Tolnai Népújság, 2004. május (15. évfolyam, 102-125. szám)
2004-05-08 / 107. szám
SH 2004. Május 8., Szombat ALMANACH 20 0 4 GER JEN 11. OLDAL Híres, Értékes A múlt és a Duna Gerjen neve először a tihanyi apátság javainak 1211-es ösz- szeírásában szerepel: „... A szomszédos Fatod (ma Fadd) határát képező Gergyen folyó, mely kimegy a Dunából..." 1520-ban Gergyen, majd Gergyen átkelőhely a Dunán. A település helye a mostanitól kicsit nyugatabbra volt. E tájon volt Vettle puszta, mely a ger- jeni határhoz tartozott. Innen az emberek beköltöztek Gerjenbe, s a régi településüket pusztaként használták, s a temetkezési helyük is itt volt. (Még a múlt században is ide temették néhányan halottaikat.) Az 1690-es feljegyzések alapján a falut három oldalról mossa a Duna. 1720-ban 13 jobbágy- és 5 zsellércsaládot írnak össze. Az 1728-as megyei népesség-összeírás 25 családot tüntet fel a faluban. Az Ófalut 1829-ben így jellemezték: ....Egy kevéssé dombos a fe kvése, az egész falut a víz környékezi. Két utcából áll, rendetlenül és sűrűn összeépítve...” A csónak fontos közlekedési eszköz volt, mert így lehetett a legjobban megközelíteni. A házak alacsony, sárral tapasztott sövényfalúak voltak. Az ófalu- dombon - ami a vízből kivett földből épült - állott a török templom. A templomról 1752- ben azt mondták, hogy ember- emlékezet óta ott állt. Teteje a Rákóczi-korban pusztult el. Az Ófalu 1844-ben porrá égett. A házak olyan közel voltak, hogy ereszük összeért. A pusztulás után el kellett települnie a falunak. Ekkor jelölték ki a jelenlegi helyén az Ófalutól keletre lévő gyümölcsöskertben. A REFORMÁTUS TEMPLOM 1870-71-ben épült. Tornyát 1947-ben újjáépítették. Az orgonát 1901-ben építették fel, korábban egy makói zsinagógában volt. Három harangja közül kettő van meg, súlyuk 348 és 80 kg. A templom talpazatán az 1893-as árvíz magasságát jelző táblácska látható. A KATOLIKUS TEMPLOM alapkövét 1948-ban rakták le és 1949. június 17-én szentelték fel. A közel 9 mázsás harang a Budavári Kapisztrán templom harangja volt, amely 1951 óta szól a toronyban. 1999-ben a templom felszentelésének ötvenedik évfordulójára került felújításra, és készült el a templom baloldali hajójában egy freskó, mely a névadó Fatimái Máriát ábrázolja; ________ ___■ Ny ugodt élet - korszerű körülmények Megteremtették a feltételeket a XXL századra Minden rosszban van valami jó. A komp forgalma a Szent László-híd átadása óta alaposan csökkent, a fala elvesztette egy bevételi forrását. Megnyerte viszont a nyugalmat, a csendet. A lehetőséget, hogy a XXI. század kihívásainak is megfeleljen a település, önmaguk alakították. Gerjenben ma már minden megtalálható, ami a globális világban nélkülözhetetlen - harmonikus ötvözetben a hagyományokkal, a természet értékeivel. A gerjeni emberek javarésze a mezőgazdaságból él, a hagyományoknak és annak köszönhetően, hogy létezik a szövetkezet és a Paksi Állami Gazdaságból alakult két agrár kft., továbbá néhány magángazdaság. Ezekkel együtt több mint harminc vállalkozás van a faluban, amelyek különféle szolgáltatással foglalkoznak. Sokan dolgoznak a paksi atomerőműben és néhányan, elsősorban nők és az alacsonyabb képzettségűek Tolnán találtak munkalehetőséget. A jövedelmek nem mondhatóak magasnak, az itt élő emberek saját szorgalmukra számíthatnak. A rendkívül összetartó közösség ereje abban rejlik, hogy segítenek egymáson, így soha nem is panaszkodnak, elégedettek azzal, amijük van. A családok többsége több nemzedék óta él itt, ez meghatározza a falu szemléletmódját, hangulatát. Szívesen fogadják az érkezőket, ám aki nem felel meg az itt kialakult erkölcsöknek, aligha maradhat sokáig. Ennek köszönhető például az is, hogy a közbiztonság messze kiemelkedő, bármi rendellenesség történik, az egész falu „figyelmére” számíthat a tettes. A fejlődés elsősorban annak köszönhető, hogy sikerült megőrizni a hagyományokat, az önkormányzat vagyonát. A fejlesztések érdekében minden „ügyeskedésre” hajlandóak, pályázatok útján igyekeztek saját bevételeiket növelni. A cél, hogy az itt megtermelt jövedelmekből, a támogatásokból az infrastruktúrát, a szolgáltatásokat fejlesz- szék, mára megvalósult. Az oktatás, az egészségügy, tehát a két alapszolgáltatás jó körülmények között működik. A szilárd utak még a hetvenes években kiépültek, néhány esztendeje van vezetékes gáz. Elkészült a kábeltévé-hálózat, a szennycsatoma. Kívánatos lenne a lakosság számának növekedése, ez az utóbbi egy-két évben meg is indult. Vonzóvá alakult Gerjen. Telkeket alakítottak ki, a városi áraknál olcsóbban juthatnak ezekhez az emberek. A falut, „felöltöztették” és nem • utolsósorban ezt a célt szolgálja az infrastruktúra fejlesztése, az okta- Pihen a gerjeni komp tás, az egészségügy minőségének megőrzése, erősítése. A kor minden kényelmét biztosítva, kizárva annak hátrányait, a bűnözést, a kábítószereket és hasonló veszedelmeket, a falu csodálatos természetes környezetének megőrzése, a nyugodt, biztonságos élet lehetőséNémetországban ünnepeltek Személyes kapcsolatok is alakulnak a két település között A Rajna-Pfalz tartományban fekvő kis falu lakói számára kézzelfoghatóvá tették a gerjeniek az Európai Unió bővítését. A testvértelepülés meghívására Leinsweilerben töltötte a csatlakozás napját a tolnai falu küldöttsége, ízelítőt adva, hogy a magyarok nem üres kézzel érkeztek Európába. A Rajna-Pfalz tartományban lévő 400 lakosú kistelepülés, Leinsweiler a turizmusból és szőlőtermelésből, borászatból él, négy szállodája, étterme van. Á kapcsolat Gerjennel jó két évvel ezelőtt kezdődött, tavaly augusztusban itthon írták alá a testvértelepülési szerződést. A gerjeni kórus a csatlakozási ünnepségen Gerjen neve a helységnévtáblán Akkor népes küldöttséget fogadtak, a vendégek alaposan rácsodálkoztak Ger- jenre, felfedezve értékeit. A vi- szontlátogatásra érkező meghívást az EU bővítésének napjára időzítették, hogy a kis német falu is részt kapjon az ünnepből. A képviselő-testület tagjai mellett a kórus egy része utazott Németországba, ahol május elsején közösen köszöntötték a kiszélesedett Európát. A rendezvényen nagy sikert aratott a kórus, és az ajándékba vitt borok is megtették hatásukat. A hivatalos programnál azonban többet jelentett a személyes kapcsolatok kialakulása. A gerjeniek családoknál laktak és a néhány nap alatt barátságok szövődtek. Tapasztalatokkal is gazdagodtak a gerjeniek, például a falusi turizmus, vendéglátás feltételeit ismerhették meg. A két település közötti kapcsolat kézzelfogható jele immár a helységnévtábla a német falu határában, amelyen Gerjen neve is olvasható május elseje óta. ____________ ■ Me gújul a műemlék orgona Páratlanul értékes hangszer Korábban is tudták a községben, hogy a református templom orgonája értékes darab. Tavaly azonban kiderült, hogy a hangszer ritkaság a maga nemében, műemlék, ám felújításra szorul. Rekonstrukciójára pályázatot nyújtott be az önkormányzat, sikerrel. A templom épülete szigetelésének javításához szükséges pénz előteremtésére tavaly pályázatokat keresett az önkormányzat. A lehetőségek tanulmányozása közben derült ki, hogy a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és a Műemléki Hivatal orgonák felújítására is írt ki pályázatot. Megkeresték a Műemléki Hivatalt, ők szakértőkkel vizsgáltatták meg a hangszert. Paulus Frigyes orgonaépítő-mester és Solymosi Ferenc orgonaművésztanár vizsgálódása során kiderült, hogy a templom orgonája régebben készült és értékesebb, mint azt eddig hitték. A hangszert Welter Tamás orgonaépítő készítette Temesváron az 1820-as években. Onnan került a makói római katolikus templomba, innen vásárolta meg a gerjeni református gyülekezet 1901-ben, itt Soukenik János szegedi orgonaépítő-mester állította újra össze. A második világháború idején a templom harangjával együtt az orgona százhúsz sípját ellopták, ezeket fából készült utánzatokkal pótolta egy ügyes asztalos. A késő barokk hangzású hangszert műemlékké nyilvánították. Ennek alapján az önkormányzat pályázatot nyújtott be az orgona rekonstrukciójára, amelyen négymillió forintot nyertek. A munkát Szombati István budapesti restaurátor már meg is kezdte, a nyár végére újra régi hangján szólalhat meg az értékes hangszer. A nyár végén régi hangján szólhat Üzletház a régi épületben Az udvaron piac kapott helyet Újjáéledhet a gerjeni holtág Pályázat a kotrás engedélyeztetéséhez A régi, az alsó tagozatnak helyet adó iskolaépület szolgáltatóház lett, udvarán piaccal. A kisiskolások tavaly szeptember elején a központi épület új szárnyába költöztek, helyükre az év végén gazdabolt, horgászüzlet, kozmetikus és zöldséges került, az udvar pedig piac lett. Új szárnyat épített tavaly az ön- kormányzat a község központjában álló Kenessey Albert Általános Iskola épületéhez, így az alsó tagozat négy osztálya is itt kapott helyet szeptembertől. A beruházásról szóló döntés után az ön- kormányzat eladta a régi alsó tagozatos iskolaépületet. A vételár nyolcmillió-nyolcszázezer forint volt, amelyet a vevő az új iskolaszárny építési munkáinak elvégzésével fizetett meg. A Tolnán bejegyzett Galagol Kft., amelynek egyik tulajdonosa Dobai László gerjeni, rövid idő alatt átalakította a házat, további tízmillió forintos költséggel. A helyi védelem alatt álló, csaknem másfélszáz esztendős épület szolgáltatóház lett, üzletekkel, az udvaron piaccal. Az épületben gazdabolt, műszaki bolt, fodrászat, kozmetika és szolárium, egy ruházati és papír-, írószerüzlet is található. Az udvaron zöldségbolt kapott helyet, és ideköltöztek az eddig a faluközpontban működő árusok is. A létesítményben nyilvános illemhely is van, ami a falvakban ritkaságszámba megy. __________________________i Eg ykor gazdag halállomány jellemezte a Duna holtágát, ahogy a gerjeniek nevezték, a Kis-Dunát. Ma a kép lehangoló, ám ha minden igaz, nem sokáig. Az önkormányzat elhatározta, hogy újra élővízzé teszi a holtágat. A Duna-parti települések közül több helyen megkezdődött az egykori holtágak feltámasztása, Tolna megyében Bölcskén folynak már a munkák, a túlsó parton, Hartán már be is fejezték a kotrást. A Dunai Települések Szövetsége, amelynek Gerjen is tagja, segítséget nyújt a kotráshoz és a rehabilitációhoz előírt engedélyek elkészítéséhez szükséges pénz pályázati úton történő megszerzéséhez. Ezzel kíván élni a község képviselő-testülete, hogy megtegyék a holtág újjáélesztéséhez az első lépést. A Kis-Duna évszázadokon keresztül alakult ki, jó bő két évtizede még víz folyt benne, bőséges volt a halállomány, ám időközben a folyamszabályozás következtében eliszapolódott a meder, ma már az év nagy részében száraz lábbal át lehet kelni rajta, halnak pedig nyoma sincs. Az önkormányzat szándékai szerint a holtágat újra horgászparadicsommá kívánják tenni. Ez annál inkább is lehetséges, hiszen a nyugodt, csendes, bozótos meder ideális ívóhely a halak számára. Az engedélyek megszerzése után a munka elvégzéséhez további, elsősorban környezetvédelmi pályázati lehetőséget keres az önkormányzat. Jeles napok, hagyományok A községben 1991-ben újjáéledt egy szép régi hagyomány, a szüreti felvonulás. Minden év szeptember harmadik hétvégéjén a falu lakossága felöltözik a régi viseletekbe, és a fiatalok közül választott bíró, bírónői pár, és a jegyző, jegyzőnői pár vezetésével, hintókon és lovas kocsikon, gyalog bejárják a falut. Este a hagyományos bálon ünnepük a jó termést. 1998-ban ezen a napon avatta fel a falu a címerét és a zászlaját. 1997 óta minden június első hétvégéjén a falu ad otthont a kettesfogathajtó megyei bajnokság fordulójának. Á versenyen maraton- hajtásban, díjhajtásban és akadályhajtásban mérik össze tudásukat a hajtők. 1 i 1 r gének megteremtése az új évezred feladata. Az elkövetkezendő néhány év alatt eldől, mely kistelepülések tudnak talpon maradni, és ebben Gerjennek igen jó esélyei vannak. _____________________________■
