Tolnai Népújság, 2004. augusztus (15. évfolyam,179-203. szám)

2004-08-02 / 179. szám

' 7. OLDAL Hl 2004- AuGUSZTUS 2-' HETF0 ___________________________ZÖLD ÚTON TOLNÁBAN_____________________ A környezetbarát atomenergia A paksi atomerőmű működésének megítélésében a nukleáris biztonság és az energiatermelés hatékonysága mellett fontos sze­repet játszanak a környezeti hatások is. A lakosság elvárja, hogy a környezetre gyakorolt hatások ne lépjék túl az engedélyezett szintet, s erről részletes információk álljanak rendelkezésre. A szakemberek szerint a nukleáris energia hasznosítása csökken­ti a globális klímaváltozás kockázatát. Az atomerőművek környezeti hatása nor­mál üzemi körülmények között általános vélemény szerint mérsékelt, általában sok­kal kisebb, mint a hagyományos erőműve­ké. Üzem közben sok radioaktív anyag ke­letkezik, de ezek nagy része a fűtőelemen belül marad és a kiégett üzemanyagon ke­resztül jut ki az atomerőműből. A paksi atomerőműben folyó sugárvédelmi tevé­kenység egyik legfontosabb feladata, hogy a kibocsátások és a környezet sugárzási jel­lemzőinek széleskörű ellenőrzésével, köz­vetlen mérési adatokkal folyamatosan bizo­nyítsa az atomerőmű működésére vonatko­zó elsődleges dóziskorlát biztonságos betar­tását. Ezen célok elérése érdekében a nukle­áris környezetvédelem területén széleskörű ellenőrzési és felügyeleti programot hajta­nak végre. A nukleáris környezetvédelmet kétszintű, azaz a távmérőrendszerek és a mintavételes ellenőrzés jel­lemzi. A folyékony kibocsá­tásban mind a korróziós és a hasadási termékeknél, mind a tríciumnál a paksi adat csak harmada, illetve fele a nem­zetközi átlagnak. Az atom­erőmű Üzemi Környezeti Su­gárvédelmi Ellenőrző Rend­szerének (ÜKSER) feladata, hogy közvetlen környezeti mérésekkel is bizonyítsa, az erőmű normál üzemben va­lóban kevésbé szennyezi a környezetet. Az erőmű kör­nyezetének sugárvédelmi ellenőrzése részben távmé­rőrendszereken, részben mintavételes, laboratóriumi vizsgálatokon alapul. A pak­si atomerőmű 30 km-es kör­nyezetében a mintavevő- és távmérőállomások szolgál­ják az adatszerzést. A labo­ratóriumi vizsgálatok kiter­jednek mind a környezeti közegekre, mind a táplálék- lánc elemekre. Ez éves szin­ten körülbelül 4000 minta feldolgozását és mérését je­lenti. Az atomerőművek és más nukleáris berendezések elhanyagolhatóan kis mennyiségű radioaktív anyagot bocsátanak a környezetbe. A nukleáris ipar okozta su­gárterhelés a természetes eredetű és az ossz sugárterheléshez képest is elhanyagolható­an kicsi. Az atomerő­művekben termelt vil­lamos energiának kö­szönhetően csökken az iparág által kibocsátott üvegházhatású gázok és más káros anyagok környezetbe bocsátá­sa. Az Európai Bizott­ság szerint az Európai Unióban üzemelő atomerőműveknek kö­szönhetően évenként a ki nem bocsátott szén-dioxid mennyisége 75 millió személygépkocsi környezetkárosí­tó hatásával egyenértékű. Ha a paksi atom­erőművet modem széntüzelésű erőművel helyettesítenék, évente majdnem 7,5 millió tonna oxigént fogyasztana el a légkörből, és több mint 10 millió tonna szén-dioxidot bo­csátana ki. Mindez azt jelenti, hogy a nukle­áris energia hasznosítása jelentősen hozzá­járul a globális klímaváltozás kockázatának csökkentéséhez. Mindezek tükrében a szakemberek szerint az atomenergia-fel­használás egyik legfontosabb indoka éppen a környezetvédelmi célok és ezen keresztül a fenntartható fejlődés feltételeinek teljesíté­se. ■ AZ EURÓPÁRA JELLEMZŐ ÁTLAGOS SUGÁRTERHELÉS MEGOSZLÁSA A különböző eredetű sugárterhelések közül 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. nukleáris ipar atomrobbantás kozmikus belső kozmikus külső földkéregi külső földkéreg! belső orvosi célú 0,01% 0,35% 0,53% 10,62% 17,7% 56,3% 14,16% Ellenőrzik az energia felhasználását A paksi atomerőmű megépítése a hetvenes, nyolcvanas évek Magyarországának legnagyobb beruházása volt. Az építke­zésre vonatkozó döntések a lakosság szinte teljes kizárásával születtek. Paks környékének települései minimális informá­ciót kaptak, az „atom” szócska nem a feltétlen bizalmat táp­lálta. Ez az évek során megváltozott, s annak érdekében, hogy eredményes párbeszéd alakulhasson ki, a PA Rt. kezde­ményezésére megalakult tizenhárom környező település ön- kormányzataiból a Társadalmi Ellenőrző és Információs Tár­sulás (TEIT) 1992. június 30-án. Az erőmű körüli tizenkét kilomé­teres körzetben lévő települések lakóinak száma mintegy hatvan­ezer. Az ő tájékoztatásukat hiva­tott szolgálni a több mint tíz éve alakult társulás, a TEIT, mely részletesen kidolgozott működé­si rend szerint tevékenykedik. Központja Kalocsa önkormány­zati hivatala, elnöke Török Gusz­táv polgármester. Mint az a társu­lás nevéből is kiderül, munkáját két fő momentum jellemzi. Egy­részt ellenőrzési tevékenységet végez, másrészt szorosan együtt­működik az erőművel az infor­mációk cseréjében. A TEIT tagjai - hasonlóan más érdeklődőhöz - az atomerőműben alkalmazott technológia bármely pontjára be­tekintést nyerhetnek, legyen az a nukleáris villamosener- gia-termelés, a radioak­tív hulladékok, az el­használt, nukleáris üzemanyag kezelése, tárolása, vagy az erőmű környezeti hatásai. A társulás polgármesterei közül ellenőrző bizottságot alakí­tanak, akik bejuthatnak az erő­mű által megjelölt objektumok­ba, betekinthetnek a kapcsolódó dokumentumokba, a lakosság ki­emelt érdeklődésére számító programok, létesítések, művele­tek esetén helyszíni társadalmi kontrollt végezhetnek. Az erőmű sugárvédelmi környezetellenőr­ző rendszerének mérési adatait havi rendszerességgel kérés nél­kül megkapják, összevethetik a párhuzamos hatósági mérések eredményeivel, illetve-saját méré­seikkel. Az erőmű szakmai és műszaki-technikai segítségével, valamint a polgári védelmi szer­vekkel együttműködve a TEIT sa­ját mérőhálózatot épített ki. En­nek legfontosabb eleme a tizen­három helyre telepített dózismé­rő, amelyhez hasonló rendszert működtet az erőmű is, a Bátya köz­ségben létrehozott „vi­zes labor”, ahol felszíni és talajvizek, csapadék­vizek korrekt aktivitás­mérése valósítható meg. A lakosság közvetlen tá­jékoztatását szolgálja az a három sugárzás ellenőrző és megjelenítő rendszer, amelyet Kalocsa, Paks és Úszód város leg­forgalmasabb helyére telepítet­tek. A műszer a pontos idő, a le­vegő hőmérséklete mellett a hát­térsugárzás pillanatnyi szintjéről, illetve annak 24 órás és egyhetes változásáról tájékoztatja az ér­deklődőket. Hasonló mobil rendszer is üzembe helyezhető bármilyen kí- vánt helyen. _____■ o Távmérő és mintavevő állomás (Atípusú} | Mintavevő állomás {6 és C típusú) ca vítiaérő és mintavevő állomás A Meteorológiai mérötorony É Az ÜKSER központja (KAR) 7 Kömyezetellenörzö laboratórium § Ounaföídvár 22 km Géőerlak Dunaszentbenetlek Kiskőrös 33 km földespuszta Űzd 30 km Tengelic 10 km 22 | Szekszárci 23 km Kalocsa 12 km Bővül az átmeneti tároló A felszín alatt kutatnak A paksi atomerőmű szom­szédságában épült meg a ki­égett fűtőelem átmeneti táro­lását szolgáló tároló. A léte­sítmény fogadja a blokkon három évet pihentetett kazet­tákat, kapacitását az üzemel­tető folyamatosan bővíti. A Kiégett Kazetták Átmeneti Tá­rolójában az elmúlt év végén 3497 kazettát tároltak, 2003-ban 480 üzemanyag-kazettát helyez­tek el, így most 1453 fűtőelem számára van hely. Ez a kapacitás mintegy három évre elegendő, addig gond nélkül tudják fogadni a kazettákat, melyek az átmeneti elhelyezés előtt három évet pi­hennek a reaktor melletti meden­cében. Az üzemeltető Radioaktív Hul­ladékokat Kezelő Közhasznú Társaság megkapta az engedélyt mind a tizenegy meglévő modul üzemeltetésére. Jelenleg a kilen­cedik tárolóelem fogadja a fűtő­elemeket. A közeljövőben öt új elemmel bővítik a tárolót, most zajlik az engedélyezési tervek ké­szítése. Mint azt dr. Hegyháti József, az RHK Kht. vezetője elmondta: akkor is gondoskodni kell szabad kapacitásról, ha ismét lehetőség lesz fűtőelemek Oroszországba szállítására. Az atomerőmű biztonságos üzemeltetése érdekében el kell tudni helyezni a kiégett kazettá­kat. A zökkenőmentes működés­hez három évre elegendő szabad kapacitásra van szükség, mivel ennyi idő kell az új modulok el­készítéséhez. Az atomerőművek működésének fontos kérdése a radioaktív hulladékok elhelyezése. A kis- és közepes aktivitású hulladé­kok tárolója a tervek szerint Bátaapáti térségében lesz, a fel­színi kutatások véget értek. A nagy aktivitású hulladékok a Nyugat-Mecsekben nyerhetnek elhelyezést, a kutatási prog­ram hosszabb szünet után tavaly ősszel indult újra. A magyar törvények értelmében a radioaktív hulladék elhelyezé­sének költségeit a hulladékterme­lőnek kell viselni. Erre a célra hozták létre a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapot (KNPA), melybe a Paksi Atomerőmű Rt. 1998. ja­nuár elsején kezdte meg a befize­tést. Az elmúlt év végén több mint 47 milliárd forint volt az alapban. Ebből fedezik a radioaktív hulla­dékok, kiégett kazetták elhelye­zésének költségeit, valamint eb­ből finanszírozzák a tárolók he­lyének meghatározását célzó ku­tatásokat. A kormány a hulladé­kok kezelésére hozta létre a Ra­dioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Társaságot, mely Püspökszilágyon üzemeltet egy tárolót. Ebben elegendő hely nem lévén, az atomerőműben keletke­ző hulladékok végleges elhelye­zésére új tároló megépítése je­lenthet megoldást. A leendő tároló helyének meg­határozására indított vizsgálatok alapján 1997-ben született döntés arról, hogy a részletesebb kutatá­sok Bátaapáti térségében kezdőd­jenek meg. A pénzügyi alap felett rendelkező miniszter 2001-ben ír­ta alá a négyéves kutatási progra­mot. A földtani kutatások zárójelen­tése szerint Bátaapáti telephely földtanilag alkalmas kis és köze­pes aktivitású radioaktív hulladé­kok végleges elhelyezésére. Idén elkészült, s a belügyminiszter jó­váhagyta az újabb négy évre szó­ló tervet. Ez alapján 2005-ben folytatják a felszín alatti kutatásokat, sor kerül az Előzetes Környezeti Ha­tástanulmány jóváhagyására, közműveket építenek. 2007-re tervezik az üzembe helyezést, a hulladékok beszállítása pedig 2008-2019. között zajlana. Röviden a radioaktív ___HULLADÉKOKRÓL Mi a radioaktív hulladék? Azokat a radioaktivitást tartalma­zó anyagokat tekintjük radioaktív hulladéknak, amelyek további felhasználásra már nem alkalma­sak, illetve amelyek felhasználó­jának, birtokosának nincs szán­dékában azokat a távolabbi jövő­ben sem újrahasznosítani. Ma­gyarországon az 1996-ban elfoga­dott CXVI. törvény, a szerint a ra­dioaktív hulladékok végleges el­helyezéséről való gondoskodás állami feladat, melynek költsége­it - lehetőség szerint - a radioaktív hulladék keletkezését előidéző létesítménynek kell viselnie. Igen fontos, hogy a fenti megfogalma­zás szerint nem radioaktív hulla­dék az atomreaktorok, atomerő­művek használt, „kiégett” fűtő­eleme, mert az még újrahaszno­sítható. Hogyan csoportosítható? A radioaktív hulladékokat igen sokféle kategóriába, csoportba sorolják, e tekintetben a nemzet­közi gyakorlat nem egységes. A magyarországi szabályzás alap­ján halmazállapot szerint: szi­lárd, biológiai eredetű, folyékony és nem tűzveszélyes, folyékony és tűzveszélyes, valamint légne­mű radioaktív hulladékok, aktivi­táskoncentráció szerint: kis, kö­zepes és nagy aktivitású radioak­tív hulladékok, a hulladékban je­lenlévő radionuklidok felezési ideje szerint: rövid, közepes és hosszú élettartamú radioaktív hulladékok. Kisaktivitású az a hulladék, amelynek felületétől 10 cm-re a dózisteljesítmény 0,300 mSv/h- nál kisebb, nagyaktivitású pedig az, amelynél a dózisteljesítmény 10 mSv/h-nál nagyobb. A felezési idő alapján történő felosztás szerint hosszú élettarta­mú hulladékok a 30 évnél hosszabb felezési idejűek. Milyen a nemzetközi gyakorlat? A világon számos más kategori- zálási elvet és rendszert használ­nak. Két ilyen, Magyarországon egyelőre nem hivatalosan hasz­nált esetet érdemes megemlíteni. A „vegyes hulladék” fogalmával számos országban a radioaktivi­tásán kívül egyéb, pl. kémiai ok­ból is veszélyes hulladékokat je­lölik. Több országban, így az USA-ban és Nagy-Britanniában a nagyaktivitású hulladék fő ismér­ve nem az aktivitáskoncentráció, hanem az a sajátosság, hogy az ilyen nagy koncentrációjú radio­aktív anyagban a bekövetkezett bomlások miatti hőfejlődés fűtő­teljesítménye eléri a 2 kW/m3 ér­téket. ■ Nyilvános mérési adatok Minden érdeklődő hozzáférhet július elsejétől az erőművi ere­detű kis- és közepes aktivitású hulladékok mélygeológia tároló­jának kutatásával kapcsolatban 2003. szeptember 1-jéig meg­szerzett mérési és megfigyelési adatokhoz a Magyar Geológiai Szolgálat Országos Földtani és Geofizikai Adattárában. Az anyag elektronikus adathordo­zókon 694 mappában, és 2722 fájlban található meg. Az adatok megismerésének lehetőségéről a Magyar Geológiai Szolgálat honlapján lehet tájékozódni. ■ Zöld úton Tolnában című oldalunk a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium támogatásával “«íC“*""' készült. www.kwm.hu &

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom