Tolnai Népújság, 2004. június (15. évfolyam, 126-151. szám)

2004-06-28 / 149. szám

2004. Június 28., Hétfő ZÖLD ÚTON TOLNÁBAN 7. OLDAL Sérülékeny ivóvízbázisok Változatlan probléma a nitrát - az országos vízminős égjavító programra vár a régió Bár a vízvezetékre csatlakozott lakások száma folyamatosan nő Tolna megyében, még mindig több százan élnek olyan külterületen, ahol nincs vezetékes ivóvíz, de számos problé­ma akad a közművek által szolgáltatott ivóvízzel is. A megye vízbázisainak jelentős része sérülékeny. A Környezetvédelmi Minisztérium Ivóvízminőség-javító Programjának célkitűzése, hogy 2009-ig az előírá­soknak megfelelő minőségű víz le­gyen az ország minden településén, ami 877 települést és 2,7 millió em­bert érint. Ezen belül 2006-ig 131 olyan település kerül sorra, ahol a víz, nitrittel, arzénnal, floriddal szennyezett. A program áldásos hatásaira Tol­na megye fogyasztói is számíthat­nak. Bár a megye településein és az 50 főnél népesebb külterületek nagy részén kiépültek közművek, az ANTSZ adata szerint ötvennégy 1000 fősnél kisebb településen je­lentős a nem csatlakozott lakások száma. Összességében a megye la­kosságának 40 százaléka sérülé­keny, nem védett ivóvízbázisból kapja az ivóvizet- tájékoztatta a Tol­nai Népújságot Gaál Zoltánná, a népegészségügyi szolgálat környe­zet-egészségügyi munkatársa. Az érintett települések: Szekszárd, A LEGGYAKORIBB KIFOGASOK A VÍZMINŐSÉGGEL SZEMBEN 1. ammónium 18,40% 2. szulfát 0,30% 3. mangán 16,40% 4. nitrit 4,00% 5. összes keménység 10,80% 6. kémiai oxigénigény 2,00% 7. vas 11,5% 8. egyéb 36,60% {Forrás: ANTSZ) EL NEM FOGADHATÓ ES KIFOGÁSOLT MINŐSÉG ARANYA A szolgáltatott vizek mikrobiológiai szempontból gyakran kifogásoltak, az „ivóvízül el nem fogadható” minősítésű minták aránya változatlanul magas, bár javuló tendencia figyelhető meg. (főm* ántsz> 35% 30% 25% Gerjen, Fadd, Tolna, Dombori, Őcsény, Decs, Sárpilis, Bonyhád, Mórágy, Kismórágy. A vízbázisok védelembe helyezésére egyelőre semmilyen törekvés nincs, külső eredetű szennyeződése bármikor megtörténhet. Akadályozza a véde­lembe helyezést, hogy a védőterüle­tek, hidrogeológiai övezetek jelen­tős része magántulajdonban van, így a szükséges korlátozások nehe­zen érvényesíthetőek. A legtöbb üzemelő vízbázisnál az állapotfel­mérés azonban már megtörtént. A biztonságba helyezési eljárások vi­szont késnek: Szekszárdon például a diagnosztika vizsgálat már 1999- ben elkészült, de a vízbázis véde­lembe helyezése a mai napig nem történt meg. Faddon az 1999- ben készült diagnosztikai vizsgálatok eredményét és a védelembe helyezési tervet csupán 2003. év végén adták be hatósági véleményezésre. A megye nyolc településén egy-egy víztermelő kút vé­dettsége kétségessé vált első­sorban a nitráttartalom növe­kedése miatt. A vizsgálatok azt jelzik, hogy az altalajba il­letve talajvízbe jutott szeny- nyeződések már a magasab­ban fekvő rétegvizek felső ha­tárát is elérték. Magas nit­ráttartalmú talajvíz betörése. miatt hatósági intézkedé­sünk alapján Dunaföldváron egy kutat azonnal ki kellett zárni az ivóvíztermelésből. Bonyhádon a Hidas felőli klórbenzol terjedését az érin­tett hatóságok - így az ÁNTSZ is - folyamatosan fi­gyelemmel kíséri. Az előírt negyedéves klórozott szén­Jó, ha van a vízben Kálcium, magnézium. Ezek a sók adják a víz keménységét. A ke­mény vizet (200 mg CaO/l felett) fogyasztók körében kevesebb szív- infarktus fordul elő. Tolna megyében a lakosság 7,5 százaléka fo­gyaszt igen lágy vizet (elsősorban a Hegyhát térségében), határérték közeli vagy feletti keménységűt pedig 25 százaléka. Fluor. Ha sok van belőle a vízben, az fluorózis betegséget okozhat, ha kevés, akkor fluoridhiányt. Bizonyított az alacsony fluorszint és a fogszuvasodás - sőt újabb vizsgálatok alapján a csontritkulás - összefüggése. Ott, ahol az ivóvíz fluorid tartalma nem éri el a 0,7 mg/l értéket, szüksé­ges a pótlása. Tolna megyében 19 településen fogyasztanak 0,26 - 0,5 mg/l közötti fluorid-ion koncentrációjú vizet, 94 településen a víz fluorid tartalma 0,25 mg/l alatt van. Jód. A napi jódszükséglet 150 grammra tehető. Mivel a megye mindegyik településén az ivóvíz jodid- tartalma alacsonyabb a kívánatosnál, ajánlott a jódozott konyhasó használata. hidrogén vizsgálatokat elvégzik, je­lenleg a vízszolgáltatást nem fenye­geti veszély. A sérülékeny vízbázis felhagyására és új védett vízbázis lé­tesítésére, valamint a kapcsolódó víztisztítási technológia elkészítésé­hez szükséges rekonstrukciós vízjo­gi létesítési tervek elkészültek, a víz­jogi létesítési engedélyt megkapták, a kivitelezés folyamatban van. Szintén folyamatos érdeklődés kíséri a szekszárdi lőtéri vízbázis környezetének diklór-etilén szeny- nyezését. A megállapított szennye­ző gócokra a kármentesítési mun­kálatok, illetve a próbaüzem 2002. április 1-jén megkezdődött, és jelen­leg is folyamatban van. A megye- székhely hálózati ivóvizének minő­sége általában megfelelő, vagy bizo­nyos komponensek tekintetében (például keménység) kielégíti a tűr­hető értéket. A hálózati víz diklór- etilén koncentrációját laboratóriu­munk rendszeresen ellenőrzi ható­sági és üzemi megrendelt vizsgála­tok keretében is. A Szekszárdi Víz­mű Kft. elkészíttette a vas- és mangántalanítási technológia aktív­szenes szűrőfokozattal történő ki­egészítésének terveit, vízjogi létesí­tési engedéllyel rendelkeznek. Köz­egészségügyi szempontból a város megnyugtató mennyiségű és minő­ségű vízzel való ellátása érdekében feltétlenül szükséges lenne a terv megvalósulása. Az ivóvízminőséggel kapcsolatos kifogásokért még mindig leginkább az ammónium felelős, közegész­ségügyi problémát néhány települé­sen az ammóniumból képződő nitrit okoz. Ez utóbbi leggyakrab­ban Szakályban fordult elő, ahol 2002. nyarán és 2003-ban is átme­netileg és időszakonként a csecse­mők részére az ÁNTSZ a víz fo­gyasztásának korlátozását, és víz- szállítást írta elő. Egy 2003. végén indult bemházás révén a hálózati víz nitritesedése már nem fordult elő. Ezen kívül még több települé­sen - ha nem is üyen mértékben és gyakorisággal -, időszakonként be­következik a hálózati víz nitritesedése is. ■ 2005-től ivóvízminőség a fürdőkben 2005-ben nem nyithat ki olyan fürdő, amely a hagyományos töltő-ürítő rendszerű medencéket üzemeltet. A vízvisszafor- gatók jelentős beruházást igényelnek, de jelentősen javulhat a víz minősége is. Számos megyei meleg- és hidegvizes fürdő néz az átalakítások elé. Az átalakítás azért fontos, mert a hagyományos töltő-ürítő rendsze­rű medencékben a víz nincs min­den ponton áramlásban, s ahol áll, pangani kezd, ott pedig elszapo­rodnak a baktériumok. A forgatott rendszernél állandó mozgásban van a víz, a rendszer a szerves szennyeződéseket megköti, fertőt­leníti, így a már megtisztított, tulaj­donképpen ivóvízminőségű víz kerül a medencébe - foglalja össze a két rendszer különbségét dr. Bocskai Tünde, az ÁNTSZ Tolna megyei intézetének munkatársa. A Tolna megyei fürdők, strandok közül több már most megfelel a követelményeknek. Ezek közé tar­tozik a dunaföldvári fürdő gyógy- vizes és strandmedencéje, a paksi strand, s ugyancsak megfelelő a kisszékelyi strandmedence tech­nológiája. Hőgyészen, az Apponyi kastélyszállóban két, az előírások szerint épült meleg-, illetve egy hidegvizes medence üzemel. Át­alakításra vár a simontornyai standfürdő három medencéje. Ta­másiban a két gyógyvizes meden­ce hidraulikáját erre a szezonra át­alakították, itt remélhető a jó víz­minőség. A hidegvizes úszóme­dence megfelel a követelmények­nek, s jövőre két további strand­medence, illetve a gyermekpan­csoló vízvisszaforgatója is elké­szül. Gunarason már van egy víz­forgatóval ellátott úszómedence, jelenleg két, élményelemeket is magában foglaló medence épül, ezzel párhuzamosan üzemel a két gyógyvizes medence is, amelyek le lesznek zárva, és folyamatban van a téliesített medencék felújítá­sa. Elkészült a szekszárdi strand átalakítási ütemterve is. További munkálatok várnak két tanuszo­dára Dombóváron. A bonyhádi, a A tamási termálfürdő gyógyvizes medencéinek új hidraulikája már elkészült. 2005- ben csak azok a fürdők, strandok nyithatnak ki, amelyek forgatott vizű medencéket üzemeltetnek paksi, Szekszárdon a fedett uszo­da és a tanítóképző főiskolai tan­uszoda már megfelelő vízforgatós technológiával működik. ______■ La ssan bővül a csatornahálózat Tolna megye talán legfontosabb környezetvedelmi feladata a szennyvízkezelés terén jelentkezik: a megyének csupán negyven százaléka csatornázott. Áttörés az elkövetkező évti­zedben várható: a kormány a Nemzeti Szennyvízelvezetési és -tisztítási Megvalósítási Programmal 2015-ig több, mint 2500 település közműves szennyvízelvezetésére és teljes biológiai tisztítására vállalt kötelezettséget. Megyénkben a csatornázottság a hálózatbővítésekkel, illetve új háló­zatok kiépítésével az elmúlt évben nőtt, aránya megközelíti a 40 száza­lékot. Probléma ugyanakkor, hogy a rákötések aránya átlagosan nem sokkal haladja meg az 50 százalé­EGY KILOMÉTER VÍZ­VEZETÉKRE JUTÓ CSATORNA HOSSZA TOLNA MEGYÉBEN 1990 1996 2003 j kot. Tolnában jelenleg 38 település csatornázott, és 17 településen van szennyvíztisztító. A legjobb a hely­zet Szekszárdon és Bonyhádon, ahol 90, illetve 100 százalékos a há­lózat, a tamási kistérségben ez az arány 20 százalék alatt van. A rákö­A SZENNYVÍZELVEZETÉSBE BEKAPCSOLT LAKÁSOK SZÁMA TOLNA MEGYÉBEN 44% 1990 1996 2003 téseket elősegítheti a környezetter­helési díjról szóló törvény előírásai­nak betartása. A díj egyik fajtája1, a talajterhelési díj fizetési kötelezett­ség azt a kibocsátót terheli, aki helyi vízgazdálkodási hatósági, illetve vízjogi engedélyezés alapján szennyvízelvezetést alkalmaz, és a műszakilag rendelkezésre álló köz­csatornára nem köt rá. 2003-ban több nagy szennyvíz- beruházás is befejező szakaszához ért. Üzembe helyezték a madocsai tisztító telepet, befejezéshez közelít az öt települést érintő Kisvejke, Len­CSATORNAHÁLÓZATTAL RENDELKEZŐ TELEPÜLÉSEK TOLNA MEGYÉBEN 13 15 35 1990 1996 2003 gyei, Tevel, Závod és Kisdorog szennyvizét elvezető csatornázás. Egyre több tanulmányterv foglalko­zik a kistelepülések szennyvíz-elhe­lyezési gondjaival. A dombóvári - szippantott szennyvizet is befogadó- tisztító telep a 61-es út mentén fek­vő falvak szennyvizét tudná fogadni megfelelő bővítés, korszerűsítés után. Egyre több ipari üzemnél ter­veztetnek és helyeznek üzembe előtisztító berendezéseket, ez ese­tenként kapcsoltan jelentkezik a megye nagyvárosai mellett létesülő ipari parkok szennyvízelvezetési beruházásaival. Elkészült a teljes szennyvízháló­zat Faddon, ahol az önkormányzat- a megyében elsőként - rendelettel kötelezi az ingatlantulajdonosokat a már meglévő rendszerre való rá­kötésre. Bátaszéken és Szekszárdon befejeződött a szennyvíztisztító te­lepek rekonstrukciója, s a bátaszéki telepen lezárult a próbaüzem. Tolna megyében 16 helyen mű­ködik kiépített szippantott szenny­vízfogadó, kihasználtságuk azon­ban mindössze 20 százalék körül van. A megye valamennyi nagyobb szennyvíztelepén megoldott a szip­pantott szennyvíz fogadása, ennek ellenére kevés a fogadott szennyvíz mennyisége. Sok esetben ellenőriz­hetetlen a szippantott szennyvíz gyűjtése és elhelyezése. Elgondol­kodtató az is, hogy a KSH adatai szerint az utóbbi években nőtt az ivóvízfogyasztás, az elvezetett szennyvíz mennyisége ugyanakkor csökkent. Ennek hátterében való­színűleg azonban az lehet, hogy visszaállt a 90-es évek elején lénye­gesen visszaesett ivóvízfogyasztás. Több kistelepülés a hazánkban az utóbbi évtizedben ismertté vált tisztítási módszereket alkalmaz. Belecskán és Aparhanton már most is működik gyökérzónás tisztító, le­zárult Szárazd, Regöly, Keszőhideg- kút és Szakály ugyancsak biológiai tisztítóműjének próbaüzeme, s ha­sonló módszer bevezetését fontol- gatja több hegyháti település is. ■ Zöldvonalban A má, vízminőséggel foglalko­zó összeállításunkat követően a Zöld úton Tolnában még hat alkalommal jelenik meg la­punkban. A környezetvéde­lemmel kapcsolatos kérdései­ket a 06-80/200-398-as telefon­számon tehetik fel olvasóink. ■ Tudja-e? Nitrátos kutak. A megyében nagy számú vizsgálat alapján készült ÁNTSZ-felmérés sze­rint az ásott kutak vizének kö­zel 80 százaléka nem alkalmas emberi fogyasztásra, elsősor­ban a magas nitráttartalom mi­att. A 2003-ban megvizsgált 12 kút közül hatnak vizében a nitráttartalom meghaladta az 50 mg/l-es határértéket. A nit­rát okozta kékbetegség, az MHB elsősorban a három hó­naposnál fiatalabb csecsemő­ket veszélyezteti. Tolna megyé­ben 2000-ben és 2004-ben is volt egy MHB-s megbetegedés. Nem árt tudni: a kristálytisztá­nak látszó víz is tartalmazhat nitrátot, amely forralással sem távolítható el az ivóvízből. ______HATÁRÉRTÉKEK Az ivóvízben a kémiai anyagok megengedett mennyisége 2006-tól, illetve 2009-től: Nitrit: 0,5 mg/l Ammónium: 0,5 mg/l Ideiglenes határértékek: Nitrit: 1 mg/l Ammónium: 2 mg/l Zöld pályázat Rajz- és fotópályázatot indít la­punk, amely szorosan kapcso­lódik a Zöld úton Tolnában cí­mű sorozatunkhoz. A gyere­kektől rajzokat, a felnőttektől fotókat várunk, amelyeket au­gusztus második feléig kell el­juttatni szerkesztőségünkbe. A pályázat témája a környezetvé­delem. Képeiket elküldhetik e- maüben a tolnai.nepujsag- <®axels.hu címre, postán, illet­ve elhozhatják személyesen. A Tolnai Népújság szerkesztősé­gének címe: Szekszárd, Liszt Ferenc tér 3. 7100. ■ Flóra és fauna Tolna megye köztudottan gaz­dag növény- és állatvilággal rendelkezik. Az élőlények kö­zül számos tartozik a védett kategóriába. Néhányat soroza­tunk is bemutat az olvasók­nak. Gyapjas csűdfű. Ez a bo­zontos-gyapjas növény az Eu­rópai Vörös Könyvben is sze­replő veszélyeztetett faj. A zár­vatermők közé tartozik, 30 centiméter magasra is megnő­het, sárga virágai fejecskékben ülnek. Májusban-júliusban vi­rágzik, jobbára mészkedvelő, homokpusztákon, homoki ré­teken található, de már csak nagyritkán. Különlegességét jelzi, hogy a fóti boglárkalepke hernyója mindössze rajta, il­letve a rokon szártalan csűdfü- vön képes fejlődni. Tolna me­gyében Paks közelében van az élőhelye, Farkas Sándor bota­nikus szerint megyei előfordu­lásának megerősítése - más helyeken is - nagy jelentőségű lenne. Gyapjas csűdfű AZ OLDAL A KÖRNYEZETVÉDELMI MINISZTÉRIUM TÁMOGATÁSÁVAL KÉSZÜLT Mmszttrium *

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom