Tolnai Népújság, 2004. szeptember (15. évfolyam, 204-229. szám)

2004-09-09 / 211. szám

16. OLDAL ÉLET - STÍLUS 2004.SZEPTEMBER 9> csütörtök A Tolnai Népújság kommunikációs partnere a T-Mobile Magyarország Rt. T* ■ ‘Mobile’ * • Pa A nő megtette és elmehet? Nő ritkábban jut magas po­zícióba, mint a férfi, s ha mégis, akkor gyakran csak átmenetileg, villámhárító­nak. Más szavakkal: a női vezetőt sok cég egyszerűen csak kihasználja. Fokozatosan növekszik ugyan a nagyvállalatok igazgatótanácsai­nak bársonyszékeibe jutó nők száma, többségüknek azonban csak a „villámhárító” szerepét szánják a cég problémás idősza­kában. Általános jelenség, hogy csak átmeneti időre sikerül meg­kapaszkodniuk a férfi többségű cégvezetés ranglétrájának vala­melyik legfelső fokán. Ezt állapí­totta meg Alex Haaslam brit pszi­chológus, az exeteri egyetem pro­fesszora. Haaslam egy Exeterben tartott tudományos tanácskozáson el­mondta: vizsgálatai arról tanús­kodnak, hogy a nőket igen gyak­ran akkor „tisztelik meg” egy- egy, gyakran igen bonyolult irá­nyítási manővereket követelő csúcsmenedzseri állással, ha a vállalat nehézségekkel küszkö­dik. Amikor azonban a nő rend­be hozza a céget, a helyzet rende­ződik, és a vállalat üzletmenete újra felfelé ível, a férfiszolidaritás ismét működésbe lép, és a nem­régiben kinevezett nő körül meg­fagy a levegő. Mint az Othelló- ban, ahol, mint ismeretes, a mór, amint megtette kötelességét, el­mehetett. Bár a jelenséget az üzleti világ működési mechanizmusában vizsgálták, mivel ezen a területen a legelterjedtebb, mégsem korlá­tozódik egyetlen szakmára, illet­ve társadalmi csoportra. A jogá­szok esetében például az ügyvéd­nők a férfiaknál jóval gyakrabban kapnak különlegesen nehéz, esetleg reménytelennek látszó ügyeket, vagy olyanokat, ahol előre látható, hogy az ügyfélből aligha lehet majd komoly hono­ráriumot kipréselni. A férfiak tehát - vonta le a kö­vetkeztetést Haaslam professzor - remekül helytállnak, amikor a dolgok jól mennek, kritikus hely­zetben viszont jobb, ha a nők ve­szik kézbe a dolgokat. Amint azonban a válsághelyzet véget ér, a nők nemcsak hogy elszigete­lődnek, de alig-alig tudják meg­őrizni pozíciójukat férfi kollégá­ikkal szemben. A vizsgálatok azt is kiderítet­ték, hogy a nők pontosan tudatá­ban vannak ennek a rengeteg anekdotával is alátámasztott je­lenségnek, a férfiak viszont nem hajlandók tudomást venni róla, sőt még a létezését is tagadják. NŐ, MINT TÁRGY? Nők egyforma hajjal, ugyanolyan sminkkel, hasonló arckifejezéssel, mintha csak azt sugallnák: a nőnek nincs egyénisé­ge, arca, fel- és lecserélhető, csak egy néma tárgy. Még a szemébe sem kell belenézni, egyforma napszemüveg rejti a lélek tükrét. Talán nem véletlen, hogy éppen egy közel-keleti divatbemutatón látja így a nőket az egyik tervező a 153 résztvevő közül. Beirútba 18 ország szakembe- rei érkeztek, a divat- és kereskedelmi trendek megismerésére. _________________________________________________________fotó:epa Há zasságból a halál árnyékába A válások száma Magyarországon rendkívül magas. Míg régebben gyakran egész életen át megmaradtak az emberek a boldogtalan légkör­ben, a maiak nem kívánnak így élni. A tönkre­ment párkapcsolatok többnyire válással, és saj­nos olykor öngyilkossággal végződnek. Talán a rendszerváltáshoz köthető, hogy megnőtt az emberek önállósága. Nem döntenek, nem gon­dolkodnak helyettük, önmaguknak kell a sorsukat egyengetni, így a kudarcokat is maguknak kell elvi­selni, s ez sokkal több konfliktushoz vezet, mint az­előtt. A család maradt az egyetlen és legfontosabb összetartó erő, a boldog családi környezetben élők a legvédettebbek. A történelmi, társadalmi, gazdasági változásokkal azonban megváltozott az általános hangulat is; ma nagyon sokan élnek rossz körülmények között, rossz házasságban. Megromlik a viszony két fél között, ve­Az utolsó kiáltás a Az öngyilkosságra készülő valamilyen formában jelzi szándékát a környezetének. Ez szakkifejezéssel a segélykiáltás (cry for help). Ha valaki megérzi az előjeleket, és lehetőséget ad az ön­gyilkosjelöltnek arra, hogy indulatait kibeszélje, enyhítheti a krízist, és ez elegendő lehet a tett megakadályozására, is A segélykiáltás olykor szóbeli, jelképes, például menekülési fantáziák megfogalmazása (elmenni valahová messzire, el egy la­katlan szigetre, eltűnni a világ elől) vagy a helyzetből való kilépést, befejezést sugallják, esetleg a beszédben is megjelennek a taga­dó szerkezetek (nekem soha semmi nem sikerül, nem megy to­vább, nincs tovább, vége van, véget vetek ennek). * Rejtett üzenet lehet a változás a megjelenésben, a felerősödő szenvedélyekben (alkohol, drog, játék, hatalom, munka, szex, egyes szakértők szerint a túl sok tévénézés is). Bajban lévő személyt mutat­hat a fokozó baleseti hajlam, az élettől való búcsúzkodás, a javak szétosztogatása, a gyász, a halál témájának előtérbe kerülése. szekedések, Verekedések zajlanak, próbálnak mene­külni a gondok elől. Hosszú távon ezt senki nem bír­ja, s valahogy véget vetnek az egésznek. Vagy a halál­ba menekülnek, vagy a válás után magányukban döntenek úgy, hogy inkább eldobják az életüket. Győrpál Zsuzsanna dr. Boncz István pszichiátert faggatva tudta meg: az öngyilkosok legnagyobb hánya­da szerelmi bánatból, partnerkapcsolati konfliktusból menekül. Sok bajba jutott ember úgy gondolja, csak így szabadulhat meg a tehertől, esetieg tudja, hogy a családban és a közvetlen környezetében többen is megtették, vagy legalábbis megpróbáltak már végezni magukkal. Kutatások szerint az esetek többségében valóban arról van szó, hogy sokan nem érzékelik az eset súlyosságát, egyszerűen nem látnak más kiutat, il­letve az öngyilkosságot is egy lehetőségként fogják fel Nem igaz, hogy az öngyilkosságot elkövetők gyávák, nem törődnek az itthagyottakkal, a gyere­keikkel, a családjukkal, elmenekülnek a fájdalom, a nehézségek, a szenvedés elől, ahe­lyett, hogy tovább küzdenének. In­kább egy beszűkült tudati állapot­ról van szó. A magány is borzasz­tó dolgokat művelhet az emberek­kel. Élményeink, örömeink, bána­taink mind bennünk maradnak, és ez óriási feszültségeket gerjeszt. Az öngyilkosságot megkísér­lők több mint 50 százaléka az élettársi vagy házastársi viszo­nyok megromlását jelöli meg in­dokként, másik 25 százalék pedig szerelmi konfliktus miatt akar vé­get vetni életének. Évente körül­belül 3000 embert motivál a tár­sas kapcsolat, a család elvesztése, illetve hiánya arra, hogy megvál­jon életétől. HUMOR KÉMIKUS KÖLYKÖK Ádám és Renáta először nyaral a tenger mellett. A kislány a vízbe dugja, majd megnyalja az ujját.- Jaj, ez nagyon sós! - panasz­kodik.- Akkor tegyünk bele kockacuk­rot! - javasolja Ádám. Renáta szalad, kisvártatva visz- szajön a cukorral, bedobja a vízbe, majd újra megkóstolja.- Ez most ugyanolyan sós!- Hát persze! - legyint fölénye­sen a kisfiú -, mert nem kever­ted meg! FÁRADTSÁG A nyári tábor vezetője belép az egyik sátorba, és látja, hogy Marcika heverészik.- Mi ez a lustaság?- Nagyon elfáradtam a tegnapi kiránduláson.- Na, de fiam', azon én is ott voltam!- Tudom. Tessék nyugodtan mellém ülni! SZÉGYEN- Jobban kéne tanulnod, kisfi­am - mondja Mórickának az anyukája. - Nem azt várom, hogy kitűnő legyél, de már na­gyon unom, hogy álnéven kell járnom a szülői értekezletekre! Olvastam - Láttam - Hallottam MAROSI IBOLYA Mi van a gyereksz M, más lenne, mint televízió. Nézik a gyerekek reggel és este, meg persze kora délután. Akkor, sőt leginkább akkor, ha a szü­lők még nincsenek otthon. Szerencsére manapság nincsenek va­csoraidőben „kékvérű” számyasbetét reklámok. Ellenben vannak kora délután igazán felnőtteknek való műsorok, s mindezen köz­ben pedig esti, sőt éjszakai vetítésre szánt filmek reklámjai. Ami­lyen nehéz lehetett ovisoknak és alsó tagozatosoknak a betétek használatát elmagyarázni, oly kevéssé értik a szerelmi jelenetek mibenlétét, főként, , ha senki sem beszél nekik az érzelmekről Mellesleg ha éppen az érzelem hiányzik a legjobban a családból hiába is mondanák. Vad és erőszakos filmek meg a nap minden szakában minden csatornán láthatók. Olvasom, hogy amerikai kutatók közvetlen összefüggést látnak az erőszakos filmek és gyerekek agresszivitá­sa között. Mint kiderük, a sok ilyen filmet látott gyerekek ag­resszívadban viselkedhetnek, kevésbé érzékenyek mások szenve­déseire vagy fájdalmaira, s ami a legmeglepőbb: félelmetesebb­nek érzik az őket körülvevő világot. Senki se csodálkozzon tehát, ha a ridegséggel és a félelemből fa­kadó agresszivitással legkésőbb öregkorában szembesülnie kell annak, aki a gyerekét a tévével „nevetette’’. Mire jó a szárítógép Az egyik piackutató intézet fel­mérése szerint Magyarországon 1 százalék körüli a háztartások ellátottsága szárítógéppel, amíg ez az arány 20-30 százalék körül mozog számos nyugat-európai országban. Pedig a szárítógép hasznos. Az emberek többsége keveset tud a szárítógépekről és azok is általában tévhitek. Csupán néhá- nyan tudták, hogy a forró levegő nemcsak szárít, de fertőtlenít is. A szárítógép gyakorlatilag felesle­gessé teszi az öblítő használatát. A kertben, az erkélyen, az udva­ron szárított holmikra rászállnak a pollenek, míg azokat a forró le­vegőt áramoltató gép leszedi a ru­hákról. A szárítógépek használa­ta gyakran feleslegessé teszi a va­salást. A megszárított ruha meleg állapotban könnyen gyűrődik, ezért minden szárítás 10 perces le­hűtéssel végződik, amelynek so­rán hideg levegőt fúj a gép a dob­ba. Szívbemarkoló hidegfront Pornósztár nagyapó Sokszor már nem vesznek férfiszámba egy hetven­éves embert, ez azonban súlyos hiba, ahogy azt a 75 éves Dávid példája is bizonyítja. Fiatal éveiben Dávid aligha áhítozhatott volna az amorózó szerepkörre, mivel külseje, s főleg alacsony termete nem predesz­tinálta erre. Az öregúr saját szavai szerint azt sem tudta, mi fán terem az erotika, míg fel nem figyelt egy show plakátjára. Abban a hiszemben, hogy az atlétika valamilyen válfajáról van szó, jegyet váltott a műsorra, mert ifjúkorában maga is atletizált. Ám a show valósággal sokkolta a megfáradt nyugdíjast, olyannyira, hogy az előadás után egyszerűen nem volt képes elhagyni a termet. Itt figyelt fel Dávidra a rendező, akinek megtetszett a bácsi, és meghívta egy fellépésre. Sir David, ahogy manapság nevezik, igen népszerű - igaz, nem külsejével, hanem humo­rával hódítja meg a nézőket. Elégedett a világ legöre­gebb pornószínészével a rendező is, aki szerint a szereplővel csak egy gond van: nehéz megakadá­lyozni, hogy az idős úr az előadás előtt ne fokhagy­mával vagy hagymával erősítse önbizalmát. Nemcsak a gyorsan érkező hidegfront, de még a tél is rosszat tehet a magas vérnyomásúaknak. Ezt nyilatkozták a napok­ban kardiológus kutatók, több száz beteg vizsgálata alapján. Különösen a magas vérnyomás­ban szenvedőket veszélyezteti a hirtelen érkező hidegfront. A tartós hideg sem jó, télen ugyanis megnő a szívinfarktusok száma, feltehető­en azért, mert a hideg megnöveli a vérnyomást, és nagyobb feszültség alá helyezi a szívet. Hétszáz beteget vizsgáltak két éven keresztül francia kórházak­ban, és kiderült, a magas vérnyo­mással küszködök kétszer na­gyobb eséllyel kapnak szívroha­mot hideg időben, amikor a hő­mérséklet -4 Celsius-fok alatt van. Akkor is megnő a szívin­farktus esélye, ha egyik napról a másikra 5 foknál nagyobb a hő­ingadozás. A Dijoni Egyetem ku­tatói, Yves Cottin és Marianne Zeller az Európai Kardiológusok éves konferenciáján elmondták, hogy a veszélyeztetett emberek­nek vigyázniuk kell, milyen tevé­kenységet folytatnak hideg idő­ben, hiszen más veszélyességi faktorok is közrejátszanak ilyen­kor a szívinfarktus kialakulásá­ban. Azonfelül általában télen nagyobb a koleszterinszint, és a légúti megbetegedés esélye is, ami ugyancsak befolyásolja a szívműködést.

Next

/
Oldalképek
Tartalom