Tolnai Népújság, 2004. május (15. évfolyam, 102-125. szám)

2004-05-22 / 119. szám

ALMANACH 2 0 0 4 BOGYISZLÓ 11. OLDAL 2004. Május 22., szombat Környezettudatos gondolkodás a turizmuséit Az idegenforgalom kibontakoztatásá­hoz nem elegendőek a kiváló természe­ti adottságok, ezenkívül szükség van például a helyi társadalom környezet- tudatos hozzáállására is - véli Tóth Ist­ván, Bogyiszló polgármestere. Bogyiszló kiváló helyen fekszik, minden irányból vizek - Duna-holtágak, a Sió és az élő Duna - veszik körül. Ez már eleve igen kedvező természeti adottság, ezenkívül a folyók védgátrendszere al­kalmas arra, hogy a töltések koronáján kerékpárutak épüljenek, amelyek festői tájakon vezetik a kerékpározót. A hor­gász- és a vadászturizmus is élő lehető­ség, a környező településekről pedig a borutak is „kinyúlhatnak” a településre - ecseteli a lehetőségeket Tóth István, aki ilyen adottságok megléte esetén termé­szetesnek tartja, hogy az önkormányzat szorgalmazza ezen ágazat fejlesztését. A község idén vásárolta meg a dunai töltés mellett, háborítatlan környezetben fekvő régi vadászházat, amelyet pályáza­ti forrás igénybevételével 20-25 vendéget befogadni képes kulcsosházzá kíván ala­kítani. A „katolikus iskola” nevű épületben szintén ki lehetne alakítani szállást. Előbb azonban meg kell te­remteni az erre a célra szánt termek kiváltási lehe­tőségét az iskolában. Ven­dégfogadásra egyébként a községben más épületek is alkalmasak. Ezeket az új Duna-híd építése idején helybéliek alakították át vendégházakká, és adták ki az építőknek. A polgármester úgy láj- ja, hogy ezen alapokon túl rendkívül fontos a helyi la­kosság környezettudatos viselkedése is. A holtág úgy nem vonzó, hogy a kiépült csatornahálózat ellenére különböző eredetű szenny­vizek folynak bele. A ter­mészet úgy nem szép, ha sok helyen illegális szemét- Festői látványt telepekkel szembesül a ki­ránduló. Ezen jelenségek ellen radikáli san fel kell lépnie az önkormányzatnak - hangsúlyozza Tóth István. A község egyébként nemrégiben vé geztette el a holtág partfenntartó kotrá­sát, felszámolták a part menti szemétku­pacokat, rendezetté tették a partot, lerak­nyújt a református templom a holtágról ták egy kerékpárút alapjait, és a víz is fel­frissült. A polgármester szerint ilyen lé­pések szükségesek ahhoz, hogy komoly vállalkozások is fantáziát lássanak a bo­gyiszlói idegenforgalomban. Egy külföldi befektető például tavaly telket vásárolt a holtág partján, ahol szállodát, szabad­FOTO: GOTTVALO KAROLY idős centrumot kíván kialakítani. Egyelő­re azonban kivár, mert látni akarja, hogy mi történik a holtággal. A kotrás és az eh­hez hasonló lépések jó üzenetet jelente­nek az ő számára is - vélekedik Tóth Ist­ván. Különleges ártéri látnivalók A Bogyiszló határában levő Taplós-gógai bemutatóövezet a hajdani ártéri gazdálkodás elemeit eleveníti fel. A külön­leges látnivalók, az igény sze­rinti vendéglátás érdekes színfolttal gazdagítja a kör­nyékbeli idegenforgalmat. A Duna-Dráva Nemzed Park tulaj­donában levő bemutatóterületen folytatott tevékenység természet- védelmi célokat is szolgál, ugyan­akkor komoly vonzerőt jelent az •általa nyújtott különlegességek iránt fogékony vendégek számára. Az egyik legnagyobb „szám” az őshonos magyar állatfajok élőben, az eredetihez hasonló környezet­ben történő megfigyelése. Látható itt szürkemarha, mangalica, ló, ba­romfifélék. Az állattartás mellett a halászat, a kézművesség, a gyü­mölcstermesztés és a méhészet bemutatására vállalkoznak a terü­leten, illetve a rekonstruált épület­ben. Van szakma, amit praktikus okból csak a hajdani eszközök ál­tal jelenítenek meg, míg a halászat Életkép a taplósi bemutatóövezetből tekintetében előzetes bejelentke­zés esetén valódi halfogást is lát­hatnak az érdeklődők. Hasonló a helyzet a kézművességgel, igény esetén élő mesterségbemutatókon láttatják a kosárfonás, a csuhé- és nádfeldolgozás, valamint a teknő- vájás fogásait. A szervezett csoportok részére szakmai vezetést biztosítanak és „testre szabott” programcsoma­gokat kínálnak, az iskolások szá­mára rendezett ismeretterjesztés­től a piknikkel, borkóstolóval, élő zenével fűszerezett egész napos elfoglaltságig. Korlátot lényegé­ben csak a terület megközelítése jelent: a beléptető pontoktól csak gyalog, kerékpárral, esetleg lovas fogattal lehet közlekedni. _____■ Vi sszatérő olasz vadászok Nagyvadat és apróvadat is te­rem a bogyiszlói Dunagyön- gye Vadásztársaság mintegy hatezer hektáros területe. Leginkább az őzbakvadászatot favorizálják a Bogyiszlóra rend­szeresen visszatérő olasz puská­sok, de van egy csoport, amelyik vaddisznóra „hajt”. Paksi István (Cicó), a vadásztársaság elnöke elmondása szerint már a rend­szerváltás előttről eredeztethető a tálján vadászok vonzódása Bogyiszlóhoz, ahol természete­sen nemcsak a vadállomány, ha­nem az itt élő emberek, a vendég­látás is belopta magát a külföldi­ek szívébe. Egyikük azt mondta, ha nyugdíjba megy, Bogyiszlóra költözik, mert ebben a faluban mindig előre köszönnek neki. Egyébként a területen nemcsak olaszok hódolnak szenvedélyük­nek, hanem más külföldiek mel­lett természetesen a helyiek is, akik szintén szép trófeákkal büsz­kélkedhetnek. A múlt ősszel pél­dául egy 11 kilogrammos agancsú szarvasbika került terítékre. ■ Halászlét zsűriző tábornok Már most is bogyiszlóiként beszél magáról dr. Salgó László, az országos rendőrfő­kapitány, aki nyugdíjaséveit a községben - néhány év múl­va felépítendő házában - kép­zeli el. Dr. Salgo László- Az öregek azt mond­ták: mielőtt házat épí­tesz, előbb ülepítsd a talajt - idézi a népi böl­csességet Magyaror­szág főrendőre. - A bo­gyiszlói holtág partján levő kis telkemre elő­ször földet kellett hordatnom, fel kellett töltetnem, meg kellett csi­náltatnom a közművet, stb. Majd, egy-két éven belül, ha Isten is se­gít, és egészség is lesz, oda egy kis ház fog kerülni. És akkor koros napjaimra Bogyiszlón fogok meg­telepedni, onnan fogok járni taní­tani, hiszen van egy egyetemi ka­tedrám Debrecenben. Bogyiszló egyébként nekem nagyon sokat jelent: nyugalmat, kikapcsolódást, nagyon kellemes . embereket, barátokat - fogalmazza saját Bo- gyiszló-képét a tábor­nok. Nagyon szívesen fo­gadok mindenféle meg­hívást innen, tavaly is örömmel jöttem a Bo­gyiszlói Falunapokra, idén sincs ez másként. Úgy tudom, valami ko­moly halászléfőző-verseny lesz, alig várom már, hogy a zsűri el-' nőkéként sok jó halászlevet kós­tolgathassak, tolnai módra. Nem beszélve a feleségemről, aki kü­lönösen szereti a tésztás halász­levet. ■ A vitézkosbor hazája A bogyiszlói orchideás erdő ter­mészetvédelmi terület, harminc­Vitézkosbor (Orchis militaris) hat hektárján több mint tíz védett növényfaj terem. A legnagyobb természeti értéket a kiemelkedő­en nagy számban tenyésző vitéz­kosbor adja, amelynek legna­gyobb Kárpát-medencei állomá­nya a bogyiszlói területen van (kb. 1 milliós egyedszám). Ezen az orchideán kívül megtalálható még itt többek között a fehér ma­dársisak, a kardos madársisak, a mocsári nőszőfű, a hússzínű ujjaskosbor, a békakonty, a kí­gyónyelv, a tarka zsurló, a téli zsurló, a tőzegpáfrány és a gyík­pohár is. I A BOGYISZLÓI HAGYOMÁNYŐRZŐ EGYESÜLET fellépései mindig remek élményt jelentenek, a nagyközönségnek és a szakmá­nak egyaránt. Ez az a civil szervezet, amely leginkább elvitte Bogyiszló jó hírét az országba és a világ számos pontjára is. A német- országi testvértelepülési kapcsolat (Schlitz) szintén a tánccsoport ré­vén alakult ki. Ezt is ünnepük augusztus 20-a előtt, amikor a schlitzi hagyományőrzők a bogyiszlói együttes vendégeként néhány napot a faluban töltenek majd. ___________________________________■ Fa lunapok - nyolcadszor Változatlanul nagy népszerűség­nek örvend - helyben és a kör­nyékbeli településeken is - a köz­ség vendégcsalogató nagyrendez­vénye, a Bogyiszlói Falunapok. A mai, szombati program reg­gel hétkor horgászversennyel in­dul, amelynek folyománya lesz a délutáni halfőzőverseny. 15 óra­kor a bogyiszlói általános iskola műsora kezdődik, versekkel, ka­rate-, néptánc- és rock and roll bemutatóval, Ezek is mi vagyunk címmel. Háromnegyed héttől a bogyiszlói Szivárvány színjátszó csoport „Dáridó”-jára kerül sor. A Hócipő zenekar báljának esti sztárvendégei a Neo Tones, vala­mint Mc. Haver & Teknő lesznek. Vasárnap délutánra birkafőző­versenyt hirdettek. 15 órakor folk­lórműsor veszi kezdetét, amelyen fellép a szekszárdi Vadrózsák, Ada­Törökfalu kultúrcsoportja, az tői helyi nótaénekesek adnak mű- érsekcsanádi tánccsoport, a tápai sort. Este fellép a Fiesta együttes, hagyományőrzők, és 17 órától a bo- majd a GHB zenekar húzza hajna- gyiszlói hagyományőrzők. Fél hét- lig. A tűzijáték időpontja 23 óra. Marió, a harmonikas, a tavalyi falunapokon Híres, értékes Történelmileg református vallásúnak mondható a köz­ség, ma azonban valamivel nagyobb a katolikusok szá­ma. A katolikus templom az 1930-as években épült, a református az 1800-as évek elején. Sok száz fős lakodalmairól is híres a község, ahol még manapság is tartanak ilyen grandiózus rendezvényeket. A nagy esemény előtt több nappal elkezdődik a sütés-fő­zés, nagy tételekben. Ilyen­kor nemcsak a lakodalomra készítik az ételeket, hanem a nagyszámú segítőnek is, így aztán a bogyiszlói lakodalom valójában többnapos „házi­murit” is jelent. Az élő Duna partján az 1960-as évek elején ideigle­nes horgásztanyák létesítésé­re kaptak engedélyt szekszár­di horgászok, a Bóni-foknál, később Karaszi-foknál. A kez­detben kiselejtezett Ikarus buszokból álló bódételep után egyre több épületet húz­tak fel a területen, ma már az ötszázat is eléri a tanyák szá­ma az öt részre tagozódó, népszerű „üdülőövezetben”. Bár a területet a 90-es évek­ben villamosították, maka- dámutak is épültek ott, ide­genforgalmi adót is fizetnek a környékbeli településekről és távoli városokból is érkező ta­nyatulajdonosok, ezek az épületek tulajdonképpen „törvényen kívüli állapotban" vannak, elvileg építkezni azon a területen ugyanis nem lehet. A most készülő rende­zési terv kapcsán várhatóan valamilyen módon rendező­dik a jelenlegi exlex állapot. A legjellemzőbb bogyiszlói étel címre valószínűleg a bir­kapörkölt pályázhatna. Ko­molyabb családi, vagy társa­dalmi esemény nemigen kép­zelhető el ezen étel nélkül. Bogyiszlón a birkapörköltét a hagyma előzetes megpirítása nélkül, a halászléhez hason­lóan vízzel teszik fel főni. A sűrűbb szaftú pörköltbe krumplit is főznek, a hosz- szabb levű változatot csipet­kével eszik. A Petőfi szobor korábban, még az , 1956-os nagy dunai árvíz előtt a Petőfi téren volt látható. A múlt század hatva­nas éveinek elején felépült he­lyi művelődési ház elkészülte után került a szobor jelenlegi helyére, a kultúrház elé. Kiváló pirospaprikájáról is ismert Bogyiszló, a község a Kalocsa környéki fűszerpapri­ka-termesztő tájegységhez tartozik, sokan foglalkoznak a faluban ennek a növénynek a termesztésével. Viszont az úgynevezett „bogyiszlói pap­rika”, amelyet a dokomlási növénynemesítő telepen állí­tottak elő, nem piros, hanem fehér, vastag húsú, csípős és elsősorban savanyításra hasz­nálják. 7 i I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom