Tolnai Népújság, 2004. május (15. évfolyam, 102-125. szám)

2004-05-10 / 108. szám

lit 11 ■ 2004. Május 10., Hétfő ALMANACH 200 4 GYÖRKÖNY 7. OLDAL Híres, Nevezetes Az evangélikus templom Kezdetben a magyar és német családoknak valószínűleg kü­lön imaházuk, de közös pap­juk volt. 1728-ban az imaház a lángok martaléka lett. A ma is álló templom ünnepélyes fel­szentelésére 17%. november 15-én került sor Leopold csá­szár tiszteletére, mivel a csá­szár 1000 gulden értékben se­gítette a templom építését. Az avatáson sok száz hívő vett részt a környékből és ünnepelt együtt györkönyi hittestvérei­vel. Azóta is folyamatosan ál­doz a község templomának fenntartására és szépítésére. Az 1. világháború idején két harangot be kellett szolgáltatni fegyvergyártáshoz. A templom orgonája 1829-ből származik, egy März Ádám nevű kistor- mási asztalosmester készítette. Az 1930-as években a templo­mot és az orgonát felújították. A pincefalu A faluval szorosan összeépült a pincefalu, ahol a présházak szorosan egymás mellé szinte szabályos sorokban épültek. A présházas területnek egyedi karaktere és kellemes atmosz­férája van. Élénk társasági élet folyik itt, a pincefaluban lévő szabadtéri színpadon számos rendezvény kínál kikapcsoló­dást. 1985 óta ez a helyszíne a különböző népünnepélyek­nek, kulturális eseményeknek. A falumúzeum A község te­rülete ős­idők óta la­kott hely, az írásos em­lék egy vati­káni adólis­ta a XIII. századból. met telepesek 1718-ban érkez­tek Burgenlandból, a másik hullám 1722-től érkezett Hessen tartományból. Ma alig több mint ezer lakója van a fa­lunak, hatvan százaléka az egykori betelepülök utódaiból áll, negyven százaléka a II. vi­lágháború után letelepedett magyar. A hagyományok és tárgyi emlékek megőrzése ér­dekében egy régi típusú nádfe- deles házban rendeztek be múzeumot. A horgásztó A Györkönyi Aranyhal Bt. 1996 óta üze­melteti a falu határában a horgászta­vat. A két és fél hektáros mesterséges tó intenzíven telepített, gazdag pontyban, amurban, süllőben, kárászban, a horgá­szok innen szinte kivétel nél­kül mindig elégedetten térnek haza. Kétszer rendeznek saját horgászversenyt, egyszer má­jus elsején halfőzőversennyel egybekötve, egyet pedig au­gusztus 20-án. Már hagyomá­nya van az országos nagymo­torversenynek. Idén - május 28-a és 30-a között - harmad- szor rendezik meg._________■ Jó adottságok, szűkös lehetőségek Ötlet van, pénz nincs, de mi azért próbálko­zunk - sommázza a turizmussal és Györkönnyel kapcsolatos tudnivalókat Rohn Mátyás polgármester. Az önkormányzat igyekszik biztosítani a szükséges infrastruk­túrát, közösségi helyeket, a többi a lakosság dolga. S az itt élők teszik a dolgukat, bár ez nem mindig egyszerű. A községnek vannak jó adottságai, már meggyökeresedett hagyományai, élő kül­földi kapcsolatai, de sajnos gondjai is. Már a világháború előtt a szőlészet és a bor jelentette a kiegészítő jövedelemfor­rást az itt élőknek, s bár a területek kissé megfogyatkoztak, ma is sok család foglal­kozik borászkodással. Némelyek csak sa­ját fogyasztásra, mások a borturizmus te­rületén igyekeznek megvetni lábukat. Há­rom állomása van itt a Tolnai Borúinak, néhá- nyan fontolgatják, hogy csatlakoznának. Lelke­sedésüket - mind a ré­giekét, mind az újakét - letörte a borkészítésre vonatkozó törvények, szabályok szigorodása. Rohn Mátyás polgár- mester, aki maga is egyike a helyi borá­szoknak, úgy látja, kevesen tudnak meg­felelni ezeknek a normáknak, s még keve­sebben vállalják, hogy a szükséges - cseppet sem kevés - pénzt befektetik, hi­szen tudják, bizonytalan a megtérülése. Gondot jelent a pincefalu alkalmassá téte­le az előírásoknak. A présházsorok évti­zedek óta a társasági élet központját, Györköny legfőbb idegenforgalmi látvá­nyosságát jelentik, de meg kell oldani a vízellátást. A másik probléma az egész falut érinti, ez pedig a szennyvíz. Az előbbire talán lesz megoldás, van meg­felelő pályázat, az önerőt pedig a lakos­ság vállalná. Más le­hetőség nincs. A fa­lunak nincs pénze fejlesztésre, az egyébként még oly jó pályázathoz szük­séges saját erőt sem tudják biztosítani, a pénz legfeljebb a működést fedezi. A falusi vendéglá­tás a községben nem ismeretlen fo­galom. Tucatnyi család alakított ki vendégszobát, ven­dégházat. Senki sem tekintí ezt fő jövedelemforrásá­nak, de igyekeznek élni a lehetőségek­kel. Ezeket a lehető­ségeket főként a né- A présházsorok a társasági élet központjai met turisták jelentik. Az egykor Kitelepítettek kezdtek vissza­járni, majd hozták rokonaikat, ismerősei­ket. Az, hogy sokan saját házat vesznek, egyrészt jó, másrészt nem. Akinek saját háza van, nem veszi igénybe a szálláshe­lyeket, sőt a legújabb tendencia az, hogy a német családok adják ki kinti ismerő­süknek a házat, amit ugye az önkormány­zat nem tud ellenőrizni, s bevétel sincs belőle sem a falunak, sem az ott lakók­nak. Hiányzik egy melegkonyhás vendéglá­tóhely is a faluból, csak az iskola konyhá­ja van, ahol vállalnak ugyan vendégétkez­tetést, de ez nem az igazi - vélekedik a polgármester. Vannak lehetőségek, ered­mények, de teendő is akad bőven. Ötlet van rengeteg, csak a pénz hiányzik hoz­zá. Az alapelv az, hogy az önkormányzat igyekszik biztosítani a turizmus fejleszté­séhez szükséges infrastruktúrát, közössé­gi létesítményeket, a többi már az itt élők dolga - összegzi Rohn Mátyás. Színvonalas szállások, programok Györkönyben bár nincs olyan család, amelynek fő jövedelmi forrást jelentene a fa­lusi turizmus, sok színvonalas szállás­hely van. A rendezvé­nyek zömének már nagy hagyománya van, a helyszín szinte minden alkalommal a pincefalu és annak szabadtéri színpada. A községben összesen ötvenhét szálláshely vár­ja a vendégeket egész esztendőben. A vendég­szobák egy része önálló, erre a célra kialakított családi házban, mások a család által lakott házban vannak. Az árak: egy éjszaka, ét­kezés nélkül 2000-2800 forint. Az önkormányzat nyilvántartása szerint 2003-ban ötvenhárom külföldi vendég fordult meg a fa­luban, 116 éjszakát töltöttek itt. Belföldi turista 106 vendégeske­dett Györkönyben, összesen 381 éjszakát időzve. A tavalyi adatok azt tükrözik, hogy a 159 vendég három híján ötszáz vendégéjsza­kát töltött a településen. szálláshely várja a turistákat Tizenegy falusi vendéglátóhely közül választhatnak a községbe látogatók: Buják Emilné, Fő u. 4/f - 2 fő. Fink Péter, Fő u. 18. - 2 fő. Gszellmann Zsuzsanna, Fő u. 11. - 4 fő. Hahn János, Fő u. 520. - 4 fő. Köhler János, Hegy u. 192. - 5 fő. Krämer Jánosné, Magyar u. 433. - 2 fő. Krausz Já­nos, Fő u. 532. - 6 fő. Lamm András, Hegy u. 185. - 6 fő. Rodenbücher Mihály, Paksi u. 401. - 2 fő. Rohn Mátyás, Fő u. 467. - 6 fő. Németh Józsefné, Pusztahencse, Kossuth u. 40. - 4 fő. Idei programok: Július 1-10. II. Német Nemzetiségi Hagyományőrző Tánctábor. Júli­us 17. Funky feeling. Augusztus 13-15. Nemzetiségi Napok. Szep­tember 4. Szüreti Nap. Ötvenhét A német hagyományokért Teleház, könyvtár, művelődé­si ház, hagyományőrző egye­sület - összeforrt a nevük, nem lehet, s tán nem is kell szétválasztani őket, mert így együtt jelentik a kultúra köz­pontját, hogy ne mondjuk: bölcsőjét a községben. Egyik fontos kapocs köztük Kuti Imréné, teleházvezető, az egyesület titkára. A német nemzetiségi hagyományok, helyi népszokások őrzésére hoztuk létre 1995-ben a Györkönyi Hagyomány- őrző Egyesületet - kezdi a bemutatást Kuti Imréné, Lívia, titkár. Az elnök Krausz Jánosné, legfőbb támogató a német nem­zetiségi önkormányzat. Előbb az ifjúsági tánccsoport jött létre, aztán szépen sorban a többi - vegyeskar, felnőtttánccso- port, két éve pedig a gyermek-fú­vószenekar, ahol szintén a német nemzetiségi kultúra jelenti az alapot. 1998-ban pályázott az egyesület Teleház létrehozására, sikerrel. Azóta működteti az in­tézményt közösen az önkor­mányzattal. Számos kulturális, közművelődési feladatot vállal­tak át az éppen e célból kötött közművelődési megállapodás ér­telmében. A fenntartást, fennma­radást szolgálják a pályázatok. - Annyi van, hogy győzzük megír­ni - mondja Lívia. A siker sem marad el. Egyszer eszközökre, másszor programokra kapnak tá­mogatást. Az egyesület kiemel­ten közhasznú, ezáltal népsze­rűbb lett a szponzorok körében. A fúvószenekar még csak otthon vállal fellé­péseket, a tánccsoport már „messze földön” híres, egyre több felké­résnek kell eleget tenni. Természetesen a köz­ség hagyományos ren­dezvényeinek is állandó fellépői, s idén másodszor rendezik meg a német nemzetiségi hagyomány- őrző tánctábort. Az egyesületnek jelenleg száz­huszonhárom tagja van, sikeres működésének titka a titkár sze­rint az, hogy az emberek szeret­nek valahova tartozni, s ha a tete­jében még azt is tehetik, amit szeretnek, az még inkább össze­tartja őket. Konyak, pálinka, borok... Sokan sokszor leírták, messze földön híres a györkönyi pin­cefalu. Legfőképpen kivételes hangulata, szépsége miatt, s hogy a szőlősgazdákat meg ne sértsem - jó borai miatt. Azt viszont már kevesebben tudják, hogy némely pince mélyén más kincsek rejtőznek. A pincék tulajdonosa a Márton csa­lád, italaik többségén a jelzés: Márton és lányai. A pincébe belépve a cégtulajdonos, Márton Jánosné, Marica fogadja, kalauzolja a vendéget az üzemben, ahol minden apró mozzanatot ma­guk végeznek, kezdve attól, hogy tizenkét hektáros területükön te­rem az alma, cseresznye, kajsziba­rack, egészen odáig, hogy ők palac­koznak, címkézik, csomagolják az italokat. Az egész hobbiként in­dult, Marica férje nyírségi gyerek volt, s nem tudta elképzelni, hogy ott hogyan tudnak abból a finom almából olyan borzasztó pálinkát készítem. Akkoriban Szekszárdon éltek egy panelház nyolcadik eme­letén. Rábukkantak Györkönyre, vettek itt egy parasztházat. Azért itt, mert itt ugyanúgy ho­mok van, mint a Nyírségben. Ma már számos, neves ital - konyak és pálinkaféle - készül ezekben a pincékben. A hor­dókban tíz évig érlelődik a ko­nyak, majd különleges Bardin brandy feliratú üvegbe kerül. A ko­nyak neve a Márton lányok - Edina és Barbara - nevéből származik. A jó ital készítésének természetesen ‘ sok-sok fortélya van, már a gyü­mölcs kiválasztása is fontos, nem mindegy, milyen az íze, zamata. A megfelelő almafajtát például éppen ezért egy éven keresztül keresték Márton Jánosné gyümölcskutató szakemberek se­gítségével. A Márton és lánya ita­lok titkát természetesen féltve őr­zik, a család legfeljebb annyit árul el, hogy a megfelelő gyümölcs mellett, jó hordó is kell, meg per­sze türelem, hiszen a konyak tíz évig érlelődik a hordókban, s csak utána derül ki, valóban jóféle ital készült-e. ■ Egyre több fiatal tér haza Györköny utcáit végigjárva az embert bizakodás tölti el, egymást érik a szebbnél szebb házak, porták. Az ut­cákban nem egy frissen épült ház, fiatalok lakják, némelyi­kük a városi életet megunva telepedett le egykori szülőfa­lujában. A község utcáin sétálva az ember megfeledkezik arról, hogy itt is, mint minden kistelepülésen, fogy a népesség. A házak, kertek nem erről tanúskodnak, gondos, takaros porták sorakoznak egy­más mellett. Itt-ott német tulaj­donban lévő, szépen felújított porták, másutt az elmúlt évek­ben épült, elegáns családi házak. A legszebbek egyike a Sza­badság utca, itt szépen sorban épülnek az új házak, nem egy­ben köztük olyan fiatalok lak­nak, akik valamelyik városból te­lepültek haza. Tucatnyinál is több ilyen család van. A faluban építettek, találtak munkát, vagy vállalkozásba fogtak, esetleg a közeli Paksra járnak dolgozni. Az új utcában megvannak a szükséges közművek, víz, vil­lany, telefon, gáz és kábeltévé is van. Pámer Rozália tizenkét évig élt Pakson, közben férjhez ment, majd amikor megszülettek iker­gyerekeik, kicsi lett a társasházi lakás. Úgy döntöttek, Györ­könyben építkeznek. Két éve laknak otthon, ahol - mint mondják - minden megvan, ami egy városban. Az ellátás jó, a fa­lu nyugodt, csendes, a gyerekek nyugodtan játszhatnak az utcán, sőt a kint hagyott játéknak sem kél lába. á > I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom