Tolnai Népújság, 2004. április (15. évfolyam, 77-101. szám)

2004-04-30 / 101. szám

8. OLDAL ÁLMÁN ACH 2 0 0 4 BÁTASZÉK 2004. ÁPRILIS 30., PÉNTEK Nevezetességek A Csanády-féle gyűjtemény Az ország egyik legnagyobb ré­gészeti magángyűjteménye ta­lálható Bátaszéken. A Dr. Csanády György orvos által összegyűjtött kőkorszaki, kelta, ókori római és középkori tár­gyak mellett a néprajzi értékek is megtekinthetők a város köz­pontjában álló házban. A gyűj­tő maga már nem, de özvegye szívesen várja az érdeklődőket. Romkert II. Géza király 1142-ben telepí­tett ciszterci szerzeteseket a mai Bátaszék területén található apátságba. A ciszterciek főként szőlőtermesztéssel foglalkoztak, ténykedésüknek köszönhetően az akkori Cikádor jelentős köz­ponttá vált. Először a tatár, utol­jára a török hódítók rombolták le. A ma látható romkert, melyet 2001-ben alakítottak ki, a tizen­negyedik században újjáépült monostor alapjait engedi látni. Római katolikus templom A tizenkilencedik-huszadik szá­zad fordulóján vált szükségessé ennek a templomnak a megépí­tése. A római katolikus temp­lom neogót stílusban épült, szépségét a szakemberek is elis­merik. Impozáns tornya nyolc­vankét és fél méter magas. Barokk Kálvária kápolna Szintén egyedülálló látványos­ság a barokk Kálvária kápolna, mely az 1700-as évek második felében nyerte el végleges alak­ját. A kápolna Bátaszék határá­ban a Mohácsi út mentén áll. Hármas tagolódású, tetején te­rasz van, melyen a kálváriajele­net látható a három kereszttel. Szent Orbán kápolna Szintén a barokk építészet reme­ke a közeli szőlőhegyen álló Szent Orbán kápolna. A huszár­toronnyal ellátott, dongaboltoza­tos épület az 1700-as években készült, és 1990-ben újították fel. Szentháromság szobor A szokásnak megfelelően fo­gadalomból egy járvány ide­jén emeltették a bátaszékiek a központban található Szent- háromság szobrot. Az alkotás, csakúgy, mint a város több ki­emelkedő műemléke, barokk stílusban készült 1794-ben. _______ADATOK Bátaszék lakóinak száma: 7049 fő Szálláshelyek: Tir Motel: 14 fő Kolping-ház: 10-12 fő Az írások szerzője Budavári Kata, a fényképeket Bakó Jenő készítette. Sok a látnivaló Bátaszéken Bátaszék műemlékekben, látnivalók­ban gazdag település, így, mondhat­nánk könnyű helyzetben van. Ám szá­mos megoldandó feladata van, hogy a turistákat a településre vonzza. Né­hány éve elkészült a belváros rekonst­rukciója, és a bátaszékiek egyre na­gyobb gondot fordítanak értékeik meg­őrzésére. Bátaszék 1995-ben nyert újra városi ran­got, és ennek megfelelően egyre na­gyobb szerepet játszik az őt övező kistér­ségben, és nemcsak gazdasági szem­pontból. Kulturális tevékenységét tekint­ve igyekszik a környező településekkel, elsősorban a Sárköz falvaival összefogva megőrizni a környék kultúráját. Báta­széken három nagy nemzetiség, népcso­port él együtt, a felvidéki, a sváb és a szé­kely, de szintén meghatározóak a romák, akik egyre nagyobb szerepet vállalnak a kulturális élet pezsgőbbé tételében. Egyelőre vita tárgyát képezi, hogy mi­ként lehetne több turistát a városba csábí­tani, nehézséget okoz például, hogy ke­vés a panzió és motelférőhelyek száma. Biztató viszont, hogy megszépült a belvá­ros, és a továbbiakban egyre nagyobb hangsúlyt kap a régi, értékes épületek ál­lagának megóvása. Legjobb megoldásnak sok helyen, így itt is az látszik, ha egy te­lepülésnek jó hírét keltik. Ebben nagy szerepet játszanak Bátaszék testvértele­pülései, a németországi Besigheim, az er­délyi Gyergyóditró és a szlovákiai Nagysalló. A települések kapcsolata sze­rencsére nemcsak protokoll ízű találkozá­sokra korlátozódik, hanem élő kapocsról van szó közöttük. Besigheim, mint a leg­tehetősebb a testvértelepülések közt, so­kat segít Bátaszéknek. A zeneiskolások nemrégiben így jutottak hangszerekhez, a tűzoltók pedig eszközöket kaptak aján­dékba. A gyergyóditrói fiatal fafaragók ugyanakkor már hét éve rendszeresen Egyre jobban vigyáznak az értékekre A bátaszéki templom és romkert töltenek itt két hetet nyaranta, és ilyenkor koszt és kvártély fejében a közterekre és az intézményekbe készítenek különböző tárgyakat. Segítséggel persze Bátaszék sem marad adós, gyűjtöttek már a nagysallói régi református templom isko­lává alakítására, és az itteni óvónők játé­kokat küldtek a ditrói óvodásoknak. A legfontosabbak ugyanakkor mégis azok a barátságok, melyek egyes családok kö­zött alakultak ki, s melyek nem kötődnek semmilyen eseményhez. Ez utóbbiak kö­zül viszont kiemelkedik az Euromóka el­nevezésű játék, melyet az idén Bátaszéken rendeznek. Űröm az öröm­ben, hogy talán ez lesz az utolsó ilyen rendezvény, ráadásul pont abban az év­ben, amikor Magyarország uniós tagor­szággá válik. Elképzelhető persze az is, hogy ez a fiataloknak szervezett vetélke­dő épp ezért veszti érvényét, hiszen az egzotikus kelet-európai országból egy- szercsak ugyanolyan „szimpla” európai országgá váltunk, mint a többiek. ___■ Bá taszék környéki erdők Tessék kirándulni! Bátaszék Tolna megye délke­leti részén fekszik. A bátaszé­ki erdészet területét, 9340 hektárt, délen a horvát határ, északon a 6-os út, nyugaton Baranya határolja. Szóval ki­rándulásra alkalmas hely akad bőven. A Bátaszéket körülölelő erdőség egy része jellegzetesen dombvi­déki, a másik része ártéri. A város eleve a síkvidék és a domboldalak találkozásánál épült, és bár alföl­dinek mondhatnánk, nem kell messzire menni, hogy emelkedő­ket is lássunk. A Gemenci Erdő- és Vadgazdaság Rt. önálló elszá­molású üzemegységeként műkö­dik a bátaszéki erdészet. Birck László, az erdészet vezetője el­mondta, hogy bár a cég fő profil­ja a fakitermelés és az erdőműve­lés, harmadik ágazatként sokat nyom a latban a vadászat is. Rá­adásul sok külföldi turistát, első­sorban németeket, vonz. Ők ugyanakkor hozzák a családjukat is, akik szintén itt költik el a pén­züket. Főként szarvasbőgés ide­jén, szeptemberben jönnek vadá­szok, vagy novembertől február végéig, ekkor leginkább vaddisz­nóhajtásra. Szerencsére itt nem jellemző az, ami azokon a terüle­teken áll, ahol leginkább apróvad­ra vadásznak. A vadászat mellett negyedikként egyre nagyobb sze­repet kap a kirándulóturizmus. A Gemenc Rt. épp ezért a már léte­ző kisvasút mellett sétahajóval is szállítja az erdőjárókat. Kevesen tudják, hogy Sötétvölgy is a bátaszéki erdészethez tartozik. Míg ez a terület szinte hemzseg a kirándulóktól, sokkal keveseb­ben járnak a Bátaszékhez köze­lebb eső kövesdi erdészház kör­nyékén. Pedig két forrása is van ennek a kerületnek. Szintén érde­mes Bátaapátiba ellátogatni. Itt hasonló állagmegóvó munkákat végeznek majd az idén, mint Sö- tétvölgyben. ■ Amikor a tojót Lacinak hívják Stmccok Pomsáréknál „Van olyan strucc is, ami két­szer ekkora” - mondta Pronyi Veronika a százkilós állatról. Pomsár Gézáék udvarán négy strucc is otthonra lelt, két ka­kas és két tojó. Remélhetőleg nemsokára többen is lesznek. Pomsár Gézáék tenyészteni sze­retnék a struccokat. Bár teljesen kiszámíthatatlan, mikor mekkora a kereslet erre az állatra. Most ép­pen nem tolonganak értük, igaz, a négy „felnőtt” eddig nem is igen iparkodott. Ezeket a madarakat Pomsárék kétnapos korukban hozták haza, állítólag akkor még jobban hasonlítottak egy sündisz­nóra, mint struccra. Mára százki­lósra nőttek, hála a strucctápnak, merthogy ilyen is van, a szemes takarmánynak és kukoricának. Az egyik a két tojó közül már ak­tív. A tojásokat pedig úgy kell a karámból kicsempészni, ugyanis struccék már rájöttek, mik, vagy kik is azok. A vérmesebb inkább arról, amelyiknek a háztartásá- a kakas, megboldogult elődje eb- ban meglátják a napvilágot. így bői kifolyólag pörköltként végez- fordulhatott elő, hogy Pomsárék te. Érdekes, hogy a struccokat a egyik tojóját Lacinak hívták, gazdáról nevezik el, méghozzá __________________________! A fesztiválok városa Szüreti és gasztronómiai napok A bátaszéki tájház Hosszú távú elképzelések Bátaszék egyre inkább a fesz­tiválok városa is lesz. Ezek­nek nemcsak a száma, de rangja is nőni látszik. Túlter­jednek a város, és gyakran az ország határán is. Két nagy rendezvénye, a gasztronómiai és a szüreti napok egymást váltják évről évre. A szüreti felvonulás az idén való­színűleg hosszú lesz: mire az első csoport beér a célba, az utolsó még talán el sem indult. Vagyis rengeteg hagyományőrző csapa­tot várnak Bátaszékre. Sokan ér­keznek a környező települések­ről, elsősorban a sárközi falvak­ból, de itt lesznek természetesen a házigazdák is, a bátaszéki Felvi­dék és a Német Nemzetiségi Együttes is. A felvonuló iskolá­sok, polgármesterek, egyesületek lovas kocsin, traktoron, kocsin járják végig az útvonalat. Termé­szetesen nem hiányozhatnak ilyenkor a testvértelepülések kép­viselői sem, hiszen egy ilyen vi­dám rendezvény jó alkalom a ba­rátság további elmélyítésére. Ta­valy a gasztronómiai fesztiválról bizonyosodott be, hogy jócskán felülmúlta önmagát. A bátaszéki népcsoportok, nemzetiségek ki­tettek magukért amikor az általuk készített hagyományos ételeket kínálták a vendégeknek, köztük sok, már visszajáró külföldinek. A gasztronómiától elválaszthatat­lan a jó bor, melynek egyre in­kább cégérül szolgálnak az ilyen rendezvények. Nem is beszélve a további tervekről, melyek között szerepel a tájház pincéjének egyik részében kialakítandó bor- kiállítás, mely nemcsak arra adna lehetőséget az érdeklődőknek, hogy a palackokat nézegessék, hanem arra is, hogy megkóstolják a bátaszéki borokat. A szüreti na­pokon idén is a bíró és a bíróné kapja a főszerepet, valamint a kis­bíró is komoly feladathoz .jut. Ők egyébként abban a hagyományos német ruhában pompáznak majd, amit utoljára a múlt század elején viselt a németség, és amely azt a kort idézi, melyben az elő­dök Bátaszéket választották ott­honuknak. A vigasságok este bál­lal végződnek majd, remélhető­leg mindenki nagy megelégedé­sére. ■ A bátaszéki tájház alapvető­en a három nagy népcsoport és nemzetiség hagyományos használati tárgyait mutatja be. A hosszú távú tervek sze­rint azonban más funkciókat is ellátna. A bátaszéki tájház közösségi ter­me eddig is jó szolgálatot tett ki­sebb delegációk érkezésekor, egyesületek taggyűléseinek meg­rendezésekor. A jövőben valószí­nűleg nemcsak a német hálószo­bát és konyhát, illetve a székely és felvidéki szobát nézhetnék meg a látogatók, de a romkert ásatásai során talált kincseket is, valamint Bátaszék borainak is megfelelő kiállítóterme lenne az épület. A tájház szép pincéje ad­na otthont ugyanis a kőtárnak, és emellett itt helyeznék el a szőlő feldolgozásához szükséges esz­közöket, valamint magukat a bo­rokat is. Ez utóbbiakat valószínű­leg meg is lehetne kóstolni. Emellett suttognak arról is, hogy a padlástérben kialakítható lenne egy néhány férőhelyes hálórész, ami nemcsak az egyébként szű­kös szálláslehetőségek kínálatát bővítené. Kézműves táborokat lehetne itt szervezni főként nyá­ron, az udvar ugyanis tökélete­sen alkalmas terep lenne a gyere­kek ténykedésére, és így a vidéki­ek itt is tudnának aludni. Az sem mellékes, hogy a Tájház 2001 óta otthont ad Székely Albert ács­mester 1943-ban készült faórájá­nak, mely egyedülálló a maga ne­mében. A körítés tehát adott. ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom