Tolnai Népújság, 2004. június (15. évfolyam, 126-151. szám)

2004-06-18 / 141. szám

HUH 2004. Június 18., Péntek A L M A N A C H 2 0 0 4 KISTORMÁS 7. OLDAL A falu önálló fennmaradása a tét Kistormás számára egyelőre az elöregedés megállítása, a paszta megmaradás a cél. Né­hány gazdag külföldi befektető természete­sen sokat segíthetne ebben, de valószínűbb­nek látszik, hogy a kistormásiaknak maguk­nak kell megoldaniuk az előttük álló felada­tokat - válik világossá Csapó László polgár- mester szavaiból. Kistormás nem rendelkezik olyan jelentő­sebb adottságokkal, amelyek számottevő­en vonzanák akár a turistákat, akár az itt letelepedni szándékozókat - mondja Csa­pó László. Igaz, a falu külföldiek által tör­ténő felfedezésében szerepet kaphatna, hogy az egykor zömmel németek lakta te­lepülésre a második világháború után ki­telepítettek egy része ma is rendszeresen visszajár. Az elszármazottak azonban - bár a templomra, a temetőre sokat áldoz­nak - elsősorban látogatóba jönnek Kis­tormásra, házat, ingatlant sem ők, Sem honfitársaik nem vásárolnak itt, és befek­tetés sem jött még létre esetleges közre­működésükkel. Az ilyen jellegű álmok kergetése helyett a község vezetésének két lábbal a földön állva kell dolgoznia, egyelőre azért, hogy egyáltalán fennma­radjon az önálló falu. A jelenleg 386 la­kost számláló kistelepülésen várhatóan még ebben az évben ismételten népsza­vazás lesz, amelyen a helyieknek azt kell eldönteniük, hogy független maradjon-e a település, vagy csatlakozzon a szomszé­dos Kölesdhez. Az önállóság egyik „bás­tyája” a helyi óvoda, amit tavaly ősszel in­dítottak újra. Mint Csapó László mond­ja, az óvoda működ­tetése az elöregedés­sel küzdő település megmaradását segí­ti, hiszen ezáltal mind a gyerekek, mind szüleik erő­sebben kötődnek a faluhoz. Éppen ezért, amíg lehető­ség van rá, az óvodát fenn fogják tartani. Természetesen ez is sok pénzbe kerül, mint ahogy a telepü­lés komfortjának ki­építése az itt lakók kényelme érdeké­ben. Ez utóbbi téren is történtek előrelé­pések, az ivóvízhá­lózat gyakorlatilag teljesen kiépült, gáz egyelőre két utcában van, és belátható időn belül lesz a har­madikban is, a veze­tékes telefon- és a kábeltévé-hálózat is megvan. A csatornázásra Kölesddel együtt pályázik majd a község. Tervezik a falu arculatának szépítését is, amire az utóbbi években nemigen jutott pénz. A szép dombok övezte településen ter­mészetesen lennének ötletek arra, mikép­Virágot a községnek! Sok-sok virágot, padokat, gép­kocsiparkolót, utcai szemétgyűj­tőket, tájékoztató táblákat kép­zelnek el a faluban annak az eu­rópai uniós pályázatnak a révén, amelynek sikere esetén a telepü­lés központját tehetnék esztéti­kusabbá. Az önkormányzat ezen, ún. AVOP pályázat kereté­ben a faluház mögötti területen egy bitumenes és egy füves sportpályát is ki szeretne alakíta­ni, továbbá egy játszóteret is lét­rehozna. Az elképzelések konk­rét tervdokumentációba öntése már folyamatban van. A megyei területfejlesztési ta­nácshoz benyújtott 1,4 milliós pályázati támogatás szintén szol­gálja a község szebbé tételét, mi­vel ezt a pénzt középületek felújí- tására használják fel. ______ ■ Sz ürkemarha - hobbiból Nemrég érkezett a két szürke- állatok tulajdonosa egyelőre hob- marha bika a kistormási tó part- biból tartja az őshonos, egyre ján levő birtokra. Wolf Ferenc, az népszerűbbé váló magyar szar­vasmarha fajta két hím példá­nyát, ame­lyeknek a te­rület bőven biztosít legel- nivalót. Gaz­dájuk a jövő­ben bővíteni szeretné az ál­lományt, a szürkemarha tehenek meg­jelenését felte­hetően a két bika is öröm­mel fogadja majd. Egyelőre egy bika a kettőből ___________lS Fa lugondnoki szolgálat A kistormásiak igénylik az új szolgáltatást Nagy segítséget jelent az időseknek, rászorulók­nak a falugondnoki szolgálat, amely ez év elejétől áll a helybéliek rendelkezésére. Havonta 1400 kilométert is gurul a falugondnoki szolgálat gépkocsija, a négyütemű Trabant kombi. A megtett távolság jelzi, hogy sok­szor, sok helyre kell eljutnia a he­lyiek által tavaly év végén falugyű­lésen megválasztott Kiss József fa­lugondnoknak. A január elseje óta működő új szolgáltatás fő feladata az óvodások, nyugdíjasok, össze­sen mintegy ötven fő étkeztetésé­nek biztosítása, azaz az étel elszállítása a kölesdi konyháról az intézménybe, il­letve akár házhoz is. Kiss József falugondnok ezen kívül számos lakossági megbízást telje­sít, az orvosi, fogorvosi rendelésre történő fuvarozástól a gyógyszerki­váltáson át a postán történő csekk­feladásig. Ezek a szolgáltatások ­az alapellátást illetően - in­gyenesek, az állam által bizto­sított normatívából „ki tud jönni” az önkormányzat. A la­kosság körében népszerű, a helyiek által igényelt szolgálat egyébként egyelőre ideigle­nes engedéllyel működik, amíg a falugondnok el nem végzi a szükséges tanfolyamot és le nem teszi a vizsgát. És ugyancsak „ideiglenes” a szolgálati Trabant: korszerűbb típusra történő lecseré­lését pályázati támogatással reméli lebonyolítani a község vezetése. ■ Felelevenített rendezvények Bálok, majális, falunap, szüreti felvonulás Az utóbbi években egyre több átmenetileg megszakadt hagyo­mányú rendezvényt tartanak a faluban, és akadnak újonnan életre hívott programok is. Az év első rendezvénye a farsan­gi bál, amely a faluházban zajlik, délután az óvodásoknak, este a felnőtteknek. A mulatság jóté­kony célú, a bevétel az óvodát gazdagítja, az idén összegyűlt öt­venezer forintból például Veszp­rémbe kirándulnak a kicsik. Ta­vasszal még egy rendezvény, a lo­csolóbál szerepel a programban, ezt követi a május 1-jei majális az iskola melletti téren, ahol sporto­lásra és főzésre van lehetőség. A legnagyobb helyi rendezvényt, a falunapot idén július 10-én tart­ják. A kispályás foci tornára és a főzőversenyre a környező telepü­lésekről - Kölesdről, Varsádról, Udvariból, Miszláról - ebben az évben is hívnak meg közreműkö­dő vendégeket. Szeptember 11-én tartják idén a szüreti felvonulást és bált. Ezt a programot tavaly harmincegy évi szünet után ren­dezték meg újra először. A kistor­mási báli naptár utolsó bejegyzé­se a novemberi Erzsébet, Katalin mulatsággal kapcsolatos. Év vé­gén, karácsony előtt rendezik a nyugdíjas napot, amelyen az ön- kormányzat megvendégeli az időseket és egy kisebb összeggel is megajándékozza a falu nyugdí- jasait. _________________■ ra működik a tánccsoport A korábban Búzavirág néven mű- újjá, Kiss József irányításával. Az az idősek otthonában és környék- ködött kistormási gyermek tánc- iskolás korú gyerekekből álló cső- beli települések rendezvényein csoport tavaly tavasszal alakult port fellépett már Szekszárdpn, is.__________ ■ A KISTORMÁSI TÓ helyén hajdanán legelő volt, a közepén folyó patakkal. A helyiek később elhatározták, hogy víztározót építenek a területen. A tározóból végül halastó lett, amelyet jelenleg egy vállal­kozó bérel a paksi halászoktól. A vízhez kijárnak a helybéliek, a ta­valyi aszályos, forró nyáron még - a vízbe oxigént juttató - „vízimo- torozásra” (jetski) is engedélyt kaptak. _______________________■ KI STORMÁS állítólag Árpád fejedelem Tormás nevű fiáról kapta nevét. A falut a török után német lakosokkal telepí­tették be. A település lakos­ságszáma 1900-ban 1150 volt. A második világháború után a német nemzetiségű lakossá­got kitelepítették. A RÉGI IDŐKBEN azt mond ták, hogy Kistormáson több bor van a hordóban, mint amennyi víz a kutakban. A fa­lu mentén emelkedő dombo­kon ugyanis az ősi német la­kosság szőlőt telepített, amit nagy becsben tartott. A hajda­ni pincelyukak még látsza­nak, de ma már csak két-há- rom termő szőlőterület, mű­ködő pince van a „hegyen”. HŐSÖK, ÁLDOZATOK - ez a faragott felirat szerepel azon a faluház mellett felállított kopjafán, amelyet 1996-ban, a honfoglalás millecentenári- umának évében állított fel az önkormányzat. AZ EVANGÉLIKUS TEMP­LOM 1777-ben, barokk stílus­ban épült. Az elszármazott kistormásiaknak nagy szere­pük van a templom tornyának felújításában, valamint a világ­háborúk helyi áldozataira em­lékeztető, a templom falán el­helyezett emlék­tábla lét­rehozásá­ban. A templom nem mű­ködik, a kistor­másiak Kölesdre járnak misére, istentisz­teletre. Tavaly augusztusban viszont tartottak egy esküvőt a kistormási templomban, ahol ennek előtte utoljára 1966-ban volt esketés. A KÖZSÉGBEN kezd éledez­ni a lovak utáni érdeklődés, ma már ezen a településen sem csak munkára használják ezeket az állatokat, hanem sport célra is. Kistormási fogat szerepelt már ebben az idény­ben különböző Tolna megyei versenyeken, és várható, hogy emelkedni fog a számuk. A SEGESVÁ­RI CSATÁ­BAN elesett Petőfi emlékére állítottak oszlo­pot száz évvel a csata után, 1949. VII. 31-én a kistormásiak. Az emlékoszlo­pon Kossuth- emléktábla is található. AZ OLTÁRKÉPET tulajdoní­tották el a templomból ez év elején. A 98X120 cm-es, a ke­resztre feszített Jézust, alatta a korabeli Kistormást ábrázo­ló kép a XVIII. században ké­szült, mai értéke mintegy két­millió forint. A betörőt azóta elfogta a rendőrség, a kép is meglett, de egyelőre nem ke­rült vissza a helyére. Jellegzetes sváb ház Kistormáson. A falu egykori lakói az istállót téglából építették, míg a lakóépületnek vert fala van. fotó: g. k. pen lehetne vonzóvá tenni a falut az ide­gen vendégek számára is, mik lehetnének azok a látnivalók, szolgáltatások, ame­lyek miatt érdemes lenne Kistormásra lá­togatni. Ezek az ötletek a konkrét lehető­ségek hiánya miatt azonban kicsit utó­pisztikusak, másrészt a helybéliek szem­pontjából a legfontosabb a helyben törté­nő munkahelyteremtés lenne, amit a he­lyi vezetés - behatárolt lehetőségei között - maximálisan igyekszik is szorgalmazni. És akkor még mindig lehet álmodozni arról, hogy egyszer gazdag külföldi befek- tetők felfedezik maguknak Kistormást. ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom