Tolnai Népújság, 2004. június (15. évfolyam, 126-151. szám)
2004-06-10 / 134. szám
2004. Június 10., Csütörtök ALMANACH 200 4 FACANKERT Z OLDAL „Tartós” vendégeket, letelepedőket várnak Fácánkerten az idegenforgalomnak nemigen van hagyománya. A község ugyanakkor szeretettel várja a nem idevalósiakat: elsősorban huzamosabb időre, letelepedés céljából - derült ki Orbán József, Fácánkert polgármesterének tájékoztatásából. Az önkormányzat tervei között az idegenforgalom nem játszik szerepet - mondta Orbán József. - Ennek egyszerűen az az oka, hogy a falunak nincsenek olyan adottságai, amelyre alapozva a turizmus fejlesztésében látnánk fantáziát. Ebből a szempontból egyedül a Kunffy- kastély jöhetne szóba, ám az épület nem az önkormányzat tulajdonában van. A fácánkerti vezetés tehát elsősorban a falu saját lakosságára összpontosít annak érdekében, hogy minél kényelmesebb legyen az élet a községben, és minél szebb legyen a falu - az itt lakók örömére. Hamarosan összkomfortossá válik a település, hiszen a közeljövőben kezdődhet a régen várt szennyvízcsatorna-beruházás, vele párhuzamosan a kábeltelevíziós rendszer kiépítése (a csatorna árkában vezetik az optikai kábelt is). A csatornázás után az utak szilárd burkolatának elkészítésével alakulhat ki a település igazán rendezett, szép arculata. Szükség van természetesen a járdák rekonstrukciójára is, amelyet Sapard-pályázat Új házak épülnek a faluban, ahol továbbiak építésére is van lehetőség segítségével terveznek megvalósítani, méghozzá viszonylag gyors ütemben. A Sapard-pályázat- hoz kapcsolódik a szabadidőpark létrehozása is. A polgármester ezzel kapcsolatban fontosnak tartotta megjegyezni, hogy a fácánkertiek a rendszerváltás után, a Tolnától való függetlenedést követően sokáig nem hittek abban, hogy a település önállóan is képes nagy dolgokat véghezvinni, fejlődni, ma már azonban egyre inkább tapasztalható egyfajta pozitív szemléletváltozás, amelynek jele az is, hogy egyre nagyobb igény van a szabadidő kulturált, közös eltöltésére, és az is, hogy a lakosság igen nagy arányban kíván rákötni a leendő szennyvízcsatornára. A település jelenlegi lakói mellett az önkormányzat a leendő fácánkertiekre is nagy gondot fordít. A vezetés nem titkolt célja, hogy a község közel harminc építési telkét minél előbb értékesítse. Orbán József szerint a környék legolcsóbb telekárai mellett az is vonzerőt jelenthet az építkezni szándékozóknak, hogy a faluból gyorsan és könnyen elérhető Tolna, vagy Szekszárd, ugyanakkor csendes helyen, zöld övezetben élhetnek itt az emberek. A fácánkertiek ma már nem bánják, hogy a falu zsáktelepülés, hiszen az átmenő forgalom hiánya nyugalmat biztosít számukra. Ezért is bíznak abban, hogy elkelnek a telkek, az így befolyó összegből pedig tovább fejleszthető, szépíthető Fácánkert. Első év a címermadár nélkül Esküvői szertartás lesz a kastélyban Fácánkert legpatinásabb épülete a múlt század elején épült Kunffy-kastély, amelyben öko-toxikológiai laboratórium működik. A kastély parkjában nagyon sok esküvői fénykép készült, de hamarosan egy házassági ceremónia is zajlik majd itt. A mostani az első év, hogy az ökotoxikológiai laboratóriumban nem dolgoznak a község névadó állatával. A fácánok szerepét a japán für- jek vették át, amelyek jobban kezelhetőek, könnyebben tarthatók a nálunk - és különösen ebben a faluban - jóval ismertebb magevő madárnál. Egyébként az EU-csat- lakozás után a kutatómunka a fá- cánkerü állomás esetében is a szabad természetben történő megfigyelések irányába tolódik, a laboratóriumban végzett vizsgálatok helyett. A kastély, és az épületet körülvevő, angol kertész által tervezett park továbbra is népszerű a házasulandók között, sok menyasz- szony és vőlegény készítteti ebben a gyönyörű környezetben az esküvői fotóit. Ezen a hétvégén viszont már egy esküvői ceremónia is lezajlik a kastélyban: a választások miatt ugyanis a házasulandókat a hagyományos esküvői színtereken nem tudták fogadni. A legpatinásabb fácánkerti épület Struccot tartani Fácánkertben Megélni belőlük nem lehet Bár az országban sokkal többen tartanak struccot, mint azt gondolnánk, azért azt még nem lehet mondani, hogy lépten-nyomon strucc- farmokba botlana az ember. Fácánkerten mindenesetre láthatóak élőben a Föld legnagyobb tollas jószágai. A néhány lépés távolságot érdemes megtartani a struccokkal való találkozás során, és nem árt, ha a strucc és a nézelődő között van egy jó erős kerítés is. Pityukét például, a rangidős fácánkerti strucckakast még a nagy madarak gazdája, Angyal János is csak egy bottal fel- ázerelkezve tartja célszerűnek megközelíteni, hiszen a mázsás test és az erős lábak, párosulva egy agresszióra hajlamos lelki alkattal, reális fenyegetést jelentenek még az afrikai ragadozóknak is, hát még az embernek. Persze a strucc-imázsnak ez csak egy bulvárosan kiragadott szelete. Ezt a madarat nem a természetéért szeretjük, hanem mert élőben egyrészt egzotikus látványt nyújt, és ami a legfontosabb, szinte minden porcikája felhasználható. A marhahúshoz hasonló színű, koleszterinszegény húsa kiváló (és meglehetősen drága), a lábán levő pigmentált bőr állítólag a legjobb kígyóbőr értékével vetekszik, tolla közismerten értékes, tojása pedig akkora, hogy tésztakészítéskor két kiló lisztet vesz fel. Angyal János azonban eddig nemigen tudta a struccban rejlő értékeket igazán kihasználni. Munkahelye, a szekszárdi húsipar megszűnése után határozta el, hogy a strucctenyésztéssel próbál szerencsét. Két triót, azaz egy-egy kakast és két-két tojót vásárolt. Az idősebb, ivarérett család már abban az évben 50-60 tojással ajándékozta meg, de ezek közül csak öt volt fias. A második évben viszont egy fióka sem „született”, és a struccok az idén sem tojtak még. Angyal Jánosnak a hímes strucctojás értékesítésével szintén nem volt szerencséje. Meséli, hogy önköltségi áron is mindössze egyet tudott eladni - húsvét előtt - az egyik legforgalmasabb budai bevásárlóközpontban. Érdeklődőkből, a hatalmas filmes tojásban gyönyörködőkből persze több száz volt... Szintén sokan látogatták már meg a fácánkerti struccfarmot (ahol most hét madár él), busszal is érkeztek ide gyerekek, megnézni a nagy madarakat, hiszen Pityuka és a többiek valóban különleges, egzotikus látványt nyújtanak. Megélni belőlük azonban nem lehet. Járják az országot a nyugdíjasok Fácánkert olyan település, melynek nincs hegye, vize, vagy erdeje, így kirándulóhelye sincs. A helyi nyugdíjasklub tagjai számára azonban ez nem jelent gondot, helyi túralehetőség híján távolabbi helyeket látogatnak meg, mindig más tájakra utaznak el. Minden évben az ország egy-egy szép városát, fürdőhelyét, környékét, azok nevezetességeit keresik fel. Működésük közel tíz éve alatt eddig mintegy húsz helyre szerveztek már autóbuszos kirándulást, jártak többek között Ópusztaszeren, Igáiban, Zircen, Gyulán, Szombathelyen, Szegeden, Bala- tonedericsen, Barcson, Zalakaro- son, Egerben, Sárváron, Kecskeméten, Baján, Tápiószentmárton- ban, Harkányban. A legközelebbi úti cél Budapest és Dobogókő lesz. Szabadidőpark Az utóbbi években egyre nagyobb az igény a helybéliek részéről a közös összejövetelekre, baráti együttlétekre, aminek sajátos hangulatot kölcsönöz, ha szabadtéren rendezik meg. A már hagyományossá vált, augusztus 20. környéki falunap, esetleg egy majális megtartásához Fácánkertben a sportpálya kínál kellemes miliőt. A területen korábban egy szilárd burkolatú „táncplaccot” hoztak létre, ennél azonban lényegesen nagyobb lépés lenne a szabadidőpark létrehozása, amelyet Sapard-támogatással terveznek megvalósítani. Az önkormányzat pályázik egy szabadtéri színpadra is. Ha mindez megvalósul, az elkészült látványtervek alapján valószínűsíthető, hogy a falu büszke lehet majd szabadtéri közösségi terére. Híres, értékes HIVATALOSAN 2001. au gusztus 20. óta létezik az új fácánkerti községzászló és címer. A kék-ezüst-zöld mezőkre osztott falujelkép arany fácánt, illetve aranyló három kalászba szökkent búzaszálat ábrázol. FÁCÁNKERT 1936. október 1. óta önálló település: az egykori Simon-major és Fácán- kert-puszta összevonásából alakult. Előbbi település egykori birtokosáról, Sina Simonról kapta nevét, a „fácánkert” név eredete pedig, hogy a vadászok leginkább a sok fácán miatt szerették ezt a területet. A KATOLIKUS IMAHÁZAT a ’80-as években alakították ki egy lakóépületből, a Táncsics utcában. Az imaháznak két harangja van, az egyik az 1900-as évek első felében Si- mon-majorban állt, emellett a pusztaiaknak is volt saját harangjuk. A harangfelújításra, pontosabban az automatizálásra az elmúlt évben került sor, közadakozásból, valamint az önkormányzat támogatása révén. A LUKÁCS CSALÁD tagjai valószínűleg a legismertebb fácánkertiek az országban, több televíziós műsor is készült a nem mindennapi família életéről. Lukács Ernő és neje, Julika húsz gyereket neveit (közülük tizennégy lány és hat fiú), a legnagyobb közel jár a negyvenhez, a legkisebb kamaszkorban van. AZ ÓVODA 1956. október elsején indult. A falu első óvónője Fuchs Ferencné, Eta néni, a falu mostani alpolgármestere volt. Az óvoda fél évszázados fennállása során több helyen is működött. Először a mai községháza épületében volt a helye, majd a volt Sós kocsma, később az iskola épületében működött. A mai, az iskola mögötti új óvodát 1993-ban adták át. A HŐSÖK KERTJÉBEN álló világháborús emlékműre a rendszerváltást - és Fácánkert Tolnától való függetlenedését - követően kerültek fel a két vüágháborúban elesettek nevei is. Az emléktáblák elkészítését jelentős kutatómunka előzte meg. Ugyancsak a Hőskertben áll az 1999- ben felállított kopjafa, amely a jeles magyar történelmi eseményeknek állít emléket.
