Tolnai Népújság, 2004. június (15. évfolyam, 126-151. szám)

2004-06-11 / 135. szám

2004. Június 11., Péntek ALMANACH 20 0 4 VARSÁD 7. OLDAL A Falu Értékei Az evangélikus templom A község evangélikus templo­ma 1786-ban épülhetett fel a türelmi rendelet megszületése után. Az épület későbarokk stí­lusú. A templom karzatának mellvédjén a rokokót idéző fes­tett táblaképek apostolokat és evangélistákat ábrázolnak. Az épülettel egyidős szószékoltár párkányán Mózes és Áron szobra áll. A farácsos papi pad felett látható festett felirat a templom építésekor Varsádon szolgáló lelkésznek, Szenitzei Bárány Pálnak állít emléket. Je­lenleg felújítás alatt áll. Népi lakóház A varsádi parasztház méretei­vel a falu lakóinak egykori gaz­dagságáról árulkodik: a hagyo­mányos, három szobás lakó­épülethez vert falú, vagy téglá­ból épített gazdasági épületek sora csatlakozik, és a tágas ud­var tartozik hozzá. A ház hom­lokzatát népi barokk motívu­mokat idéző stukkókkal díszí­tették, az ablakok, ajtók színe zöld. Az ablakok díszei a régi zsalugáterek. E-pont: internet ingyen A varsádi teleházban már ko­rábban is volt internet-hoz­záférés, az informatikai mi­nisztérium támogatásával ki­alakított e-Magyarország pont több vonatkozásban is bőví­tette a lehetőségeket. A postai „fix pontra” épülő internetes szolgáltatás most térítés nél­kül igénybe vehető napi nyolc órában. A teleház élt azzal a lehetőséggel is, hogy több minisztériummal szer­ződést köthet adatok szolgál­tatására, ami azt jelenti, hogy a helyben élőket tudják tájé­koztatni az aktualitásokról. A jövőben a Földművelésügyi Minisztérium és az Egészség- ügyi és Szociális Minisztéri­um információi lesznek elér­hetőek a varsádi e-Magyaror- szág ponton. Nem melléke­sen az idelátogatók itt tudják lebonyolítani elektronikus le­velezésüket. Turistaút: megvan a zöld jelzés Kirándulni már lehet, knlcsosházat, vendégszobákat is terveznek Ha minden a tervek szerint alakul, a régió és az ország természetjárói felfe­dezhetnek egy frissen kijelölt túrautat, amely kiadós kirándulást és szemet gyönyörködtető tájakat kí­nál az idelátogatóknak. A kiinduló­pont egy alig ötszáz fős, völgyben meghúzódó falu, Varsád a maga csendjével és hagyományos arculatú házaival. Miután a közeli Szakadáton létre­jött a Közép-Hegyhát Fejlesztési Egyesület, lehetőség nyílt az euró­pai uniós Leader-programban való részvételre, amelynek célja a vidék- fejlesztés, a fiatalok bevonásával. A faluban már korábban megalakult a Varsádért Ifjúsági Klub, amelynek szintén a tervei között szerepelt a Hegyháton „megmozgatni” a fiata­lokat, életet vinni a mindennapok­ba. A falu környéke nagyon szép, túraútvonal viszont még akkor nem volt. Varsád megkereste a szomszé­dos községeket, s mindenütt üdvö­zölték a kezdeményezést. A túraútvonal azóta elkészült: ki­indulópontja Varsád, érinti Felső- nánát, Kalaznót, Szakadátot, Szá- razdot, Gyönköt majd egy kört be­zárva visszakanyarodik Varsádra, az úton a fehér-zöld jelzés vezeti a turistát. Harmincöt kilométeresre tervezték, egy kicsit hosszabbra si­került. A települések között pihe­nőhelyeket terveztek, ahol pad, Varsád asztal, tűzrakóhely és egy-egy útjel­ző tábla várja a kirándulókat. A padokat két hete szerették volna felállítani, de az eső késleltette. A pihenőhelyeket Törő György fafaragó népi iparművész készítet­te. A tervezés alatt arra törekedtek, hogy az út a földesutak mentén haladjon, és lát­hatóak legyenek a táj szépségei. - A táj szemet gyönyörködtető, erdők, legelők mellett halad el az út - jellemzi Andrási Zoltánná polgármester. - Szakadáton, Diósberényben megtalálhatók az itt termő madártávlatból. Már körbejárható a vidék. védett virágok, Varsád határában pedig a halastórendszer nyújt látványosságot gaz­dag madár- és vízinövényvilággal. A turistaút a községben az idegenforga­lomnak csak az első állomása, többen je­lezték már, hogy szívesen alakítanának ki vendégszobákat. Ahhoz azonban, hogy megfeleljenek az előírásoknak, pénz kell, ehhez pályázati forrásokat keresnek. Kulcsosház is készül: jelenleg még szesz­főzdeként nyilvántartott önkormányzati épületből alakítanának ki vendégfogadás­ra alkalmas házat. A telek része egy rét, itt akár sátorozni is lehet. Néhány külföldi ál­lampolgár egyébként már felfedezte ma­gának a falut: négy német háztulajdonost jegyeznek a polgármesteri hivatalban. Ők jellemzően fiatalok, interneten találtak rá Varsádra, s megfogta őket a falu csendes környezete. Az idegenforgalom szempontjából sem mellékes, hogy évek óta parkosítanak és virágosítanak a faluban. Az önkormány­zat mellett lehetőségeikhez képest a ma­gánemberek is igyekeznek virágosítani portájukat. Ezt ösztönzik is a településen. Tavaly ősszel a községháza felajánlotta: aki hajlandó háza elé muskátlit ültetni, fél áron megkapja a palántákat. A lehetőség­gel sokan éltek. A faluképet egyébként nem veszélyeztetik új építészeti stílusok, már csak azért sem, mert új ház alig épül, a régi házakat viszont alkalmanként fel­újítják, aminek köszönhetően megőrző­dik a hagyományos sváb parasztházak ré- gi arculata. _____________________ Pa rk a kertekből Varsádon egyre több a belvizes terület, s ezzel együtt egyre több parlagon hagyott kert is van. A régi parasztházakhoz szinte kivé­tel nélkül tartozott kiskert a ház mögött, vagy előtt. A falu köz­pontjában fekvő kerteket azon­ban, amelyek többnyire idős em­berek tulajdonában vannak, már alig művelik. Ezért merült fel, hogy a terület gondozását az ön- kormányzat lehetőségeihez ké­pest átvállalná, megoldaná a víz- elvezetést, esetleg feltöltenék a mély részeket, és parkot alakíta­nának ki. A park, amelyre az ag­rár-környezetvédelmi operatív programra pályáznak, a falukép szempontjából sem közömbös, de nem csak látványosság lesz: a tervek szerint sakk- és pingpong­asztalt, tűzrakóhelyet építenek majd itt. Fontos feladat a település víz­rendezése, hogy lehetőleg ezt a parkot se mossa el az eső. Terv­ben van az óvoda bővítése és kor­szerűsítése is. Más települések­kel ellentétben Varsádon nő a gyerekek száma. Most tizennyol­cán vannak, de úgy néz ki, hogy jövőre huszonöt kisgyermek jár majd az intézménybe, amely így teljes kihasználtsággal működ­het. A napokban elkészül egy kö­zel egy kilométeres útszakasz burkolatának felújítása a Kossuth utcán, vagy ahogy a helybéliek ismerik, a Szabatoni utcán. Ké­szül az új településrendezési terv, amely bizonyosan nem a mezőgazdaságra, s a korábban működő termelőszövetkezetre épül, viszont hangsúlyos eleme lesz a turisztikai irányultság. ■ Varsád, az más Lovasi Imre, a német kisebbségi önkormányzat volt elnöke má­sokkal együtt 1986-ban először szervezte meg a faluban a kitele­pített németség találkozóját. - Akkoriban ez nem volt egyszerű feladat, a hatóságok erőteljesen figyelemmel kísérték a szervezést - idézi fel a körülményeket. Kö­rülbelül kétszázötvenen jöttek el Ausztriából, Németországból, az Egyesült Államokból. A Varsádról elszármazott darmstadti Henrich Knieß-szel tartott ismerőse, Leo Leonhard, a mainzi képzőművé­szeti szakfőiskola professzora, aki szintén vendégük volt.- Azt mondta, ha nem veszem rossz néven, a diákjait, úgy húsz­huszonöt növendéket idehozna a nyárra, s bemutatnák azt, ami megmaradt a varsádi kultúrából. Az első találkozást több követte, a diákcsoport 1987 és 1992 kö­zött rendszeres vendége volt a falunak. A Leo- nhard-tanítvá- nyok varsádi al­kotásait a szek­szárdi Művésze­tek Háza is kiállí­totta. A kereskedő­ként nyugdíjba vonult, most het- venhárom esz­tendős Lovasi Imre úgy látja: Varsád mindig kü­lönbözött a hegyháti sváb falvak­tól, annak ellenére, hogy ide is Hessenből érkeztek németek. Az itt megtelepedők hoztak maguk­kal tanítót, míg például egy köze­li községben egy asztalos tanított. Lovasi Imre Henrich Knieß varsádi házát ábrázoló rézkarcá­nak első nyomatával Egy klub, két együttes: magyar és német táncok Az Ifjúsági Klub a magyar kultúra iránt elkötelezett helyi, kistormási és kölesdi tagjaiból 2002. októbe­rében alakult meg a Turulmadár néptánccsoport. Nevüket egy Var­sádon felállított világháborús emlékműről kapták. A cso­port célja a Kárpát-medence táncainak megismerése, elsa­játítása és bemutatása. Mind­ebben 2003. áprilisa óta Kosnás Árpád bonyhádi kore­ográfus segíti őket. Munká­jukban nagy hangsúlyt kap a Varsádon is élő istensegítsi székelyek kultúrájának ápolá­sa. Jelenleg mezőségi, szé­kelyföldi, istensegítsi és szat­mári táncokat járnak. 2003. augusztusában ötnapos tánc­táborban vettek részt Murgán, ahol napi 7-8 órát ta­nulták az új tánclépéseket, az A Varsádi Fiatalok Hagyományőrző Tánccsoportja A Turulmadár Néptánccsoport t í idén kicsit hosszabbra tervezik a tréninget. A Varsádon élő német nemzetiség hagyományának gyűjtésére és ápolására is alakult együttes: 1998-ban a Varsádi Fia­talok Hagyományőrző Tánccso­portja, mely szintén a Varsádért Ifjúsági Klub tagjaiból állt össze Andrási Zoltánná vezetésével. Az alapító tagok általános és közép­iskolás gyerekek voltak, akik az iskolában német nemzetiségi nyelvet tanultak. A ruhákat ere-, deti varsádi népviselet alapján varratták meg. A táncokat 2003-ig Kemler Viola néptáncoktató segít­ségével sajátították el, 2004-től Glöckner János koreográfus vette át a csoportot és eredményesen dolgozik az ifjakkal. Íveli Az együttélés, táplálkozás, öltöz­- ködés terén is más szokásaik vol- i tak. Színesebb, igényesebb volt : például a mindennapi varsádi vi­- seiet, mint a környező települése­- ken. Híres volt a varsádi gulyás, . és sajátos volt a szajmókájuk is.«

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom