Tolnai Népújság, 2004. június (15. évfolyam, 126-151. szám)
2004-06-18 / 141. szám
HUH 2004. Június 18., Péntek A L M A N A C H 2 0 0 4 KISTORMÁS 7. OLDAL A falu önálló fennmaradása a tét Kistormás számára egyelőre az elöregedés megállítása, a paszta megmaradás a cél. Néhány gazdag külföldi befektető természetesen sokat segíthetne ebben, de valószínűbbnek látszik, hogy a kistormásiaknak maguknak kell megoldaniuk az előttük álló feladatokat - válik világossá Csapó László polgár- mester szavaiból. Kistormás nem rendelkezik olyan jelentősebb adottságokkal, amelyek számottevően vonzanák akár a turistákat, akár az itt letelepedni szándékozókat - mondja Csapó László. Igaz, a falu külföldiek által történő felfedezésében szerepet kaphatna, hogy az egykor zömmel németek lakta településre a második világháború után kitelepítettek egy része ma is rendszeresen visszajár. Az elszármazottak azonban - bár a templomra, a temetőre sokat áldoznak - elsősorban látogatóba jönnek Kistormásra, házat, ingatlant sem ők, Sem honfitársaik nem vásárolnak itt, és befektetés sem jött még létre esetleges közreműködésükkel. Az ilyen jellegű álmok kergetése helyett a község vezetésének két lábbal a földön állva kell dolgoznia, egyelőre azért, hogy egyáltalán fennmaradjon az önálló falu. A jelenleg 386 lakost számláló kistelepülésen várhatóan még ebben az évben ismételten népszavazás lesz, amelyen a helyieknek azt kell eldönteniük, hogy független maradjon-e a település, vagy csatlakozzon a szomszédos Kölesdhez. Az önállóság egyik „bástyája” a helyi óvoda, amit tavaly ősszel indítottak újra. Mint Csapó László mondja, az óvoda működtetése az elöregedéssel küzdő település megmaradását segíti, hiszen ezáltal mind a gyerekek, mind szüleik erősebben kötődnek a faluhoz. Éppen ezért, amíg lehetőség van rá, az óvodát fenn fogják tartani. Természetesen ez is sok pénzbe kerül, mint ahogy a település komfortjának kiépítése az itt lakók kényelme érdekében. Ez utóbbi téren is történtek előrelépések, az ivóvízhálózat gyakorlatilag teljesen kiépült, gáz egyelőre két utcában van, és belátható időn belül lesz a harmadikban is, a vezetékes telefon- és a kábeltévé-hálózat is megvan. A csatornázásra Kölesddel együtt pályázik majd a község. Tervezik a falu arculatának szépítését is, amire az utóbbi években nemigen jutott pénz. A szép dombok övezte településen természetesen lennének ötletek arra, miképVirágot a községnek! Sok-sok virágot, padokat, gépkocsiparkolót, utcai szemétgyűjtőket, tájékoztató táblákat képzelnek el a faluban annak az európai uniós pályázatnak a révén, amelynek sikere esetén a település központját tehetnék esztétikusabbá. Az önkormányzat ezen, ún. AVOP pályázat keretében a faluház mögötti területen egy bitumenes és egy füves sportpályát is ki szeretne alakítani, továbbá egy játszóteret is létrehozna. Az elképzelések konkrét tervdokumentációba öntése már folyamatban van. A megyei területfejlesztési tanácshoz benyújtott 1,4 milliós pályázati támogatás szintén szolgálja a község szebbé tételét, mivel ezt a pénzt középületek felújí- tására használják fel. ______ ■ Sz ürkemarha - hobbiból Nemrég érkezett a két szürke- állatok tulajdonosa egyelőre hob- marha bika a kistormási tó part- biból tartja az őshonos, egyre ján levő birtokra. Wolf Ferenc, az népszerűbbé váló magyar szarvasmarha fajta két hím példányát, amelyeknek a terület bőven biztosít legel- nivalót. Gazdájuk a jövőben bővíteni szeretné az állományt, a szürkemarha tehenek megjelenését feltehetően a két bika is örömmel fogadja majd. Egyelőre egy bika a kettőből ___________lS Fa lugondnoki szolgálat A kistormásiak igénylik az új szolgáltatást Nagy segítséget jelent az időseknek, rászorulóknak a falugondnoki szolgálat, amely ez év elejétől áll a helybéliek rendelkezésére. Havonta 1400 kilométert is gurul a falugondnoki szolgálat gépkocsija, a négyütemű Trabant kombi. A megtett távolság jelzi, hogy sokszor, sok helyre kell eljutnia a helyiek által tavaly év végén falugyűlésen megválasztott Kiss József falugondnoknak. A január elseje óta működő új szolgáltatás fő feladata az óvodások, nyugdíjasok, összesen mintegy ötven fő étkeztetésének biztosítása, azaz az étel elszállítása a kölesdi konyháról az intézménybe, illetve akár házhoz is. Kiss József falugondnok ezen kívül számos lakossági megbízást teljesít, az orvosi, fogorvosi rendelésre történő fuvarozástól a gyógyszerkiváltáson át a postán történő csekkfeladásig. Ezek a szolgáltatások az alapellátást illetően - ingyenesek, az állam által biztosított normatívából „ki tud jönni” az önkormányzat. A lakosság körében népszerű, a helyiek által igényelt szolgálat egyébként egyelőre ideiglenes engedéllyel működik, amíg a falugondnok el nem végzi a szükséges tanfolyamot és le nem teszi a vizsgát. És ugyancsak „ideiglenes” a szolgálati Trabant: korszerűbb típusra történő lecserélését pályázati támogatással reméli lebonyolítani a község vezetése. ■ Felelevenített rendezvények Bálok, majális, falunap, szüreti felvonulás Az utóbbi években egyre több átmenetileg megszakadt hagyományú rendezvényt tartanak a faluban, és akadnak újonnan életre hívott programok is. Az év első rendezvénye a farsangi bál, amely a faluházban zajlik, délután az óvodásoknak, este a felnőtteknek. A mulatság jótékony célú, a bevétel az óvodát gazdagítja, az idén összegyűlt ötvenezer forintból például Veszprémbe kirándulnak a kicsik. Tavasszal még egy rendezvény, a locsolóbál szerepel a programban, ezt követi a május 1-jei majális az iskola melletti téren, ahol sportolásra és főzésre van lehetőség. A legnagyobb helyi rendezvényt, a falunapot idén július 10-én tartják. A kispályás foci tornára és a főzőversenyre a környező településekről - Kölesdről, Varsádról, Udvariból, Miszláról - ebben az évben is hívnak meg közreműködő vendégeket. Szeptember 11-én tartják idén a szüreti felvonulást és bált. Ezt a programot tavaly harmincegy évi szünet után rendezték meg újra először. A kistormási báli naptár utolsó bejegyzése a novemberi Erzsébet, Katalin mulatsággal kapcsolatos. Év végén, karácsony előtt rendezik a nyugdíjas napot, amelyen az ön- kormányzat megvendégeli az időseket és egy kisebb összeggel is megajándékozza a falu nyugdí- jasait. _________________■ ra működik a tánccsoport A korábban Búzavirág néven mű- újjá, Kiss József irányításával. Az az idősek otthonában és környék- ködött kistormási gyermek tánc- iskolás korú gyerekekből álló cső- beli települések rendezvényein csoport tavaly tavasszal alakult port fellépett már Szekszárdpn, is.__________ ■ A KISTORMÁSI TÓ helyén hajdanán legelő volt, a közepén folyó patakkal. A helyiek később elhatározták, hogy víztározót építenek a területen. A tározóból végül halastó lett, amelyet jelenleg egy vállalkozó bérel a paksi halászoktól. A vízhez kijárnak a helybéliek, a tavalyi aszályos, forró nyáron még - a vízbe oxigént juttató - „vízimo- torozásra” (jetski) is engedélyt kaptak. _______________________■ KI STORMÁS állítólag Árpád fejedelem Tormás nevű fiáról kapta nevét. A falut a török után német lakosokkal telepítették be. A település lakosságszáma 1900-ban 1150 volt. A második világháború után a német nemzetiségű lakosságot kitelepítették. A RÉGI IDŐKBEN azt mond ták, hogy Kistormáson több bor van a hordóban, mint amennyi víz a kutakban. A falu mentén emelkedő dombokon ugyanis az ősi német lakosság szőlőt telepített, amit nagy becsben tartott. A hajdani pincelyukak még látszanak, de ma már csak két-há- rom termő szőlőterület, működő pince van a „hegyen”. HŐSÖK, ÁLDOZATOK - ez a faragott felirat szerepel azon a faluház mellett felállított kopjafán, amelyet 1996-ban, a honfoglalás millecentenári- umának évében állított fel az önkormányzat. AZ EVANGÉLIKUS TEMPLOM 1777-ben, barokk stílusban épült. Az elszármazott kistormásiaknak nagy szerepük van a templom tornyának felújításában, valamint a világháborúk helyi áldozataira emlékeztető, a templom falán elhelyezett emléktábla létrehozásában. A templom nem működik, a kistormásiak Kölesdre járnak misére, istentiszteletre. Tavaly augusztusban viszont tartottak egy esküvőt a kistormási templomban, ahol ennek előtte utoljára 1966-ban volt esketés. A KÖZSÉGBEN kezd éledezni a lovak utáni érdeklődés, ma már ezen a településen sem csak munkára használják ezeket az állatokat, hanem sport célra is. Kistormási fogat szerepelt már ebben az idényben különböző Tolna megyei versenyeken, és várható, hogy emelkedni fog a számuk. A SEGESVÁRI CSATÁBAN elesett Petőfi emlékére állítottak oszlopot száz évvel a csata után, 1949. VII. 31-én a kistormásiak. Az emlékoszlopon Kossuth- emléktábla is található. AZ OLTÁRKÉPET tulajdonították el a templomból ez év elején. A 98X120 cm-es, a keresztre feszített Jézust, alatta a korabeli Kistormást ábrázoló kép a XVIII. században készült, mai értéke mintegy kétmillió forint. A betörőt azóta elfogta a rendőrség, a kép is meglett, de egyelőre nem került vissza a helyére. Jellegzetes sváb ház Kistormáson. A falu egykori lakói az istállót téglából építették, míg a lakóépületnek vert fala van. fotó: g. k. pen lehetne vonzóvá tenni a falut az idegen vendégek számára is, mik lehetnének azok a látnivalók, szolgáltatások, amelyek miatt érdemes lenne Kistormásra látogatni. Ezek az ötletek a konkrét lehetőségek hiánya miatt azonban kicsit utópisztikusak, másrészt a helybéliek szempontjából a legfontosabb a helyben történő munkahelyteremtés lenne, amit a helyi vezetés - behatárolt lehetőségei között - maximálisan igyekszik is szorgalmazni. És akkor még mindig lehet álmodozni arról, hogy egyszer gazdag külföldi befek- tetők felfedezik maguknak Kistormást. ■