Tolnai Népújság, 2004. szeptember (15. évfolyam, 204-229. szám)

2004-09-16 / 217. szám

TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2004. SZEPTEMBER 16., CSÜTÖRTÖK 7 DEL-DUNANTULI REGIO Másfél milliárdos főpróba Három év múlva várhatóan még több pénz segíti a régió idegenforgalmát A lehetséges maximum összeget nyerte Pécs váro­sa egy Regionális Opera­tív Program pályázaton. A másfél milliárd forint vi- lágörökségi program meg­valósítását szolgálja. Gon- da Tibor, Pécs alpolgár­mestere szerint a beruhá­zás révén jelentősen meg­nő a város, a megye, illet­ve a térség nemzetközi vonzereje. Tavalyelőtt vált nyilvánossá, y. hogy mit fog tartalmazni a Nemzeti Fej- Hr Mr H lesztési Terv. A Gonda Tibor dokumentum­ból világosan kitűnt, hogy a világörökség megőrzése kiemelt szerepet kap. Ez kiváltképp jó hírnek számított Baranya megye szék­helyén: különösen annak tuda­tában, hogy a Széchenyi Terv Turisztikai Pályázata tizen­nyolcmillió forintot biztosított projekt-előkészítésre.- Úgy döntöttünk, nem utol­só sorban a Regionális Idegen- forgalmi Bizottság biztatására is, hogy a Pécsi Örökség Kht. in­dul a pályázaton - adott tájé­koztatást Gonda Tibor, Pécs al­polgármestere. - Sikerrel jár­tunk. így vált lehetővé, hogy ta­valy elkezdjük az építészeti ter­vek készítését, ami azt rögzítet­te, hogy mit tudunk felújítani városunkban. Idén júniusban pedig beadtuk ROP pályázatun­kat, mely másfél milliárd forin­tot eredményezett számunkra. A régióban ez volt az első olyan tervezet, mely igazán jelentős forrásokat nyitott meg.- Mire fordították az összeget?- Pécsett található az a hétkaré- jos sírkápolna, melyet már a múlt század harmincas éveiben feltár­tak régészek. Ám a romokat pénz­hiány miatt később visz-sza kellett temetni. Ez lenne az a sírkápolna, melyet most ismét napvilágra hoznánk. Ugyanitt egy bemuta­tóközpontot alakítanánk ki, ahol egy idegenvezető adna átfogó tájé­koztatást a betérő csoportoknak. Ugyanakkor rendelkezünk olyan, már most is megtekinthető törté­nelmi helyszínekkel, melyekre szintén ráfér a felújítás. Ez a re­konstrukció megfelelne a kor, U- letve a turisták igényeinek. Ezek a munkák természetszerűleg ösz- szefüggenek a székesegyház előt­ti tér fejlesztésével. Ugyancsak itt, a Szent István téren vár felújítás­ra, több százmillió forint ráfordítá­sával a műemlékek közé tartozó Nevelők Háza. Európa itt épül ♦ E JRÓWtTt» A Szent István tér a székesegyházzal, a világörökségi fejlesztés egyik helyszíne- Ezen nagyszabású tervek végrehajtásához az kellett, hogy önök felismerjék a ROP-ban rejlő lehetőségeket.- így van, hiszen a ROP-nak a turisztikai vonzerő fejlesztéshez köthető intézkedése azért fontos, mert kinyilvánítja: az idegenfor­galmi modernizálásnak van olyan része, mely nem a vállalko­zói szektor feladata. A vonzerő megjelenítése, a hasznosítás elő­készítése állami, önkormányzati feladat, következően a gazda sze­repből. A ROP előnyben részesíti az ökoturizmusj: is: itt a nemzeti parkok és ismét az önkormány­zatok jöhetnek szóba. Miután az állami szférában eleve kevés a saját forrás, ezen a területen a ROP 97,5 százalékos támogatási intenzitást biztosít. Tehát mind­össze két és fél százalékos önkor­mányzati önrésszel meg lehet valósítani több mint másfél milli­árdos projektet. Ez példátlan, pontosabban példátlanul elő­nyös a hazai helyzetet tekintve.- Alpolgármester úr, ön elnöke a Dél-dunántúli Regionális Idegen­forgalmi Bizottságnak A pályáza­tok akkor a leghasznosabbak, ha térségi léptékkel mérhetőek- Erre a térségi léptékre van is példánk. A Dráva-medence ökoturisztikai hasznosítása egyaránt érinti Baranya és So­mogy megyét. Tolna megye számára pedig Gemenc adhat ötlete­ket az együttgondol­kodásra. A gond csak az, hogy a ROP erre a célra rendelkezésre álló három és fél milli­árd forintja önmagá­ban már nem túl sok: www.ddrft.hu amúgy Ötletekben Az oldal a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési nem szűkölködünk, Tanács támogatásával készült, elég utalnom a már beadott Mecsek-projektre, vala­mint a Dráva-projektre, mind­kettő egyenként több mint egy- milliárd forint forrást feltételez. Ez azt jelenti, hogy 2007-ig nem igazán lesz lehetőség nagyobb projektek befogadására.- Mi várható az ön által emlí­tett dátum után?- Remélhetőleg ezt követően lényegesen több pénz áll majd rendelkezésre. Á ROP pedig nem országos, hanem régiós ha­tókörű lesz, ebből következően még több forrás juthat térségi tu­risztikai fejlesztésekre. A pécsi példa pedig arra serkentheti a régióban a történelmi emlékek­kel rendelkező városokat, hogy igyekezzenek kidolgozni projek­teket. A főpróba megvolt, s nyil­ván nagy a felelősség rajtunk amiatt, hogy az elkövetkező két évben mintaszerűen használjuk fel a nekünk jutott pénzt.- Milyen tanácsokat adna a le­endő ROP-os pályázók számára?- A pályázati kiírás minden pontját komolyan kell venni, va­lamennyi szónak jelentősége van. Nem elég a saját kontroll: mi például, éppen a bevezető­ben említett tizennyolc millió fo­rintnak köszönhetően, külső lektorokat is bevontunk a mun­kába. S valóban meg kell találni a kérdéskör korrekt kidolgozása érdekében a legjobb szakembe­reket. Ezért fordultunk a Pécsi Tüdományegyetem építészmér­nöki karának doktorandusz is­kolájához. Nem véletlen, hogy az Országos Tervtanács dicsé­rettel illette elképzelésünket. Pályázatok: pontos értékelés Joggal örülhet az, aki nyer egy régiós pályázaton, jól­lehet azzal tisztában kell lenni: az igazi feladat csak ekkor következik. Akinek pedig elutasításban van ré­sze, annál sokáig tart a ke­serű szájíz. Csordás Zoltán mindkét típus képviselőjé­vel gyakorta találkozik, munkájából, beosztásából következően. A Dél-dunán­túli Fejlesztési Ügynökség Kht. keretében működik az úgynevezett ROP Közremű­ködő Szerveze­ti Csoport. En­nek vezetője Csordás Zoltán pá­lyázati igazgatóhelyettes.- Két éve vagyok tisztségem­ben, és a megalakulása óta veze­tem a ROP Közreműködő Szer­vezetet. Alapvető feladatom an­nak a munkának az összehan­golása, mely a Regionális Ope­ratív Programra (ROP) beérke­Csordás Zoltán zett pályázatok elbírálásában testesül meg - adott tájékozta­tást Csordás Zoltán. - Ez az érté­kelés formai és szakmai szem­pontból történik. Az érdeklődés rendkívül nagy, ebből követke­zően már ennél a kezdeti állo­másnál megkezdődik tevékeny­ségünk: hiszen folyamatosan csörögnek a telefonok, nekünk pedig tájékoztatást kell adnunk a felmerülő kérdésekre. Figyelemre méltó jelenség, hogy az érdeklődők általában azt tudakolják: mire lehet pá­lyázni. Csordás Zoltán azon­ban nem hagy kétséget afelől, hogy nem ez a legszerencsé­sebb megközelítés. Ugyanis ál­talában nem azt kell keresni, hogy mire lehet pályázni, „ösz- szedobva” arra egy projektet, hanem azt: a már létező terve­zethez milyen forrás rendelhe­tő. Ugyancsak gyakori, hogy a pályázók nem tekintik át kellő figyelemmel a felhívásokat. Ezért fordulhat elő, hogy olyas­mit is megkérdeznek, ami jól láthatóan szerepel a pályázat első oldalán... S akadnak olyan pályázók is, akik nem hisznek a szemüknek egy-egy apróság láttán. Hitetlenkedve kérdezik, hogy erre vagy arra miért van szükség. Tény, hogy sok, amúgy csekélységnek tűnő elemtől nem lehet eltekinteni. Ezek szerepét néha még a cso­port sem látja, de később rendre kiderül: nem véletlenül kerültek bele ezek a „mellé­kes” dolgok a pályázatba.- Akik egyébként a tájékozta­tások után leteszik a telefont, még nem érezhetik magukat biztonságban. Hiszen mindig felhívjuk a figyelmet arra, hogy hivatalos választ mindig csak írásban adhatunk. A szó elszáll, az írás megmarad... S ha egy részletkérdés tisztázottá is vá­lik, az még nem jelenti százszá­zalékosan a pályázat sikerét. De abban azért joggal reményked­hetünk, hogy az egyeztetések után előrelendítjük az ügyet, a pályázók elégedettségére. A ROP Közreműködő Szerveze­ti Csoport a pályázatok értékelé­sekor olyan módszerrel dolgozik, mely kiváltképp mellőzi a szub­jektivitást A rendszer igen, illetve nem válaszokkal működik, s megvannak a szigorú ismérvei a pontozásnak is. így fordulhat elő olyan eset, hogy a csoport elisme­ri az adott pályázat szükségszerű­ségét, a cél fontosságát, ám az el­nyert pontszámok nem teszik le­hetővé a továbbjutást.- Aki pályázik, az tele van öt­letekkel. Viszont a célok megha­tározását a szigorúság jellemzi. Tehát ha valami nem illeszthető, akkor az hiába találékony. Ezért fordul elő az, hogy a nyertes mégis az lesz, aki a megadott ke­retek között igyekszik gondol­kozni. Egyébként mindent ösz- szegezve úgy tűnik, hogy gyor­san fogynak a források. A szak­ma némtieg tartott attól, hogy az EU-s támogatások lehívásával gondban lesz az ország, benne a Dél-dunántúli Régió, mert ke­vés lesz a projekt. Ez az aggály nem igazolódott, mindenki lel­kesen pályázik: s például éppen a Regionális Operatív Program keretében minden nehézség nélkül hozzájuthatunk a forrá­sokhoz. Lezárult az EU Projekt Városrehabilitációs tervek Az Európai Unió Strukturális Alapjainak támogatásához jól kidolgozott projektjavaslatok formájában kell a fejlesztési ter­veket bemutatni. Áz eddigi ta­pasztalatok, az operatív progra­mok kiírásaira beérkezett közel tízezer pályázat azt mutatja, hogy országunk eddig jól telje­sített. Ezen eredmények eléré­séhez jelentősen hozzájárultak az országban futó projektgene- rálási programok is, amelyek folytatása az eredmények fenn­tartásához továbbra is szüksé­ges. Régiónkban a Dél-dunántú­li Regionális Fejlesztési Ügy­nökség koordinációjában EU Projekt 2 néven zajlott az idei évben a projektgenerálás. Az ügynökség a Miniszterel­nöki Hivatallal kötött szerző­désben, a Dél-dunántúli Régió­ban, az Operatív Programokhoz illeszkedően 250 db új projekt- öüet összegyűjtését, 70 db új projektjavaslat előkészítését (gyakorlatilag pályázati adatlap szintű kidolgozását) és 15 db - az összes szükséges háttér-do­kumentációt tartalmazó - komplett pályázati anyag kidol­gozását vállalta. A végleges szá­mok végül 289, 77, 16 lettek, vagyis az ügynökség túlteljesí­tette a vállaltakat A hét, nagy érdeklődéssel kí­sért, különböző célcsoportok­nak megtartott tájékoztatónap után tíz munkacsoportban kez­dődött meg a projektötletek ki­dolgozása. Egy-egy munkana­pon 2-5 kistérség dolgozott együtt. A Regionális Fejlesztési Ügynökség nagy hangsúlyt fek­tetett arra, hogy a régió minden kistérségéből legyen legalább egy projektelképzelés, annak érdekében, hogy a műhelysze­minárium eredményeiből min­den kistérség részesülhessen. A műhelymunkákon az ügy­nökség munkatársai, valamint egy bevont külső szakértő - kistérségi csoportonként két szenior és egy junior szakértő - nyújtott segítséget a projektgaz­dáknak. A projektgenerálás so­rán a Regionális Fejlesztési Ügynökség a területfejlesztési önkormányzati társulás szakér­tőinek, a kistérségi megbízot­taknak, a vidékfejlesztési me­nedzsereknek, a Balatoni Integ­rációs Ügynökség és a megyei területfejlesztési tanácsok munkaszervezetei munkatársa­inak a közreműködésére tá­maszkodott. Az EU Projekt 2 keretében ki­dolgozott 77 projektnek 21,9 milíiárd forint, míg a 16 komp­letten elkészített pályázatnak 5,7 milliárd forint az összes tá­mogatási igénye. A kidolgozott projektek több mint felét már be is nyújtották a projektgazdák, közülük többet (például Szekszárd, Dombóvár, Marcali város rehabilitációs pá­lyázatait) már támogatásra is javasolta a Regionális Operatív Program Döntés-előkészítő Bi­zottsága. Van még pénz útépítésre Régiónk átlagon felüli eredményt ért el Már több mint fél éve le­het pályázni a Regionális Operatív Program (ROP) kiírásaira. Trenyik Ta­mást, a pályázatok mene­dzselésében közreműködő Dél-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség projektmenedzserét az ed­digi tapasztalatokról és a ROP jelenlegi helyzetéről kérdeztük. Deák Gábor Idén szeptember 10-ig 113 ROP pályázat érkezett be a régióból, ami a 940 országos pályázathoz viszonyítva azt jelenti, hogy a régiónk a lakosságarányát meg­haladóan aktív. Szintén pozitív, hogy a pályázatok jó minőségű­ek, csak kilencet kellett eddig elutasítani. Trenyik Tamás sze­rint ennek az lehet az oka, hogy a régiónkban már hat éve gyűl­nek az európai uniós pályázati ismeretek, és hogy a pályázók nem félnek kérdezni. Nap mint nap számos ROP-pal kapcsola­tos kérdés érkezik ugyanis tele­fonon (82 / 510-418) és e-mailen ( ropinfo@ddrft.hu ) az ügynök­ség pályázati munkatársaihoz, akik azokat igyekeznek a lehető legpontosabban megválaszolni. A pályázati folyamat előrehala­dásával ezek a kérdések egyre kevésbé általános jellegűek, ha­nem inkább valamilyen konk­rét problémára vonatkoznak. A projektmenedzser egyébként is hangsúlyozza, hogy a pályázók kérdezzenek, informálódjanak minél több szinten, pl. a pályáz­ni kívánó település kérdezze meg a már sikeres szomszéd te­lepülést a tapasztalatairól. Ha pedig valakinek még csak projektötlete van, az az ügynök­it .. i Tr enyik Tamás ség tervezéssel foglalkozó munkatársai­hoz fordulhat, akik segítik azt egy konkrét pá­lyázati kiírás­hoz illeszteni. Trenyik Ta­más elmondja azt is, hogy még mindig vannak úgynevezett tí­pushibák (pl. oldalszámozás, összetűzés, aláírás elmulasztá­sa). Általános tanácsokat azon­ban nehéz adni, mert az egyes pályázati kiírások eltérőek, ezért kiemeli a pályázati útmu­tató alapos áttanulmányozásá­nak fontosságát. Ők is azt hasz­nálják, az alapján értékelik a pályázatokat. Végezetül megjegyzi, hogy a nyáron az „Óvodai és alapfokú oktatási intézmények infrast­rukturális fejlesztése” kiírásra érkezett be a legtöbb pályázat, valószínűleg azért, mert a nyári szünetben több idő jutott ezek­kel foglalkozni. Ellenben mosta­nában kevesen pályáznak a „Hátrányos helyzetű régiók és kistérségek elérhetőségének ja­vítása” kiírásra. Ügy tűnik, hogy az Útgazdálkodási és Koor­dinációs Igazgatóság talonban levő pályázatai elfogytak, az ön- kormányzatok pedig e téren nem elég aktívak. Zárásként szeretné eloszlatni azokat a rémhíreket, hogy elfogytak a pá­lyázható források. Négy régió­ban néhány kiírást ugyan már lezártak, a régiónkban azonban még tartanak a keretek. A pon­tos és friss információkért érde­mes figyelni a Dél-dunántúli Re­gionális Fejlesztési Ügynökség ( www.ddrft.hu ) és a ROP (wwwjopiiu) hivatalos honlap­jait.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom