Tolnai Népújság, 2004. június (15. évfolyam, 126-151. szám)

2004-06-22 / 144. szám

2. OLDAL VILÁG TÜKÖR 2004. JÚNIUS 22., KEDD Hírek Külügyi figyelmeztetés Háromnapos csúcstalálkozót tartanak június 27-e és 29-e kö­zött Isztambulban. A török szervek jelentős biztonsági in­tézkedésekkel, forgalmi korláto­zásokkal készülnek az ese­ményre. Számos turisztikai lát­ványosságot bezárnak. A Kül­ügyminisztérium javasolja, hogy aki teheti, kerülje el Isz­tambult. EUROPRESS Aranyvonat Fred Fielding, az USA elleni, 2001. évi terrortámadás körül­ményeit vizsgáló bizottság egyik tagja közvetít abban a perben, amelyben magyar zsidók köve­telik vissza a második világhá­ború után az amerikai hadsereg által lefoglalt családi ereklyéiket. Az érintettek szerint a 29 vagon­ból álló szerelvény aranyat, drá­gaköveket, festményeket, kínai porcelánt és egyéb értéktárgyat Szállított. MTI A pápa rosszallja II. János Pál közölte Zapatero spanyol kormányfővel, hogy szolidáris Madrid terrorizmus elleni küzdelmével, de változat­lanul rosszallja a válás, az abor­tusz és a melegházasságok libe­ralizálásának tervét. Mn Iraki fogságban Mintegy tíz további külföldit is fogva tartanak azok az irakiak, akik Fallúdzsa városában elra­boltak és lefejezéssel fenyeget­nek egy dél-koreai állampolgárt. Szöul elfogadhatatlannak ne­vezte az emberrablók követelé­sét. Tegnap négy amerikai kato­nát öltek meg az iraki lázadók Ramádiban. mti Prodi derűlátó A kompromisszumos európai alkotmányról optimistán nyilat­kozott Romano Prodi. Az Euró­pai Bizottság elnöke szerint nem lehetett volna jobb ered­ményt elérni a jelenlegi, eléggé megosztott Európában, mti Köszönet Bár nem sikerült érvényesíteni a követelést, Angejo Sodano bí­boros, a vatikáni Államtitkárság vezetője levélben köszönte meg Marek Belka kormányfőnek, hogy a lengyelek a brüsszeli EU-csúcstalálkozón kezdemé­nyezték a keresztény örökség megjelenítését az uniós alkot­mányban. MTI Folytatni kell Irán vallási és politikai vezetője szerint az ország függetlensége szempontjából „parancsoló szükség” az, hogy saját irányítá­sa alatt tartsa az atomerőművek fűtőanyagának termelését. Szajed Ali Hamenei ajatollah ta­gadta, hogy atomfegyver kifej­lesztése lenne Irán szándéka, mti Környezetvédelem Ausztria arra számít, hogy jó pozíciókat szerezhet az uniós kelet-európai államokban a kör­nyezetvédelmi beruházások piacán. Becslések szerint évi 20 milliárd eurót is elérhet a térség környezetvédelmi beruházásai­nak értéke, mti Őrizetben Irán saját területi vizein elfo­gott három brit haditengeré­szeti járművet, és őrizetbe vet­te a rajtuk lévő nyolc tenge­részt. A brit haditengerészet részt vesz az új iraki parti őr­ség kiképzésében, mti Magán-űrrepülőgép A kaliforniai Mojave-sivatagban felszállt és azóta földet is ért a világ első magánvállalkozású űrrepülésére az amerikai Space- ShipOne. Az űrrepülőgép a Fe­hér Lovag elnevezésű, sugár- hajtású szállító repülőgép hasá­hoz erősítve emelkedett a ma­gasba, vezetője a dél-afrikai származású Mike Melvill. mti ■ ÖSSZECSAPÁSOK. Zavargások törtek ki Der-Baloot palesztin faluban, Náblusztól délre: a választófal építése ellen tüntetők izraeli katonákat dobáltak meg. Palesztin fegyveresek hétfőn tüzet nyitottak egy zsidó településre a Gázai övezetben, és kioltották egy thaiföldi munkás életét. ________fotó= europress/epa El lenzéki előretörés További RMDSZ-es polgármesterek Erdélyben Jelentősen előretört a romániai liberális-demokrata ellenzék a helyhatósági választásokon: a második fordulóban meghódí­totta Bukarestet és Kolozsvárt is. Bukarest Mind a román fővárosban, mind az ország több más nagyvárosá­ban és településén nyertesen ke­EMIL BOC, Kolozsvár új polgármestere Rachitele, 1966.szeptember 6. Tanulmányok: történelem-filozófia (1991), jog (1995); előadásokat hallgatott Pittsburghban, a Virgi­nia Egyetemen, Michiganben, ösztöndíjas volt Nottinghamben és Brüsszelben. Tanított, illetve tanít több kolozsvári tanintézetben, köztük a Babes-Bolyai Egyetemen is. Bornak, a liberális-demokrata el­lenzék jelöltjének kolozsvári dia­dalát loan Rus-szal, a kormányzó Szociáldemokrata Párt jelöltjével szemben, akit az RMDSZ is támo­gatott. Markó Béla, a szövetség el­nöke megjegyezte: a fő célt, a szélsőséges Gheorghe Funart si­került leváltani. Emil Boc pedig a győzelem hírére kijelentette: munkáját a nemzetiségek közötti ellentét feloldásának kívánja szentelni. A RMDSZ a vártnál is nagyobb sikereket ért el: 37 újabb polgár- mesteri tisztséget szerzett meg. Ezzel a két fordulóban összesen 185 városban, községben jutott polgármesteri mandátumhoz. ■ Clinton bírálja Busht Washington A volt amerikai elnök bírálta utódját az iraki hábo­rú miatt, és nyilatkoza­tában hangoztatta: tá­vozóban a Fehér Ház­ból figyelmeztette Ge­orge Busht arra a ve­szélyre, amelyet Osza- ma bin Laden terroris­tavezér képviseL Állítása szerint hivatali ideje alatt Bili Clinton­nak egyszer sem adó­dott esélye bin Laden el­fogására vagy megölé­sére. Tevékenységének „legnagyobb csalódása” volt, hogy biztonsági erői nem tudták elfogni a szaúd-arábiai születé­sű terroristavezért. A Time című magazinnak Clinton úgy nyilatko­zott, hogy ő nem kezdett volna há­borút Irak ellen, legalábbis addig nem, míg az ENSZ fegyverzetel­lenőrei be nem fejezik munkájukat. Szerinte Busht Öick Cheney alel- nök és Pani Wolfowitz védelmi miniszterhe­lyettes győzte meg arról, hogy az irakiak jobban élnének Szaddám nél­kül, és Washingtonnak meg kell rázkódtatnia a térség önkényuralmi rendszereit. Clinton ki­fejtette: Bush győzelme után a hivatalba lépő el­nökkel beszélgetve fi­gyelmeztette őt, hogy az Egyesült Államok biz­tonságát a legjobban bin Laden és terrorszerveze­te veszélyezteti. Ezt kö­veti a közel-keleti megbékélés hiá­nya, a két nukleáris hatalom, In­Medgyessy az USA-ban „A magyar-amerikai kapcsola­tokban hallatlan tartalékok van­nak, és ezek feltárására jöttem”- jelentette ki Medgyessy Péter az Oracle óriásvállalat központjá­ban, a Szilícium-völgyben tett lá­togatásakor, ahová elkísérte Tom Lantos kongresszusi képviselő. A szoftverfejlesztő cég Magyaror­szágon hozza létre új regionális szervezetét. Medgyessy útba ej­tette a Stanford Egyetem uszodá­ját, és üdvözölte a magyar női vi- zilabda-válogatottat, amely részt vesz a világliga-küzdelmekben. dia és Pakisztán viszonyának ren­dezetlensége, az észak-koreai helyzet, és csak ezek után Irak. Az al-Kaidáról szóló figyelmeztetése azonban nem keltett túlzottan nagy érdeklődést utódában. ■ Szükséges, de nem elégséges A magyar biztos szerint vátoztatni kell az elnökjelölés módján Megalapozatlannak bizonyultak azok a korábbi aggodalmak, amelyek szerint az EU-tagállamok „darabokra fogják szedni” az alkotmányos szerződésnek a konventben kidolgozott terve­zetét - állapította meg az Európai Bizottság magyar tagja. Brüsszel Balázs Péter szerint a tervezetnek mintegy öt százaléka változott meg az Európai Unió állam- és kormányfőinek múlt heti csúcs- értekezletén. A biztos szerint „az alkotmányos szerződés szüksé­ges, de nem elégséges lépés azon az úton, amelyen az Uniót tovább kell fejleszteni”. Az alkotmányos szerződés Európa jelenlegi hatal­mi realitásait tükrözi. A szerző­désnek megvan az a sajátos voná­sa is, hogy most dönt egyes olyan kérdéseiből, amelyek csak tíz év múlva lesznek esedékesek. Ilyen például az Európai Bizottság lét­számának esetleges későbbi csökkentése. Balázs Péter úgy véli: az Euró­pai Bizottság elnökének kijelölésére jelenleg al- M kalmazott módszer kor­látáit mutatja, hogy az EU-tagállamok nem tud­tak megállapodásra jutni a következő elnök sze­mélyéről. A bizottság magyar tagja hozzáfűz­te: nincs szó válságról, de minden jel arra mu­tat, hogy kezd idejétmúlttá válni a kiválasztás mostani módja, ame­lyet annak idején még hat tagál­lamra méreteztek. Október 31-én jár le a Romano Prodi vezette bizottság ötéves megbízatása, és a tagállamoknak a múlt heti csúcson kellett volna kijelölniük Prodi utódját. Az erről folytatott feszült légkörű vita azonban eredménytelen maradt, egyetlen jelölt sem kapta meg a szükséges támogatott­ságot. Az állam- és kor­mányfőkből álló Euró­pai Tanács elvileg már minősített többséggel is dönthet a bizottsági el­nök személyéről, nincs szükség közmegegye­zésre. A tagállamok azonban változatlanul azt a gyakorlatot köve­tik, hogy első lépésben konszen­zusra törekednek, s csak végső esetben folyamodnak a szavazás eszközéhez. ■ ÁLLÁSPONT LENGYEL JÁNOS Mindennapi félelmeink Nyolc országra kiterjedő kutatás eredménye azt mutatja: a magyarok tartanak a leginkább attól, hogy elveszítik állásu­kat. Neves külföldi egyetemek szakemberei jutottak erre a kö­vetkeztetésre. Feketén-fehéren kiderült: főleg a 45-54 éves korosztály éli minden napját félelemben. Váratlan eredmény született? Aligha. Ha nem is tudományos igénnyel, de megfogalmazód­tak már ezek az állítások. Már nem arról van szó, kik a nyer­tesei és a vesztesei a rendszerváltozásnak, hanem hogy az utóbbi években állandó útitársunk lett a szorongás. Filozófus barátom szokta volt mondani: a gyorsan változó világban csak a bizonytalanság a biztos. Kiváltképp, ha hiányoznak a kapaszkodók. S az sem mellékes, hogy helyenként a félelmek mögött félelmet teremtő emberek vannak. Mert a félelem nem önmagában való. Nézzük a tényeket! Biztos lehet-e a munkahelyében az a fizi­kai dolgozó, aki annak idején - vagy 30 évvel ezelőtt - kitanult egy akkor menőnek számító szakmát, és ma is tisztességesen dolgozik? Korántsem. Nem rajta múlik, hogy szükség van-e az általa előállított termékre, és az sem, hogy ha eladták, akkor kifizetik-e a munkáját. Sőt, az is előfordulhat, hogy amiért teg­nap még tülekedtek a piacon, ma már senkinek sem kell. Bennünk lakik a bizonytalanság. A minap olvastam, hogy több mint egymillió depressziós él közöttünk. S ahogy az len­ni szokott, most is a legszegényebbek vannak a legbizonyta­lanabb helyzetben. Nekik duplán számít az a kevés is, amit a munkájukkal megkeresnek. A szegénység a piacgazdaságban is újratermelődik. És vele együtt a bizonytalanság. Ennél is aggasztóbb, hogy a hátrányos helyzetű régiókban nevelkedő gyermekek esélye a jobb életre egyre kisebb... Ha van, an\jért a döntéshozók, a tenni tudók felelősséggel tartoznak, akkor éppen ez az. Emiatt nem elég a bizonytalan­ságról csak beszélni. EGYETÉRTEK: 06-90-330-303 MÁS A VÉLEMÉNYEM: 06-90-330-304 TELEKI JÓZSEF Forgalmi dugók kom Ha nyár, akkor dugó. Évek óta a legmelegebb évszakkal együtt köszönt be az útfelújítások időszaka. A négyes főúton folyó munkálatokról már a határon átlépőket is tájékoztatják, még kerülőutat is ajánlva a honi közutakat kevésbé ismerők­nek. Közben az illetékesek azt sem felejtik el tudatni a négy, vagy éppen két kerekén gurulókkal, hogy mindez az ő érde­kükben történik. Mi a bajunk mégis az útfelújításokkal? Az valószínűleg csak a kisebbik, hogy rendre akkor látnak munkához, amikor a turisták megindulnak. Olyankor, ami­kor azok is volán mögé ülnek, akik máskor legfeljebb autóju­kat leporolni bújnak elő a garázsból. Még afelett is elsikla- nánk, hogy minden úton szinte egy időben jelennek meg a munkagépek, gyakran még a terelőútról is leterelve a forgal­mat. A nagyobb gondunk a „nosztalgiaérzés”, amely annál gyakrabban keríti hatalmába az embert, minél többet furiká­zik az ország útjain. Kátyúznak ott, ahol nemrég még aszfaltoztak, és aszfaltoz­nak ott, ahol két hónapja kátyúztak. A legékesebb példa minderre az ország keleti ütőerének is számító négyes főút Szolnokot elkerülő szakaszán ívelő Tisza-híd. Éppen tíz esz­tendeje adták át, s szinte az avatás másnapja óta toldozzák- foldozzák. Mintha Kőműves Kelemen váraként készülnének közút­jaink. Amit megépítenek napnyugtáig, az napkeltére romok­ban heyer. Nem csoda, ha a dugótól begőzölt aggyal, modern Kőműves Kelemenként azon törjük a fejünket, kit is kellene az aszfaltba építenünk. Amikor a felforrósodott autóban ülve úgy képzeljük, nem is mi járunk kerülő utakon, hanem az útépíté­sekre szánt pénzek. No persze csak addig, amíg meg nem ló­dul a kocsisor. Akkor aztán visszazökkenünk a régi kátyúkba. EGYETÉRTEK: 06-90-330-422 MÁS A VÉLEMÉNYEM: 0640-330423 TELEFONÁLJON! Ha egyetért az itt közölt jegyzetek mondanivalójával és akkor is, ha nem. A véleményét meg is indokolhatja. Másokét pedig a 06-90-330-430-as telefonszámon meghallgathatja. A hívás dija: 180 Ft + áfa/perc + kapcsolási díj A telefonszám nem hívható rádiótelefonról, külföldről, nyilvános készülékről. Peking és az emberi jogok Budapest Tizenöt év telt el a demokrati­kus reformokért folyó, Tienan- men téri tüntetések óta, ám a kínai hatóságok azóta is zak­latják az érintetteket Márciusban a hatóságok három nőt több napon át fogva tartot­tak, mert így akarták megakadá­lyozni, hogy megemlékezzenek a tüntetésről. Az Amnesty In­ternational értesülése szerint még mindig több mint ötvenen ülnek börtönben a megmozdu­lásban való részvételük miatt. Az emberjogi szervezet úgy tudja: ez a szám csak töredéke a való­ságnak. A megtorlás során meggyükol- tak közül többek holttestét Pe­king központjában, jelöletlen sí­rokban találták meg. Legalább harminc személy tűnt el a de­monstráció éjszakáján, feltehe­tően ők is halottak. A családtagok kétségbeesése csak nő, mivel egyre kevesebb az esélye annak, hogy megtalálják az áldozatok földi maradványait. AZ Amnesty International is­mételten felszólította a kínai kor­mányt, hogy folytasson vizsgála­tot a meggyilkolt diákok és tünte­tők ügyében. A vérengzésért fele­lős személyeknek bíróság előtt kellene felelniük, és szabadon kellene engedni mindenkit, akit a Tienanmen téri eseményekkel összefüggésben fogva tartanak. Peking azt állította: az ország „jelentős haladást” ért el az em­beri jogok védelme terén. Ez a hi­vatalos kínai jelentés megelőzte azokat a tárgyalásokat, amelye­ket az ázsiai országgal szemben alkalmazott uniós fegyverembar­gó feloldásáról folytattak. I * 4 rült ki a választási versenyből a Nemzeti Liberális Párt és a De­mokrata Párt által alkotott ellenzé­ki szövetség. Elemzők különösen figyelemre méltónak tartják Emil

Next

/
Oldalképek
Tartalom