Tolnai Népújság, 2004. április (15. évfolyam, 77-101. szám)

2004-04-15 / 88. szám

2004. ÁPRILIS 15., CSÜTÖRTÖK DÉL-DUNÁNTÚL: A DERŰS ÉS DINAMIKUS RÉGIÓ __________A REGIONÁLIS FEJLE SZTÉSI TANÁCS HÍREI__________ 7. OLDAL Régiónk is csatiakozik Számos értékkel gazdagítjuk az Európai Uniót A Dél-dunántúli Régió 1998 februárjában intézményesítette területi összetartozását a Dél-Dunántúli Regionális Fejleszté­si Tanács megalakításával. A régiót alkotó három megye: Ba­ranya, Somogy és Tolna fejlődése azonban már régóta össze­fonódik, s nemcsak a földrajzi szomszédság, hanem a hason­ló történelmi örökség és szellemiség, sőt gazdaságuk fejlődé­se által is. Május elsején egy olyan Európai Unióhoz csatlako­zunk, ahol a régióknak jelentős és egyre növekvő szerep jut. Két évezred történelme, egysé­ges, mégis változatos táj és barát­ságos emberek fogadják azt, aki a Dél-Dunántúlra látogat. A 14.169 négyzetkilométernyi, 985 ezer la­kosú területen a Magyarországra jellemző szinte valamennyi tájtí­pus megtalálható. A Duna, Dráva folyók és Közép-Európa legna­gyobb tava, a Balaton által határolt régió meghatározó arculatát a pan­non látkép legjellemzőbb eleme, a völgyekkel tagolt dunántúli lankák panorámája adja. A Dél-Pannon térség emlékhe­lyei, múzeumai, középkori várai mindenki számára megfoghatóvá, érthetővé teszik a gyakran viharos és gazdag történeti múltat. A tör­ténelem hosszú évszázadain át számos nép sokszínű kultúrája keveredett a térségben. Ennek egyik elismerése, hogy 2000 no­vembere óta az antik Sopianae, azaz a mai Pécs város, Európában egyedülálló ókeresztény temető­jének sírkamráit a világörökség részévé nyüvánították. A gazdag kulturális és történel­mi örökség mellett a térség bővel­kedik természeti kincsekben is. A régió természeti adottságainak, szubmediterrán klímájának kö­szönhetően kiválóan alkalmas mezőgazdasági tevékenységre. Dél-Dunántúl minőségi borkultú­rája Európa hírű. Több egyedülál­ló, a régiónkra jellemző termékünk is van, pl. a mecseki medvehagy- maméz vagy az iharosberényi gesz­tenye. S a Zsolnay-kerámiákra is büszkék lehetünk. A régió turisztikai adottságai kiemelkedőek. A terület igen gaz­dag termál- és gyógyvizekben, ré­giónk része a Balaton déli fele is. A Duna-Dráva Nemzeti Park ré­szeként Európában egyedülálló természetességben maradt meg a Gemenc és a Dráva völgye, első­rangú vadállománynak és a vilá­gon csak itt levő élőlényeknek nyújtva otthont. Mindezeknek köszönhetően régiónk idegenfor­galma európai szinten is jelentős. Régiónk jelentős szellemi köz­pont is. A Pécsi Tudományegye­tem középkori hagyományokkal, előddel bír, ugyanakkor napjaink­ban már a Kaposvári Egyetemen is Európában kiemelkedő kutatási bázis működik. Földrajzi helyzeténél fogva a Dél-du- . nántúli Régió Magyarország déli kapuja, s május elseje után egyúttal az Európai Unió déli kapuja is lesz. Hi­dat képezhet Horvátorszá­gon át a balkáni térség fe lé. Ez a kapcsolat előse­gítheti a befektetések nö­vekedését, a termelés és a vállalkozá­sok gyara­podását. A régióban több mint kétezer külföldi érde­keltsé­gű vál­lalat tele pedett le, s lassú növe­kedés mutat­kozik a hazai vállalatok számá n a k A kaposvári Csíky Gergely Színház emelkedésében is. Jelen van az a nagyvállalati kör és azok a gazdaságfejlesztő szerve­zetek, amelyek köré a ré­gió iparfejlesztési straté­giája felépíthető. A Dél­dunántúli Régió célja, hogy haté­kony, belső adottságokra épülő, innovatív gazdasági szer­kezetet alakít­son ki, amely a multinacioná­lis és hazai nagyválla­lati körrel együttmű­ködve a nemzetközi munkamegosztásba be tud kapcsolódni. Mindehhez az Európai Unió nagy segítséget jelent, felgyorsítja ezt az integrá­ciót. A jelenlegi helyzet azonban még az, hogy térségünk a csatla­kozás után az Európai Unió ke­vésbé fejlett régiói közé fog tar­tozni. A kívánatos fejlődés egyik fő gátja az infrastruktúra fejlet­lensége, vagy éppen a gyenge kis- és középvállalkozások. Csatlako­zásunkkal azonban jelentős eu­rópai uniós források állnak ren­delkezésünkre ezek fejlesztésére, az EU ugyanis a területileg ki­egyensúlyozott fejlődés érdeké­ben, a kevésbé fejlett régiók fel­zárkóztatása keretében ezekre is jelentős pénzeket biztosít. Lát­hatjuk, hogy régiónk számos új értéket visz az Európai Unióba, amelyek ebben a nagyobb, erő­sebb közegben még jobban érvé­nyesülhetnek. A lehetőségek mellett számos új kihívás elé is nézünk, ám értékeink bizakodás­ra adhatnak okot, hogy régiónk fejlődése felgyorsul, s az Európai Unióban is megállja a helyét. Va­lóban derűs és dinamikus régióvá válik. A pécsi székesegyház A kakasdi Faluház Dél-Dunántúli Régió www.ddrft.hu Az oldal a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács _______ támogatásával készült. _______________ Ki művelt emberfők, új szemlélet, partnerség Régiós bizakodás: vélemények a küszöbön álló, uniós csatlakozásról Számtalan gondolat, vélemény napvilágot látott már hazánk EU-s csatlakozásáról. A hozzáértő és mértékadó értékelések alapján egy pillanatig sem vitás, hogy a május elsejétől érvényes rendes tagság idővel új fejlődési pályára állíthatja Magyarországot, benne a Dél-dunántúli Régiót. A sikert azonban még az Európai Unióban sem adják ingyen: erre is felhívja a figyelmet négy interjúalanyunk, akiket a küszöbön álló csatlakozás okán szólaltattunk meg. Hátrányok helyett kihívások Kerner Barbara, a pécsi Európai Információs Pont vezetője meg­győződéssel vallja, hogy uniós csatlako­zásunk mérle­gének egyik serpenyőjébe joggal kerülhet­nek az előnyök: ugyanakkor a helyzet félreér­tése azt hinni, hogy a másikat a hátrányok húzzák lefelé.- A pejoratív kicsengésű hátrá­nyok szó helyett sokkal indokol­tabb a lényeghez közelítő kihívá­sok szó használata. S biztos va­gyok abban, hogy ezeknek a kihí­vásoknak, ha nem is azonnal, de belátható időn belül képes lesz eleget tenni az ország, illetve régi­ónk. Derűlátásomat egyebek mel­lett arra alapozom, hogy térsé­günkben kiváló szakemberek kí­sérik figyelemmel, már évek óta, a csatlakozás folyamatát, különös tekintettel arra, hogy mire kell ké­szülnünk május elseje után. Előt­tük sem titok az, hogy a források megszerzése kifogástalan projek­tek révén valósulhat meg. Én úgy szoktam fogalmazni, hogy fontos és hasznos lenne egy kicsit „brüsszeliül” gondolkodni. Kerner Barbara szerint a csatla­kozás mindenki, így az „egyszerű állampolgár” számára is szemlé­letváltozást követel. Ez azonban nem fog egyik napról a másikra bekövetkezni, ehhez évtizedek szükségesek. S egyetért azokkal, akik szerint önmaga a csatlakozás nem jelent mindenki számára au­tomatikusan könnyebb életet, sőt: az első esztendők éppen, hogy nehézségeket hozhatnak.- Az első évtized végén számol­hatunk az igazán látványos fejlő­déssel - hangzik bevallottan opti­mista jóslata, mely természetesen a Dél-Dunántúli Régióra is vonat­kozik. Gondolkodásmód-váltás Új források a láthatáron. Az első körben ezt jelenti Magyarország számára az EU-s tagság, ad vá­laszt az előnyöket tudakoló kér­désre Biczó Ernő. Decs község kistérségi terü­letfejlesztéssel elhivatottan foglalkozó pol- gármestere mindehhez hozzáteszi: meg kell tanul­nunk az uniós gondolkodást, de azt is, hogy előre tervezzünk.- Azaz, hogy ne feltétlen csak a mával foglalkozzunk, hanem a holnappal is. Elismerem, ez elég nehéz feladat, tekintve az önkor­mányzatok napi gondjait, a sú­lyos pénzügyi nehézségeket. En­nek ellenére az EU óhatatlanul rá- kényszerít bennünket, hogy már jó előre kész projektekkel rendel­kezzünk. Ugyanakkor arra is, hogy partnerként viselkedjünk egymással. Nem kétséges, hogy a területfejlesztést csak ilyen vi­szony tükrében támogatja az EU. A polgármester egyébként fenntartások nélkül derülátó, nem utolsósorban azért, mert az EU-hoz képest nincs más út. Már rég nem az a feladat, hogy megvi­tassuk: jó-e, vagy rossz-e az Euró­pái Unió.- A mi feladatunk, itt a régió­ban is az, hogy megismerjük az EU működését, döntéshozóit, diplomatáit, legyünk tisztában az Európai Parlament ténykedésé­vel. S ha már tisztán látunk, a szerzett ismeretanyag révén pró­báljuk meg a helyzetet a javunkra fordítani. Ha már ott vagyunk az EU-ban, akkor a jó értelemben vett régiós lobbitevékenységet is képesek lehetünk Európa felé ha­tékonyan közvetíteni. Jó bor az uniós polcon Bár a magyar borok között számos kiváló található, en­nek a jóféle ha­zai nedűnek még várnia kell az esélyegyen­lőségre - az eu­rópai uniós pi­acon is. Légii Ottó, Balatonboglár országos ismertségű borásza ezért nem mondhatja el magáról, hogy öröme felhőtlen, amikor az egyébként általa is fontosnak tar­tott EU-s csatlakozásról esik szó.- Akadnak ugyan termelők mi­felénk is, akik a kellő készülésnek köszönhetően elkerülhetik a meg­rázkódtatásokat. De azért nem ál­lunk messze az igazságtól, ha úgy fogalmazunk: az elmúlt tizenegy- néhány év sajnos nem bizonyult elegendőnek arra, hogy a magyar borászat kellő vértezettel rendel­kezzen. Itt, a Balaton környékén is van még tennivaló, s az az érzé­sem, hogy ez igaz a régió többi bortermelő területére is. Ugyanakkor Légii Ottó a borral foglalkozó ember évezredes hit­vallását mondja magáénak: aki szőlőt telepít, az csak bizakodás­sal tekinthet előre. Amennyiben okosan élünk a lehetőséggel, s hosszú távon is minden jól ala­kul, akkor a magyar bor odakerül­het a legjobbak számára fenntar­tott polcra.- Az uniós csatlakozás utáni el­ső évek termelői szempontból né­mi zavart is okozhatnak, hiszen Magyarországon még a piac sem tiszta teljesen. S hiába jöhetnek a nagy lehetőségek, ha jelenleg nem egy helyen hiányzik a kellő árualap... De azért úgy három év múlva beállhat minden a maga szintjére, s a vásárlók rájönnek arra: egész jók a magyar borok. S köztük természetesen azok is, tehetjük hozzá, melyek a Bala­tonnál, Villányban, Szekszárdon, avagy a Mecsekalján együttesen öregbítik a Dél-Dunántúli Régió hírnevét. Egy új lehetőség Ha jól tudunk pályázni, akkor az európai uni­ós tagság nagy lehetőséget ígér számunkra. Dr. Paál Jenő úgy látja, hogy ez a lehetőség egy­aránt vonatkozik Magyarország­ra, illetve azon belül a dél-dunán­túli régióra.- Nyilvánvaló, hogy ki kell épí­tenünk azokat a központokat, melyek a pályázatokat tekintve is képesek lesznek megfelelni az EU-nak - húzza alá a Kaposvári Egyetem Állattudományi Karának tanára, aki az intézmény nevében a tavalyi év végén vehette át azt az elismerést, melyet a régió legin­novatívabb fejlesztési projektjé­nek ítélt meg a Dél-dunántúli Re­gionális Fejlesztési Ügynökség és a Kutatásfejlesztési Tanácsadó Központ. - Nagy szükségünk van a rendelkezésre álló forrásokra, hiszen térségünk a gyengén fejlet­tek közé tartozik. A távlatokat te­kintve nem lehet okunk panaszra, de jelenleg az infrastruktúra hiá­nyával kell szembenéznünk. Vi­szont az unió éppen azokat a régi­ókat támogatja, melyek előtt, ön­hibájukon kívül, nyitott lenne a pálya. A Dél-Dunántúl az idegen- forgalom egyik komoly fellegvára lehetne. Az itteni szellemi poten­ciál jelentős, nem ártana ügyelni a megtartására. Azért biztatónak tű­nik az, hogy régiónkat tekintve már most sok érdemi kezdemé­nyezésről számolhatunk be: ezek kimozdíthatnak bennünket ne­héz helyzetünkből. Ha csak a szűkebb környezetemet, Somogy megyét, Kaposvárt nézem, már akkor sincs okom a kishitűségre: egyetem jött létre a semmiből, s ennek az intézménynek példaér­tékű a fejlődése. A régió felsőfokú oktatási intézményeinek összefo­gása az egész térség számára biz­tosíthatja azokat a kiművelt em­berfőket, akikkel jelentős sikere­ket érhet el az Európai Unióban is.-SZÁ­4

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom