Tolnai Népújság, 2004. április (15. évfolyam, 77-101. szám)
2004-04-26 / 97. szám
2004. Április 26., Hétfő TOLNA MEGY E 2 0 0 4 K É T Y 7. OLDAL Együtt könnyebb, sokkal könnyebb „Elképzeléseink vannak, de őrült sok pénz kell hozzá” Dombok ölelésében fekszik a falu, a 65-ös út szeli át fotó: bakó jenő Tulipántenger, árvácskaszigetek, rózsaszín virágfátyolba borult barackfák, ápolt pázsit az udvarokon, a domboldalakról pedig fehéren bókoló szilvák néznek a le a szép és csendes kisfalura, Kétyre. Talán soha nem olyan hívogató a község, mint most tavasszal. Szokták mondani: olyan a község, amilyen a polgármestere. Gödrei Zoltán és a hivatal- segéd, Márton Gergelyné csinos kis kerek kertet varázsolt a hivatal elé: ha vendég érkezik, hát rendezett környezet fogadja. De a vendégek nem nagyon érkeznek, átrohannak busszal, kocsival a főúton, legfeljebb a hosszú tomácos, kovácsoltvas kerí- téses sváb házakat csodálják meg, a templomot a domb tetején és előtte a székelykaput. A községben nincs olyan ház, amely kuriózumnak számítana, és egyelőre tájházba sem lehet betérni. Igaz, hogy lehet igényelni Sapard-támogatást díszesebb falusi házak felújítására, de ehhez a tulajdonos engedélye is kell. Egy ilyen ház renoválása ha mondjuk 500 ezer forintba kerülne, s lenne pályázaton nyert pénz, az önkormányzat százezerrel tudná kiegészítem. De akkor mit mondanának azoknak, akik úgy gondolják: az ő házukat is fel kellene újítani ilyen módon. Az lenne a jó, ha egy egységes utcát tudnának kialakítani csak Kétyre jellemző házakból, de egy sorban, azonos stílusban épült ház nincs a községben. Az itt élő svábok az 1900-as évek elején építették portáikat, s a vagyoni helyzetük jól tükröződik az oromfalon, a ház magasságán, a hátsó fertályon található gazdasági épületeken. - Egyedül a turizmus fejlesztésével nem sokra megyünk, mint annyi mindenben, ebben is ösz- sze kell fognunk a környező településekkel. Zombán meg tudna szállni a pihenni vágyó idegen, Kétyen a Kisvölgy- ben, a Nagyvölgyben, Ódányon bort kóstolni lehet, a kétyi tavaknál horgászni, ha valaki lovas kocsival szeretne körbenézni, arra is van mód a híres zombai fogatokkal, Murgán szép a pincesor, Felsőnánán a műemlék templom ad látnivalót. Hőgyész 12 percnyi autóútra fekszik Kétytől, a Duna innen fél óra autóút, közel van a Mecsek, Siófok és a tamási termálfürdő sincs mesz- sze. Persze az lenne a jó, ha Kétyen is meg tudna szállni a vándor, nem kellene ehhez csak 2-3 rendezett ház, mert hisz tudjuk, hogy egyre többen vannak, akik reggelente szeretnek a tyúkok között botorkálni, friss levegőre ébredni, és egyszerű, finom ételeket enni. A falu ma már nem a trágyaszagról, a disznóról szól, pihenésre való annak, aki szabadulni akar a város zajától. Két német és egy holland házaspár már vásárolt házat a faluban, s úgy tették rendbe, hogy ne sérüljön az eredeti formája. Ők is fogadnak vendégeket, a rokonokat, a családot, az ismerősöket. „Tiszták, rendezettek a porták, de ahhoz, hogy idecsalogassuk az idegeneket őrült sok pénz kellene”- mondja Gödrei Zoltán polgármester. Mert van rá mód, szeretnének a turizmus fejlesztésére is pályázni, de ehhez mindenekelőtt az kellene, hogy néhány család berendezkedjen az igényes vendéglátásra. ____________■ Be szélni idegen nyelveket A turizmus egyik gátja, hogy kevesen beszélnek idegen nyelveket. Mert hát a német turista könnyen elboldogul Ausztriában, Belgiumban és a környező országokban, de Olaszországban is sokan beszélik ezt a nyelvet. Talán majd a gyerekek, a fiatalok. Az általános iskola úgynevezett német nemzetiségi iskola, ami azt jelenti, hogy magas óraszámban okítják a német nyelvet. Szeretnének csereüdülést is valahogy ösz- szehozni egy bajor kisváros oktatási intézményével: mennének a kétyi diákok, s fogadnák a külhoni iskolásokat. Szoboravatás és búcsú Melindáék vidékre költöztek A község híres szülötte Hegedűs Gyula, aki 1870. február 3-án itt látta meg a napvilágot. Az iskolában őriznek jónéhány dokumentumot róla, felavatták az emléktábláját, s már elkészült a mellszobra is, az iskola egyik tanárának munkája. Egy pecsétnyomót 1704-ben készítettek, ami azt jelzi, hogy készültek hivatalos iratok itt 300 évvel ezelőtt. Erre az évfordulóra emlékeznek idén. Hegedűs Gyula mellszobrát állítják fel többek között, a szobor már elkészült, s a 1,5 méter magas, csiszolt műkő talapzat is az avatásra vár. A 300. évforduló eseménye a szabadtéri szentmise a templom előtt, ahova egyházi énekeket előadó kórust szeretnének meghívni. A szüreti vigadalmat a szekszárdi szüreti napok utáni hét végére tervezik, s úgy, hogy ahol a díszes menet megáll, az ott lakó gazdák kínálják a saját boraikat. A kultúrház előtti téren találkoznak utána a falu lakói és természetesen a vendégeik, borkóstoló és persze bál zárja a napot. A búcsú László napján esedékes, s szerencsére június 27-e idén éppen vasárnapra esik. ■ Gödrei Zoltán a mellszoborral Az öttagú család tavaly ősszel költözött bérházi lakásból a faluba. Azért döntöttek Kéty mellett, mert itt szebb és nagyobb házakat találtak, mint másutt.- A lakásunkat cseréltük a házra, mert mindenképpen vidéken, szép és csendes környéken szerettünk volna élni - mondja Boros Melinda. Szekszárdon magas házban éltünk, s néztünk több házat is Szálkán, Alsónánán, de igen sokat kértek értük. Három gyermekünk van, Tábita hatéves lesz, Józsika Bálint és Józsika kétéves, a Bálint négy hónapos. A férjem Szekszárdon dolgozik, s fontos szempont volt az is, hogy jó legyen a közlekedés. Gyönyörű ez a környék, és kedvesek, segítőkészek az emberek. Átalakítjuk a házat, s a szomszédok rögtön ajánlottak helybéli, megbízható mestereket, akik olcsóbban dolgoznak, mintha más vidékről jönnének ide. Még nincs barátnőm itt, egy volt szedresi osztálytársunk él a faluban, ő szintén Szekszárdról költözött ide Kétyre. Domina de Komárom A temető felé kanyargó, lejtős út mellett kiszedték a cserjéket, az öreg fákat, az utat mindig rendben kell tartani, mert esős időben is itt kell kísérni utolsó útjára a halottakat. Három részből áll a temető: már temetkeztek ide az 1700-as években, új temetőrészt nyitottak 1820- ban, aztán a későbbi időkben. A legrégebbi temető egy körülbelül 50x50-es területen található, kicsiny dombocskák láthatók itt, a halott emlékére állított fakereszt hívtak, hogy fejtse meg a régi sírkő Hamarosan gépekkel - mert más- réges-rég a földbe korhadt. Furcsa titkát. Odor János muzeológus járt képp nem lehet - kiássák az érté- alakú, domború, megkopott és a sírnál, s a következő feliratot si- kés sírkőládát, s akkor majd töb- mohával félig fedett sírhalomra labizálta ki az elkopott betűkből: bet tudunk a valaha élt komáromi bukkantak itt nemrég, s régészt is Éva Sándor Domina de Komárom, hölgyről. ___________________■ A mellszobor alkotója A tanárnőnek nincsenek művészi ambíciói Borsiczkyné Kaponya Kitti az általános iskolában tanít, ahogy mondja: majdnem mindent, de legfőképp történelmet, földrajzot és rajzot. Kitti a tanítóképző főiskolán végzett. Ő készítette el Hegedűs Gyula mellszobrát.- Nem volt kiemelkedően jó kézügyességem sem az általános, sem pedig a középiskolában. A rajz azonban igen közel állt hozzám. Aztán fordult a helyzet: a főiskolán készítettem 5-6 grafikát. Én főleg akkor dolgozom, ha van konkrét feladatom, nincsenek művészi ambícióim. A Hegedűs Gyula portréval kapcsolatban volt szó arról, hogy felkérnek rá egy profi szobrászt, de az százezer forint körül indult volna, de ebben nincs benne sem az anyag, sem pedig a kiöntés költsége. Ekkor vállaltam, hogy megmintázom agyagból. Fénykép alapján készült a főiskolán, Ador- jáni Endre szobrászművész segítségével. Bár már nem vagyok főiskolás, megengedték, hogy dolgozzam az agyagozó teremben. Itt az iskolában rajzszakkörre járhatnak a gyerekek, tavaly kiállítást is rendeztünk a munkáikból. A megnyitó olyan volt, amilyennek lennie kell, még halk zene is szólt. Egyik tanítványom, Barabás Bernadett folyamatosan indul a rajzpályáza- tokon és szép sikereket ér el. ■ Híres, Értékes Ráchegytől Kétyig Kéty a török hódoltság idején a falu a mai helyétől délebbre, a Ráchegy környékén terült el, majd teljesen elpusztult. 1766- ban az akkori földesúr, Sándor István megengedte az imaház megnagyobbítását. A XVIII. sz. második felében az akkori földesúr, valószínűleg Pászmándi Gábor az imaházat és az iskolát erőszakkal elvette és gazdasági épületekké alakíttatta. A türelmi rendelet után, 1786-ban kezdték az új templomot építtetni. 1827-ben, 1833-ban és 1845-ben tűzvész pusztított a községben. 1944 és 1948 között 869 német nyelvű hagyta el a községet, akiknek helyére 577 bukovinai székelyt (225 család) és 134 Csehszlovákiából áttelepített felvidéki magyart (42 család) telepítettek le a községbe. Cirádák a Kossuth utcában Fénykép és videofelvétel is készült a Kossuth utca egyik házának a homlokzatáról: gazdagon díszlttették annak idején az építtetők. Színesre festett női- és férfiportrék néznek a járókelőkre, akantuszlevelek tükrözik vissza a széldeszkák faragásait. Nincsenek túl jó állapotban, de ki tudja, talán egyszer ezt a házat is helyreállítják eredeti formájában. Kórus, meccs és kirándulás Szlovákiában, Nyitra mellett van egy hasonló nevű kis település, Érsekkéty. Valaha az esztergomi érsekséghez tartozott, s jónéhány éve tart a testvér-települési kapcsolat. Többször jártak már egymásnál, például elmentek a kórus tagjai, akik a bukovinai székely népdalokat gyűjtik és éneklik, játszott egymással a két focicsapat is. Az érsekkétyi kórus magyar és felvidéki népdalokat hozott a szülőfalujából. Az idők során természetesen kialakultak baráti, családi kapcsolatok is, ami jelesebb eseményekre történő kölcsönös meghívást, együtt töltött ünnepnapokat, kirándulást, látogatást és persze egy kis ki- kapcsolódást jelent. A tengerpart és a Balaton Hová jutnak el a kétyiek? Akad, aki meglehetősen gyakran nyaral Horvátországban, mások rendszeresen utaznak Németországba, mostanában sokan vágyódnak Egyiptomba. A legtöbben azonban a környező melegvizes fürdőket keresik fel, mert nagyon jó a közlekedés Tamásiba és Guna- rasba, a remek gyógyvíz pedig sok embernek hoz enyhülést. Itt is, mint szerte az országban divatba jöttek a termékbemu- tatós utak, mert olcsók, és egy kis kikapcsolódást ígérnek. Azonban - merthogy minden faluba betérnek - hosszadalmas a buszos utazás, s meglehetősen kevés idő marad a látnivalók megtekintésére. Idén: Tercsiké kupa Tizenharmadik éve, hogy folyamatosan megrendezik a faluban a Tercsiké kispályás labdarúgó kupát. Húsz-huszonhárom falusi csapatot várnak erre a jó hangulatú mérkőzésre, szívesen jönnek a távolabbi, alföldi falvakból is. Már elkezdték az előkészületeket az új öltöző építéséhez, mert a régi romos, és erre nem igazán alkalmas. Ha elkészül, a közönség is kulturált körülményeket talál a mellékhelyiségben.
