Tolnai Népújság, 2004. június (15. évfolyam, 126-151. szám)
2004-06-21 / 143. szám
2004. Június 21., hétfő 7. OLDAL A závodiak nagyon büszkék régi köztéri szobraikra, feszülete- ikre. Közülük is a legértékesebb a több mint kétszáz éves műemlék Flórián-szobor. Rajta a felirat: „Szent Flóriánnak, a tűzvészektől oltalmazó patrónusnak kegyességüktől indíttatva állították, a helybeli lakosok 1783”. A katolikus templom A falu templomát 1764-ben kezdték építeni, melyet 1768. június 6-án áldott meg Wittmann József pécsi kanonok. 1974-75- ben renoválták. Napjainkra újra felújításra szorult. Régi pompáját visszakapva 2002. június 23- * án szentelte újra Mayer Mihály megyés püspök. A templom őrzi Szent Benedek római vértanú csontjait, melyek 1777-beil kerültek Záradra. Váradi Antal Tevel közt fekvő régi malomépületben született 1854. május 2-án Váradi Antal. Gyer- m e k é v e i t Tevelen töltötte. 1863-tól 1871-ig a pécsi ciszterciták egyik legszorgalmasabb növendéke volt. Tanár akart lenni. Beiratkozott az egyetem bölcsészettudományi karára, magyar-német szakra. Költeményei korán, már egyetemi hallgató korában egymás után jelentek meg a fővárosi heti- és napilapokban. Első önálló, eredeti könyve saját verseinek gyűjteménye Költemények címen 1875-ben látott napvilágot. 1875-ben megírta az „Iskariót”-ot és hogy értékéről meggyőződjön, benyújtotta az Akadémia karácsonyi pályázatára. A mű dicséretben részesült. 1876-ban a Színészi Tanoda költészettan és esztétika tanárává választotta meg a nyugalomba vonuló Paulay Ede tanár székébe. Az Iskairó után írt egy másik tragédiát is Trónviszátyok címmel. A művet Szigligetinek adta át bírálatra, aki azonban kedvezőtlenül nyilatkozott a darabról. Ekkor már élt lelkében a Tárnom gondolata, melyet meg is írt és benyújtotta a Teleki-pályázatra. A dráma győztes lett a pályázaton, elnyerte a kitűzött száz arany jutalmat. Prózai munkáinak sorát 1892-ben a Festett világ nyitja meg. Ezután sorra jelentek meg összegyűjtött novellái, hosz- szabb elbeszélései, visszaemlékezései. 1895-ben a Színi tanoda igazgatója lett. 1898-ban az Országos Színművészeti Akadémia igazgatójává választották. 1908-ban vonult nyugalomba, 1923. március 25-én halt meg: sétája közben a Nemzeti Színház előtt esett össze. Szobrok Závod, a Völgység paradicsoma Ha szépre és nyugalomra vágysz, kedves olvasó, menj el Závodra, baktass fel a dombra, és ülj le a templom előtti pádra! Előtted a völgybe zárt falu, egyre szépülő házaival. A szemközti dombon a kálvária, a faluból a dombokra kanyargó utak, a völgységi táj. A kis, háromszáz lelket számláló völgységi település vezetői felismerték: legnagyobb értékük ez a csodás környezet, amit védeni, óvni kell. A nyolcvanas évek közepén több volt itt a lepattant porta, az utak is jobban ráztak, mint most. Történt, hogy egy autó ledöntötte a falu közepén álló Szent Flórián szobrot. Egy darabig hevert az út szélén, aztán néhányan arra gondoltak, visszaállítják. Az akkori közös tanácstól kértek sódert, cementet, s munkához láttak. Akik arra jártak, segítettek „feltámasztani”. Azóta nincs megállás - emlékszik Szász János polgármester. Sok závodi fogékonnyá vált az értékmentésre, pedig kezdetben a támogatást úgy hívták: meggyőzés. A 90-es évek elejétől már tudatosan figyeltek örökségükre. Pályázatokat írtak út menti keresztek, kápolnák, a XX. század elején épült lakóházak helyreállítására. Leginkább a kontyos házaikra büszkék. Sajnos, akadnak olyan régi házak, amelyeket úgy alakítottak át, hogy azok elvesztették karakteres jellegüket. Támogatják azokat a tulajdonosokat, akik régi fényképek alapján hajlandók visszaállítani az épület eredeti képét. Egy alkalommal - nem tűnik nagy dolognak - nyertek néhány tuját. Az akkor még romokban álló Anna-kápolna környékére ültették őket. Azóta fává cseperedtek, a kápolna és a mellette lévő feszület pedig megmenekült az enyészettől. Létrehozták a Závod Értékeiért Alapítványt, gondolván arra, hogy így több forrásból pályázhatnak. A helyi fiatalok György Vilmos és felesége pályázati pénzből csinosította a házát, most a kerítést szeretnék felújítani közül főként azok kapcsolódtak be a munkába, akik műszaki főiskolára, egyetemre jártak. Felmérték az értékes épületeket, hasznosítási formákra tettek javaslatot. Nekik köszönheti a falu a kapcsolatát Ráday Mihály- lyal, az ismert városvédővel, aki hasznos tanácsaival segíti munkájukat. Tavaly a költségvetésből 500 ezer forintot különítettek el az értékek megóvására, valamint az alapítványhoz a személyi jövedelem- adókból felajánlott 1 százalékok egy részét is erre költötték. Elkészült az a tulajdonosokkal egyeztetett rendelet, amelyben védelem alá helyezték az arra érdemes épületeket. Nyolcán adtak be pályázatot, ők a szakemberek döntése szerint 40-90 ezer forint támogatást kaptak. Nem sok pénz, de felújításkor minden fillér számít. Az épített örökség megóvásában végzett kiemelkedő munkáért a falu tavaly megkapta a Podmaniczky-díjat. Szász János polgármester szerint ez újabb lendületet adott a faluvédő munkának. Ebben az évben ismét félmillió forintot különítettek el a költségvetésben az épített környezet védelmére. A polgármester fia, Szász Gábor egyike azoknak a fiataloknak, akik műszaki szakemberként és helyi képviselőként ráéreztek az örökség védelmének szépségeire. Ha minden jól megy, a tavalyival megegyező pénzösz- szeg jobban hasznosul: a csatlakozás előtti utolsó SAPARD-pályázatra benyújtott munkájukkal akár tizenkétmilliós fejlesztés is megvalósulhat ebben a kis faluban. A harmincöt helyi pályázó csinosíthatja házának utcai homlokzatát, építhet kerítést. Ha megkapja a falu az uniótól a pénzt, a teljes költség alig egynegyedét kell csak a tulajdonosoknak magukra vállalniuk. A lelkes csapat pedig már a további pályázatokat fürkészi...- A fejekben kell rendet tenni - mondja a polgármester. Ez a mai, fiatal generáció már tudja, hogy az idegen csak akkor jön ide, ha megfelelő szálláshelyet talál. Ehhez külön bejáratú szoba, önálló, csak a vendégek által használt fürdőszoba, meg még nagyon sok minden kell. Kár, hogy a mai pályázati rendszer a falusi turizmusban mindezt nem elég hatékonyan támogatja. Már a külföldiek is kezdik felfedezni a falut. Igaz, ők nem állandó lakosként vásárolnak ingatlant, ezért a település kevesebb fejkvótát kap. Mégis: ezek a nyugateurópai, sőt tengerentúli betelepülők elviszik magukkal a falu jó hírét. Ha pedig ez így lesz, talán mások is jönnek, s talán őket is megfogja az a hangulat, amelyet e sorok írója érez mindig ott, a dombon, a templom előtt, a pádon. ___ ■ Őr zik, védik, gyarapítják A faluban működik egy szövőszakkör, Vajta Lázárné vezetésével. A kört Dunkel Lehelné népi iparművész alapította és vezette. Tőle tanulták meg a helyiek a gazdag bukovinai motívumkincset. Vajtáné társával tanítja a gyerekeknek a gyapjúszövés fortélyait. A tíz tanuló között két fiú is van. A régi iskola épületében berendezett szövőműhelyben szombatonként gyűlik ösz- sze a csapat. A terem falát a régi tagok munkái díszítik. Bemutatkoztak már több településen, Szekszárdon és Budapesten is láthatták szőtteseiket. Vajta Lázárné szívesen tanítja a diákokat A település mai lakói fuldai németek leszármazottai, bukovinai székelyek és felvidéki magyarok. Őrzik, védik, gyarapítják az elődök értékeit. A településre a felvidéki Alsószeliböl kerültek magyarok 1947-ben. Mézes Kálmán magával hozta a felvidéki településen 1938-ban felállított turul szobrot, amelyet 1945-ben az orosz hadsereg ledöntött. Kálmán bácsi évekig dugdosta, szalmával takargatta odahaza a szobrot, amelyet a rendszerváltás után állítottak fel a Rákóczi utca elején. A településen ma körülbelül hetven németajkú ember él. A német kisebbségi önkormányzat vezetője Borbandi Antalné. Társaival már 2000-ben összegyűjtötték a németség fontos tárgyi emlékeit, régi ruhákat, bútorokat, a házban és a ház körül használatos eszközöket. A gyűjtemény legértékesebb darabja egy 1868- ból származó kendő. A székelyek tárgyi emlékeit a helyi nyugdíjasklub tagjai gyűjtötték össze_ Csutora Lajosné vezetésével. Ők a vetett ágyra a legbüszkébbek, melynek kellékei Bukovinából származnak. A két gyűjteményt a volt iskola épületében állították ki. Csutora Lajosné a székely vetett ággyal Teleház: ablak a világra Több, mint internetező hely. Több, mint találkozási pont. Több, mint közösségi tér. A teleház mindezen felül műhely is, amely a művelődési házat és az iskolát is igyekszik pótolni. Rövidesen pedig újabb funkciókkal is bővül. Amikor Závodon megszűnt az iskola, voltak, akik azt mondták: térdre, imára: itt a vég. Sok ember áldozatvállalása kellett hozzá, hogy ez ne következzék be. A nehéz időszak után ma már nem a túlélés a tét, hanem az, hogy lehet a kistelepülésen élők életminőségét a városihoz közelíteni. Závodon megértették az információs robbanás, a tudás alapú társadalom lényegét. A Völgységben elsőként jött létre itt a teleház, s ma már széles sávon szörfölnek az ide betérők a világhálón. Városi netezők is csettintenek, ha kipróbálják a závodi teleház gépeit. Horváth Ferenc, a ház vezetője és segítői aprólékos, kitartó munkával építették ki a rendszert. Leginkább az iskolások, egyetemisták veszik igénybe a ház szolgáltatásait. Különböző témák után kutatnak a neten, képeket szkennelnek, e- mail-eket írnak vagy éppen játszanak. Sok diáknak életformájává vált, hogy a teveli iskolából hazafelé, menet beugrik a házba. Itt nem csak abban segítenek nekik, hogy az enter gombot megtalálják, hanem tanítják, nevelik őket. Hogyan illik belépni valahova, hogyan érezhetik jól magukat úgy, hogy közben másokat ne zavarjanak, hogyan segítsenek a másiknak. Horváth Ferenc mindezt legalább olyan fontosnak tartja, mint például a korrepetálást. Ő maga szívesen segít a középiskolásoknak matekból és fizikából, a kisebbeket pedig Búzás András patronálja. A teleházban most azon dolgoznak, hogy megszervezzék a településen a szelektív hulladék- gyűjtést - természetesen a fiatalok aktív részvételével. A másik nagy terv az úgynevezett hálózati emelt szintű szolgáltatás bevezetése, melynek révén valóban egyenrangúnak érezheti magát a závodi polgár akár a budapestivel. Ennek lényege, hogy szolgáltatások rendelhetők a neten. Nagy előnye, hogy biztonságos, ellenőrizhető, mégis gyors, olcsó és magas színvonalú. Híres, neves Eleik mintáit szövögetik %
