Tolnai Népújság, 2004. július (15. évfolyam, 152-178. szám)
2004-07-19 / 167. szám
Hl 2004. Július 19., hétfő ZÖLD ÚTON TOLNÁBAN 7. OLDAL A Bors család a biogazdálkodásban látja a jövőt . Sajnos a vevők nálunk még nem kérdezik: mivel permetezett? Bors János és a munkagépei. Most készül a tároló Medinán, egy szépen felújított parasztház a telephelye az amúgy szekszárdi Bors család gazdaságának. Ők a gazdálkodásban képzelik el a jövőjüket. Mégpedig ennek is a nehezebbik oldalán, ugyanis biotermelésre vállalkoztak. Medina A porta és környéke amolyan átmeneti állapotban van, ottlétünk idején éppen gépszínt épített a tulajdonos, Bors János. A gépek egyelőre az udvaron vannak elhelyezve. A házhoz tartozó 0,4 hektáros területen a napokban fejezték be az eper szedését és értékesítését. Amíg végigjárjuk a területet, három doboz is megtelik a különböző fajtájú gyümölccsel.- Hétféle eperrel próbálkoztunk az idén - mondta Bors János. Teszteltük, hogy melyik a legjobb. Van, amelyik kevésbé pirosodik, de nagyon zamatos az íze, van amelyik csokoládéízű, van, amelyik apróbb, de vérpiros. A lényeg, hogy mindegyik a biogazdálkodásunk eredménye. Ez sokkal több odafigyelést igényel, mint a hagyományos gazdálkodás, hiszen nem utána kell menni a betegségeknek valamilyen erős szerrel, hanem meg kell azt előzni. Feromon-csapdákat állítunk fel, így nyomon tudjuk követni, hogy mikor melyik kártevő szaporodik. Maximum kénnel és rézzel permetezünk. Arra a kérdésre, hogy a vásárlók és a piac megfizeti-e a nagyobb odafigyelést, Bors János csak legyintett. Ma még Magyarországon csak elvétve érdekli a vásárlót, hogy vegyszeres a gyümölcs vagy bio, először mindig az árat nézik. Ebből adódik, ha csak tíz forinttal is többet kérnének a biotermésért, a nyakukon maradna az egész. A tavalyi év katasztrofális volt, mondta a gazda, a nagy szárazság miatt naponta 16 köbméter vizet locsoltak el csak az epresre. Az idén nem kellett öntözni, sőt esetenként sok is volt az égi áldásból. Néhány rothadásra érzékeny fajta ugyanis jelezte, elég az esőből. Az idén tövenként 60-70 deka epret tudtak értékesíteni, melyben nagy szerepet vállalt Bors János felesége, Veronika is, aki naponta maga árulta az epret Szekszárdon. Visszatérve a családfőre: Bors János hat évvel ezelőtt, 53 éves koráig, még elsősorban pedagógus volt. Igaz, már több mint egy évtizede, hogy gazdálkodóként is megállta a helyét, de az elején úgy gondolta, a tanári fizetés legalább biztos megélhetést nyújt, és ha sikerül még emellé valamit összehozni, az önmagában is nyereség. Hamar rá kellett azonban jönnie, hogy a kettő együtt nem megy. Ekkor döntöttek úgy, hogy családi gazdaságként bejelentik magukat a megyei FM hivatalnál. Gazdálkodásuk alapja az a földterület, melyet még a kárpótlás során szereztek meg, vagyis 76 hektárnyi termőföld. Ebből 54 a szántó, a többi rét, legelő, erdő. A „régi időkről” ma már csak annyit mond: az iskola biztonságosabb volt, ez a munka meg szebb. A Bors családnál a biogazdálkodás azonban nem állt meg a kiskertben, az epernél, mert termelnek még 10 hektáron búzát, 11 hektáron napraforgót, és 1 hektáron tön- kölybúzát. Az évek során jó kapcsolat alakult ki a felvásárlókkal is, akik számítanak a medinai gazda jó minőségű terményére. Néhány szó a családról is esett, míg körbejártuk a területet. Szekszárdon laknak, de naponta kijárnak Medinára. A felújított épületben télen-nyáron lakni lehet (nej, a családfő megmutatta a gyönyörű, legalább százéves cserépkályhát, ami most is ereded helyén áll és kiválóan alkalmas fűtésre. A két felnőtt fiú - János 35 éves, Árpád 30 éves - már önálló családdal rendelkezik, de a munkában mindketten besegítenek. No és az unokák, Csanád, Medárd, Flóra, Botond a nagyszülők büszkeségei. Elég nagy tehát a család ahhoz, hogy Veronika feltöltse a kamrát a saját termésből készített mindenféle befőttel, lekvárral, savanyúsággal. A tönkölybúzát a maguk kedvére, saját felhasználásra termelik. Próbálom faggatni őket arról is, hogy mennyi támogatást, netán kölcsönt kaptak az elmúlt időben, de a családfő csak legyint: eddig nem érte meg biogazdálkodónak bejelentkezni, így csak annyi területalapú támogatást kapott, mint bármelyik gazda. Talán majd az unióban ez is változik. Kölcsönt meg a parasztember nem szívesen vesz fel, mert ki tudja milyen lesz a következő esztendő, és miből fizeti majd vissza a felvett hitelt. így marad tehát a kis léptű, de biztos alapú fejlődés. Talán pár éven belül, amikor már nem csak a minél olcsóbb árakat keresik a vevők, majd Magyarországon is jobban megéri ez a fajta gazdálkodás, mondta búcsúzóul Bors János. MAUTHNER Agrár-kömyezetgazdálkodási lehetőségek megyénkben Az uniós társfinanszírozással megvalósuló agrár-környezetgazdálkodási pályázati kiírások a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv brüsszeli elfogadása után, várhatóan a nyár folyamán jelennek meg új feltételekkel. Idén azoknak is újra kell pályázniuk, akik 2003-ban már rendelkeztek támogatási szerződéssel, de ezek a gazdálkodók előnnyel indulnak az újonnan pályázókhoz képest, mivel többletpontokat kapnak. Tolna megye Hogyan lehet pályázni? A gazdálkodók többsége arra kiváncsi, mikor lehet pályázni ebben a témában kiirt összegekre. Sági Anita a kérdésre válaszolva elmondta, az uniós társfinanszírozással megvalósuló agrár-kömyezetgazdálkodási pályázati kiírások a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv brüsszeli elfogadása után, várhatóan a nyáron jelennek meg új feltételekkel. Idén azoknak is újra kell pályázniuk, akik 2003-ban már rendelkeztek támogatási szerződéssel, de ezek a gazdálkodók előnnyel indulnak az újonnan pályázó gazdálkodókhoz képest, mivel többletpontokat kapnak. A pályázatokat az MVH illetékes Megyei Kirendeltségeihez kell majd postai úton megküldeni. Hasonlóan az eddigi gyakorlathoz, a beérkező pályázatokat különböző értékelési szempontok szerint pontozni fogják. Ha a pályázó megfelelő pontszámot ér el, az MVH szerződést köt a pályázóval, amennyiben az vállalja, hogy a szerződéskötéstől számított öt éven keresztül a szerződésben foglaltaknak megfelelően gazdálkodik. Ezt követően a szerződés időtartama alatt minden év rendeletben meghatározott időszakában igényelni kell a megnyert támogatási összeg kifizetését a megfelelő formanyomtatvány kitöltésével és visszaküldésével. Az eddigiektől eltérően a legtöbb intézkedés esetén ugyanaz a gazdálkodó területalapú támogatást és agrár-kömyezetgazdálkodási támogatást is igénybe vehet egyidejűleg. A pályázatokhoz csatolni kell majd eredeti blokktérképet is, amelyeket a megyei kirendeltségeken lehet postai úton igényelni. A környezet'.védelme, a természeti értékek megőrzése napjainkra a társadalmi-gazdasági élet meghatározó részévé vált. Ennek oka egyrészt a hosszú távon nem fenntartható gazdálkodás következtében a természeti erőforrások egyre gyorsabb ütemű felhasználása, másrészt a gazdasági tevékenység hatásaként a környezetbe kibocsátott szennyező anyagok növekvő mennyisége. Napjainkra már nyilvánvalóvá vált, hogy a környezetvédelmi problémákat nem lehet egymástól és a gazdaság működésétől elkülönítetten kezelni, igazán sikeres és haté-, kony csak az ágazati politikákba integrált környezetvédelem lehet - mondta Sági Anita, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal megyei kirendeltségének pályázatkezelési szakreferense.- A nemzeti agrár-környezetvédelmi programban megfogalmazták az agrárágazatra vonatkozó' környezetvédelmi feladatokat. Az agrár-kömye- zetvédelem a következő két fő területre összpontosul: a természeti erőforrások védelmére (talaj, felszíni és felszín alatti vízkészletek, genetikai erőforrások, erdő és táj), továbbá a fogyasztásra, illetve felhasználásra kerülő termékek minőségbiztosítására, szennyező anyagoktól való mentességére, az élelmiszerbiztonság fokozására. Az idén pályázható intézkedések rendszere átalakult és kibővült. A célprogramok művelési ágakra lesznek szétbontva. így várhatóan a következő agrár-környezetgazdálkodási intézkedéseket írják ki: agrár-környezetvédelmi szántóföldi gazdálkodás, gyepgazdálkodás, ültetvénykezelési agrár-környezetgazdálkodási intézkedések, kiegészítő intézkedések, vizes élőhelyekhez kapcsolódó intézkedések, valamint az extenzív állattartáshoz kapcsolódó intézkedések. A kiegészítő intézkedések önállóan nem pá- lyázhatóak, csak valamilyen más célprogrammal együtt. A fő intézkedéseken belül több célprogram megpályázására lesz lehetőség, ilyenek pl. amelyekre tavaly sokan pályáztak megyénkben: a szántóföldi gazdálkodás alapprogram, ökológiai gazdálkodási, illetve integrált gazdálkodási célprogramok. A gyepgazdálkodáson belül a füves élőhelyek fenntartására, szántóföldi területek átalakítására fajgazdag rétekké, és ökológiai gyepgazdálkodásra lehet várhatóan pályázni. Ezek a programok már ismertek lehetnek a gazdálkodóknak, de ezeken kívül teljesen újfajta programokat is kiírnak a tervek szerint, pl.: a szántóföldi gazdálkodáson belül a tanyasi gazdálkodás, vadvédelmi célú szántóföldi gazdálkodás, felhagyott területek fenntartása, karbantartása, hosszú távú, környezetvédelmi célú területpihentetés. Az ültetvénygazdálkodáson belül szerepel a hagyományos szórványgyümölcsösök fenntartása, megőrzése program; továbbá a vizes élőhelyek intézkedésein belül az extenzív halastavak, szántóföldek átalakítása vizes élőhelyekké, nádgazdálkodás programok stb. A kiegészítő intézkedések között szerepelhetnek pl. erózió elleni védelemre, füves mezsgyékre, vegyszermentes gyepsávra vonatkozó intézkedések, valamint lehetőség lesz sövények telepítésének, illetve háromsoros mezővédő erdősáv létesítésének támogatására. Ezen intézkedések még csak tervezetek, a végleges célprogramokat és feltételeket a megjelenő pályázati felhívás fogja tartalmazni. A pályázati felhívás megtalálható lesz a www.mvh.gov.hu , valamint a www.fvm.hu internetes oldalakon is. ■ Iránytű a biogazdálkodáshoz Tolna megye A bio- (ökológiai) gazdálkodás hazai története 20 évvel ezelőtt, 1983-ban, a Bioklub megalapításával kezdődött. Jelenleg közel 120 ezer hektáron - a mezőgazdaságilag művelhető terület kb. 2 százalékán - és mintegy 1500 üzemben folytatnak ilyen gazdálkodást. Megyénkben ma még kevesen vállalják ezt a gazdálkodást. Ennek oka a szakértelem hiánya, valamint az, hogy anyagilag nem éri meg a termelőnek a többlet- munka. Pedig ma már nyugodtan mondhatjuk, hogy a biogazdálkodás lesz a következő évek mezőgazdaságának egyik legdinamikusabban fejlődő ága és a nemrég elfogadott Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Programban is kitüntetett szerepet tölt be. A Bio (ökológiai) gazdálkodás jellemzői és erényei: 1. / A talajtermékenység fenntartása, többnyire saját forrásból származó anyagokkal. 2. / Védi a talajvizet és a termőtalaj minőségét, növeli a talaj lakó élőlények aktivitását. 3. / A bioélelmiszerek nem tartalmaznak szintetikus növényvé- dőszer-maradványokat. 4. / Teljesítményfokozók használata tilos. 5. / Csökkenti az energiafelhasználást, kíméli a nyersanyag- forrásokat. 6. / A termelésre és feldolgozásra vonatkozó irányelvek egyértelműen szabályozzák. 7. / A génmanipulált szervezetek használata nem engedélyezett. ■ Talajvizsgálat ötévenként A kertészkedő ember első számú termelőeszköze a föld. A növények ebből veszik fel a tápanyagokat és a vizet, amelyből felépülnek szöveteik. Ennek ellenére a gazdálkodók csak ritkán tesznek eleget talajvizsgálati kötelezettségüknek. Tolna megye A 4/2004-es FVM rendelet meghatározza, hogy a gazdálkodóknak ötévente talajvizsgálatot kellene elvégeztetniük, ugyanis csak így felelnek meg a helyes gazdálkodási gyakorlatnak. Mégis többnyire elmulasztják a gazdák „megkérdezni” a földet, van-e benne elég tápanyag, humusz, szerves anyag, aktivitás? Nem kerültek-e valamilyen módon a talajba a növények egészséges fejlődését gátló, vagy éppen mérgező vegyületek? Ahhoz, hogy ezekre a kérdésekre kielégítő választ adhassunk, meg kell vizsgáltatni laboratóriumban a talajt. Kontér Andrásné, a szekszárdi Minerág Kft. szaktanácsadója kérdésünkre elmondta, a talajt az év bármelyik szakaszában meg lehet mintázni. A zöldség- és virágtermeléshez elegendő a mintát a talaj felső, 25 centiméteres rétegéből, ásóval kiemelni. Szántóföldi munkáknál, szőlő- és gyümölcsültetvényeken, akár telepítés előtt, akár már termő gyümölcsösben indokolt a talajvizsgálat. Gyümölcsösöknél a 3 rétegű talajvizsgálat a kívánatos, a legmélyebb réteg a 40 és 60 centi közötti legyen. A szabály az, hogy 5 hektáronként legalább 1 átlagmintát kell venni, ami legalább 15 helyről származzon - mondta a szakember. A mintát a földből mindig trágyázás előtt vegyük, a kert különböző részeiből. Viszonylag kis területen is nagyok lehetnek az eltérések, például a lejtős telek alján rendszerint több a humusz, mint a lejtő oldalán és tetején. A kert több helyéről vett minta tömege legalább egy kg legyen. Ezt töltsék műanyag zacskóba és jelöljék meg címkével, melyen fel van tüntetve a megrendelő neve, a mintavétel helye és a minta mélysége. A laboratórium a vizsgálatról jegyzőkönyvet készít, amelyből a kert művelője igen hasznos információkat olvashat ki a talaj művelésére, a termeszthető növényekre és a trágyázásra vonatkozóan. (A vizsgálati díj 3300 Ft + áfa) A talajvizsgálat igen hasznos eligazítást ad, amely sok, előre nem látható kudarctól óvja meg a termelőt. mauthner ZÖLDVONALBAN A mai, biogazdálkodással foglalkozó összeállításunkat követően a Zöld úton Tolnában még négy alkalommal jelenik meg lapunkban. A környezetvédelemmel kapcsolatos kérdéseiket a 06-80/200-398-as telefonszámon tehetik fel olvasóink. Az olvasó kérdezte Hol érdemes biogazdálkodást folytatni? A világ 95 országában folyik biogazdálkodás. A magyarországi 20-25 ezer hektárnyi terület eltörpül más országokéhoz képest. Hazánkban a biotermékeknek szűk a piaca, ennek oka a tájékozatlanság. Sokan nem ismerik a vegyszeres élelmiszerek veszélyét. Ráadásul összekeverik a biotermékeket, azaz a vegyszermentesen előállított termékeket a rostgazdag, vegetáriánus termékekkel. Gyakorlatilag bárhol érdemes biogazdálkodást folytatni. Természetesen a talaj szennyezettsége befolyásolja a termék minőségét. Éppen ezért biotermékekről 1-3 évig történő átállási idő elteltével beszélhetünk, miután a talaj kitisztult és a gazda is pontosan megtanulta, mit kell tennie. Öko (bio) szervezetek: Biokultúra Egyesület 1011 Budapest, Fő u. 28. II/6. Biocentrum Szolgáltató és Információs Központ 1062 Budapest, Andrássy út 52. Tel/fax: 269-4059 Zöld pályázat Rajz- és fotópályázatot indít lapunk, amely szorosan kapcsolódik a Zöld úton Tolnában című sorozatunkhoz. A gyerekektől rajzokat, a felnőttektől fotókat várunk, amelyeket augusztus második feléig kell eljuttatni szerkesztőségünkbe. A pályázat témája a környezetvédelem. Képeiket elküldhetik e-mailben a tolnai.nepujsag@axels.hu címre, postán, illetve elhozhatják személyesen. A Tolnai Népújság szerkesztőségének a címe: Szek- szárd, Liszt Ferenc tér 3. 7100. ■ Flóra és fauna Tolna megye köztudottan gazdag növény- és állatvilággal rendelkezik. Az élőlények közül számos tartozik a védett kategóriába. Néhányat sorozatunk is bemutat az olvasóknak. Sárga len. Általában 20-30 centiméter magas, de akár 60 centimétert is elérő, évelő növény. Egy tő 25-35 virágot fejleszt, ezek feltűnően sárgák. Az alsó levelek lapát alakúak, 20-35 mm hosszúak, a felsők kisebbek és szálasabbak. Erdös-sztyeppei faj, mészkedvelő, sziklagyepekben, szikla- és pusztafüves lejtőkön, karsztbo- kor erdőkben találkozhatunk vele. Júniustól augusztusig nyílik. Megyénk ezen fontos, védett növénytani értéke Farkas Sándor botanikus kutatásai szerint Bölcske, Dunaföldvár, Dunakömlőd, Felsőnyék, Medina, Németkér, Simontomya, Szekszárd és Tamási körzetében fordul elő. Zöld úton Tolnában című oldalunk a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium támogatásával készült. www.kwm.hu MrtsBírt,m