Tolnai Népújság, 2004. május (15. évfolyam, 102-125. szám)

2004-05-12 / 110. szám

2. OLDAL KÖRKÉP 2004. Május 12., szerda Négypárti egyeztetést akar a Fidesz Négypárti egyeztetést kezdeményez a Fi­desz az iraki-magyar kontingens ügyé­ben. Orbán Viktor szerint az embertelen kínzások bebizonyították, hogy a helyzet megváltozott, és az iraki háború már nem a terrorizmus elleni küzdelemről szól. Budapest A Fidesz elnöke üdvözölte az SZDSZ négypárti egyeztetésre vonatkozó javaslatát, de közölte, hogy erre még a héten sort kell Pozitív fejlemény A magyar fegyveres erők tagjai nincsenek érint­ve azokban az iraki eseményekben, amelyek ellentétesek a világ demokratikus felén elfoga­dott értékrenddel - jelentette ki a Külügyminisz­térium szóvivője. Tóth András pozitív fejlemény­nek nevezte azt a felháborodást, amely világ­szerte érzékelhető, hiszen a világ korábban „megszokta" azt, hogy Szaddám rendszere alatt ezrével kínoztak embereket. „Magyaror­szág szerepvállalása segíti a demokratikus újjá­építést és stabilizációt, amire Iraknak minden­képpen szüksége van.” keríteni. Orbán Viktor kijelentette: pártja továbbra is mindent megtesz a terrorizmus fölszámolásáért, ám szerinte az iraki akció már nem erről szól, a kettőt szét kell válasz­tani, és Irak kapcsán olyan' új álláspontot kell kialakítani, amely Washingtonban, Brüsszelben és a magyar polgárok előtt is vállalható. A Fidesz azt szeretné, hogy Medgyessy Péter miniszterelnök júniusban olyan kö­tött mandátummal menjen az amerikai-ma­gyar csúcstalálkozóra, amely előírja, hogy a jelenlegi feltételek mellett nem hosszabbít­ható meg az iraki magyar kontingens mandá­tuma, a további részvételt pedig ahhoz köti, hogy az akció irányítását az ENSZ vegye át az Amerikai Egyesült Államoktól. Orbán Vik­tor szerint erre július 1-jétől, az iraki polgári kormány hivatalba lépésének kezdetétől nyílna lehetőség. A volt miniszterelnök kijelentette: jó lenne, ha a kormánypártok abbahagynák a Fi­desz támadását, mert a konfliktusok csökkentik megegyezé esélyét. Az egyeztetések előtt sze­mélyes vélemény­ként annyit mondott az ira­ki katonai ak­cióval kap­csolatban: minél előbb hazajönnek a magyar katonák, an­nál jobb. FARKAS MELINDA KOVÁCS LÁSZLÓ külügyminiszter, az MSZP elnöke: - A kormány és a Ma­gyar Szocialista Párt a leghatározottabban elítéli az iraki hadi­foglyok kínzását, de a kivonulás erre nem válasz. A magyar katonák tevékenysége az iraki rászoruló emberek megsegíté­sét célozza, nem az amerikai katonáknak és főleg nem az ilyen szégyenletes bűncselekményt végrehajtó katonáknak tesznek szolgálatot. Az év végéig tartó mandátumon belül a kormány szándékai szerint addig maradnak Irakban ezek a katonák, amíg egyrészt, szükség van arra a tevékenységre, amit végeznek, másrészt pedig a körülmények, a feltételek lehetővé teszik, hogy ezt a tevékenységet el tudják látni. A Fidesz által az iraki magyar szerepvállalás ügyében kezdeményezett négypárti konzultáción az MSZP és a kormány is kész részt venni. FODOR GÁBOR, az SZDSZ parlamenti képviselője: - A szabaddemokraták négypárti egyeztetést és közös nyilatkozatot javasolnak az Irakban kialakult helyzet kapcsán, valamint azt: a kormány kez­deményezzen konzultációt az iraki rendezést elindító nyolc or­szág között. Az elfogadásra javasolt nyilatkozattervezetben a többi között az szerepel: Magyarország felelős az iraki helyze­tért. Ez a felelősség nem engedi, hogy feladva céljainkat, hazahívjuk csapatainkat. Magyarország vállalta: közreműködik az iraki demokrácia megteremtésében, mert csak a demokra­tikus társadalom képes megadni a szabad, emberhez méltó élet esélyét. Csapataink hazahívása ezt a meggyőződést árul­ná el. A kérdés nem válhat ma Magyarországon kampánytémává, ezért a parlamen­ti pártoknak közösen kell rögzíteniük álláspontjukat a kialakult helyzetről. Pártálláspontok Irak ügyében Az Országgyűlés 2003. június 2-án ellenszavazat nélkül döntött a ma­gyar kontingens Irakba küldéséről. Az MSZP és az SZDSZ elejétől fog­va támogatta a magyar részvételt. Kovács László szocialista pártelnök azt mondta: aki nemet mond a részvételre, nemet mond az iraki viszonyok rendezésére is. Kuncze Gábor szabaddemokrata pártelnök kijelentette: Irakban a demokrácia áll szemben a diktatúrával. A fel­mérések szerint ma jelentős többséggel kizárólag az SZDSZ szavazói támogatják az iraki magyar részvételt, a szocialistáké nem. Az MDF egy éve kijelentette, hogy a háborút tartja a legvégső eszköznek a terrorizmus és a tömegpusztító fegyverek elleni harcban. Az utóbbi időben többször kezdeményezték a katonák hazahozata­lát. Eddig egyik parlamenti párt sem támogatta. Az MDF ezek után be­jelentette, hogy népszavazást kezdeményez. A Fidesz már a kiküldés előtt is azt szerette volna, hogy a kormány ENSZ-felhatalmazáshoz kösse a szerepvállalást, ám ezt nem sikerült elérni, így végül egy évvel ezelőtt megszavazta a magyar katonák kiküldését. Táborkomfort A magyar tábor Irakban FOTÓ: SOMOGYI HÍRLAP/LANG RÓBERT Lassan kitavaszodik. Estére lehűl 20 fokra a levegő, és nappal sem több 30- 35 foknál. Igaz, a Mercedes tetején - ha áll a napon - nem tanácsos sütké­rezni, foltot hagy a heg a bőrön. Szállí­tunk. Nem újság, hiszen ez a dolga a Szállító Zászlóaljnak. Visszük a vizet, az üzemanyagot, az élelmet és mindent, ami fontos a katonáknak a hadosztály más táboraiban. Az országot észak-déli irányban át­szelő autópálya középső elválasztó sáv- ján a jó pásztor legeltet: békésen tereli át a sztrádán az állatokat. A katonai osz­lopokat egy csepp gondolkodás nélkül kerülgetik a gyorsjáratú helybéliek - a szemközti sávban. A KRESZ passzusait itt meglehetősen szabadon értelmezik. A szabály: aki előbb volt ott, és nagyobb, azé az előny. Nálunk az életé az előny és a bizton­ságé. Meg a mindennapi apró örömöké. Lencseleves kolbászos csülökkel - ez volt április utolsó hetének koronája az ét­kezdében. A nemzetközi elismerés nem maradt el: Czakó Sándor, Nyitrai György, Tukarcs László főztjét minősí­tette a kígyózó sor a levesesedények előtt. Sajnos, volt magyar katona, akinek már a második repetáról le kellett mon­dani, mert elfogyott az étel. Fürödtünk az elismerésben, de fü­rödtünk már az új fürdőkonténerekben is. A magyar zászlóalj most „állította had­rendbe" a saját eszközeit. Igaz, nem csak a szakemberek - mégpedig kizáró­lag magyar szakember - munkáját dicséri mindez. Tény: a legtöbbet a logisztikusok tették érte, de az apróbb tereprendezéshez, segédmunkához nem kellett keresni a vállalkozókat. Magunknak csináljuk, kétségkívül jobb lesz, mint bármelyik nációé. Az épitö- mestemek igaza van I kuti ferenc ÁLLÁSPONT HÁMORI ZOLTÁN Lopják a pénzünket Akár tíz-tizenöt forinttal is drágulhat a benzin a közeljövő­ben - jelentette be a Mól igazgatója. A kérdés egyszerű és kézenfekvő: mire föl? Az igazgató úr a jól bevált indokot emlegeti - lehet, megszo­kásból -, a kőolaj világpiaci drágulásával magyarázza az ár­emelést. A kereslet és a kitermelés közötti egyensúlytalanság az oka mindennek, bővül a kereslet, stagnál, sőt csökken a ki­termelés, ergo nő az ár. Ez hihetően is hangzik úgy általában. Csakhogy ezt én a Mólnak nem hiszem el. A kőolaj ára csupán egy tétel, nem is túl jelentős a benzin árában. Tudom, az adó benne a legtöbb, (anélkül nem is menne az autó), de ott a fino­mítás, szállítás, a kutak fönntartása, s az ezekhez kapcsolódó munkabér. S itt a bökkenő. Ausztriában nagyjából ugyanany- nyiba kerül a benzin, mint nálunk, nagyjából az adótartama is annyi. Vagyis sok. Csakhogy a kőolaj-feldolgozásban, benzin­iparágban, eladásban dolgozó osztrák munkások, alkalmazot­tak körülbelül ötször annyit keresnek, mint a magyarok. Hová tűnik a különbözet, amikor a kőolaj ára ott is ugyan­annyi? Mivel nem vagyok közgazdász, a józan paraszti eszemmel két egyszerű magyarázatot találtam e feltűnő ellentmondás­ra. Az egyik, hogy a Mólnál olyan nyereséget kalkuláltak ma­guknak, ami többszöröse az osztrákokénak. S mivel a nyere­ségnek is van adóvonzata, ez is egy burkolt adóemelés. A má­sik pedig, hogy a Mól csúcs- vagy csúcs közeli menedzserei teszik zsebre a különbözetet, ugyancsak az óriási nyereség révén, prémiumnak nevezett baksis formájában. Pénz a zseb­ben, a buksza feltankolva. Vagyis akárhogy nézzük: állami segédlettel lopják a pén­zünket. EGYETÉRTEK: 06-90-330-303 MÁS A VÉLEMÉNYEM: 06-90-330^04 CSÁK ELEMÉR Szárnyaló benzinár A Bush-kormányzat aggodalmát fejezte ki, miután egy hét alatt majd tíz százalékkal nőtt a benzin ára az Egyesült Álla­mokban. 10-15 forinttal is drágulhat a benzin, mert a világpiacon pél­dátlan üzemanyagár-emelkedés tapasztalható - közölte a Mól illetékese is. Mitől van pánikhangulat a befektetők körében? Az elemzők többsége szerint a piac idegességét elsősorban az izraeli-palesztin konfliktus mélyülése és a kilátástalan iraki helyzet váltotta ki. És ezek mögött mi áll, folytathatnánk a kér­désfeltevést - például úgy, hogy konkrétan kit terhel a felelős­ség a közel-keleti térség tovább bonyolódó válságáért? Nos, anélkül, hogy a világot csak jókra és^csak rosszakra osz­tanánk fel, ki kell mondani: az Egyesült Államok hatalmi po­litikája minden bizonnyal hozzájárult ahhoz, hogy a dolgok idáig fajultak. De ez természetes is: ha a katonailag legerősebb ország küldetésének tekinti, hogy döntő szerepet játsszon a világ sorsának irányításában, hibái és tévedései szintén meg­határozóvá válnak. Nyilvánvaló, hogy az izraeli kormány ag­resszív, önös magatartása nem lenne fenntartható az Egyesült Államok támogatása nélkül. És az is tény, hogy az Irakban uralkodó állapotokat az amerikai-brit beavatkozás idézte elő. Utóbbi esetben tragikus ellentmondásnak vagyunk tanúi. A háborúval az USA és Nagy Britannia Szaddám Húszéin tö­megpusztító fegyvereit kívánta semlegesíteni - erről kiderült, hogy csak blöff; ezután a szövetségesek váltottak, és fel­szabadítóként, a demokrácia bajnokaiként próbáltak tetsze­legni - erről is bebizonyosodott, hogy csak álca. Marad tehát indoknak - noha tagadják - az a kezdettől fogva sejtett szán­dék, hogy az angolszász hatalmak a földkerekség második legnagyobb kőolajkészletét akarták „biztonságba helyezni”. Ehelyett azonban a fenyegető (közel)jövő e szándék ellen­téte: a háború folytatódása, a terrorizmus fokozódása, a vál­ság kiterjedése és az olajpiac viharos összeomlása. Aminek csak előszele lehet a tízforintos benzináremelés. EGYETÉRTEK: 06-90430422 MÁS A VÉLEMÉNYEM: 06-9O-33CM23 TELEFONÁLJON! Ha egyetért az itt közölt jegyzetek mondanivalójával és akkor is, ha nem. A véleményét meg is indokolhatja. Másokét pedig a 06-90-330-430as telefonszámon meghallgathatja. A hívás díja: 180 Ft+áfa/perc+kapcsolási díj A telefonszám nem hívható rádiótelefonról, külföldról, nyilvános készülékről. HÍREK Óvatos reakciók Visegrádi Négyek A mai csehországi tanácskozáson várhatóan nyilatkozatot fogad el a visegrádi együtt­működés jövőjéről és az Európai Unión belü­li lehetséges együttműködésről Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia miniszterelnöke, mti Sztrájkoló vasutasok Munkabeszüntetést tartanak szerdán a francia vasutasok, ezért ma este nyolc órától péntek reggel nyolcig a francia vasúthálózaton késé­sekre és járatkimaradásokra kell számítani. Az utazóknak arra kell felkészülniük, hogy a sze­relvények csak a határállomásig közlekednek, onnan a vonatút bizonytalan, mti Ellenintézkedések Kuba ellenintézkedéseket jelentett be - vála­szul az országot sújtó amerikai szankciók szi­gorítására. Washington tovább korlátozta az USA-ban élő kubaiak családlátogatási lehető­ségeit a szigetországba, és csökkentette a Ku­bába áramló amerikai valuta mennyiségét. A válaszlépések között szerepel a külföldön ér­tékesítendő kubai termékek árának emelése és eladásainak visszafogása, mti Tűzharc áldozatokkal Harci járművekkel, helikoptertámogatással hatolt be az izraeli hadsereg Gáza egyik elővá­rosába; a tűzharcban tízen életüket vesztették, köztük hat izraeli katona. Az Iszlám Dzsihád szélsőséges palesztin szervezet vállalta a fele­lősséget a pokolgépes támadásért, mti Együttműködés Hágával Az EU külügyi biztosa a belgrádi vezetés tu­domására hozta, hogy a Nemzetközi Tör­vényszékkel való együttműködés nélkül el­képzelhetetlen Szerbia-Montenegró európai integrációja. Chris Patten utalt arra, hogy Hága emiatt panaszt emelt az ország ellen az ENSZ Biztonsági Tanácsánál, mti Női egyenjogúság A választási törvény reformjáról szóló terveze­tet terjesztett be a spanyol kormány a parla­mentben. Eszerint a pártokat köteleznék arra, hogy listáikon egyenlő számban szerepeltes­senek nő és férfi képviselőjelölteket - elősegít­ve a nemek egyenlő arányú jelenlétét az or­szágos és a tartományi parlamentekben, mti Katonahalál Csecsenföldön Két orosz katonát megöltek, ötöt megsebesí­tettek csecsen lázadók a Sáliban lévő táboruk elleni, gránátvetőkkel végrehajtott támadás­ban. Putyin elnök elrendelte, hogy több mint ezer katonával meg kell erősíteni a csecsen belügyi csapatokat, mti Börtönviszonyok Bejutást követelt az afganisztáni börtönök amerikai katonák őrizetében lévő foglyaihoz Afganisztán független emberi jogi bizottsága, miután iraki foglyok súlyos bántalmazásáról szóló hírek járták be a világsajtót, mti Robbanás Glasgow-ban Nagy erejű robbanás döntött romba egy gyár­épületet Glasgow-ban. A skóciai nagyváros belterületén történt detonációban ketten meg­haltak és hatvanan megsérültek. Az épület jelentős része összedőlt. A rendőrség ipari balesetként kezeli a robbanást, és nem feltéte- lezi, hogy terrorcselekményről van szó, mti ■ JtaÜSSZEL Óvatosan reagáltak uniós ille­tékesek a magyar miniszter- elnöknek arra a javaslatára, hogy az EU-tagállamok 2009- ben vizsgálják felül az Unió felzárkóztatási politikáját. A Magyarország által delegált brüsszeli biztos szerint a tag­államok részéről erős az igény a stabilitásra. Medgyessy Péter „öt­lete mindamellett kitűnő”: az ad­digi tapasztalatok birtokában né­hány év múlva valóban indokolt lehet a kohéziós politika áttekin­tése, de félidős felülvizsgálat he­lyett inkább kiigazításról kellene beszélni - tette hozzá Balázs Péter. Medgyessy tegnap az Eu­rópai Bizottság kohéziós fóru­mán vetette fel a 2009. évi revízió lehetőségét. Ezt azzal indokolta, hogy addig várhatóan bekövetke­zik a bővítés következő forduló­ja, újabb tagállamok vezetik be az eurót, emellett abban az év­ben a brüsszeli bizottság és az Európai Parlament is megújul. Kohéziós jelentésében a bi­zottság azt javasolta, hogy az EU a 2007-2013 közötti időszak­ban jelentős mértékben, össze­sen mintegy 336 milliárd euróra növelje a vidékfejlesztési és fel­zárkóztatási célokra szánt ösz- szegeket. A fórumon a bizottsági javas­latokat elutasító felszólalások is elhangzottak, főként a nettó befizető tagállamok képviselői részéről. De még közülük is akadtak tagországok - például Franciaország -, amelyeknek képviselői hangot adtak annak a véleményüknek, hogy nem szabad engedni a bizottsági javaslatokból. * i ♦ * 0

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom