Tolnai Népújság, 2004. május (15. évfolyam, 102-125. szám)

2004-05-27 / 123. szám

■■■ 2004. Május 27., Csütörtök 11. OLDAL P Ü N K Ö S D I FESZTIVÁL Üdvözlünk, Európa! Ötven éve várunk és nem keveset késtél. Gondolom, sokan vagyunk így városunk­ban, többen vélekedünk hasonlóan az első uniós hónapban és annak pünkösdjén. Ta­valy az utolsó, tán szerencsétlen óment je­lentő XIII. fesztivádunkra hívtunk minden szekszárdi polgárt. Most a XIV. Pünkösdi Fesztivál már egy uniós ország városának rendezvénye, mely egyben az első ilyen kul­turális rendezvény a szűkebb pátriában. A pünkösdi gondolat és a soknyelvű, felbátoro­dó Európa fontos üzenet valamennyiünk számára. Ha emlékszünk még az 1991-es cir­kuszi sátorra a Prométheusz parkban, egy frissen bejegyzett civil egyesület első bizony­talan léptű indulására, akkor megállapíthatjuk, hogy nagy utat tet­tünk meg. Az út hosszú és nehézkes volt. Kezdetben gyors, vidám di­adalmenetnek gondoltuk, majd naivitásunk csökkenő mértékével arányosan igyekeztünk felkészülni az új „időszámításra”. A szek­szárdi németség - ha számba vesszük eddigi, tudatosan felvállalt te­vékenységét - nyugodtan felvállalhatja eddigi szerepét: jelmonda­tunk, himnuszunk, gondolatiságunk ezt az utat egyengette. Az el­múlt 2003-as esztendő szép év volt az egyesület és önkormányzat szá­mára, gyarapodott közösségünk, az Újváros. Erre bizonyságként az év krónikájára, a Szent István Házban tartott avatóünnepségekre (cserkészház, pince) utalunk, de megemlíthetjük az önerőből elhárí­tott katasztrófát is. A 2004-es év az erőgyűjtés és a tervezés éve lesz. Hagyományainkhoz híven gazdag programmal várunk minden polgárt a Szekszárdi Német Nemzetiségi Egyesület által (gondolta vol­na mindezt pár éve valaki egy civil egyesületről?) klimatizált sport­csarnokba. Szekszárd, 2004 pünkösdjén DR. JÓZAN-JILLING MIHÁLY A SZEKSZÁRDI NÉMET KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZAT ELNÖKE Tehetséges, fiatal szólisták Május 28-án, pénteken 16.30-kor a belvárosi templomban fellépő Szekszárdi Kamarazenekar ven­dégei lesznek a képen látható, nagyon tehetséges fiatal szólis­ták, Földesi Lajos művészeti ve­zető irányításával. Az est egyik szólistája a Németországban élő A fesztivál összehozza az embereket Interjú Heizer Antallal, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal elnökével Tavalyi fesztiváli hangulat FOTO: GOTTVALD KAROLY Németül egyik nagyszülőjétől tanult: anyai nagyanyja, akivel hosszú ideig egy házban élt, jobban beszélt németül, mint magyarul. Heizer Antal, a Nemzeti és Et­nikai Kisebbségi Hivatal elnöke egy Veszprém megyei kis faluban, Bakony- jákón gyerekeskedett, német nemzetiségi környezetben. Sőt, a televízió révén a '70- es években majdhogynem mindennapos élményt jelentett számára a délnémet kultúrkör. Igaz, ez esetben a szülőhelyén is jól fogható osztrák tévéről van szó...- Ifjonti korára visszatekintve, mennyire volt tudatában annak, hogy ön komoly érték­nek, a magyar mellett egy másik kultúrának is birtokában van?- Nem igazán tudatosult ez bennem. Ar­ra azért emlékszem, hogy a családban min­dig tudtunk arról, hogy ki a német szövet­ség - így hívták akkortájt a magyarországi németek társadalmi szervezetét - elnöke. De kifejezetten aktív közösségi tevékeny­ségről, ami szűkebb környezetemet illeti, nem tudok számot adni. A nyolcvanas évek második felétől számítható az élénkülés, ek­kor már a kitelepítettekkel is erősödött a kapcsolat. Ám gyermekkoromban csak az évente egy alkalommal tartott falusi sváb bál emlékeztetett arra, hogy mi némileg mások vagyunk, mint a többiek. Persze, hadd je­gyezzem meg, hogy erre a rendezvényre a helybeli és környékbeli magyarság is nagy örömmel jött.- A rendszerváltás utáni éveket nyilván joggal tekinthetjük a gyökeres fordulat idő­szakának, a nemzetiségi politikában is. Mindez bizonyára tükröződött egyéni szinte­ken is.- így van, az én édesapám rendőr volt, 1990 után, ellentétben a korábbi gyakorlat­tal, már nem kellett munkahelyi engedélyt kérnie ahhoz, hogy fogadhassa otthon a nyugati rokonokat. Nagymamám harminc esztendeje csak külön vízumok birtokában találkozhatott '56-ban kivándorolt fiával. Tehát ami régen akadályba ütközött, a kap­csolattartás, az immár akadálytalanná és rendszeressé vált. Saját magam ezt a folya­matot különösen érdekes módon éltem meg: a nyolcvanas évek közepétől Moszkvá­ban voltam egyetemista, s amikorra hazaér­tem, egy felpezsdült közéletben találtam magam. Az emberek a kisebbségi szférában is szerettek volna élni azokkal a lehetősé­gekkel, jogokkal, melyeket egy új világ biz­tosított számukra.- Közeledése, illetve találkozása a német kisebbségi politikával egy fordulat eredmé­nyeként jött létre, avagy logikus állomása­ként egy pályának?- Az utóbbiról van szó. Valószínűleg vala­mennyiünk életútjában kimutatható, hogy hol eltávolodunk, hol közelebb kerülünk a közösségünkhöz. Jómagam öt esztendeig teljesítettem külügyi szolgálatot Albániá­ban, a kisebbségi területre mint Balkán­szakértő kerültem. Később a cigányság ügyeivel foglalkoztam. 1999-ben aztán a Ki­sebbségi Hivatal elnökhelyettese lettem, et­től az időponttól datálható a hivatásszerű kapcsolat a hazai németséggel.- Véleménye szerint a hazai németség mennyire volt képes megjeleníteni sajátos ér­dekeit?- Azt hiszem, ezen a téren újabb minősé­gi lépésre van szükség. Éppen azon dolgo­zunk, hogy a valós kisebbségi közösségek az elmúlt másfél évtized amúgy szépen fej­lődő rendszeréből egy újabb szakaszba ke­rülhessenek. A hazai németségnek vannak jogos igényei az intézményfenntartás, a pénzügyi újraelosztás terén. Ehhez a német­ségnek a saját ügyeiben döntéshozó szere­pet kell biztosítani. Tehát nem arról van szó, hogy majd az állam biztosít feltételeket a ki­sebbségi léthez, hanem arról, hogy egy mű­ködő rendszerben maguk a ki­sebbségek határozzák meg saját létük alapkérdéseit. Az erre vo­natkozó előterjesztés már az Or­szággyűlés előtt van.- On ugyan eredetileg Veszp­rém megyei, ez a megye nem ha­táros Tolna megyével, a hason­lóság legfeljebb a dunántúli jel­legben mutatható ki. Azért időz néha Tolna németsége között is?- Elég gyakran megfordultam az utóbbi években Tolna me­gyében. Errefelé, Baranyával együtt, a német közösségi lét sokkal erősebb, mint a jobbára szórványnémetséggel bíró Veszprémben. Is­merem a megyei német vezetőket is, sokat beszélgetek velük, s figyelemmel kísérem azon törekvéseiket, melyeknek megfelelően kulturális intézményeiket saját kezelésbe kí­vánják venni. Ez részben már meg is történt a szekszárdi Deutsche Bühne Ungarn eseté­ben.- Elnök úr, ön díszvendége lesz a szek­szárdi Pünkösdi Fesztiválnak, miben látja egy ilyen, széleskörűen látogatott rendez­vényfontosságát?- Éppen abban, hogy összehozza az em­bereket. Már korábban is részese lehettem a Pünkösdi Fesztiválnak, így tehát tudom, hogy ilyenkor a testvérvárosok, valamint más kisebbségi közösségek is képviseltetik magukat. S egy-egy ilyen rendezvényen mintha egyfajta gazdasági versenyhelyzetet is felfedezne az ember: hiszen egy ilyen alapvetően minőségi bortermelő vidéken nem akármilyen feladat éppen a sört előtér­be helyezni...- Önnek milyen kellemes élményeket ho­zott eddig a fesztivál?- Az igazán kellemes élmény valószínű­leg most vár rám. Ha igaz a hír, a söröshordó csapolására en­gem kérnek fel a szervezők. Iz­galmas feladat lesz, főleg, ha egyből nem sikerül. Mert akkor a jóféle sör általában beteríti a közönség első sorait. Ami en­gem illet, egy pohár, avagy egy korsó sört bizonyára megkósto­lok, fehér asztal mellett, beszél­getés közepette a helybeliekkel. Ezek az eszmecserék néha sok­kal hasznosabbak, mint a hiva­talos tárgyalások, az emberek ilyenkor könnyebben elmond­ják azt, ami a szívüket nyomja.- Mit kíván a fesztivál vendégei számára?- Először is nagyon jó időt, ez alapfeltéte­le minden családi ünnepnek. Jó idő esetén már könnyebben túljuthatunk az időszerű mezőgazdasági munkákon. Ha pedig ez megtörténik, akkor nyugodtan emelhetjük poharainkat az idei jó termésre. •SZÁ­Heizer Antal XIV. Szekszárdi Pünkösdi Fesztivál Szekszárd Városi Sport- és Szabadidőközpont 2004. május 28-29-30-31. 2004. május 28., péntek 16.00: Ökumenikus istentisztelet a belvárosi templomban 16.30: Nemzetközi kamarazenekari találkozó a belvárosi templomban A Szekszárdi Kamarazenekar hangversenye Művészeti vezető: Földesi Lajos hegedűművész Fellépnek: Szilágyi Anna (10 éves) hegedű, Philippe Amadé Polyak (9 éves) hegedű 17.00: Térzene a sportcsarnok előtt - Szekszárdi Ifjúsági Fúvószenekar 18.00: A fesztivál ünnepélyes megnyitója Tűzijáték 18.30: Operettgála meglepetésekkel, a Deutsche Bühne Ungarn művészei közreműködésével 20.00: Bál a sportcsarnokban a Royal zenekarral 2004. május 29., szombat 10.30: Közlekedésbiztonsági és baleset­megelőzési napok Motorkerékpár, személygépkocsi kategóriában ügyességi verseny, a Tolna Megyei Baleset-megelőzési Bizottság szervezésében. 15.00: Nemzetiségi folklórprogram a sportcsarnokban Fellépnek: Kisdorogi Német Nemzetiségi Tánccsoport Kaposszekcsői Fúvószenekar Dombóvári Ifjúsági Fúvószenekar Mórágyi Német Nemzetiségi Tánccsoport Szekszárdi Ifjúsági Fúvószenekar Sonnenschein Német Nemzetiségi Tánccsoport Szivárvány Szlovák Nemzetiségi Néptáncegyesület, Kiskőrös 19.00: Bál a Parrag Band zenekarral 21.00: „Svejk vagyok” - zenés sörözgetés egy derék katonával, Mikó István és Suha Kálmán közreműködésével. 2004. május 30., vasárnap 9.00: Pünkösdi Baktai Kupa Gyermek­labdarúgótorna a városi sporttelepen, az V. Sz. Általános Iskola szervezésében 9.30: Német nemzetiségi gyermeknéptánc- találkozó a sportcsarnokban, a Dienes Valéria Általános Iskola szervezésében. Fellépnek: „Ifjú Szív” Magyarországi Német Nemzetiségi Néptánc Egyesület 3. Sz. Óvoda Kindergarten „Regenbogen” Tánccsoport Dienes Valéria Általános Iskola 2. c osztály 2. Sz. Általános Iskola és Kollégium, Tamási Babits Mihály Általános Iskola német nemzetiségi kórusa, Szekszárd Gyönki Művelődési Ház német nemzetiségi tánccsoport Várdombi Német Nemzetiségi Gyermekcsoport 5. Sz. Általános Iskola német nemzetiségi gyermekcsoport, Szekszárd I. István Általános Iskola német nemzetiségi gyermekcsoport, Mözs 10.00: Szekszárdi Pünkösdi Női Labdarúgótorna a városi sporttelepen 10.30: Közlekedésbiztonsági és baleset­megelőzési napok Motorkerékpár, személygépkocsi kategóriában ügyességi verseny, a Tolna Megyei Baleset-megelőzési Bizottság szervezésében. 15.00: Nemzetiségi folklórprogram Feüépnek: Szászvári Ifjúsági Fúvószenekar Várdombi Német Nemzetiségi Tánccsoport Mázai Bányász Fúvószenekar Bonyhádi Városi Fúvószenekar Gyönki Német Nemzetiségi Tánccsoport Alisca Brass Band Szekszárd Szárú Lulugyi Szekszárdi Roma Hagyományőrző és Diáksport Egyesület 19.30: Bál a Music Express (Lustige Buben) zenekarral 21.00: Módiitól a Savanyáig” Forgács Gábor kacagtatóművész műsora 2004. május 31., hétfő 15.30: „Öreg zöldek - mai hangok” kortalan slágerek mai öltözetben... Közreműködnek: Fábián Péter és Kékesi Dóra énekesek Pleskonics András (Plesi) showman 16.30: „Pünkösdi hetes” - Szekszárd, a „vicces” város. Műsorvezető: Finta Viktor Közreműködnek: Szekszárd Megyei Jogú Város közgyűlésében részt vevő frakciók és pártok képviselői, valamint Cseh Gábor festőművész, viccprofesszor. 18.00: „Mindhalálig Beatles” - élő koncert Mikó István, Forgács Péter, Győri Péter és Incze József közreműködésével 20.00: Nosztalgiabál a GHB zenekarral A BELÉPÉS A FESZTIVÁL ÖSSZES PROG­RAMJÁRA DÍJTALAN! A pünkösdi fesztivál ideje alatt autókiállítás, kirako­dóvásár és vidámpark lesz a sportcsarnok mellett. Szeretettel várjuk az idei évtől klimatizált sportcsar­nokban vendégeinket! A WOSINSKY MÓR MEGYEI MÚZEUM a Pünkösdi Fesztivál részeként 2004. május 28-án, pénteken 10-től 16 óráig KÉZMŰVES BEMUTATÓT ÉS KIRAKODÓVÁSÁRT rendez medinai és mohácsi szerb kézművesek közreműködésével. 13 órakor fellép: a medinai Sarenac Hagyományőr­ző Egyesület és a Racke Zice Tamburazenekar A rendezvény helye: a múzeum előtti tér (Szek­szárd, Szent István tér 26.) AZ OLDAL A SZEKSZÁRDI NÉMET NEMZETISÉGI EGYESÜLET JÓVOLTÁBÓL JELENT MEG. i í ) * Philippe Amadé Polyak (9 éves), aki most nyerte meg a fiatal hege­dűsök számára rendezett Kocián- versenyt Csehországban. Partne­re - Bach d-moll kettősversenyé­ben - Szilágyi Anna (10 éves), a péceli zeneiskola szintén kiemel- kedő tehetségű növendéke. ■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom