Tolnai Népújság, 2004. augusztus (15. évfolyam,179-203. szám)

2004-08-19 / 194. szám

UH 2004. Augusztus 19., Csütörtök 11. OLDAL DEL-DUNANTUL PERU S ES DINAMI K U S REGIO A REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI TANACS HÍREI Felvenni a régiós fordulatszámot Regionális Operatív Program: városközponti nyereség A Dráva mellett található Barcs polgármestere szerint egy ön- kormányzatnak, kistérségnek hosszú távú, ötéves avagy tíz­éves tervekkel kell rendelkez­nie ahhoz, hogy sikerrel pá­lyázzon. A meglátás kétségkí­vül igaz, hiszen a város egyike a ROP-nyerteseknek. Barcs növekedésével párhuzamo­san időről időre „áthelyeződött” a település központja. A város veze­tése napjainkban a hetvenes­nyolcvanas évek centrumának fej­lesztését tűzte ki célul. Feigli Fe­renc polgármester elmondta: a munka megvalósítása érdekében először az Orpheus program kere­tében igyekeztek forrásokhoz jut­ni. Ám itt a város nem járt sikerrel.- Ezt követően adtuk be ROP pá­lyázatunkat és örömmel nyugtáz­tuk, hogy szép eredményt értünk el, bár még a támogatási szerződést nem kötöttük meg. Összességében mintegy ötszázötvenmillió forintot fordíthatunk a városközpont reha­bilitációjára. A beruházás érinti művelődési központunkat is, ezt azért hangsúlyozom, mert az okta­tási feladatokat is ellátó intézmény meghatározó jelleggel bír Barcson.- Van-e, ha nem is régiós, de leg­alábbis kistérségi vonzata a Regio­Feigli Ferenc nális Operatív Program által meg­támogatott programjuknak?- A kistérségi összefüggés ma­gától értendő. Kezdjük azzal, hogy ma már az önkormányzatok tisz­tában vannak azzal, hogy a pályá­zatok nem településekről szólnak. Eddig némi túlzással élve egymás ellen pályáztunk, hiszen nem nyerhetett mindegyikünk. Most már az EU-s projektek nem telepü­lésekről szólnak, hanem kistérsé­gekről, de még inkább régiókról.-Ez a változás újfajta gondolko­dásmódot igényel?- Méghozzá mindnyájunktól. S az lesz a nyertes, aki ezt az új helyzet meghatározta fordulatszá­mot régióban gondolkodva képes mielőbb felvenni. Számtalan ilyen közös, Baranya, Somogy és Tolna megyét együttesen érintő pályá­zatot adtunk be az elmúlt idő­szakban, elég, ha csak a mintaér­tékű Dráva projektet említem. S még valami: meglátásom szerint hosszú távon kell gondolkodni. Ez azt jelenti, hogy aki nem ren­delkezik már jó előre kidolgozott, hosszú távú - különösen hangzik, de akár ötéves, tízéves - tervekkel, az a rövid átfutási idő miatt nem fog tudni pályázni!- Gyakorta felmerül avagy fel­merült gondként az önkormány­zati önerő hiánya...- Ez mindig komoly gond volt, ám most, az EU-s pályázatoknál rendkí­vül jó százalékos arányú önerővel képesek indulni az önkormányza­tok. Nem véletlen, hogy érezhetően megnőtt a pályázati kedv.-Ez a vonzerő jellemezte a ROP- ot is?- Természetesen, hiszen ebben az esetben mindössze tíz százalék önerőt kellett felmutatni. Ezért je­lentett a ROP óriási lehetőséget ön- kormányzatunknak, s nem volt vi­tás számunkra, hogy ezzel a lehe­tőséggel élnünk kell.-SZÁ­Újabb tizenkét ROP-nyertes a régióban Négy dél-dunántúli város településrehabilitációját is támogatták Harmincöt pályázatot talált támogatásra alkalmasnak a Regi­onális Operatív Program Döntés-előkészítő Bizottsága. A tes­tület második ülésén kiválasztottak közül tizenkettő a Dél- Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökségnél, vagyis a régi­ónkból nyújtotta be a pályázatát. A nyertesek között szép számmal találunk nagyobb értékű pályáza­tokat is. Az értékelők támogatásra javasolták Barcs, Dombóvár, Mar­cali és Szekszárd városrehabilitá­ciós pályázatait, valamint a pécsi világörökség fejlesztését is. Az Út­gazdálkodási és Koordinációs Bi­zottság újabb három alsóbbrendű útszakasz felújítására nyert támo­gatást, míg a Kapós Innovációs Transzferközpont Kht., a Sziget­vári Kultúr és Zöld Zóna Egyesü­let, a Savorrengi Sansa Esély a Ro­ma Gyerekeknek Egyesület és Somberek Község Önkormányza­ta a hátrányos helyzetű munka- vállalói rétegek - elsősorban a tar­tósan munkanélküliek, nők, ro­Európa itt épül * Európa ttrv mák, csökkent munkaképességű­ek, stb. - munkaerő-piaci integrá­cióját elősegítő, a helyi foglalkoz­tatást ösztönző projekteket támo­gató pályázati kiírásban szerepelt sikeresen. A harmincöt pályázat tervezett összköltsége mintegy 16 milliárd forint, melyből az Európai Unió és a Magyar Kormány által nyújtott vissza nem térítendő támogatás összege meghaladja a 14 milliárd forintot. A kiválasztottakkal a ROP Irányító Hatósága a közeljövőben köti meg a szerződést, az egyes projektek pontos támogatási ösz- szegét ezután teszik közzé. A ROP eddig meghirdetett pá­lyázati kiírásaira 2006 végéig, il­letve a pályázati keretösszegek tel­jes felhasználásáig lehet pályázni fa ROP 1.2 Turisztikai fogadóké­pesség javítása elnevezésű pályá­zati kiírás kivételével, amelynek pályázási határideje 2004. június 15-én lejárt), s érkeznek is folya­matosan a pályázatok a regionális fejlesztési ügynökségekhez. A be­érkezett további pályázatokból [augusztus 6-ig már 750 ROP-pá- lyázatot nyújtottak be, ebből 90-et a Dél-dunántúli Régióból) nemso­kára újabb nyerteseket hirdetnek. A támogatásra javasoltak listája a Dél-Dunántúli Regionális Fej­lesztési Ügynökség honlapjáról ( www.ddrft.hu ) letölthető. ■ Borút után vízi út Újabb sikeres régiós pályázat Úgy tűnik, hogy a pályázatok terén nincs uborkaszezon. Ugyanis a Dél-Dunántúli Re­gionális Fejlesztési Ügynökség újabb pályá­zata nyert az Európai ÚniónáL A múltkori, a borutak fejlesztését célzó pályázat után ezút­tal a vízi turizmus fejlesztésére kaptak EU-s támogatást A WaterTour elnevezésű projektben a Dél-Dunán­túli Regionális Fejlesztési Ügynökség a koordináci­ót végző németországi Előpomerániai Turisztikai Hivatal mellett a finnországi Lahti, a portugáliai Setúbal és az angliai Midland régiók szervezetei­vel vesz részt. Miszler Miklós, az ügynökség ügyvezető igaz­gatója elmondta, hogy a WaterTour dél-dunántúli akcióterülete a Dráva-folyó környéke, célja pedig, hogy a vízi turiz­mus fejlesztésével javítson a gazdasá­gilag elmaradott ha­tár menti Dráva-te- rület helyzetén. Jelenleg is jelen­tős a vízi turizmus a Dráván, sőt a Duna- Dráva Nemzeti Park Igazgatósága már májusban kiadta az összes ez évi vízi- túra-engedélyt, azonban a vízi tu­rizmus mai állapotá­ban mégis keveset lendít a térség hely­zetén. Hogy ez meg­változzon, számos teendőre van szük­ség. Ilyen a szolgál­tatások és az infrastruktúra további fejlesztése a fenntarthatóság és a biológiai változatosság meg­őrzése mellett, a terület szereplői, a kis- és közép- vállalkozások és a különféle szervezetek együtt­működésének erősítése, a vízi turisztikai terület kiemelt gazdájának a létrehozása. A nagyobb ha­tás elérését az is gátolja, hogy a jelenleg kínált programok többnyire csak a vízi túrára és a Dráva- folyó szorosan vett környezetére korlátozódnak, holott a folyótól kicsit távolabb fekvő területek be­vonásával sokrétű és teljes programcsomagot is ajánlhatnánk. A fenti folyamatok támogatása mel­lett ebben az ajánlásban is segítséget nyújt majd a WaterTour, ugyanis széleskörű marketingeszkö­zökkel fa külföldi partnerekkel közös honlap, ki­adványok, rendezvények, stb.) juttatják el az in­formációt a célközönséghez és támogatják a prog­ram sikerét. A fejlesztések úgy történnének, hogy egyben megőriznék az egyensúlyt a minőségi vízituriz­mus fejlesztése és a folyó környezetének megóvá­sa között. A fenü célok megvalósulását biztosítja, hogy a Regionális Fejlesztési Ügynökség a projektbe a he­lyi szereplőket, a nemzeti park igazgatóságát, a Drávamenti Tájvédelmi és Turisztikai Egyesületet és az érintett kistérségek fejlesztési társulásait is bevonja. A régió számos folyóvize ad lehetőséget a vízi túrázásra. Felvételünk a Sión készült A WaterTour kialakítása során az ügynökség munkatársai arra is figyeltek, hogy az illeszkedjen a kidolgozás alatt lévő, milliárdos költségvetésű Dráva-projekthez is, amely a Dráva-medence komplex ökoturisztikai fejlesztését tűzi ki célul. Az ez év őszétől 2006 végéig tartó WaterTour teljes költségvetése 813 ezer euró (207 millió fo­rint), amelyből a Dél-Dunántúlra jutó rész 92 ezer euró (23 millió forint). Ez utóbbiból 69 ezer eurót (17 millió forintot) az Európai Unió INTERREG IIIC alapja biztosít. ________________________■ Zá rul a RIS Pécsett, a Baranya Megyei Közgyűlés dísz­termében, 2004. szeptember 13-án rendezik meg a III. Regionális Innovációs Fórumot, ahol a résztvevők megismerhetik annak a stratégiaalkotó munkának az eredményét, amely a Dél-Dunántúli Regionális Fejleszté­si Ügynökség koordináci­ójában, széles szakértői bázis, illetve a régió gaz­dasági vállalkozásainak bevonásával folyt. A most befejeződő Regionális In­novációs Stratégia - Dél- Dunántúl (RIS) program 2001 novemberében in­dult. ■ Dél-Dunántúli Régió www.ddrft.hu Az oldal a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács támogatásával készült (88657) Régóta közismert tény az együttműködések ál­dásos hatása. A párhuzamosságok felszámolá­sával, közös fejlesztésekkel jelentős erőforrá­sok szabadíthatók fel, amelyek aztán más cé­lokra fordíthatók, illetve a közös fejlesztések az összeadódó tudás miatt hatékonyabbak is lehetnek. Ez az oka, hogy az Európai Unió is szívesebben támogatja az együttműködésen alapuló projekteket. így van ez a területfejlesz­tésnél is. Számos tény szól tehát az együttmű­ködések mellett, a gyakorlati megvalósítás azonban nehéz. Hogyan lehetne ezen segíteni? Egy jó TIPP Program a regionális és kistérségi együttműködések ösztönzésére A kérdésre a régióban a Dél-Dunántúli t Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. a TIPP (Tudástranszfer Innovatív Projek­tekhez, Partnerséghez) elnevezésű prog­ramjával ad választ - mondja el Miszler Miklós, az ügynökség ügyvezető igazga­tója. A cél egy olyan rendszer felépítése, amelyben a három szféra, az állami, a profitorientált és a civil egymás szakér­telmére, tapasztalataira építve dolgozna együtt. Egy olyan rendszer amelyben a beruházási tervek készítésében a non­profit és civil szféra is részt vesz, ame­lyek fejlesztési koncepciói társadalmi konszenzuson alapulnak, ezért sok em­ber motivált a megvalósításukban. Olyan rendszer, amely nem a pályázati kiírások által meghatározott ad-hoc módon, ha­nem a fejlesztési koncepciójához illesz­kedve fejleszt (a koncepcióhoz keres pá­lyázati kiírást és nem fordítva), s ehhez folyamatosan projekteket dol­goz ki. Az együttműködést leg­többször a potenciális partne­ri kör ismeretének hiánya, a kapcsolatépítési technikák, kapcsolat­menedzselési ismeretek hiánya, a cso­portmunka, együttműködési képességek hiánya és az alacsony vagy hiányzó tár­gyalási és meggyőzési készségek gátol­ják. A TIPP programban ezen hiányossá­gok megszüntetését, az együttműködés fejlesztését képzések, és egy rendkívül hatékony módszer, a közös munka segíti majd elő. Ez a munka a program során létrehozott tervezői hálózatban és a kö­zös projektfejlesztésben fog folyni. A fo­lyamathoz elengedhetetlen koordinációt a Regionális Fejlesztési Ügynökség mun­katársai végzik. A program fontos eleme, a siker egyik kulcsa, hogy az úgynevezett harmadik szektor, a Magyarországon nagy nehéz­ségekkel küzdő civil szféra megerősöd­jön. Tudniillik a gazdasági fejlesztések számos más területre is.kihatnak, s egy adott közösség egészséges fejlődése nem képzelhető el kizárólag gazdasági fejlesz­tés útján. A civil szervezetek jó ered­ményt tudnak elérni olyan szociális, egészségügyi és környezetvédelemmel kapcsolatos területeken, amelyeket a kor­mányzati szektor tevékenységei nem fed­nek le teljes mértékben. Á jelenlegi hely­zetet azonban jól mutatja, hogy míg az úgynevezett „vas és beton” típusú pályá­zatokra sok a jelentkező, addig kevés a szociális típusú projekt, holott az európai uniós támogatások ezekre is jelentős for­rást biztosítanának. A TIPP folyamán az egész rendszert úgy építik fel, hogy az a program zárása után is tovább működjön, ezért a prog­ram során a régió kistérségi területfejlesz­tési társulásaiból létrejön egy másik háló­zat is, a Dél-Dunántúli Területfejlesztési Társulások Köre (DDTTK), amely a TIPP lezárása után átveszi a hatékonyságnöve­lő együttműködési folyamat (pl. közös fejlesztések, közös problémamegoldás) koordinálását, és az érdekérvényesítés­ben is nagy súllyal léphet fel. A TIPP egyébként harmadik lépcsője Egy jó példa a múltból az együttműködésre. Több kistérség és a Regionális Fejlesztési Ügynökség kö­zös projektfejlesztése Magyarhertelenden annak a Dél-Dunántúli Regionális Fej­lesztési Ügynökség által koordinált folya­matnak, amelynek célja a dél-dunántúli kistérségek, és a kistérségek, megyék és a régió közötti kapcsolatok szorosabbra fű­zése. Az első lépcsőben megyénként ta­nácskozások voltak a kistérségek és a ré­gió között, illetve egyes programokban közös problémamegoldásra, projektfej­lesztésre és így pályázásra is sor került. A második lépcsőben megállapodások szü­letnek a kistérségek és a régió között. A TIPP 2004 októberétől 2006. decem­ber 12-ig tart, potenciális résztvevői a he­lyi (regionális, kistérségi szintű) állami, nonprofit és magánszférából származ­nak. A programhoz a pénzügyi támoga­tást a Nemzeti Fejlesztési Terv Regionális Operatív Programja biztosítja. DEÁK GÁBOR I I A

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom