Tolnai Népújság, 2004. július (15. évfolyam, 152-178. szám)
2004-07-30 / 177. szám
2004. Július 30., Péntek BÁTAAPÁTI 7. OLDAL ALMA NACH 2 0 0 4 Elkápráztató szépség és kényelem Virágos, rendezett falu erdőkkel borított dombok ölelésében Bátaapáti főtere Dombok és völgyek, erdők és virágos, cserjés domboldalak, a Mórágy-Geresdi Rög ütött előbukkanó gránitja váltják egymást a Völgység délkeleti szegletében. A táj varázslatossága és szépsége miatt ezt a vidéket gyakran „Svájcának nevezik. Bonyhád és Bátaszék között félúton lehet betérni Bátaapátiba. Tolna megye legjobb minőségű, nemrégiben elkészült bekötőútján juthat el a ritka szépségű faluba az utazó, amelyet az észak-mecseki erdők nyúlványai ölelnek. A négyszázötven lelket számláló községben takaros porták, új járdák, térkővel és díszburkolattal lerakott faluközpont, kényelmes autóparkoló, árnyas játszótér, rendben tartott középületek fogadják az érkezőt. És mindenütt tisztaság és virág, virág. Valóban Svájcban lehet látni hasonlót. A 60-as években leírt településen mára minden adott, ami az itt élők és itt vendé- geskedők kényelmét szolgálja: szilárd burkolatú utak, szennyvíz- és vezetékes gázhálózat, mobiltelefonokat szolgáló Westel-torony, kábeltelevíziós rendszer. Mint Krachun Szilárd polgármester mondja, hosszú évtizedek kemény munkájával sikerült mindezt megteremteni. Pályázatok sokaságát adták be, amelyek közül sok eredményesnek bizonyult. E mellett az önkormányzat - példát mutatva a lakosságnak - saját erejéből is rengeteget fordít a település fejlesztésére, tisztaságára, üzemeltetésére, az igényes környezetre. Intézményeinek - óvoda és alsó tagozatos általános iskola - szakmai eredményeit, felszereltségét sok hasonló nagyságrendű település megirigyelhetné. A lakosság és a vendégek szabadidő-eltöltését több helyszín is szolgálja. Egy parasztházból átalakított épületben talált otthonra a nyugdíjas- és asszonyklub. Az Aranyfácán Néptánccsoport a művelődési házban tartja próbáit. A Postától megvásárolt épületben a Teleház birtokba vétele jelen időben zajlik. A Sportegyesület is jelentős szerepet játszik a falu életében. A közelmúltban újult meg vezetősége. Két év után ismét Sári József tölti be az elnöki posztot. Az SE labdarúgócsapata a megye II. osztályában fut- ballozik, fenntartásáról az önkormányzat gondoskodik. Krachun Szilárd hosszan sorolja azokat a kedvezményeket is, amelyekkel a lakosságot szolgálják: a szemétszállítás és a kábeltelevíziós szolgáltatás ingyenes, az első lakáshoz jutók letelepedési támogatásban részesülnek, az évente kiírt tatarozási pályázaton 40 ezer forint értékű építőanyaghoz juthatnak az igénylők, a helyben tanulók ingyen tankönyvet és 9 ezer forint beiskolázási támogatást kapnak, csakúgy mint a más településeken iskolába járó felső tagozatosok, a közép- és felsőoktatási intézmények hallgatói 15 ezer forint támogatásban részesülnek. Bátaapáti szívesen látja a vendégeket, és mint lakóinak, a turistáknak is számos lehetőséget kínál, hogy otthon érezzék magukat. Bár zsáktelepülés, Krachun Szilárd polgár- mester szerint ez adja egyik varázsát, csendjét, nyugalmát. A természetkedvelők „csoda erdőkben” járhatnak, itt vezet át a Kék Túra útvonala, valamint a „sárga sáv” turistaút. A vadászok nagyvadakra leshetnek, a vizet kedvelők a hat kilométerre lévő Szálkán találhatják meg számításukat, a kulturális rendezvények iránt érdeklődők a közeli városok ajánlataiból válogathatnak. És a lehetőségek tára bővülni fog: a közeli Üveghután - egykor harminc család élt itt, amire ma már csak a templomtorony emlékeztet - az önkormányzat és az Erdőgazdaság pihenőpark kialakítását tervezi. A Hotel Naspolya A falu határában tábla hívja fel a figyelmet a Hotel Naspolyára. A 2002 óta vállalkozásban működtetett, otthonos, dohányzásmentes szálláshely gondnoka Boros Antalné, aki szívesen ad tájékoztatást szolgáltatásaikról. A tíz kétágyas, fenyőbútorokkal berendezett szoba mindegyikéhez fürdőszoba tartozik. A tágas ebédlő nagyobb családok, akár húszfős társaságok fogadására is alkalmas. A szálláshelyek teljes ellátással - reggeli, ebéd, vacsora - vagy a nélkül is igénybe vehetők. A régi házból ízlésesen felújított épület előtt autóparkoló, mellette kerti pavilon szolgálja a vendégeket.. Mint Boros Antalné mondja, két év alatt külföldi és hazai gyalogos turisták, tudósok, természetbúvárok, vadászok egyaránt rátaláltak a Naspolyára. Sokan közülük a visz- szatérő vendégek sorába léptek. ■ Grófi pincében érlelt borok Bátaapáti története szorosan összekapcsolódik az gróf Apponyi családéval, akik kiaknázva a föld és a mikroklíma adta lehetőségeket, a 19. században mind a szőlészet, mind a borászat terén újításokat vezettek be. Löszből épített, téglával kirakott pincéjük 200 év múltán is őrzi azt a hőmérsékletet, amelynek éves ingadozása 1 °C alatt marad. Az Apponyiak birtokainak nagy részén most az Eurobor Kft. folytatja a nemes hagyományokat. A kft. tulajdonosai Az Eurobor közül legnagyobb részaránnyal a világ egyik legjelentősebb borkereskedő cége, az olasz Anünori International S. A. rendelkezik. Jelenleg 70 hektáron fehér-, 71 hektáron vörös borszőlőket termesztenek. Boraikat a történelmi kavernákban érlelik. Itt találhatók a 225 literes barrique Kft. pincéje tölgyfahordók és az érlelőpalackok. 1991-ben épült új borospincéjükben a legmodernebb technológiai berendezésekkel dolgoznak. Boraik nemzetközi piacon is helytálló versenyképességét a gazdag múltú szőlőkultúra újraélesztésével, fajtacserékkel alapozták meg. Az itt készült nedűk különlegességéről az Eurobor pincéjében borkóstolókon győződhet meg a Bátaapátiba látogató. Erre előzetes bejelentkezés (minimum egy hét) alapján, időpont-egyeztetéssel van lehetőség. Megújuló Apponyi-kúria Az egykori Apponyi-kúria épületének felújítására 680 ezer euró, több mint 170 millió forintos támogatást nyert az önkormányzat. Az átalakításnak a támogatási szerződés szerint 2005 szeptemberére kell elkészülnie. A Bátaapátiban álló Apponyi kúria az 1840-es években épült klasszicista stílusban. Az államosítás után a melléképületekkel - gazdasági épület, nyitott kocsiszín - a Bajai Érdő- és Vadgazdaság kezelésébe került. Szolgálati lakásként erdészek használták. Megüresedése után a települési önkormányzat 1999-ben megvásárolta. Újrahasznosítására tervek készültek, amelyek megvalósítására több ízben adott be pályázatot a falu vezetése. Szívós munkájuk eredményeként 2004-ben az Orpheus pályázatra (Sapard) beadott program sikeresnek bizonyult. A 680 ezer eurós támogatással és az önerővel együtt 200 millió forintos beruházással gazdagodhat a falu. Tervek szerint a vendéglátásban lesz nagy szerepe az épületnek. Hét szoba, kiállító- és konferenciaterem, szauna, étterem, borozó, tekepálya, szolgá- laü lakásként, vagy apartmanként használha- tó lakóegység, a helybeliek számára is igénybe vehető kiszolgá- lóhelyiségek kapnak helyet. A napokban aláírt támogatási szerződés után a Közbeszerzési Értesí- Az egykori Apponyi-kúria épülete tőben hamarosan várható a kivitelezésre és üzemeltetésre vonatkozó pályázati kiírás megjelenése, amelyre tőkeerős cégek jelentkezését várják. Az üzemeltetésre olyan vállalkozót keresnek, aki szakmai tapasztalatai és kapcsolatai révén megtalálja azt a fizetővendégkört, amelynek igényei egybeesnek az épület adta lehetőségekkel. A TETT mindig tettre kész Bátaapáü a térségébe tervezett kis- és közepes radioaktivitású hulladéktárolóval kapcsolatos kutatások miatt több mint egy évtizede folyamatosan az érdeklődés középpontjában áll. Hogy a felmerülő kérdésekre megfelelő, korrekt válaszokat kapjanak az érdeklődők, s a lakosság folyamatosan és valósághűen tájékozódhasson a kutatások eredményeiről 1997-ben a környező települések polgármesterei megalakították a Társadalmi Ellenőrző és Tájékoztató Társulást (TETT), melynek elnöke Krachun Szilárd Bátaapáti polgármestere. Tájékoztatása szerint szerződést kötöttek a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Társasággal, s munkájukat a Magyar Tudományos Akadémia tudósokból álló csoportja segíti. Az információáramlásban a havonta adásba kerülő TETT Híradó és a Térségi Krónikás című lap tesz jó szolgálatot. Munkájuk eredményeként a beruházást eddig körüllengő mítosz kezd eloszlani. Jelenleg a felszín alatti kutatások engedélyeztetése zajlik. A statisztikák azt bizonyítják, hogy a lakosság ismeri és támogatja a kutatásokat és a megvalósulást. Ameny- nyiben a tároló megépül, a falu idegenforgalmi látványossága is lesz és látogatók, neves szakemberek sokaságát hozhatja a településre. Már a vizsgálatok során is számos nemzetközileg elismert tudós fordult meg Bátaapátiban. Mindezek mellett az eddigi munkálatok a fejlődést is hozták, hiszen anyagi támogatással, munkahelyek létesülésével járó fo- lyamatról van szó. ■ ___________________________ A falu történetéből Apáti térsége a pécsváradi apátság birtoka volt egy 1015- ben kelt oklevél tanúsága szerint, majd a Bátán szervezett bencés monostor birtokába került. A török hódoltság alatt fokozatosan elnéptelenedett. A törökök kiűzése után I. Li- pót a császárhű katolikus egyházat és a hadjáratokban érdemeket szerzett arisztokráciát birtokadományokkal jutalmazta, így kerültek Apátiba az új birtokosok, akik kezdetben sűrűn váltották egymást. A birtokot 1722-ben gróf Mercy vásárolta meg. Az első német telepesek az ő idejében érkeztek Rajna-Frank- furt tartományból, majd őket Hessenből és Wüttenbergből, Elzász-Lotharingiából származók követték. A vegyes eredetű lakosságot az evangélikus egyház tartotta össze. A községet 1773-ban a gróf Apponyi család vásárolta meg. Apáti uradalmuk jelentősegét az erdőgazdaság és a magas színvonalra fejlesztett szőlészet és borászat adta. Bátaapátiban az 1800-as években folyamatosan növekedett a főként mezőgazdaságból élő lakosság száma, a század végére több mint ezer- ötszázan éltek a településen. Az első világháború sok embert vitt el a községből, nevüket az 1936-ban állított emlékmű őrzi. A második világháború után a lakosság közel 80 százalékát kitelepítették. Az üresen maradt sváb házakba Heves megyéből 90 katolikus bányászcsalád érkezett. Az 1945-60 közötti időszakban Bátaapáti elvesztette arculatát, megtartóerejét. Az utóbbi évtized, különösen az elmúlt öt esztendő fejlődésének köszönhetően azonban megfordult ez a folyamat. Az evangélikus templom A késő barokk stílusú templomot 1789. november elején szentelték fel. A nyolcszögletű templomfalakhoz 28 méter magas, sisakos torony csatlakozik. A főbejárattal szemben helyezték el a szószékoltárt. Két oldalán Mózes és Áron fából faragott szobra áll, felül Istenszem motívum díszíti. Az oltárkép az Utolsó vacsorát ábrázolja, Wits István „akadémiai festő” alkotása. A karzatra a főbejárattól jobbra és balra falépcsőkön lehet feljutni. A karzat mellvédjének kazettáin ma is láthatóak a több mint kétszáz évvel ezelőtt készült, késő barokk-rokokó stílusú rozettamotívumok. A copf stílusjegyeket viselő orgonaszekrény eredeti. Az orgona szerkezetét, főleg a fasípokat az évek során átépítették. A közelmúltban felújított műemlék templom 600-700 személy befogadására alkalmas. Az evangélikus templom Az első világ- háborús emlékmű *
