Tolnai Népújság, 2004. május (15. évfolyam, 102-125. szám)

2004-05-25 / 121. szám

14. OLDAL ALMANACH 2004 2004. Május 25., Kedd | ü NEMZETKÖZI TEJNAP TOLLE: A MINŐSÉG TELJESSÉGE Csak választani nehéz a Tolnatej Rt. termékei közül Történeti áttekintés A Tolnatej Rt. a tejtermék­gyártó és -forgalmazó cé­gek sorában jelentős sze­repet tölt be a magyar pia­con. A sajtgyártás több év­tizedes hagyományát megőrizve a tej feldolgo­zását ma már magas mű­szaki és technológiai szín­vonalon valósítja meg. Jogelődje 1955-ben jött létre Tolna Megyei Tejipa­ri Vállalat néven a mező- gazdasági beállítottságú Tolna megye tejfeldolgozó üzemeinek egységes szer­vezetbe vonásával. 1983- ban a kedvező infrastruk­turális és munkaerő­adottságokra alapozva Közép-Európa legkorsze­rűbb félkeménysajtgyár- tó- és porító üzeme jött létre Szekszárdon. Az rt- nél, azóta is folyamatosak a fejlesztések a gyártás színvonalának, a termé­kek minőségének korsze­rűsítése érdekében. A sajtgyártó és porító üzem­részek számítógép-vezér­léssel működő automata egységek. 2003-ban jelen­tős beruházással korsze­rűsítette a félkemény sajt­jaik kiszerelését, egy új védőgázas csomagolás- technika megvalósításá­val. A jogfolytonosságot fenntartva 1993. decem­ber 31-én részvénytársa­sággá alakult. 1996. óta 100%-os belföldi magán- tulajdonban van. Tevékenység Tevékenységi köre: a tehéntej beszerzése, feldolgozása, tejter­mékek gyártása és értékesítése. Tejtermelőivel szemben magas követelményeket támaszt, minő­sítésüket az ISO 9002 minőség- biztosítási rendszer alapján végzi. Az évi közel 140 millió liter tej legnagyobb részét félkeménysajt­tá dolgozza fel, de napjainkban jelentős mértékben növelte és korszerűsítette a friss tej és tejter­mékek, valamint sajt- és vajké­szítmények gyártását. Évi 9000 tonnát meghaladó ka­pacitású félkemény sajt gyártásá­ra szakosodott sajtüzeme korsze­rű műszaki megoldásokkal és be­rendezésekkel felszerelt. Az rt. megalakulásától'kezdő- dően gyártja és forgalmazza ve­zértermékét, a trappista sajtot. A tradíciókra épített nagyüzemi sajtgyártás eredményeként meg­születő trappista sajt egyenlete­sen jó minőségéről vált híressé és ismertté a hazai piacon. A trappista sajt mellett sokszí­nű félkeménysajt kínálattal ren­delkezik. Blokk, darabolt és szele­telt kiszerelésben kerülnek forga­lomba különböző érési idejű és zsírtartalmú félkemény sajtjai. A hazai gyártók közt elsőként jelen- t meg a piacon a korszerű csoma­golású, védőgázas, egalizált, sze­letelt sajtok családjával. A sajtgyártáshoz szervesen kapcsolódik a dán automatizált berendezésekkel felszerelt porító' üzemrész, mely elsődlegesen a melléktermék feldolgozására épült, de a savóalapú termékeken kívül tejporigényeket is kielégít. Napi feldolgozó kapacitása 500.000 liter folyadék-alapanyag. A beérkező alapanyag és a mel­léktermék feldolgozására ultra­szűrő berendezés is rendelkezés­re áll. A társaság a sokszínű sajtkíná­lat és a porított áruk mellett a na­pi termékek (tej, kakaós tej, kefir, tejföl, túró, joghurtok, desszert jellegű termékek, vaj és vajkré­mek, valamint ömlesztett sajtok) széles választékát biztosítja a ke­reskedelemnek. Minőségpolitika A több évtizedes működése során a társaság megkülönbözte­tett figyelemmel törekedett a leg­jobb minőség elérésére és megőr­zésére. Ennek bizonyítéka, hogy 1997-ben az ágazatában az elsők között kapta meg az ISO 9002 mi­nőségbiztosítási rendszer tanú­sítványát, 2002-ben pedig siker­rel szerezte meg újra e nemzetkö­zileg elismert minőséget gyártó cégeknek járó tanúsítványt. A minőségi munka megvalósí­tásának eszköze volt a HACCP rendszerének kiépítése és alkal­mazása is, melynek betartásával a gyártástechnológiai folyamato­kat veszélyeztető momentumok sikeresen kivédhetők. Mindezek birtokában el­mondható, hogy mind belföld­ön, mind a világpiacon jól érté­kesíthető termékeket állít elő. Termékeire jellemző az egyenle­tesen jó minőség, melynek alap- feltétele: • a feldolgozott alapanyag ki­váló minősége • a kialakított technológia és technika korszerűsége • szakképzett munkaerő alkal­mazása Termékei állandó jó minősé­gének biztosítása érdekében fo­lyamatosan törekszik a gyártási folyamatok tárgyi és személyi feltételeinek tökéletesítésére. A minőségfejlesztés területén elért eredmények igazolásaként 1999-től a minőségbiztosítási rendszer fejlesztésében elért ki­váló eredményekért különdíjban részesült. ▲ FELNŐNEK A BŰBÁJOSOK. Minden mágustanonc felnő egyszer, és előbb-utóbb nagy varázsló lesz belőle. Ez történik a Harry Potter-széria szereplőivel is, akik rajongók hatalmas tömege előtt vonultak be az új epizód bemutatójára. Rupert Grint, Emma Watson és Daniel Radcliff a Harry Potter és az azkabani fogoly premierjén pózolt a fotósoknak a Radio City Music Halinál New Yorkban. fotó. epa Humor A zaj butítja a gyereket Lankadó figyelem, vegetatív idegrendszeri elváltozások megfigyelhetők az állandóan zajos környezetben élő gyer­mekeknél. Egyes szakértők szerint a dyslexia és hasonló részképesség-zavarok hátte­rében is a zaj áll, illetve a ne­hezen kezelhető gyermekek esetében is találni folyamatos zajártalom-forrást. Már az aránylag kis hangerő is ár­talmas, ha folyamatos. Elsősorban a gyerekek idegrendszeri fejlődé­sét zavarja meg, de a felnőttek tű­rőképességét is tönkreteszi. A zaj, akár a közlekedéstől, akár az ál­landó tévézésből ered, akár a be­vásárlóközpontok vagy diszkók hangszóróiból jön: árt. Szó szerint is gyilkol, mivel kutatások bizo­nyítják, hogy megemeli a vérnyo­mást, és megzavarja a szívműkö­dést. A gyerekeinket pedig kifeje­zetten butítja. Egy német felmérés szerint az emberek 33 százaléká­nak a közúti közlekedéssel járó zajjal kell együtt élnie, s a repülő­gépek zúgása csaknem ugyaneny- nyi lakosnak keseríti az életét. A gyermekzsivajra minden hatodik német panaszkodik. Ugyanakkor sokan azt hiszik, hogy a zajárta­lom nem hat a gyermekekre, mi­vel ők maguk is éppen eléggé lár­másak. Ez tévedés! Az erős zaj­ban a gyerekek könnyebben fá­radnak ki, figyelmük szétszórt lesz, nehezen koncentrálnak. Ha legalább 68 decibel zajt észlelnek - egy forgalmas étteremnek van ekkora lármája -, az már mutatko­zik a gyermekeken. Például izom­feszességük emelkedik, anyagcse­réjükben zavarok állnak be, még a bőrszínük is elváltozhat, tehát ve­getatív idegrendszeri tünetek ta­pasztalhatók náluk. Egyáltalán nem lényegtelen tehát, hogy csen­des, környezetet biztosítsunk ma­gunknak. ■ MŰHIBA Két gyerek beszélget.- Te, játsszunk doktor bácsi- sat!- Jó - feleli a másik. - Te ope­rálsz, én meg beperellek! MÁSNAPOSSÁG- Mondd, komám, ha végigpiálod az egész éjszakát, akkor összetör­ve ébredsz?- Nem komám, én még nőtlen vagyok! EBADTA Az állatvédő egyesület irodájában cseng a telefon:- Jöjjenek gyorsan, a postás felmászott a fára, és onnan inger- li a kutyánkat! ELŐKELŐ- Én a családfámat egészen a ke­resztes háborúkig tudom vissza­vezetni.- Az semmi! Az én családom abban az időben már teljesen ki­halt... OLCSÓ HOTEL Egy szállodában panaszkodik a vendég:- A szobámban két egér kergető- zik!- Mit akar ennyi pénzért? Bika­viadalt? ANTIK Az újgazdag férfi nem tud ellen­állni a felesége sürgetésének, és elmegy vele a régiségboltba.- Ezt a gyönyörű kínai vázát szeretném figyelmükbe ajánlani - mondja az eladó -, körülbelül 2500 éves.- El ne hidd neki - figyelmezte­ti a feleségét a férfi -, be akar csapni! Hiszen még csak 2004-et írunk! MISZTIKUS JÖVŐ- Drága doktor úr, képzelje, ki akarták rúgni a férjemet!- Miért?- Mert depressziós lett.- Ez még nem ok a felmondás­ra.- De igen, mert jövőkutatóként dolgozik. ■ Dugóban is A német férfiak egyharmada szexről fantáziái közlekedési dugóban. Ezt derítette ki egy, a szex és a közlekedés kap­csolatát elemző felmérés. A férfiakat minden helyzetben a szex foglalkoztatja. Csupán tíz százalék azok aránya, akik egy dugóban például alternatív útvo­nalat keresgélnek, hogy előbbre jussanak. Nyolc százaléknak kassza pö­rög az agyában, s azon jár az esze, mennyi benzint pocsékol el. Hét százalék arról ábrándo­csak a szex zik, hogy mit fog enni legköze­lebb, ugyancsak hét százalék pe­dig ennek nagyjából az ellentété­ről: vécére szeretne menni. Hat százalék a dugóban is a karrier­jével törődök aránya. Tíz-százalékos a családjukkal foglalkozók, hét a bevásárlást tervezgetők hányada, hat száza­lék pedig nem gondolkodik sem­min. A felmérést az Európai Autó­klub végezte, interneten, ahol 1833 vezető tárta fel dugós gon­dolatvilágát. Olvastam - Láttam - Hallottam IHÁROSI IBOLYA Meg vagyunk mi támogatva Az, mondja az egyik polgármester a másiknak, hogy már har­madszor hiába pályáztak a cél jellegű decentralizált alapra, előbb-utóbb meg is eszi a fene az iskolát, művelődési házat, köz­ségházát, de nem baj, majd jövőre megpróbálják a területi ki­egyenlítési alapot. Ép elméjű ember persze így nem beszél, ezért aztán az egyiket elnevezte a köznyelv cédának, ami különösen el­més megnevezés, a másikat pedig tekinek. Hogy miként kéne eze­ket helyesen leírni, annak csak a Jóisten és a Magyar Tudomá­nyos Akadémia nyelvtudományi bizottsága a megmondhatója. Ha van ilyen. Azt még csak felfogja a pórias ész is, hogy mit jelent a céltámo­gatás. Gond csak abból fakad, hogy hol, milyen alaphoz lehetne folyamodni egy kis céltalan támogatásért. S, vajon milyen lehet az, ami se nem cél, se nem céltalan, hanem cél jellegű? Valami olyasmi, mint a vaj jellegű cipőkrém? De, még nincs vége, mert lé­tezik még például címzett támogatás is, amit szintén lehet kérni valamely fontos cél, beruházás, építkezés, felújítás stb. és nem cím megvalósításához, legfeljebb azon lehet morfondírozni, hogy miként is tudnának címzetlenül, avagy címzés nélkül némi pénzt folyósítani bárkinek és bárhova is. Úgy látszik, ebben az ország­ban minden imbolyog, vagy lerobbant, mert a megyétől a régión át az EU-ig mindenki támogatást kér és kap. Tessék mondani, mi­ből? Csak nem a saját pénzünkből támogatnak itten minket? / f

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom