Tolnai Népújság, 2004. július (15. évfolyam, 152-178. szám)
2004-07-10 / 160. szám
1RH 2004' Július 10., szombat ALMANACH 20 04 - GRÁBÓC 7. OLDAL Csendes falu, festői környezetben Crábóc jó adottságai révén a turisták kedvelt célpontja lehetne. A lakosság azonban egyre idősebb és nehezen változtat életmódján, csak néhányan gondolnak arra, hogy a falusi vendéglátás, az idegenforgalom jó befektetés lenne. Tolna megye egyik legszebb helyén fekvő települése Grábóc - mondja Tüske László polgármester. Természeti környezete és történelmi öröksége teszi azzá - folytatja. Mint a település vezetője, látja azt is, hogy Grábóc belső képét a természeti adottságokhoz kell igazítani, a lehetőségekhez képest a lemaradást behozni. A község lélekszáma alig kettőszáz. Az itt élők kétharmada idős, helyben munkavállalási lehetőség alig néhány embernek akad, a környező városokban sem könnyű megélhetést adó munkához jutni. Az adottságok a turizmus számára kedvezőek, ám amíg nincs minden utcában szüárd burkolatú út, megoldatlan a belső csapadékvíz elvezetése, rosszak a járdák, gondot okoznak az elhagyott pincék, addig nehéz elfogadtatni a lakossággal, hogy az idegenforgalmat szolgáló befektetések idővel hasznukra válhatnak. Pedig a túraszervezők jól ismerik Grábócot, hiszen az országos kék túra útvonal érinti a községet, s ha a helybeliek megfelelőképpen átalakítanák portáikat, a falusi vendéglátás hozzájárulhatna megélhetésükhöz. Gyalogos kirándulók kiinduló és beérkező helye lehetne a falu. Bonyhád, * Szekszárd, Pécs közelsége a kulturális rendezvényeket keresőknek kedvez. A falu történelme is különleges. Grábócot ország-, sőt Európa- szerte híressé teszi szerb ortodox kolostora, amelyre Szekszárd-Bonyhád között, a 6-os főközlekedési úton táblák hívják fel a figyelmet. Többen felismerték e csendes, nyugalA Grábócra vezető út más hely értékeit. Távolabbi városok lakói néhány házat megvásároltak, de nem élnek itt. Ezeknek az ingatlanoknak egy részével az a gond, sem környezetüket, sem magát az épületet nem tartják karban tulajdonosaik, állapotuk romlik és rontják a faluképet is. Voltak már vállalkozó érdeklődők, akik jelezték szándékukat, hogy panziót építenének, de a jelzésnél egyelőre több nem történt. Természetesen az önkormányzatnak nemcsak az a fontos, hogy minél többen látogassanak a faluba. Mint Tüske László mondja, az itt élőknek is szeretnének olyan körülményeket teremteni, hogy jól érezzék magukat. Előttük áll az orvosi rendelő akadálymentesítése, a temetőben hulladéktároló létesítése, a község fásítása, parkosítása. Tervezik a nyugdíjasklub működési feltételeinek megteremtését. Az internetes szoba és az ifjúsági klub megnyitásával, a sportpálya rendbetételével a fiataloknak szeremének kedvezni. Terveik megvalósításához a pályázati lehetőségeket is számon tartják, azonban az ezekhez szükséges önerő előteremtése rendkívül nehéz. A szerb ortodox templom-kolostor A dalmáciai Dragityból 1580-ban Grábócra menekült szerzetesek alapították a szerb ortodox kolostort. Az e vidéken élő szerbek mutatták meg egy régebbi bizánci kolostor romjait, s ők emelték itt az első kolostort, majd 1587-ben a rózsaszínű kőből és márványból a kőtemplomot. A törökök ezt 1667-ben lerombolták, hatvan szerzetest öltek meg. A Rákóczi- szabadságharc után az életben maradt szerzetesek visszajöttek, kis vályog templomot emeltek, amely 1711-re kicsinek bizonyult. E köré maguk a szerzetesek két év alatt felépítették - a téglát is maguk égették - azt a csodát, amely ma is látható. A hatalmas ikonosztázt Vaszilie Osztoity novisadi szerb festő készítette 1768- ban. A templom előtti kolostorépület 1787-ben épült fel. A templom a szerencsések közé tartozott, a világháborúk viszontagságai elkerülték. Műemléki helyreállítása 1981 és 1990 között történt. Magyarországon negyvenkét szerb templom van. A szakemberek véleménye szerint a grábóci egyedi, díszítettségében, szépségében utolérhetetlen. Építészetileg is különleges. Egyetlen, amelynek kupolája van. Közép- Európa egyetlen temploma, amely az aranymetszés szabályai szerint épült. A templom-kolostorban az utolsó szerzetes 1974-ben halt meg, mint női rendet a püspök 1994-ben nyitotta meg újra. Két szerzetes nővér lakja és gondozza. Kora tavasztól késő őszig naponta 10-től 17 óráig látogatható. A neves szerb búcsút az idén július 17-én tartják. A katolikus templom és gondozói A templom oltára A Schmieder család 1949-ben költözött Grábócra. Fiuk, György 1953-ban követte szüleit. Megérkezéstől fogva ittlétük egybefont a katolikus egyházközösségben végzett szolgálattal. A faluból kitelepített, Németországban élő grábóci származásúak segítségével és a helyiek adományaiból 1991-ben felújított templomot ők gondozzák. Schmieder György a környezetet tartja rendben, húga a templom rendjéről gondoskodik, sógora, Gábori Sándor, a falu neves amatőr festője az ellopott oltárképet, szobrokat pótolta, a kálvária stációinak festményeit készítette. A templomban kéthetente tart misét Predl Ádám szálkái plébános. A búcsút augusztus 15-én, Mária-napon tartják. ■ A FALU TÖRTÉNETÉBŐL Grábócon már az 1300-as években volt bencés kolostor, amely valószínűleg a 13. és 15. század között pusztult el. Romjai most is megtalálhatók, bozótos rejti a szerb temetőtől északnyugatra. A települést az oklevelek tanúsága szerint ekkor Garábnak nevezték. 1580-ban szerb szerzetesek menekültek a faluba. A törökdúlás ideje alatt Grábóc teljesen elnéptelenedett, majd német telepesek érkeztek, akiknek nagy részét a második világháború után kitelepítették. Ezt követően székelyek, felvidéki magyarok és cigányok költöztek a községbe. Az elmúlt évtizedekben a lakosság egyre fogyott és idősödött. Míg 1995- ben még 323 fő volt a falu lélekszáma, ma alig éri el a kettőszázat. Segítőkész németek A-Németországban élő kitelepített grábóciak a két világháború áldozatainak emlékműve, a templom, a kálvária és a művelődési ház felújításához nyújtottak anyagi segítséget. A képen látható kálvária stációinak képeit Gábori Sándor festette. Az ehhez szükséges különleges anyag és festék Németországból érkezett. Vendégek az Al-Dunától Bukovinai székely hagyományőrző gyerektábor Megyei Körkép __________________________________________________________ Mi t ér a bor, ha kadarka? Kakasd Egy héten át hatvan gyerek táncolt, dalolt mesterkedett a Faluházban. A tánctábor résztvevőinek közel fele Székelykevéről érkezett. A szép élményekért cserébe a kakasdi gyerekek meghívást kaptak az Al-Duna mentére. A kakasdi Faluház egy héten át hangos volt a boldog gyermekzsivajtól. Délelőttönként a székely tánctábor lakói fáradhatatlanul ropták a székely, a német és más nemzetiségek, tájegységek táncait Varga János iránymutatásával. Délutánonként a kézműves foglalkozásokon a szalmafonás és gyöngyfűzés rejtelmeivel ismerkedtek és népdalokat tanultak Sebestyén Istvántól és Jordáki Lászlónétól. A jóízű beszélgetések, kirándulások sem maradtak el. Megjárták a Sötét völgyet és Harkányt. A kakasdi huszonhárom résztvevő mellett huszonhét Székelykevéről érkezett gyermek is részese volt a táborozásnak. Őket kakasdi családok látták vendégül. Mint vezetőjük mondta, ők az Al- Duna mentén fontosnak tartják hagyományaik megőrzését. Településükön nyolcosztályos magyar nyelvű általános iskola van. Szalmaszál Ifjúsági és Művelődési Egyesületüket kimondottan a gyermekek és fiatalok számára hívták életre, hogy a bukovinai székely kultúrával minél előbb találkozhassanak. A szép élményekért cserébe meghívták a kakasdi gyerekeket Székelykevére, jövőre ott rendezik meg közösen a tánctábort. p. á. MESEFA A KÖNYVTÁRNAK. Harminc kisebb, nagyobb diák alkotott a héten az iregszemcsei Bartók Béla Művelődési Házban, amely idén másodszor is meghirdette gyerekeknek a művészeti tábort. A résztvevők agyagfigurákat készítettek, korongozni tanultak, mesefát festettek, amiben Hosszú György festő és Révész Zsolt fazekas volt segítségükre. A mesefát a könyvtárban helyezik el, az alkotásokat július 31-én a felnőtt képzőművészeti tábor kiállításán mutatják majd be. t. f. Tolnai borvidéki siker a hungaricumversenyen A vörösborok kategóriájában a kölesdi Steitz János sikerét hozta a pécsi hegyközség által rendezett „Mit ér a bor, ha hungaricum?” elnevezésű országos borverseny. Kölesd, Pécs Négy kategóriában versenyeztek a magyar különlegességnek tartott borfajták a pécsi megmérettetésen, amelyen a legnevesebb magyarországi borvidékek is képviseltették magukat. A vörösborok kategóriájában kadarkával és kékfrankossal lehetett nevezni, a verseny résztvevői között olyan elismert borászok voltak, mint Szeremley Huba (Badacsony), vagy Bock József (Villány). Ezen a megmérettetésen bizonyult a legjobbnak a kölesdi Steitz János 2003. évi kadarkája. Ugyanitt harmadik helyezést ért el a szekszárdi Ribling Pince, szintén kadarkával. Steitz János, aki egyébként a Tolnai Borvidék Hegyközségi Tanácsának titkára, a tolnai borút egyesület menedzsere, elmondta: a kölesdi kadarka valamikor kitűnő minőségű volt, manapság azonban tiszta ültetvényben nemigen találni a környéken. A kísérletképpen, csak néhány hektó mennyiségben készített bort egy idős kölesdi gazda, Horváth János szőlőjéből állította elő, saját szüretelés után, hagyományos technológiával. A bor fejlődését mutatja, hogy palackba kerülése előtt még bronzérmes, márciusban, májusban és júniusban egyaránt aranyérmes minősítést kapott, legutóbb a hungaricum-borverseny zsűrijétől, amely úgy ítélte meg, hogy tipikus, fajtatiszta kadarkát sikerült létrehozni: rubin- vörösét, elegánsát, könnyedet. A próba tehát sikerült, Steitz János úgy látja, hogy terméskorlátozással, megfelelő évjárat esetén kiváló minőséget lehet termelni a kevésbé ismert borvidékeken is. Szerinte a Tolnai Borvidék adottságai a szép fehérboroknak és a könnyebb vörösboroknak kedveznek igazán, ezért a cabernet, a mer- lot helyett inkább a kékfrankos, a zweigelt, a kadarka lehet ezen a borvidéken a nyerő. -skA szakember szerint kékfrankos, zweigelt, kadarka lehet a nyerő ■ Hosszabbított szakellátások Fogy a remény a finanszírozási megállapodásra Jövő év végéig biztosan működhetnek azok az egészségügyi plusz szolgáltatások a városban, amelyeket a tolnai önkormányzat önként vállalt feladatként biztosít. Emellett egyre kisebbnek látszik az esély arra, hogy a város helyett más vegye át ezen ellátások finanszírozását. Tolna A település vezetése - önként vállalt feladatként - immár több éve ingyenesen biztosítja dietetikus-, gyógymasszőr- és gyógytornászszolgáltatás igénybevételét a városban. Az önkormányzat korántsem rózsás anyagi helyzete ugyanakkor már régóta indokolná, hogy ezen szakellátások finanszírozását esetleg átadják más szervnek. Ennek megfelelően a megyei kórházzal erről hosszú idő óta folyik tárgyalás, amelynek közeli sikerében bízva a tolnai képviselő-testület az utóbbi időben negyed-, illetve félévente hosszabbítgatta a szolgáltatást ellátó szakemberekkel a szerződést. A legutóbbi testületi ülésen viszont másfél éves hosszabbítás történt, azaz a gyógytornász Tóbi Katalinnal, a gyógymasszőr Pauschné Galambos Csillával és a dietetikus Visontainé Bállá Ágnessel 2005. év végéig szóló megállapodást kötött a város. Ezzel kapcsolatos érdeklődésünkre dr. Szilák Mihály polgármester elmondta, mindez nem azt jelenti, hogy az önkormányzat levette volna napirendről ezen egészségügyi szolgáltatások finanszírozás-átadásának kérdését, ám hozzátette: egyre kevesebb esélyt lát arra, hogy a városnak sikerül megegyeznie ez ügyben a kórházzal. A polgármester nyár után kíván újból tárgyalni az intézmény vezetésével. Ha nincs esély a finanszírozás átadására, akkor a tolnai képviselő-testületnek állást kell foglalnia arról, hogy hosszú távon tudja-e biztosítani ezeket az ellátásokat. A három szakfeladat egyébként havonta valamivel több,mint 160 ezer forintba kerül a városnak.-s-
