Tolnai Népújság, 2004. augusztus (15. évfolyam,179-203. szám)

2004-08-06 / 183. szám

2004. AUGUSZTUS 6., PÉNTEK ALMANACH 2004 ÉRTÉNY 7. OLDAL Gyorsforgalmi útra vár a falu Könnyebben jutnának munkába az értényiek Néhány éve már abban reménykedtek Értényben: rövid időn belül elkezdődik az M9-es építése. A gyorsforgalmi út megkönnyítené a falu lakóinak munká­ba járását. Lehetőség ugyanis helyben leginkább alkalmi munkára van. Az értényiek Tabra, Székesfehérvárra, Ta­másiba járnak dolgozni, miután rendsze­res munkalehetőséget a faluban nemigen találnak. A Flextronics tabi üzemébe a vál­lalat saját járata szállítja a dolgozókat nemcsak Ertényből, hanem Koppány- szántóról, Meggyespusztáról is. Ha lenne út Iregszemcse felé, az értényiek legalább­is nagy kerülőt spórolnának meg, és kön­nyítene a barnaháti szociális otthon hely­zetén is. Az M9-es gyorsforgalmi út a köz­ség mellett haladó nyomvonalának kijelö­lése után úgy gondoltuk, hamaro- t san az építkezést is elkezdik - mondja Szalai József polgármes­ter. A beruházásról azonban évek óta nem hallani. A főút azért is jó lenne, mert Értény felé kapcsolódási pontot ter- ^Ujjf veztek. Jönnek a külföldiek Ma már nem ritka az idegen szó a község utcáin: az utóbbi években egyre több külföldi állampolgár vásárol ingatlant a községben, németek, hollandok fedezték fel Értényben a falu csendjét. Általában a régi parasztházakat keresik, amelyek­hez viszonylag olcsón hozzájuthatnak. A faluban munkát adnak a helyi utak is. A község azok között van, amelyek rend­szeresen pá­lyáznak és kapnak támo­gatást a pince- és partfalve­szély elhárítá­sára. Értény­ben legalább két tucat olyan pince húzódik az utak alatt, amelyeket tö- medékelni kel­lene, csak a riumtól ezúttal nyolcmillió forintos támo­gatás érkezett, a pincék tömedékeléséhez három-, a partfal-megerősítésre ötmillió forint jut Értényben. Több fejlesztésen már túl esett az önkormányzat: a gyermek-, a szociális étkeztetést végző konyha már megfe­lel a HACCP előírásoknak, idén fajáté­kokat építettek az óvoda udvarán, il­letve tartós és kényelmes pihenőpado­kat helyeztek ki a zöldterületekre. A remények szerint Sapard-támogatás- ból újítják majd fel a művelődési há­zat, változatlanul napirenden van az óvoda bővítése egy csoportszobával, a volt iskola épületében pedig egy helyi­séget a védőnői és a gyermekjóléti szolgálat számára terveznek kialakíta­ni. A TELEPÜLÉS ÉRTÉKEI Értényről csak a XVI. századtól maradtak fenn írásos emlékek. A török kiűzése után hamaro­san fejlődésnek indult a katoli­kus magyar ajkú település, amit 1749-ben épült műem- M, lék jellegű barokk kato- " I iaJ'kus temploma is fPj/ «Bebizonyít, s ma is őrzi még eredeti berendezésének nagy részét. A templo­mot a 90-es években újí­tották fel, kertjében Sző- : ke Lajos szobrász stációi láthatók kerámia dom­borművekkel . A faluban több út men­ti feszület látható, nem egy közülük felújításra szorulna. A templom­kertben két corpus is áll. Régi értékes épület a volt papiak. A19. századi ház a ró­mai katolikus egyházé, s már régóta üresen áll. Szeretnek vért adni Évente kétszer rendez véradást a községben az ötvenkét taggal működő Vöröskereszt. Értény­ben rendre magas számban je­lentkeznek vért adni a falu la­kói. Szabó Emőné, a szervezet helyi csoportjának vezetője el­mondta: alkalmanként negyve- nen-negyvenketten szoktak ez­zel segíteni embertársaikon. Szabó Emőné egyben a nyug­díjasklubot is vezeti. Az értényi idősek számára a napközi épü­letét nemrég felújították, szep­temberben új bútorzattal ren­dezik be a helyiséget. Sajnos a klub létszáma az utóbbi idő­ben csökkent, most tizenhatan tagjai. Idén még nem voltak kö­zös kiránduláson, augusztus végén, szeptember elején ép­pen ezért tervben van az uta­zás egy közeli fürdőbe. ALMANACH 2004 ATTALA Attala rövid TÖRTÉNETE A falu határában római kori épületmaradványokat, kőfara­gásokat és téglákat találtak, ami arra utal, hogy megerősí­tett táborhely lehetett. A tele­pülés nevét az 1138-as keltezé­sű Dömösi-adománylevélben Atilaként említi annak írója. A község a középkorban Tolna vármegyéhez tartozott, az 1332-37. évi pápai tizedjegy- zék tanúsága szerint egyházas- hely volt. A török uralom alatt lakossága néhány évtized alatt teljesen kipusztult. A törökök távozása után a település a Szent István király által alapí­tott Fehérvári Őrkanonokság- hoz került, majd 1726-ban Nádasdi László Csanádi püs­pök tulajdona lett. Az első kőtemplomot 1754- ben építették, a ma állót pedig 1867. október 20-án szentelték fel. Időközben a községet Tolná­tól Somogy vármegyéhez csatol­ták. A faluban 1910 körül 233 há­zat írtak össze, melyekben ösz- szesen 1226-an laktak. A község­nek ekkor már postája és vasút­állomása is volt. AII. világhábo­rú utáni földosztással átalakul­tak a birtokviszonyok és virágzó magángazdaságok jöttek létre, majd a termelőszövetkezet meg­alakítása hozott újabb változást. Később a település Somogy me­gyétől visszakerült Tolnához. A község 1990-től önálló önkor­mányzattal rendelkezik. A község pályázik a temp­lom felújítására és a település- központ rekonstrukciójára is. Ha mind a hatvanmillió forin­tot megkapnák, akkor hosszú időre rendben lenne a köz­pont. A programban szerepel a kálvária restaurálásra is. A legfontosabb munkáltató Az egész országban ismertté tette a település nevét az or­szág egyik legjobb ásványvi­ze. Már nagy üzletláncok veszik az attalai ásványvizet. Szentiván- pusztán működik az üzem, ahol ma már százan dolgoznak. Peterdi Péter az üzem egyik tu­lajdonosa, a kft. ügyvezetője el­mondta, hogy a víz összetétele nagyon szerencsés, azt szív- és érrendszeri betegségben szen­vedők is fogyaszthatják. Jelen­leg két és fél millió palackot töl­tenek meg havonta. A kultúrházban mindig történik valami Egy község, ahol jó élni Szép és jó helyen épült a falu, ahol nincs munkanélküliség Attala azon szerencsés tele­pülések közé tartozik, ahol szinte ismeretlen a munka- nélküliség, ami részben az útnak, részben Kaposvár és Dombóvár közelségének, valamint a Szentiván- pusztán működő üzemnek köszönhető, mondta Kalo­csa Jenő polgármester. A lé- lekszám nem fogy, jelenleg 830- an laknak a településen. Gondot az önkormányzat fo­lyamatos pénztelensége okoz. Hi­ába van iparűzési adó, abból sem keletkezik úgynevezett felhalmo­zási, vagyis beruházásra fordítha­tó összeg. A pénz akkor is elmegy a működésre. Meglátása szerint a pályázatokat sem ésszerűen írják ki, mert a munkákat nem lehet a nyárra ütemezni.- Mindent összevetve, a tele­pülés nincs rossz helyzetben. A mindennapi életet igyekszünk úgy szervezni, hogy jó legyen Attalán élni. Ennek fontos része a kör­nyezet állandó szé­pítése, csinosítása. Szervezünk közös kirándulásokat is. A közösségi együttlét alkalmai közé tarto­zik a májusi lovas­nap, újabban a nyugdíjasklubosok találkozójával együtt rendezzük meg. Az au­gusztus húszadika előtti hétvé­gen hagyomány a kenyérszente­lés. Ilyen találkozási alkalom még a búcsú és a szilveszteri mulat­ság. Attalai vagyok, már az apám apja is itt született, nekem termé­szetes, hogy itthon töltöm a szil­vesztert. A nyugdíjasklub is szer­vez minden évben egy-két ren­dezvényt. Most rajzfoglalkozást szerveztünk a gyerekeknek és színjátszást. A vége nyilván kiállí­tás és egy színdarab bemutatása lesz. Úgy gondolom, hogy min­denki megtalálhatja magának az elfoglaltságot, ha akarja - mond­ja. A kistérségi társulásról el­mondta: a települések sok min­dent együtt oldanak meg, a köte- lezőeken túlmenően is. A társu­lás sokat törődik a pályázatokkal. A többcélú társulásnak még nin­csenek tapasztalatai. Beléptek az iskolatársulásba, de még nem tudni, hogyan alakul a jövő, amíg lehet ragaszkodnak az iskolához. Ha programokat talál a gyerek délután, akkor kialakulhat benne a kötődés, a ragaszkodás a falujá­hoz. Ezzel kapcsolatban van a polgármesternek egy érdekes ja­vaslata: ez a főállású népművelő alkalmazása, aki a máshol tanuló gyerekek délutáni életét szervez­né. A közösségi rendezvények­nek is jót tenne, ha nem amatőr, hanem hozzáértő szakember szervezné meg azokat. A településen arra törekednek, hogy egyetlen nap se legyen zárva a kultúrház. A nyugdíjasklub tagjai megszervezik önmaguk programjait, s ott vannak minden műsoros rendezvényen ■ HARMADSZOR ÚJÍTOTTÁK FEL a hagyomány szerint 1878-ban épült házat. Ezúttal, a tető cserepezésének kivételével az eredeti stí­lusban építették újjá. Az ajtók kőrisből, a többi famunka vörösfenyő­ből, a bejárati ajtó pedig tölgyből készült. Az istállót is a régi stílus­ban építették újjá, ott laknak Tiger Endre versenysportra nevelt lovai. Az épületnek a családja a tulajdonosa. A tervek szerint vendégfoga­dó lesz belőle. ■ Dózsa utcában tíz van megjelölve. Idén a Temető és a Deák Ferenc utcában folyta­tódik a pinceprogram. A Belügyminiszté-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom