kft., Klein József vállalkozó, a Kossuth Mezőgazdasági Szövetkezet támogatja. Afrikában is járt a vadászmester
