Tolnai Népújság, 2004. május (15. évfolyam, 102-125. szám)

2004-05-19 / 116. szám

2. OLDAL VILÁG TÜKÖR 2004. Május 19., szerda Sínen az uniós alkotmány Brüsszel Jövő hétfőn újabb külügymi­niszteri szintű fordulóval foly­tatják az alkotmányos szerző­désről tárgyaló kormányközi konferenciát. Kovács László a tegnap zárult két­napos tárgyalást úgy értékelte, hogy megvan a politikai akarat a megállapodásra. Ez már a március végén tartott EU-csúcson „érzékel­hető volt, azóta is fennmaradt, s az elnökség is erőteljesen törekszik a megőrzésére”. Az alkotmánnyal kapcsolatos magyar törekvések a megvalósulás útján vannak. Azok a prioritások, amelyeket a magyar kormány meghatározott, s amelye­ket az ellenzék is tudomásul vett, most már mind részét képezik an­nak a csomagnak, amely körül szé­les körű közmegegyezés alakult ki - hangsúlyozta a miniszter. A hét elején még bizonytalan­nak tűnt, marad-e elég idő Brüsz- szelben arra, hogy a politikusok sorra vegyék az összes tervezett témát. Az elnökség már korábban jelezte, hogy jövő héten újabb for­duló megtartására lehet szükség. A legnehezebb problémát válto­zatlanul a minősített szavazat- többség kérdésköre jelenü. A de­cemberi csúcs is azért végződött kudarccal, mert Lengyelország és Spanyolország nem volt hajlandó elfogadni az alkotmánytervezet­ben javasolt megoldást. Eszerint bevezetnék a kettős többség elvét, Frattini olasz külügyminiszter (balra) győzködi spanyol kollégáját, Miguel Moratinost vagyis mind a tagállamok „meny- nyisége”, mind az általuk képvi­selt népességarány számítana. Az­óta az említett országok jelezték: készek rugalmasabb álláspontra helyezkedni, de Varsó esetében még mindig nem világos, mit je­lenthet ez a gyakorlatban. Sőt, a legutóbbi jelzések arra engednek következtetni, hogy még a szán­dék sem egyértelmű. Könnyebben rendezhető az Európai Bizottság létszámának és összetételének a problémája. Ez­zel kapcsolatban széles körű az egyetértés abban, hogy legalább 2014-ig fenn kellene tartani az „egy tagállam - egy biztos” elvet. FOTÓ: EUROPRESS/EPA Kemény viták várhatók viszont ar­ról, mely kérdések kerüljenek a minősített többséggel történő dön­téshozatal hatálya alá. Itt főként Nagy-Britannia álláspontja okoz­hat nehézségeket, mert London nem tudja elfogadni a nemzeti vétó lehetőségének feladását néhány területen. ____________■ Vá ltozatlan célok, változó politika A dicsőséges amerikai hadsereg győzött Irakban. 2003. április 9-én elesett Bagdad. Május 1-jén az elnök bejelentette: „Véget értek a harcok Irakban”. A „Szabadságot Iraknak!” hadműve­let március 20-án kezdődött. A háború 42 napja alatt 138 ame­rikai katona halt meg. A Fehér Ház valószínűleg nagyon elége­dett lehetett magával és az elért eredménnyel, mert még legalább 4 országnak ígérte meg, hogy ná­luk is megteremti a demokráciát. A demokráciát? Hogyan is néz ki az amerikaiak teremtette demok­rácia? A háború befejezése előtt egy héttel az USA külügyminisz­tere így nyilatkozott: „Washing­ton visszautasítana elismerni Irakban egy iszlám rendszert, még ha az az irakiak többségé­nek óhaja lenne is, s ha az urnák eredményei ezt tükröznék visz- sza”. Vagyis: demokrácia az, amit az USA annak tart. A zsákmány reménye több ország vezetését is megszédítet­te, még Európában is. Aznár spanyol miniszterelnök 2003. február 13-án kijelentette: „Az iraki rezsim birtokol tömeg- pusztító fegyvereket. Minden­kit biztosítok, hogy igazat mondok.” - és egy évre rá bele­bukott. Egy hónap múlva Bush megis­mételte: „Az iraki rezsim birtokol és vásárol a leghalálosabb fegyve­rekből, amelyeket valaha el lehet képzelni.” Rumsfeld hadügymi­niszter már decemberben kijelen­tette: „Világos, hogy az irakiaknak vannak tömegpusztító fegyve­reik” annak ellenére, hogy már augusztusban azt mondta az izraeli hadügyminiszter, Ben- Eliezer, hogy „az iraki tömegpusz­tító fegyverek körül minden csak hisztériakeltés”. Még korábban, júliusban a CIA igazgatója, G. Tenet kijelentette: „tévedés volt” minden, ami a tömegpusztító fegyverekre vonatkozott. Colin Powell amerikai külügy­miniszter most, 2004. május 15-én megváltoztatta egy évvel korábbi véleményét, és kijelentet­te: „az amerikai kormányzat a szabad választások után elfogad­na egy iraki kormányt, bármilyen típusú legyen, akár még egy iráni típusú iszlám kormányt is”. Igaz, a háború befejezése óta eltelt 380 nap alatt az Egyesült Államok há­borús vesztesége a többszöröse, mint a háború 42 napjában (640-en haltak meg a háború be­fejezése óta 2004. május 13-ig). Vagyis, az igazi háború azután kezdődött, amikor az amerikai el­nök befejezettnek nyilvánította azt. Ez a háború az amerikai kor­mány szerint az iraki békéért, de­mokráciáért folyt, a nemzetközi terrorizmus ellen, továbbá hogy a világgazdaság fejlődését - a kő­olaj árának a felhasználók által el­fogadható - szinten tarthassák (a háború előtti 21 dolláros hordón­kénti kőolajár 42 dollárra „mér­séklődött” május 16-ra). A Fehér Ház enyhén szólva is elszámította magát Irak térdre kényszerítésével kapcsolatban. Az elhúzódó háború okozta trau­ma az amerikai lakosság és lassan a kormány szemét is felnyitja. A kormány népszerűsége soha nem látott mélyponton van. Ebből a helyzetből ismét csak amerikai módra akar kikeveredni. Az iraki foglyokkal való bánásmódot fél tucat amerikai kiskatona (egé­szen pontosan: tartalékos rendőr; nehogy a dicső amerikai hadsereg presztízsén folt essék) nyakába akarják varrni, s ezzel elterelni a figyelmet a háború okozta pusztí­tásokról és tömegmészárlásokról (ami pedig nem az ő bűnük, ha­nem a kormányuké). Vajon né­hány tucat iraki katona megalázá­sa valóban a nemzetközi közvéle­mény érdeklődésére ennyire szá­mot tartó jelenség, akkor, amikor százezrek otthonát bombázta le az amerikai hadsereg Irak váro­saiban, százezrek lettek nyomo­rékká a háborúban és tízezrek haltak meg, azért, hogy az ameri­kai demokráciát odavigyék? Az amerikai demokrácia itt csak any- nyit jelent, hogy az iraki nép is­merje el: az USÁ-nak nemzeti ér­dekei vannak Irak területén az ira­ki olaj kitermelését, elszállítását és felhasználását illetően. A figye­lemnek erre a néhány „katonára” és „katonanöre” irányítása - akik majd elnyerik méltó büntetésüket - nem mentesítheti az amerikai kormányt és csatlósait a háborús bűntett felelőssége alól. BENKE JÓZSEF ÁLLÁSPONT GYULAY ZOLTÁN Kétezer voks ám Alig két és fél ezren kívánnak élni azzal a magyar-európai ál­lampolgári jogukkal, hogy külföldi magyar nagykövetsége­ken is leadhatják voksukat. Erre a célra 75 külképviseletet je­löltek ki, oda tehát egyenként négy-négy tagú választási bi­zottság utazik Magyarországról. Kubában, Mongóliában és Nigériában mindössze egy-egy személy kíván voksolni. Az egész választás 4,35 milliárd forintba kerül, ebből 300 milliót fordítanak a külföldi szavazásra. A „legolcsóbb” voks így 120 ezer, a „legdrágább” 1 millió forintnál is többe kerül. Megéri? Az mindenesetre előrelépés, hogy a demokratikus (és a ko­rábbi nem demokratikus) választások történetében most elő­ször helyeznek el urnát külföldön is. Pedig a rendszerválto­zás óta ez az igény újra és újra fölmerül. Állítólag azonban az Alkotmány, illetve a választási törvény erre nem nyújt lehető­séget - jóllehet az Alkotmány azt is leszögezi, hogy a Magyar •Köztársaság minden állampolgára a törvény előtt egyenlő, s aki nagykorú, az választó és választható. Területi megkötés nélkül. így aztán inkább a prózai ok győz a magyar választá­sok esetében: az a fránya anyagiasság, ezt a szempontot azonban az európai voksolásnál most a brüsszeli joganyag egyetlen tollvonással „harmonizálta”. Hanem hát a megoldás. Az bizony tipikusan magyar. Mert ha már költeni kell rá, akkor költsünk tisztességgel. Szóba se jö­het az ésszerűség, a külföldön már oly jól bevált gyakorlat: az elektronikus úton, netán - amerikai vagy hozzánk közelebb eső, német mintára - a levélben leadott szavazat. Vagy mint Ausztriában: ha valaki repülőgépre száll, még a választás nap­ja előtt zárt borítékban odaadhatja voksát. Arról már nem is be­szélve: a nagykövetségek dolgozói közalkalmazottak - miért ne tehetnének esküt, s lennének ők a szavazatszedő bizottság? Ilyen egyszerű. Egyebekben úgy vélem: a demokráciának nincsen ára. EGYETÉRTEK: 06-90-330-303 MÁS A VÉLEMÉNYEM: 0640-330404 ÖKRÖS CSABA Zöld, önjáró parizer A fogyasztóvédelem minden évben megvizsgálja a tej és a tejtermékek forgalmazási körülményeit és minőségét. Bács- Kiskun megyében és Nógrádban minden egyes ellenőrzött üzletben hibát találtak. Országszerte is lesújtóak az állapotok. Tekintsünk el most egy pillanatra attól, hogy minden hetedik próbavásárlót becsapták az üzletekben, és gondoljuk azt, hogy mi hatodik vagy nyolca­dik vásárlók szoktunk lenni! Elfordított pillantásunk azonban hatalmas tömegű romlott, illetve lejárt fogyaszthatósági idejű árura esik: öt tonna sajtot, túrót, tejet, reggeli italt dobattak ki az ellenőrök. Elcsodálkozunk-e ezen? Gondolom, nem. A magyar vásárlót nem érheti meglepetés, hozzászokott, hogy becsapják. A vá­lasztópolgár nem a tizennyolcadik születésnapján lesz elég érett arra, hogy a parlamenti erőviszonyokról döntsön, ha­nem akkor, amikor először fedezi fel, hogy két hete nem aján­lott megenni a sajtot, amit hazavitt az üzletből. Csak ezt ne­héz törvénybe foglalni, mert az esélyegyenlőséget rontaná például, hogy a gyengén látók nem tudják elolvasni az apró­betűs szöveget az árukon. A magyar vásárló olyan edzett, mint a csepeli acél. Ami­kor elmondják nekünk, hogy ezután már nem lesz reggeli ital a boltokban, mert az rossz a tejtermelőnek, azzal a bizonyos­sággal megyünk a hűtőpulthoz, hogy ott találjuk a tejnek lát­szó tárgyat. A sajtszerű, kakaószerű, joghurtszerű, túrószerű készítményekkel egyetemben. A felügyelőség honlapján megemlékeznek egy Csongrád megyei esetről. Egy hónapos zacskós tejet árultak savanya tej néven. Ettől már csak egy lé­pés a zöld, önjáró parizer, az enyhén púposodó konzerv, a szívószállal fogyasztható alma. Persze olcsón, hogy megérje megvenni. EGYETÉRTEK: 0640430422 MÁS A VÉLEMÉNYEM: 0640430423 TELEFONÁLJON! Ma egyetért az itt közölt jegyzetek mondanivalójával és akkor is, ha nem. A véleményét meg is indokolhatja. Másokét pedig a 06-90-330-430-as telefonszámon meghallgathatja. A hívás dija: 180 Ft + áfa/perc + kapcsolási díj A telefonszám nem hívható rádiótelefonról, külföldről, nyilvános készülékről. Hírek Házelnöki konferencia A parlamenti elnökök strasbourgi konferenciáján részt vesz Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke is. A tanácskozáson a nemzeti, valamint európai szin­tű törvényhozások munkáját, a választópolgárok és a politika kapcsolatának javítását vitatják meg. mti Visszalépett A parlamenti választásokon győztes Indiai Nemze­ti Kongresszus párt vezetője bejelentette: nem ő lesz az ázsiai óriásállam új kormányfője. Hírek sze­rint biztonsági okok miatt gyermekei ellenezték, hogy Sonia Gandhi elvállalja a miniszterelnöki posztot. MTI Arafatnak mennie kell A jordániai uralkodó egyetért azzal, hogy távoznia kellene Arafat palesztin elnöknek. Jordániát nem­csak Irak aggasztja, hanem az izraeli-palesztin konfliktus is a nyugati határa mentén, mti Izraeli támadás Rakétákkal lőtte az izraeli légierő Rafah palesztin menekülttábort; a támadásokban 19 palesztin meg­halt, harmincán megsebesültek. Helikopterek há­rom rakétát lőttek ki a táborban egy fal mögé rejtő­ző fegyveresekre, később pedig tüzet nyitottak a szomszédos településre is. mti Zászlófelvonás Bush elnök elítélte az iraki ideiglenes kormányzóta­nács elnökének meggyilkolását és megerősítette: június 30-án helyreállítják az ország szuverenitá­sát. Tíz napja egyébként mustárgázt tartalmazó lö­vedéket találtak Irakban. Néhány nap leforgása alatt ez a második eset, hogy vegyi fegyvert hasz­náltak fel rögtönzött pokolgép készítéséhez. Mn Csecsen lázadók Nyolc orosz belügyi katonát és három csecsen rendőrt öltek meg tegnap csecsen szeparatisták egy rajtaütésben. Előző nap a lázadók megtámadtak egy páncélozott csapatszállító járművet, miután ak­nára futott és letért az útról, mu Sör és sport Nincs túl sok ismeretük Csehországról az Európai Unió polgárainak, s ha kérdezik őket, akkor legin­kább Prágát, a sört és a sportolókat említik - derült ki abból a felmérésből, amelyet a cseh kutatók ké­szítettek Londonban, Párizsban, Brüsszelben, Lisszabonban és Stockholmban, mti ■ Ismét utazik a pápa Vasárnap újabb hat szentet avatnak Munkával ünnepelte kedden 84. születésnapját a pápa. II. Já­nos Pál amerikai püspököket fogadott, találkozott Barroso portugál kormányfővel és Kwasniewski lengyel elnökkel. Vatikánváros A Szentszék hivatalos honlapja külön levelezőoldalt nyitott a pá­pának címzett jókívánságok szá­mára, s a katolikus egyházfő cí­mére számos ajándék, születés- napi torták is érkeztek. A VI. Pál- teremben pedig koncertet adtak az egyházfő tiszteletére. Rómában megjelent a pápa legújabb kötete, amely az 1958 és 1978 közötti krakkói éveket öleli fel. A memoár a pápa krak­kói püspöki szolgálatával kap­csolatos emlékeit és gondolatait eleveníti fel - olasz, angol, fran­cia, német és spanyol nyelven. Az előző kötetet 1994-ben ad­ták ki, és megjelent magyarul is Átlépni a remény küszöbét címmel. II. János Pál hamarosan fel­újítja külföldi utazásait: június 5-6-án Bernbe lá­togat egy katolikus if­júsági találkozóra. A .Szentatya legutóbb ta­valy szeptemberben járt IIM külföldön (Szlovákiá­ban), s a jubileumi ün­nepségei is megerőltető programokat jelentettek számára, de egészségi állapota azóta stabilizálódott. Több mint negyedszázados pápasága alatt II. János Pál 483 szentet és 1337 boldogot avatott, legutóbb vasárnap újabb hat új szentet. A szertartásra csaknem ötvenezer ember gyűlt össze a Szent Péter téren, ahova a pápa a bazilikából érkezett, mintegy fél­száz bíboros, számos püspök és más, a szentté avatásban közre­működő pap kíséretében. Az új szentek sorában figye­lemre méltó az 1962- ben, 39 éves korában rákban elhunyt Gianna Beretta Móllá, aki a kato­likus egyház által irányí­tott abortuszellenes moz­galom jelképévé vált. Az olasz orvosnő személyé­ben - aki magzata védel­mében elutasította daga­nata kezelését - először avatott szentté férjezett asszonyt a katolikus egyház. A szertartá­son részt vett a megözvegyült Pietro Móllá, és a szentek sorába lépett Gianna három gyermeke és nővére is. europress 1 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom