Tolnai Népújság, 2004. július (15. évfolyam, 152-178. szám)
2004-07-08 / 158. szám
HI 2004. Júuus 8., Csütörtök ALMANACH 20 0 4 C S I B R Á K 7. OLDAL Pályázatok, tervek és a vadászok Csibrák a fiataloknak szeretne kedvezni Hazudnánk, ha azt mondanánk, hogy az élet egy olyan kis településen, mint Csibrák leányálom, és az sem lenne igaz, ha azt állítanánk, hogy a kis falu turisztikai metropolisszá nőtte ki magát az elmúlt évben. Ugyanakkor a modem élet néhány elengedhetetlennek látszó kelléke már Csibrákon is megtalálható, úgymint internet, számítógép, és a közlekedés még mindig jónak mondható, hiszen vonaton, busszal, autóval egyaránt egyszerű eljutni ide. Az erdő Csibrákon gyönyörű, közel van Gunaras, Dombóvár, Tamási és Hőgyész, és a napokban a kábeltévé is eljut ide. Bár Csibrák nem egy metropolisz, hiszen itt a dimbes-dombos táj sokkal szebb, nem a világvége. Ennek több oka is van. Csibráknak ugyanis, amíg Budapest fő- és Pécs egyetemváros, mindig lesz vasúti közlekedése, tudtuk meg Kardos János polgármestertől. Ugyanakkor a buszok is egészen sűrűn járnak errefele, és a közút sem arról árulkodik, hogy Csibráknak nem sokkal több, mint négyszáz lakója van. Az itteniek elsősorban Dombóvárra járnak dolgozni, már aki jár. Aggasztó ugyanis a munkanélküliek száma a településen, megoldást az jelentene, ha újra indulna a fűrészüzem. Szerencsére erre valamicske esély van is. Csibrák egyébként nem is olyan régen csatlakozott a dombóvári kistérségi társuláshoz, így egyes pályázatokon nagyobb sansszal indulnak, mint eddig. Pályáznivaló pedig akad bőven, hiszen a település vezetőinek hosszú távú elképzelései között szerepel a gáz bevezetése és a csatornázás is, ez utóbbiról a tervek már el is készültek. Két hónapon belül kiépül viszont Csibrákon a kábeltévé-hálózat, ami már csak azért sem utolsó dolog, miCsibráki táj vei a településen nincs mozi. A fiatalokat így könnyebb lesz itt tartani, ebben ugyanakkor a nemsokára elkészülő ifjúsági klub is segíti majd a felnőttek munkáját. A gyerekek az általános iskola harmadik osztályát még helyben végezhetik, utána sok diák Dombóváron folytatja tanulmányait. Többségük az iskolák elvégzése után nem jön haza. Kardos János elmondta, hogy az ifjúsági klub a gyerekek hétvégéit és estéit igyekszik kellemesebbé tenni majd, ezért a már meglévő korlátlan internet-hozzáférés mellett a település hi-fi tornyot is beszerez majd, és a könyvtár is újra megnyitja kapuit. A csib- rákiak kezdetben nehezen akarták elfogadni, hogy megszűnik a posta, és a helyét mozgó posta váltja fel. Azóta már megszokták, hogy minden nap reggel nyolc és délelőtt tíz körül adhatják fel és vehetik át küldeményeiket. Mint azt a polgármestertől megtudtuk, Csibrák FOTÓ: BAKÓ JENŐ ugyan nem kifejezetten turisztikai célpont, de a vadászok nagyon szeretik, hiszen a környéken rengeteg a szarvas és a vaddisznó. Bár Csibrákot még nem kapták fel a külföldiek, de már most négy házat vett egy-egy német család. Ők ráadásul nem elszármazottak, a volt csibrákiak állítólag már mind meghaltak, és hozzátartozóikat Sem találták a csibrákiak. Az erdő a mindenük Ötvenkét fokos pálinka, jó szekszárdi bor Mintha egy másik világba csöppennénk, amikor ellátogatunk a csibráki vadászházba. Az egy dolog, hogy itt mérnek ötvenkét fokos gyümölcspálinkát, és a konyha is kitűnő, a legszembetűnőbb az állandó sürgés-forgás. Merthogy, itt mindig van vendég. Hitel: van! Boltok, kocsmák, törzshelyek A Gyulaj Rt. csibráki vadászháza természetszerűen az erdő mellett található. Az viszont nem ilyen magától értetődő, hogy a kedves vendég ha akarja, minden reggel nyolc óra körül vaddisznókat is láthat, nem messze a szálláshelytől. Az a pálinka sem mindennapos, amit Moi- zer József, a vadászház mindenese mutatott nekünk, körtéből, almából, somból készült, és ötvenkét fokos. Moi- zer úr egyébként nagy gondot fordít az italok összeállítására, csak a legjobb szekszárdi és villányi borokat tartja. Visszatérő vendégei emiatt és a remek vadételek miatt is szívesen jönnek ide. A legfontosabb szempont vadászéknál ugyanakkor, hogy kellő mennyiségű és milyenségű vad legyen azon a környéken, ahol ők lődözni szeretnének. pedig Csibrákon egyedülálló a szarvas- és vaddisznó-állomány. Ha pedig, a főként külföldiekből álló vendégsereglet megunja a vadászatot, Moizer úr hívja Kasza Árpádot, az erdő legfőbb ismerőjét. Ő aztán lovas kocsijával hozza-viszi a jónépet az erdőben. Merthogy neki ez, vagyis az erdő az élete. A valamirevaló falu, község onnan ismerszik meg, hogy legalább egy normális kocsmája van. Es persze boltja. Ez utóbbiból Csibrákon mindjárt három is akad. Egyik sem pláza, de a legszükségesebbek beszerezhetők ezekben a boltocskákban. A helyi ittas ellátóban pedig kifejezetten nagy a választék. Az átutazók nem véletlenül kedvelik a csibráki kocsmát. Egyfelől a település közepén található, az út mellett, így könnyű megtalálni. Másrészt, meglepően nagy a választék. No nem elsősorban arra gondolunk, hogy a szesztartalmú üdítő italok mellett izzadást gátló termékeket is árulnak, hanem arra, hogy italból, csokiból, bonbonból és félkarú rablóból biztos, hbgy megtaláljuk a gusztusunknak valót. Bár az élet nem fenékig tejfel még a kocsmá- roséknak sem, és a forgalom messze nem akkora, mint tíz évvel ezelőtt, a Regensburger Károly és felesége vezette presszóban még mindig kapnak egy kis hitelt a törzsvendégek. Boltból három is van Csibrákon, ennek egyik legnagyobb előnye Ignácz- né Nieder Ágnes szerint, hogy így legalább a boltos is el tud menni szabadságra. Bár meggazdagodni nem, de normálisan élni lehet ezekből a kis kereskedésekből. A nagyobb bevásárlásokat, aki teheti Dombóváron intézi, de a napi betevő kenyérért, tejért senki sem ugrál át a szomszédba, így nyáron pedig az átutazók is be-be néznek valamelyik boltba. A csibrákiak pedig kifejezetten örülnek nemcsak annak, hogy van, hanem, hogy mindjárt három abc közül választhatnak. Épül a falu Betelepülők Csibrákon Készül az új tető Jó jel, ha egy kis településen új ház épül. Ráadásul nem is akármilyen. Egle Konrád kádármester házát egy Pest megyei úr vette meg, és szeremé az épületet eredeti jellegének megfelelően rendbe hozatni. Az épület hétvégi házként funkcionál majd az elképzelések szerint. Ugyanakkor lenne még mit felújítani a faluban, például a Jeszenszky-kastélyt, mely egyre romosabb és elhanyagoltabb. ■ „Játékkal, mesével” Óvodai foglalkozás a szabadban Mese az udvaron A környezeti nevelés mostanság igencsak divatos foglalatosság Magyarországon. Ám nevével ellentétben nem is olyan rossz dolog ez, főként, ha úgy csinálják, mint a csibrátó óvodában. Az erdő adta lehetőségeket ugyanis nemcsak a vendégvadászok, de a helybeli gyerekek is kihasználják. A jelenségekre, az évszakok változásának megfigyelésére tanítják az óvónők a csibráki gyerekeket. Méghozzá az itt alkalmazott program nevének megfelelően, „játékkal, mesével”. Ősszel gesztenyét gyűjtenek, tavasszal virágot szednek a csibráki óvodások, és kihasználják azt is, hogy a településen számtalan háziállat, a környéken pedig vadállat van. Az óvónők szeretik a szabadban tartani a foglalkozásokat, és sokat kirándulnak a gyerekekkel. Kedvenc helyük a kastélytól nem messze fekvő rét, ahol a háziállatokat szívesen legeltetik a csibrákiak. A gyerekek két legyet ütnek egy csapásra, hiszen megtanulják, mi az a vad romantika, és azt is, mit jelent a számukra egyébként természetes falusi lét. Szerencsére Csibrákon minden évben körülbelül húsz kisgyerek jár óvodába, így fejlesztő pedagógus és logopédus is foglalkozhat a gyerkőcökkel. A kirándulások és az egyéb tapasztalatszerző foglalkozások után az óvónők egyébként megbeszélik a gyerekekkel a látottakat, és gyakran egy, a témához kapcsolódó mesét is elmondanak nekik. ■ Híres, értékes A csibráki templom Érdemes megnézni a csibráki templomot, mely szerencsére nem jutott a kastély sorsára. Ezt az épületet is Jeszenszky István neve fémjelzi, hiszen ő építette újjá az 1700-as évek végén. Kálváriája egyedülálló szépségű, valószínűleg 1792-ben készült el. Csibrák története A község neve írásban 1280- ból maradt fenn Chebrach alakban, azonban a név eredetét eddig még nem sikerült kideríteni. Abban az időben a tolnai főesperességhez tartozott. 1333-ban Simon csibráki pap 8 báni dénárt fizetett a pápai tizedszedőknek. A falu és annak környéke a XVI. század közepén Medvey Benedeké lett. A török uralom első felében Csibrák még lakott hely volt, és a simon- tornyai szandzsákhoz tartozott. Az itt élők azonban néhány évtized alatt máshova költöztek, később rácok telepedtek le. A XVIII. század első felében a terület a báró Jeszenszky család birtokába került. Nem sokkal később 40-50 katolikus német család érkezett a faluba, mely fejlődésnek indult. 1789-ben az iskoláskorú (6-12 év közötti) gyerekek száma már megközelítette a százat. A község lakóinak többsége földműveléssel, »állattenyésztéssel és fakitermeléssel foglalkozott. Fényes Elek 1851-ben megjelent Magyarország Geographiai Szótárában a következőket írta Csibrákról: „Határának egy része homok, a többi fekete föld, rétjei jók, szép szőlőhegye jeles bort terem”. A bárói birtokból mintegy 600-800 kataszteri holdat 1925-ben a helybeli családok egy része között felosztottak. A földhöz jutók saját területükön gazdálkodtak, a többiek helyben, vagy a környező nagybirtokokon - Csurgón, Sütvényben, Tüskepusztán és Vörösegyházán - cselédként, illetve részes- munkásként dolgoztak. A második világháború után, 1946-ban a község szinte teljes német lakosságát kitelepítették Németországba. Helyükre a környékről hat, Békés megyéből hetven, a Felvidékről pedig tizennégy família érkezett. Az első termelőszövetkezeti csoportot 1949-ben szervezték. Ebben az időben sokan más településen kaptak állást, így naponta ingáztak lakó- és munkahelyük között. A villanyt 1951-ben vezették be Csibrákra és ugyanebben az évben fúrták az első ártézi kutat is. A körzetesítéskor előbb a tanácsot, majd a termelőszövetkezetet is a kurdihoz csatolták. Az 1970-es évek elejétől kezdve sok helybeli dolgozott az erdőgazdaság fafeldolgozó- és parkettaüzemében, de a rendszerváltás után visszaesett a termelés és bezárták azt. Az 1990-es helyhatósági választás óta önálló önkormányzata van a községnek. A