Tolnai Népújság, 2004. július (15. évfolyam, 152-178. szám)

2004-07-01 / 152. szám

mm 2004. Júuus 1., CSÜTÖRTÖK ALMANACH 20 0 4 FELSŐNYÉK 7. OLDAL A TELEPÜLÉS ÉRTÉKEI Egyházi épületek A faluban az 1836 körül átala­kított római katolikus temp­lom 15. századi, gótikus fal­maradványokat őriz (1. kép]. Az egykori plébániaház 18. századi műemlék jellegű ba­rokk épülete ma már más cé- .....................i-------------------­lókat szolgál. Dombó Pálnak, a II. Ulászló uralkodása alatt élt kiváló jogtudósnak kőko­porsóját 1760-ban találták meg a templom romjai kö­zött. Rajta a következő felirat állt: „Ezek Dombó Pál ham­vai, aki azon tartománynak az ura volt, amely a Sió és a Kapos között terült el.” A későbarokk, J792 és 1796 kö­zött épített református temp­lomot a XIX. század végén ek­lektikus stílusban építették át. A falu értékes épületei java­részt ugyancsak e századból valók. 1898-ban épült az ak­kori plébániahivatal, amely ma idősek klubja (2. kép). A katolikus tanítói lakás 1800- ban, a református pedig 1850- ben épült. A Várhegy A felsőnyéki középkori föld­vár sáncainak nyoma ma is megfigyelhető a Várhegyen. A várat a török 1557-ben rom­bolta le. A 107 méter magas Vár­hegyről és még inkább a 229 méter magas Garáb- hegyről tiszta időben ellátni a badacsonyi hegyekig, ke­let felé tekint­ve pedig a Sió is jól kivehe­tő. Faragott emlékek Főként szobrokat, kopjafákat, emlékoszlopokat készít Hordó János felsönyéki fafaragó. Munkáinak egyike a házával szemközti iskolaudvaron áll. Az oszlop az 1700-as évektől Felsőnyéken működött tanítók emlékére készült, amelyet 2001-ben állítottak fel (3. kép). Kolláti rét Számos védett növény élőhe­lye Felsőnyék határában a kol­láti rét, amely 1993. július 14. óta helyi jelentőségű termé­szetvédel­mi terület. Értékes növénye a májustól júniusig virágzó mocsári kosbor, amelynek eszmei ér­téke tíz­ezer forint. (4. kép) Ahol megterem a szekszárdi minőség Először a magyar piacon kellene elfogadtatni a magyar bort Ha Felsőnyék nevezetességeiről esik szó, mindenképpen a sor elejére kívánkozik egy épület, amelyet Deák-pinceként is­mernek. Nevét a haza bölcséről, Deák Ferencről kapta, aki egy ideig itt rejtőzködött az 1848-as szabadságharc bukása után. Az évszázados épület másra is utal: a borkészítés több, mint kétszáz éves hagyományait idézi. A lista második helyé­re tehát mindenképpen a felsőnyéki bor kívánkozik, amely reményteljes jövő elé nézhet. Egykor messze földön híres volt a felsőnyéki bor, s a környéken ma is jól cseng a neve. Nem véletle­nül: a falut övező dombok - ame­lyek közül egy-egy pontról tiszta időben a Balatonig is ellátni - ki­váló termőhelyet jelentenek a szőlő számára. A határban körül­belül százhatvan hektárnyi ültet­vényt művelnek, amelyen sok ki­csi mellett hat nagyobb birtokon gazdálkodnak szőlészek. A terü­let vonzerejét talán jelzi, hogy fel­sőnyékiek mellett budapesti és al­földi szőlőtulajdonosok is megje­lentek. Móricz Csaba szekszárdi sző­lész testvérével a kilencvenes évek fordulóján fogott családi vállalko­zásban Felsőnyéken szőlőtermesz­tésbe és borkészítésbe. Az ültet­vény művelése mellett feldolgozót, tárolókat és palackozót is építettek. A családi gazdaság most ketté vá­lik: Móricz Csaba új helyszínen, egy, a hatvanas években épült prés­házban folytatja a mesterséget, s úgy tűnik, évek múltán segítője is akad fia, Ádám személyében, aki borászati pályára készül. A gazda­ság egyébként több lábon áll: a 35 hektáros szőlőbirtok mellett gyü­A Deak-pince. Itt rejtőzködött Komáromi István plébánosnál a szabadságharc buká­sa után néhány hétig Deák Ferenc. A pince nemcsak a híres bujdosó legendája mi­att becsülendő, hanem építészeti értékei miatt is. Felsőnyéken mintegy százhatvan hektáron termelnek szőlőt. Móricz Csaba harmincöt hektáron gazdálkodik, és most kíméle­tesebb borkészítési technológiát tervez. mölcs, másfél hektáron meggy, két és fél hektáron szilva is terem. A szőlőültetvényen belül pedig jelen­leg 2,5-3 hektárnyi területen érik bioszőlő, de a lehetőségek szerint az intenzív gazdaságban is spórol­nak a vegyszerekkel. Móricz Csaba elmondja: a ha­gyományos felsőnyéki szőlő, az olaszrizling mellé az elmúlt évek­ben vörös szőlőket telepítettek, kékfrankos, zweigelt, cabernet, pinot noir fajtákat próbáltak Felső­nyéken meghonosítani, a fehér faj­ták közt pedig a biancával igyekez­tek újítani. Több bor is kiváló mi­nőségűre sikerült: a rajnai rizling, egy fennsíkon érett szőlőből pré­selt tető-chardonnay, s úgy tűnik, beválik a vörösek közt a sauvi- gnon-cabemet, a pinot noir is.- Most a régi biot szeretnénk művelni, ahogy ősapáink tették. A hegy tetején szeretném feldolgoz­ni a szőlőt, a must az első lépcső­ben szabadeséssel lefolyik az üle­pítőtartályba, majd a pincébe. S milyen lesz a remények sze­rint az itt készült bor?- A régiek teljesen kíméletesen dolgozták fel a szőlőt, faprésekkel, két vagy három napig húztak egy prést, a szivattyúkat nem ismer­ték, töltötték a borokat. A mai idő­ben gyorsan készítik a bort, pedig a vörösnek egyértelműen jót tesz, és a fehérnek sem árt, ha érik egy­két évet. A fahordós tárolás ennek része. A fahordókban érlelni, ke­zelni lehet a borokat, és amikor a savak összeérnek, akkor kisebb mennyiségben nagyobb áron lehet értékesíteni. Az igazi borok nyolc­tíz évig palackban állnak. A felsőnyéki borról úgy tudják, hogy a savtartalma miatt a magyar borok közt egyedülálló módon bír­ta a hosszú tengeri utazást hűtés és tartósítószer nélkül, és nem za­varodott meg szállítás közben. A szakember szerint nagyobb lehetőségeket rejt magában az itt termő bor. - A területről mást nem tudok mondani, mint csodálatos, itt szekszárdi minőséget is elő le­het állítani. A felsőnyéki bor fellen­dítéséhez viszont összefogásra lenne szükség, ami viszont most még nincs meg a nagyobb borké­szítők között. Móricz Csaba úgy látja: az Eu­rópai Unió országai között a né­metek, olaszok, franciák a saját boraikat fogyasztják. Nekünk nincs olyan nagy kultúránk a bor- fogyasztásban, ezért először itt­hon kellene elfogadtatni a magyar bort. Sok jó minőségű bor van Ma­gyarországon, a jövő tehát felső­nyéki borok előtt is a magyar piac­ban rejlik. Tesznek a környezetért Falunap helyi produkciókkal A Felsőnyéki Természetvédelmi Egye­sület 2003-ban alakult meg, kezdet­ben több, mint ötvenen, gyerekek, fel­nőttek, családok csatlakoztak hozzá, s most több, mint hetvenen tagjai. A ki­tűzött céljaik a környezet megóvása a hulladéktól, a természet védelme, a védett növények, madarak felmérése és élőhelyük óvása, s ezt hamar cse­Széncinkét gyűrűznek Felsőnyéken lekvésre váltották. Tavaly április 22- én, a Föld Napján megtisztították a szeméttől a falu központját, s ezt idén tavasszal is megismételték. Az egye­sület tagjai, jórészt általános iskolás diákok Simon Gábor elnök vezetésé­vel rendszeresen részt vesznek a kör­nyék madárállományának felmérésé­ben, a hétvégenként tartott madárgyű- rűzésen. A szervezet idén a Pacs- magi tavakhoz nem tervez tábort, a helyi gyűrűző tábort viszont au­gusztusban megtartják. Az egyesü­let részt vesz a Magyar Madártani Egyesület által meghirdetett Madár­barát kert programban is, amely a házi rozsdafarkúak védelmét, állo­mányuk felmérését célozza. A falu­ban márciusban odúkat készítettek és helyeztek el házaknál, nyár vé­gén összegzik az adatokat, és jövő­re is folytatódik az itt fészkelő rozs­dafarkúak felmérése. Öt éve rendezik meg, így már ha- gyománynak számít a község­ben május vé­gén a falunap. Megszokott, hogy a Határőr­ség fúvósai ad­nak térzenét a falu központjá­ban, a sportpá­lyán pedig első­sorban helyi kulturális cso­portok lépnek színpadra. Ezút­tal is nagy sikere volt a felsőnyéki táncegyüttesek- h falunap programjai a gyerekek kedvébe is járnak nek és a kisgye­rekekből álló fitneszcsoport bemutatójának, a felfújható bakancsban, rajzversenyen szóra- szépségversenynek, nagy érdeklődés kísérte a kozhattak. sportversenyeket, a gyerekek pedig a népszerű ______________________________________S Ördögűzők a színpadon Húsz felsőnyéki iskolás, többségében leá- ezt a legutóbbi szüreti napon és a falunapon nyok táncolnak most az Ördögűzők tánccso- is tette. Közel egy éve megalakult a felnőttek- portban, amelyhez csatlakozott tizenegy óvó- bői álló Kékibolya táncegyüttes is, akik eddig dás is. Az együttes a kezdetben járt, könnyű- hét helyen léptek fel, s legközelebb a ma­zenére kialakított koreográfiák mellé már gyarkeszi falunapon valamint a siójuti Bog­csárdást és cigánytáncokat is bemutat, amint rács Fesztiválon láthatja őket a közönség. ■ Bajnok ifisták Három éve mű­ködik a Felső­nyék SE, amely­nek keretében felnőtt és ifjúsági csapat kergeti a labdát a megyei harmadik vonal­ban. A fiatalok nem akármilyen eredménnyel zárták az idei bajnokságot: aranyérmet sze­reztek. A felnőt­teknek nem volt ilyen jó soroza­tuk. Az ificsapat­ban tizenhat 14 és 20 év közötti fiatal sportol, akiket Silva - is pályára léptek. A fővárosi Sütő László és Takács János edz. A fel- klub két labdát hozott ajándékba a fel­sőnyéki focisták nemrég az MTK ve- sőnyéki klubnak, a labdarúgók pedig gyescsapatával játszhattak, amelyben dedikált könyvet kaptak emlékül, sztárjátékosok - Zavadszky és a brazil _______________________________S

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom