Tolnai Népújság, 2004. május (15. évfolyam, 102-125. szám)
2004-05-14 / 112. szám
7. OLDAL ALMANACH 2 0 0 4 MU C S I 2004. Május 14., péntek Látnivalók Szent Flórián szobra A falu központjában álló szobor homokkőből készült 1795-ben. A Mucsiból elszármazottak segítségével 2000- ben újították fel. A papdi kápolna A kápolna Mucsi határában található. Alsó-Papd falu kis temploma volt. A török időkben elpusztult. Az 1720 körül itt megtelepedő mucsi és lengyeli németek többször felújították, Mária-kegyhely- ként tisztelték. A jelenlegi templom elődje 1882-ben épült, 1930-ban új templomot emeltek a régi helyén. A templom 270 éves, szép épület. Homlokzati fülkéjében Szent István király - akinek tiszteletére szentelték - és Szűz Mária szobra. A barokk templom berendezése rokokó és copf stílusú. Előtte az 1826-ban állított homokkő feszület. Oltára alatt helyezték el Valerius Felicianus keresztény vértanú ereklyéjét, melyet Appo- nyi Antal, a szent szék rendkívüli követe, Mucsi község, kegyura kapott XII. Leo pápától. Az ereklye 1833-ban került mai őrzési helyére. Először a bejárattól jobbra a Mária-oltárnál, majd 1849- ben a mostani főoltárnál helyezték el. Annak ellenére, hogy a megye legjelentősebb ereklyéje, nem alakult ki számottevő kultusz körülötte. A csontvázat viasszal vonták be, ez adja szoborszerű kinézetét. Emlékmű A templom mellett áll a II. világháború katonáinak és polgári áldozatainak emlékműve, melyet 1992-ben építettek a Németországba kitelepített mucsiak segítségével. Programok 2004-ben Június 5-én: Lakókocsis találkozóval egybekötött falu- és gyermeknap Augusztus 20-án: Búcsú Október 2-án: Idősek napja * Az összeállítás az önkormányzat támogatásával jelent meg. Az írások szerzője Pál Ágnes. Nem ritka a Mucsi csendjét csak a fűnyírók zúgása zavarja. A jó levegőjéről, nyugalmáról neves kistelepülésre egyre több innen elszármazott érkezik haza. Sokasodnak a szépen rendbe tett tornácos házak, a falusi turizmust szolgáló porták. Tevel felől csendes úton jut el az utazó a történeti Völgység legszélső településére, Mucsiba. A falu szélén elkerített karámban legelésző lovak, kicsit beljebb a maguk eredetiségében megmaradt sváb parasztporták fogadják a látogatót. Az egykor gazdag, szinte teljesen német lakosságú község az 194648 közötti kitelepítéskor csaknem teljesen elnéptelenedett, a kalandorok kedvelt helyévé vált. Néhány év alatt 42 ezer ember fordult meg itt, 250 házat és ugyanennyi pincét bontottak le és hordtak el. A megmaradtak közül ma egyre többet újítanak fel a falu lakói, a közelről, s távolról ide költözők. Lacza Zoltán polgármester fontosnak, vendégcsalogatónak tartja, hogy a község egyre szebb arcot mutasson. Ezen a tavaszon már virágosládák díszítik a hőgyészi és teveli út két szélét, a sportpálya környékét. Közmunkások folyamatosan gondozzák az árokpartokat, fás, parkos területeket. Mint mondja, legnagyobb gondjuk útjaikkal van. Az idén azonban a főutca egy részét - az önkormányzattól a buszfordulóig - területfejlesztési támogatásból rendbe tudják tenni, csakúgy mint a Petőfi utcából a Hunyadi utcába átvezető, az időjárás viszontagságaitól megrongálódott hidat, s ezzel még vonzóbbá válhat a csendjéről, nyugalmáról ismert falu. A csend és a nyugalom azonban nem jelenthet elzártságot, tette hozzá a polmessziről érkező, visszatérő vendég gármester. A legújabb technika jelen van Mucsiban, kinyitja a világot az itt élők és ide látogatók előtt. Az Informatikai és Hírközlési Minisztériumtól pályázat útján számítógépeket nyertek széles sávú internet hozzáféréssel. Az önkormányzat épületében kialakítják az eMagyarország pontot, amely minden lakónak és vendégnek lehetővé teszi a világháló használatát. E mellett évi két-há- rom alkalommal nagyobb programokkal is szeretnék fellendíteni a turizmust, bár most sem ritka a messziről jött vendég a településen. A kitelepített németek és az ország más vidékeire költözött mucsiak egyre többen és egyre szívesebben jönnek haza. Az utóbbi években több ingatlant vásároltak meg és azok értékeit megtartva a mai kor igényei szerint alakították át. Mint Lacza Zoltán mondta, az idegenforgalom egyik kerékkötője egyelőre az étkeztetés megoldatlansága, egy melegkonyhás vendéglő hiánya. Ám aki hajlandó az önellátásra, itt megtalál mindent, ami a pihenését szolgálja, s a környék a természetjáróknak is sok látnivalót kínál. Búfelejtő, összetartó társaság Az utat szemmel tartó pihenőház Az 560 lélekszámú Mucsiban érdekes a lakosság összetétele. Közel 180 a 18 év alattiak száma, s csaknem ugyaneny- nyi a nyugdíjasoké is, akik szabadidejük eltöltésére klubot alakítottak. Másfél év alatt a csoport igazi közösséggé kovácsolódott. Mucsiban a nyugdíjasklub másfél éve alakult, s rövid idő alatt igazi közösséggé kovácsolódott. Mint a csoport életéről mesélő négy hölgy - Csöglei Imréné, Lotz Gyuláné, Tóth Jánosné, Felde Józsefné - mondja, alig várják, hogy elteljen a két összejövetel közötti idő. Ahogy ők fogalmaznak, nem tesznek egyebet, mint szeretik egymást, jól érzik magukat, amolyan „búfelejtő- nek” nevezik kis társaságukat. Egymás szavába vágva mesélik élményeiket, felidézve egy-egy találkozás örömét. Kéthetente közel tizenöten jönnek össze, s megbeszélik a világ dolgait, az unokák csínytevéseit, a virágok gondozásának fortélyait, mindent, ami az asszonyokat érdekelheti. Ezekre az alkalmakra sosem érkeznek üres kézzel. Egy kis rágicsálnivaló, üdítő mindig kerül az asztalra. Nem feledkeznek meg egymás névnapjáról, látogatják beteg társaikat. Különleges alkalmak is voltak már megalakulásuk óta. Többször sütöttek, főztek, csak a maguk szórakoztatására, de ilyenkor szívesen látták a vendégeket is. Legutóbb Szekszárdon moziban jártak, a Passiót nézték meg, s már azt tervezik, hogy a falu plébánosával is megbeszélik a film tanulságait. Nagy megtiszteltetésnek tartják, hogy Lacza Zoltán polgár- mester, amikor csak teheti, közöttük van, s hogy a képviselő- testület is minden lehetséges támogatást megad a csoportnak. Terveknek nincsenek híján a klub tagjai. Úgy gondolják segítői, szervezői lesznek minden falusi rendezvénynek, kirándulásokat szerveznek, s megpróbálnak minél több idős embert meggyőzni arról, hogy a magány ellen is jó orvosság a klub tagjának lenni. A Mucsiból elszármazottak közül sokan visszavágynak a kis faluba. Mások a betérő vendégek számára alakítanak ki otthonos szállásokat. A tornácos ház szemet gyönyör- ködtetően áll a dombon, mintha szemmel tartaná az úton közlekedőket. Küllemében a régi sváb építészet minden porcikáját megtartotta gondos gazdája. A környezete is hasonlóan elkápráztató. A frissen nyírt fű, mintha selyem lenne, egy-egy fa, bokor tarA pihenőház egyik szobájának részlete A pihenohaz kítja a látványt. A ház nemcsak kívül, belül is esztétikusán kialakított. A konyhák, fürdőszobák a kényelmet szolgálják, a hálószobákban a múlt száízad eleji felújított sváb bútorok az otthon melegét sugallják. A porta tulajdonosa, Máténé Szabó Zsuzsanna, Budapesten él. Gyermekkora, rokonsága köti Mucsihoz. Sok szép nyarat töltött nagyszüleinél ebben a Völgységi kis faluban. Mint mondja emlékei, a csend, a nyugalom hozta vissza most már családjával együtt, s szándékukban áll végleg visszaköltözni. Egyelőre szabadidejüket töltik itt, amikor csak tehetik. Többször barátaikkal együtt érkeznek. Vendégeskedett már náluk Tomasevics Zorka, Rácz Kati, Andai Kati. Mucsiban többen is foglalkoznak a szálláshelyek kialakításával. Firle Antaléit egy 1789-ben épült házat alakítottak át, hogy a falusi turizmust szolgálják. Terveik között szerepel a teljes kiszolgálás és sportolási lehetőségek megteremtése. A kis iskola létét nem fenyegeti veszély A faluba települők is örömet szereznek a mucsi gyerekeknek Szép környezetben, ideális felszereltségű iskolában, személyre szóló nevelés, fejlesztő program várja a mucsi kisdiákokat. Az Alsó Tagozatos Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda azon ritka kisiskolák egyike, amelyet nem fenyeget a bezárás veszélye. Köszönhető ez az önkormányzatnak, az itt dolgozó pedagógusok fel- készültségének és a szülők akaratának. Az iskolában négy évfolyamon, két összevont osztályban 29 tanuló van, az óvodában 30 kisgyermekről gondoskodnak. Az intézmény felszereltségét sokan megirigyelhetnék. A 2003-2004-es tanév kezdetére felújították a tornatermet. Az Oktatási Minisztérium támogatásával a teljes bútorzatot újra cserélték. Mint Lacza Zoltánné igazgatónő mondta, háromtagú tantestületük az ideális környezet megteremtése mellett a gyermekek személyre szóló nevelését, fejlesztését tartja szem előtt és német nyelvet is tanítanak. A tanév vége felé közeledve az igazgató asszony számba veszi az eredményeket, s a még rájuk váró feladatokat: az őszi kirándulás az idén is megvalósult. A hagyományos falusi rendezvények újra a gyerekek közreműködésével zajlottak. Elsők között vezették be az iskolatejakciót. A napokban bonyolították le a kis iskolák német versenyének szóbeli döntőjét, amelyre Baranya megyéből is érkeztek versenyzők. A visszalévő néhány hét a pályázatírás időszaka lesz. Elsősorban táboroztatásra nyújtanak be programokat, hogy az idén is - nyolcadik éve - élményt adhassanak tanulóiknak. Mint kiderült, nemcsak a pedagógusok igyekszenek örömet szerezni a gyerekeknek. Bernhard Schilling, a németországi Karlsruhéból érkezett Mucsiba, itt szándékozik letelepedni családjával együtt. Egy klub, a Konvei der Hoffnung e.r. tagja, amely adományokat gyűjt és juttat el a rászorulókhoz. Most a mucsi iskolát ajándékozták meg német nyelvű mese- és tankönyvek, játé- kok sokaságával. _____________■ A falu boltja A faluban a legnagyobb élelmiszerüzlet vezetőjét, Francz Jánost a turisták sokasága sem tudná meglepni. A Coop Áfész boltjában az árukészlet bőséges, minden kapható, ami a mindennapokat szolgálja. Cement, mész, palackos gáz, műtrágya, alapvető és más élelmiszerek, újság, s még sok eladásra váró portéka sorakozik a polcokon. Ha valaki itt nem található áru vásárlására szánja el magát, az sem jelent gondot. Akár kályhát is beszerez a boltvezető, megtakarítva a vevőnek a szállítás költségét. Az üzletet fenntartói folyamatosan fejlesztik, minden uniós elő- írásnak megfelel. ___________■ K i
