Tolnai Népújság, 2004. június (15. évfolyam, 126-151. szám)

2004-06-03 / 128. szám

16. OLDAL ELET - STILUS 2004. Június 3., csütörtök A Tolnai Népújság kommunikációs partnere a T-Mobile Magyarország Rt. Partner Kidumált balesetek A legtöbb ember, ha balesetet okoz, magyarázkodni kezd, és megpróbálja kisebbíteni a hibáját. A biztosítóknak kül­dött kárbejelentő lapokon el­képesztő indoklásokra lehet bukkanni. Egy német biztosító kárfelvételi jegyzőkönyvéből csemegézve ki­derül, hogy az emberek egy része a külső körülményeket okolja: „Le­húzódtam az út szélére, megláttam az anyósomat, és nekimentem a vasúti töltésnek.” Vagy: „Miközben azon igyekeztem, hogy agyonüs­sek egy legyet, nekimentem egy te­lefonpóznának.” És: „Egész nap palántákat vásároltam. Hazafelé menet az egyik bukszus felugrott, eltakarva ezzel a szélvédőt, így be­leütköztem a szembejövőbe.” Persze az a bizonyos másik ko­csi is hibás: „A másik autó az enyémnek ütközött anélkül, hogy egy szót szólt volna.” Sőt: „Beleüt­köztem egy á ’ó teherautóba, amely a másik irányból jött.” És ami egyre gyakoribb: „A baleset közvetett okozója egy kiscsávó volt egy kisautóban, nagyszájjal.” A balesetet váratlan események is okozhatják: „Amikor a kereszte­ződéshez értem, egy STOP-tábla je­lent meg az úton ott, ahol eddig semmilyen tábla nem volt.” Vagy: „Hazaérve, tévedésből egy másik telek kapuján hajtottam be, és neki­mentem egy fának, amelyhez fog­ható az én telkemen nincsen.” De az is hihető ugye, hogy: „A semmi­ből ott termett egy láthatatlan jár­mű, az autómnak ütközött, majd nyomtalanul eltűnt.” Egészségügyi vészhelyzet is elő­állhat: „A lámpás kereszteződésnél váratlanul színvaksági rohamom támadt.” Egy másik károsult pana­sza: „40 éve vezetek. Egyszer al- szok el a kormánynál, erre egyből nekimegyek valaminek.” És van, amikor csak utólag derül ki, hogy baj van: „A rendőröknek először azt mondtam, hogy nem sebesül­tem meg, de amikor levettem a ka­lapomat, észrevettem, hogy kopo­nyatörésem van.” Máskor a gyalogos a hibás: „A fickó mindenütt ott volt és sehol sem. Többször is kanyarodnom kellett, mielőtt elütöttem” - írja az egyik ügyfél. A másik szerint: „A gyalogos nekem jött, aztán az au­tóm alá feküdt.” Volt, aki már látta előre az eseményeket: „Még mielőtt elütöttem, bizonyos voltam abban, hogy ez az idős úr nem fog átérni a túloldalra.” Az élmény megrázó, er­ről számol be egy férfi: „Hirtelen megpillantottam a csigalassúságú, szomorú ábrázatú öregembert, amint éppen lepattan a motorházte­tőről.” Es sajnos az is megjárhatja, aki nem elég határozott: „A gyalo­gosnak fogalma sem volt, merre akar menni. Ezért ütöttem el.” ■ Olvastam - Láttam - Hallottam SZERI ÁRPÁD Fogyasztási front Nemrég azt olvashattuk, hogy fogaink romlásáért valójában nem mi vagyunk felelősek, hanem bizonyos genetikai adottsá­gaink. Még ha ez így is van, ez a megállapítás akkor sem jelen­ti azt, hogy egyszer s mindenkorra felmentést kapnánk a fogmo­sás alól. Ahogyan ugyancsak hiba lenne átadni magunkat vég­zetünknek azok után, hogy tudósok kimutatták: egy enzim dön­ti el azt, hogy kiből lesz sovány, illetve kiből lesz - fogalmazzunk így - kevésbé sovány ember. A felfedezésben lehet is valami, hi­szen közismert, hogy míg sokan nap mint nap kedvükre esze­gethetnek kalóriadús ételeket és mégis nádszáltermetűek ma­radnak, addig a hízásra hajlamos egyéneken akár egy aszpirin is meglátszik... A. tudósok remélik, hogy hamarosan kifejlesztenek egy olyan gyógyszert, mely ellencsapást mér erre a bizonyos enzimre, ez­zel pedig a terebélyes alkatúnk is előbb-utóbb besorolhatnak a karcsúak táborába. Persze, azért a sors igazságtalanságán ad­dig is lehet valamit változtatni, igaz, nem egy szem gyógyszer­rel, hanem kínkeserves munkával. Mert ugyebár - ezt vala­mennyi fogyókúrázó jól tudja - annak tekinthető a koplalás és futás domboldalnak felfelé. Az eredmény nem is marad el, még akkor sem, ha nem is nagyon hiszünk benne: ezt bizonyítja an­nak az orvosnak a biztatással is felérő kérdése, aki így fordult a hagyományos, önkínzáson alapuló módszerre csak legyintő, testes pácienshez: ön látott már valamikor is kövér frontkato­nát? NEMZETI VÁLOGATOTT. Európai uniós országok színeibe bújtatta az egyik nagy fehérneműgyártó cég a modelljeit. A sportos hölgyekről FOTÓ: EPA az is biztos, hogy a labdákat tökéletesen bejuttatják a kosárba, Kísértetvadászok a szellemtanyákon Angol pszichológusok szerint, ha szelle­meket látunk, az pusztán elménk vála­sza a testünket ért közönséges benyomá­sokra. Ám az is lehet, hogy e lények je­lenléte módosítja az környezetet, és az agy azt érzékeli. Vagyis kísértetek van­nak. Vagy nincsenek. A Hertfordshire Egyetem dr. Richard Wise­man vezette kutatócsoportja elhatározta, hogy kideríti, mi áll a kísértettörténetek hátte­rében. A több száz önkéntes bevonásával vég­zett nagyszabású vizsgálat résztvevői az an­gol Hampton Court palotába, illetve a skót South Bridge Vaultshoz látogattak el. A Hampton Court Palace évszázadok óta kísértetkastélyként híres. Ennek oka Cathe­rine Howard, VIII. Henrik ötödik felesége, aki húszéves korában házasságtöréssel vá­dolva lépett a vérpadra. Úgy beszélik, kárho­zott lelke azóta is irgalomért könyörög a kas­tély szellemgalériájában, ahol időnként hi­deg kéz fogja meg a látogatók nyakát, és né­melyek különös erők jelenlétét érzik. A má­sik helyszín az edinburghi South Bridge Vaults. A híd íveibe épített kamrákat és fo­lyosókat 1996 óta látogathatják a turisták. A híd boltívei alatt elsuhanó lényeket vélnek látni, úgy érzik, hogy minden lépésüket lát­hatatlan szemek figyelik, és némely helye­ken egy szemtelen kísértet illetlen szavakat sugdos a fülükbe-. A kastélyban magukra hagyott önkéntese­ket arra kérték, hogy egy térképre jegyezze­nek fel minden szokatlan jelenséget, lépések zaját, különös, hideg fuvallatokat, még azt is, ha egyszerűen úgy érzik, nincsenek egyedül. A kutatók ezek után a különös tapasztalatok tér- és időbeni eloszlását elemezték. Abból a feltételezésből indultak ki, hogy egy „normá­lis” helyszínen véletlenszerűen oszlanak el az állítólagos élmények, ám ha valahol tényleg különös jelenségek vagy lények vannak, úgy azokat esetleg bizonyos pontokhoz és pilla­natokhoz kötve érzékelik az emberek. És így lett: a résztvevők pontosan azokon a helye­ken észleltek furcsaságokat, amelyeket az el­beszélések szerint a kísértetek rendszeresen látogatnak. Am a műszerek kiderítették a rideg valósá­got. A hideg kéz érzetét egy-egy rosszul záró ablakon vagy titkos ajtón besurranó fuvallat kelti, a. szellemek jelenlétének érzetét az elektromágneses mezők minimális ingadozá­sa okozza. Ez alig erősebb, mint egy tévéké­szülék kisugárzása. Ez is hat azonban: Wiseman a kanadai M. Persinger agykutató munkájára utal, aki az elektromágneses suga­raknak az emberi szervezetre való hatását vizsgálta. Ő sisakra rögzített tekercseket hasz­nált, amelyek gyenge elektromágneses jeleket küldtek az agyba. így ingerelte a halántékle­benyeket, aminek a kísérleti személyeknél hallucinációk voltak a következményei. Egye­sek úgy érezték, hogy lebegnek, mások a mennyei boldogság és a pokoli rémlátomások között ingadoztak. Persinger különböző ér­zelmeket is elő tudott idézni. Ha a jelek a bal agyféltekére hatottak, a kísérleti személyek hangokat hallottak, míg a jobb agyféltekére hatva úgy érezték, mintha egy láthatatlan lény lenne a szobában. E kísérletek szerint szellemek nincsenek. Az elektromágneses sugarak hatásmecha­nizmusa nem tisztázott, ám szellemvadászok állítják: éppen ezek okozzák a misztikus je­lenségeket. Szerintük ugyanis a testtetlen lé­nyek elektromágneses jelenségeket tudnak előidézni, az emberek pedig ezeket érzik meg. Úgyhogy ők azt mondják: kísértetek márpedig vannak. Gyerek után nyomkövetővel A technika és a krimik világa Egyes szülők elektronikus nyo hogy biztonságban eljussanak szont rendőrökkel kerestetik a Minden szülő ismeri a szoron­gást: vajon eljutott-e rendben a gyerek az iskolába, a különórára, nem került-e bajba útközben, nem leselkedett-e rá veszély vala­hol? Németországban évente több tucat gyermek eltűnéséről adnak hírt, minden harmadik közülük erőszakos cselekedet áldozatává vált. A legújabb műholdas eszköz segítségével a szülő ellenőrizni tudja a gyerek tartózkodási he­lyét. A módszer lényege az, hogy a gyermek útvonalát egy műszer segítségével betájolják. A szok­nya, nadrág övére szerelt, cigaret­tadoboz nagyságú adó egy köz­pontba továbbítja az információt. Ha a gyerek kilép ebből az „elekt­ronikus karámból”, a szülő mo­bilja ezt azonnal jelzi. Alkalmazá­a gyermekek életébe is betört, mkövetővel védik gyerekeiket, az iskolába. Egyes iskolák vi- lógóSokat. sát ajánlják a szellemi fogyatéko­sok és igen öreg emberek moz­gásterének ellenőrzésére is. Nem mindenki üdvözli azon­ban ezt a megoldást. Van, aki úgy véli, hogy ezzel a megoldással le­kerül egy gond a szülő válláról, és még kevesebb figyelmet fog fordí­tani csemetéjére. Klaus Neumann müncheni pszichológus szerint csorbulnak a gyerekek személyi jogai is. A riasztó akkor is műkö­désbe lép, ha például nem a meg­szokott útvonalát választja, vagy egy új pajtását akarja meglátogat­ni. Az adatvédelmi szakértők sem tartják helyesnek, ha állandó ellen­őrzés alatt tartják a gyerek minden lépését, akinek egyéni felelősséget is kell tanulnia, azonfelül az ilyen ellenőrzés azt az érzetet keltheti, hogy nem bíznak meg benne. Sajnos, vannak, akikben nem is lehet. Ma már az is megesik, hogy nyomoznak az iskolakerü­lők után. Nürnbergi pedagógusok és rendőrök kezdeményezésére például ifjúságvédelmi szakem­berek erednek az iskolakerülő di­ákok nyomába. Németország nagyvárosaiban ugyanis 13-15 százalékra tehető a tanítás helyett a bevásárlóközpontokban és má­sutt csellengő fiúk, lányok ará­nya, és drámaian nőtt az ifjúsági bűnözés. Mindenekelőtt a bolti lopások szaporodtak el. A csatangolók fölkutatására szerveződött egység tagjai kérdő­re vonják az érintett tizenévese­ket. Ez általában rövid párbe­széddel, igazoltatással és egy kis utazással végződik. A polgári ru­hás rendőr az osztályteremig kí­séri a lógóst. Az akció eredmé­nyes: amióta zajlik, negyven szá­zalékkal csökkent az iskolakerü­lők száma, a bolti tolvajlásoké pe- dig három százalékkal. ______■ For galomkorlátozás Csomópontépítés miatt: a 6. számú Budapest-Pécs-Barcs fő- közlekedési útonj Dunaföldvár határában, a baloldalon félpá­lyás útlezárás és 40 km/h sebes­ségkorlátozás érvényes, jelző­lámpás forgalomirányítással, előzni tilos. Körforgalmi csomópont épí­tése miatt az 5111. sz. Duna- földvár-Dunakömlőd összekötő úton, Dunaföldvár belterületén, félpályás útlezárás és 30 km/h sebességkorlátozás van érvény­ben. Szennyvízcsatorna építése miatt a 65152. sz. Miklósvári be- kötőúton, Tamási belterületén, félpályás útlezárás és 30 km/h sebességkorlátozás érvényes, jelzőlámpás forgalomirányítás­sal, előzni tilos. További felvilágosítás a nap 24 órájában a 74/412-011 tele­fonszámon. Sztárpletykák JULIA IKREKET VÁR? Julia Roberts amerikai filmsztár állapo­tos, ráadásul dereket vár. A hírt szóvivője közölte. Amerikai lapok szerint a sztár a kilencedik hét­ben van. Ha a hír igaz, szinte cso­da történt, nemrég ugyanis még azt állították Robertsről, hogy nem lehet gyermeke, s férjével, Daniel Moderrel örökbefogadá­son gondolkodnak. BERRY BABÁJA. I lalle Berry amerikai eldöntötte: gyermeket akar. A 37 éves színésznő egy tévéshowban elmondta: ha nem sikerül komoly kapcsolatra szert tennie 40 éves kora előtt, akkor megkéri majd azt a férfit, akivel akkor járni fog, ajándékozza meg egy gyermekkel. A biológiai apá­tól nem vár el tartásdíjat. Humor Külön szobában- Hogyan éltek házaséletet, ha egyszer külön szobában alusztok? - érdeklődik a barátnő az első látoga­tás alkalmával.- Egyszerű: a férjem füttyent egyet, ha kedve van hozzá.- És ha neked volna kedved?- Akkor benyitok hozzá, és meg­kérdezem: „Füttyentettél, drá­gám?” Esküvő előtt- Doktor úr, a jövő szombaton fe­leségül veszem Sárát, és szeret­ném, ha addig megszabadítana a bajomtól!- És mi lenne az?- Egy tetoválás: „Szeretlek Aliz”. Borotvaélen- Mester, megborotválna? - kérdi a vendég a borbélytól. - Egészen olyan vagyok, mint egy tüskésdisz­nó.- Nézze, uram, a tüskét valahogy el tudom tüntetni. á i

Next

/
Oldalképek
Tartalom