Tolnai Népújság, 2004. március (15. évfolyam, 51-76. szám)

2004-03-22 / 68. szám

UH 2004. Március 22., hétfő MEGY El TÜKÖR 7. OLDAL A legnemesebb feladat A munkában megfáradt, be­csületben megőszült embe­rekkel foglalkozni Czetli Im­re szerint nagyon nemes fel­adat. E gondolat jegyében ve­zeti tíz esztendeje a városi nyugdíjasklubot, munkájá­ért Eletet az éveknek díjat kapott. Paks Nyugdíjasklubok és Idősek „Életet az éveknek” Országos Szövetségéhez tíz éve csatlako­zott a Paksi Városi Nyugdíjas­klub. Ekkor választották elnök­ké Czetli Imrét, aki úgy gondol­ta szükség van arra, hogy egy országos szervezethez tartozza­nak. A szövetség, mely akkor öt esztendeje létezett, éppen eb­ben az évben alapította meg az idős emberekért tevékenykedők számára az „Életet az éveknek” díjat. Az országos szervezet Bu­dapesten ünnepelte megalaku­lásának 15. évfordulóját. A jubi­leumi összejövetelen harmincán vehettek át jutalmat, köztük egyedüliként Tolna megyéből Czetli Imre. A paksi nyugdíjas­klub vezetőjét az idős embere­kért végzett kiemelkedő tevé­kenységért jutalmazták.- A legnemesebb feladat munkában megfáradt, becsület­ben megőszült emberekkel fog­lalkozni - mondja Czetli Imre, ' aki a közelmúltban megkapta Paks legrangosabb kitüntetését, a PRO URBE-díjat. ________ vt Tá bla jelzi Cseresznyést A várostól mindössze hat kilométerre, festői környe­zetben fekvő kistelepülés, Cseresznyés hosszú idő után újra ünnepet tartott. Paks - Cseresznyés Paks önkormányzata a Lokál- patrióták Egyesületének kezde­ményezésére tavaly év elején hozta létre a képviselő-testület bizottságaként működő külső városrészek településrészi ön- kormányzatát, amelyben Cse­resznyést Horváth Zoltán képvi­seli. 2003-ban a külső területek egyenként 250 ezer forinttal rendelkeztek (az idén ez az ösz- szeg már egy és negyed millió lesz), erre a pénzre számítva ha­tározták el az itt élők, hogy táb­lával jelzik az érkezők számára, Cseresznyésbe érkeztek. A fából faragott táblát Hajdú János pol­gármester köszöntőjével avatták fel szombaton délután. Fórumot is tartottak, amelyen a polgár- mester és a jelenlévő önkor­mányzati képviselők, Bagdy László alpolgármester, Faller Dezső, Kovács Sándor és Kern József válaszoltak a felmerült kérdésekre. Rákosi gusztáv Cigánybál, királynővel Győrből, Kalocsáról és Budapestről is érkeztek vendégek SZEKSZÁRD Sárközi János, Szekszárd roma kisebbségi önkor­mányzatának el­nöke köszöntötte a múlt szombaton a Hotel Gemenc- ben megjelent vendégeket, akik az országos ci­gánybál alkalmá­ból adtak egymás­nak találkozót. A résztvevők nem­csak Tolna megyéből, hanem annak határain túlról is érkeztek: így Győr-Sopronból, Bács-Kiskunból és a fővárosból is. A közel három és fél évtizede min­den esztendőben megtartott rendezvény ez alka­lommal is a forró hangulat jegyében telt el. A Pere zenekar muzsikájára a reggeli órákig ropták az idő­sek és a fiatalok is, akik időnként nemcsak tánc-, ha­nem énektudásukról is tanúságot tettek. A közönség királynőt is választott, ezt a címet a szekszárdi Zrí­nyi utcai általános iskola tanulója, Gyarmati Cintia nyerte el. Fotó összeállításunk a www.tolnainepu- jsag.hu honlapon tekinthető meg.-S2Á- A tánc hevülete FOTÓ: BAKÓ JENŐ Az autópályáktól a járdákig A megyeszékhely új közlekedési koncepciója Sulyok Balázs megbízott főépítész 1965-ben született Deb­recenben, 1989-ben végzett a Műszaki Egyetem építész karán, felesége egy évvel később végzett ugyanott. Ismeretség és ro­konság révén került Szekszárdra. Elvégezte az építész szövetség mesteriskoláját, fiatalon lett vezető tervező. Jelenleg feleségével kö­zös önálló cége van. Gyermekeik: Janka 12, Bence 9 éves, Gergő pedig pár hetes. Félállásban megbízott főépítész, mivel a városi főépítész asszony szülési szabadságra ment. Legfontosabb feladata a rendezési terv gondozása és az uniós pályázatok levezénylése. Háromszáz új építési telek alakítható ki a város körül a belterületi határ kitolásával. Az új rendezési terv része­ként elkészült az új közleke­dési koncepció. Szekszárd A megyeszékhely közgyűlése el­fogadta a város új rendezési ter­vét. Erről beszélgettünk Sulyok Balázs megbízott főépítésszel. Mint ismeretes, Szekszárdon na­gyon kevés az építési telek, első­ként erről a témáról kérdeztük a főépítészt. Mint elmondta, a vá­ros 80-90 százaléka már kiala­kult. Azok az „izgalmas” terüle­tek, amelyeket ezután csatolnak a belterülethez, s ezzel a határ a vá­ros körvonala mentén kijjebb to­lódik. A becsatolás a területek tulaj­donosainak kérése alapján tör­tént, hiszen a város anyagiak hí­ján nem tud sem utat, sem köz­műveket építeni. Közel négyszáz kérelem érkezett, ezek jó része teljesíthető volt, kivéve, ha ezt a szakhatóság kizártnak tartotta. Ilyen ok lehet például, ha veszé­lyes a talaj, ha a tűzoltóság jelez­te, hogy nem tud az adott terüle­ten oltást biztosítani, vagy a víz­mű azt mondta, nem lehet oda vi­zet vezetni, vagy onnan a szenny­vizet elvezetni. Tekintettel voltak a borvidék érdekeire is. Egy építészeti szempontot vet­tek figyelembe, nevezetesen, hogy a hegygerincre „ne mássza­nak fel” a házak. A becsatolt telkek rendezésé­vel, egy-egy tömbben, a telektu­lajdonosok összefogásával a köz­művek biztosíthatóak, az építési telkek kialakíthatók a tulajdoni arányok megtartásával. Mindez hosszabb folyamat, hiszen ki kell vonni a földet a művelési ágból. Az első engedélyezési eljárás már ebben az évben levezényelhető, az építési engedélyeket várhatóan a jövő év elején adják ki. Az új belterületen mintegy 300 házhely alakítható ki. Vállalkozói igényekre a Szilfa körül, a tehermentesítő és az el­kerülő út mentén, az Agroker mellett olyan területek alakítha­tók ki, ahol gazdasági tevékeny­ség folytatható. A közlekedési koncepció a má­sik témakör, amely számottevő lakossági érdeklődésre tarthat számot. Kialakítását az teszi ak­tuálissá, hogy a remények szerint a belváros rekonstrukciója egy­két éven belül új helyzetet te­remthet. Célja a belvárosi forga­lom csillapítása, esetleg sétálóut­ca kialakítása. Ha az utakat szűkí­tik, vagy lezárják, akkor új lehe­tőségeket kell keresni. A mostani érkezés a városba szerencsétlen, hiszen aki bejön a négysávoson, azt hiszi jó úton ha­lad, mígnem egy tábla jelzi, hogy elmehetne másfelé is. Ha elké­szül a kitáblázás, önmagában is hat a forgalomra, de valódi meg­oldást az autópálya-program hoz majd. Az M6-ost érinti az észak­déli európai folyosó. A keletről megépített elkerülő út tudja majd a várost megkímélni. Ezen út és az M9-es mentén indulhat meg a területfejlesztés. Az északi be­csatlakozás helye már ismert, s most keresik a déli becsatlakozá­sét, azt is a városon kívül. Elké­szült a kerékpárutak hálózati raj­za is. Kis túlzással azt mondhat­juk, fogalmazott a főépítész, hogy az autópályáktól a járdákig át le­hetett gondolni a város közleke­dését az új rendezési tervben. IHÁROSI Tolna megyei anekdotatár Az ozorai mackó és társai Valaha, amikor még jóval lassúbb tempóban lüktetett az élet, nem volt az természetes, hogy a közel s távol történtek percek alatt hír­ré válnak. A helyi sajtót komótos munkatársak értesítették az ese­ményekről, de ha már egyszer előbátorkodták az asztalfiából az árkus papírost, reá is kanyarítottak mindent, ami eszükbe jutott. Nem volt ez másként 1884-ben sem, amikor a Tolnamegyei Köz­löny március 30-án hozott 22-i friss hírt vidéki levélként. „Tisztelt szerkesztő Úr! Szombatra virradóra az ozorai híres várt feltörték, és az ottani irodában elhelyezve volt 5-ös számú Wertheim-kasszát, mely közel kilenc métermázsát nyom, elvitték, kocsira tették, és csakis dél tájban találták meg Szilas és Ozora kö­zött, borzasztó és ügyes módon fejszével és vésüvel az ajtaját ki­vágva és a benne volt 450 forint hiányával. De többféle iratok is hi­ányoztak, mit azon éjjeli dühöngő szél lehetőleg elhordott. Ezen eset előtt ez ugyan a lehetetlenségek közé tartozott, de úgy látszik, hogy körünkben egy jól organisált betörő banda léte­zik, mely mindenféle szerszámokkal el van látva és nemcsak való­színű, de szinte bizonyos, hogy a pincehelyi állomásról kivitt kassza a majsai rablók és egy ugyanannak, de a múlt nyári június havában, legszebb holdvilág mellett az itteni piacon legalábbis két órai munka mellett három boltot ástak és törtek fel, de csak az egyikbe, éspedig a községi bíró házának átellenébe hatoltak be és onnan mintegy húsz forintot készpénzben és egypár üveg pálinkát vittek el. Megjegyzendő, hogy felelős őreink vannak. Az utóbbiakat ész­re is vették és üldözték is, de nem foghatták el. Ezt is csak oly me­rész egyének tehették, mint az utóbbi esetet. Ilyen, mint leginkább nálunk történtek mellett nagyon cél a hatóság a felelős őrök mel­lett a bírót és elöljárókat is felelőssé tenné, hogy felváltva utánuk látna az őröknek, helyükön vannak-e? Bizony nem történtek ily esetek, mikor polgárember bírónk volt, mert ezek csakugyan éj­nek éjszakáján utánuk néztek, de mióta úri bírónk van, nagyon könnyen őrzik a lakosság vagyonát, tehát nem csoda, ha ily esetek megtörténnek.” Nem tudom, a Siópartiként magát megnevező vidéki levelező mit szólna az azóta meg-megtörténő még újabb esetekről? ______ DR. TÖTTÖS GÁBOR Or vosok a vesebetegekért Regionális szakmai tanácskozás Szekszárd Kardiológusok, nefrológusok regionális szakmai tanácsko­zása volt a hétvégén Szek­szárdon. A konferencia témá­jául a vesebetegeknél előfor­duló szívproblémákat válasz­tották. Regionális szakmai konferencia volt Szekszárdon szombaton, kardiológus (szívgyógyász) és nefrológus (vesebetegekkel fog­lalkozó orvos) szakemberek .ta­lálkoztak, tartottak előadásokat, beszélték meg tapasztalataikat. A téma a vesebetegségekben elő­forduló kardiológiai problémák, a vesebeteg-gondozás volt. A Vármegyeháza dísztermé­ben idén ötödik alkalommal megrendezett tudományos ren­dezvényre a Tolna megyei orvo­sokon kívül a szomszédos me­gyékből - Somogy, Baranya, Bács-Kiskun - érkezett több mint 50 szakorvos, háziorvos. A kon­ferencia résztvevőit Frankné dr. Kovács Szilvia, a megyei közgyű­lés elnöke köszöntötte, majd dr. Wittmann István, a pécsi nefroló- giai klinika docense, illetve a szombathelyi dr. Tarján Jenő, az orvostudományok kandidátusa tartott előadást. Ezt követően a szekszárdi kórház orvosai ismer­tették saját klinikai gyakorlatu­kat. A tudományos tanácskozás szakmai jelentőségéről szólva a szervezőbizottság elnöke, dr. Józan-Jilling Mihály főorvos, a szekszárdi megyei kórház I. szá­mú belgyógyászati osztályának vezetője elmondta, hogy a kardi­ológusok és a nefrológusok ta­nácskozásának azért van külö­nös jelentősége, mert a vesebe­tegségek nagy gyakorisággal szívbetegséggel társulnak, tíz eset közül 7-8-nál szív eredetű a halálok. Ezért, azoknak az orvo­soknak, akik vesebetegeket ke­zelnek, a kardiológiához is érte­niük kell. Fordítva is igaz a dolog, az orvosoknak szívbetegek gyógykezelése során is gyakran kell számolniuk azzal, hogy a pá­ciens vesebeteg. Ilyen esetekben más gyógykezelést kell alkalmaz­ni. A szekszárdi Balassa János Megyei Kórház I. számú belgyó­gyászati osztálya szerencsés, mert itt együtt dolgoznak a kardi­ológusok és a nefrológusok, így jól együtt tudnak működni a ve­se- és szívbetegek, illetve a határ­esetek kezelésében. fké Tisztelt Olvasóink! Szíves figyelmükbe ajánljuk a Tolnai Népújság színes TAVASZKÖSZÖNTŐ Reklámriportokkal, hirdetésekkel biztosítunk bemutatkozási lehetőséget vállalkozásoknak, kereskedelmi egységeknek, szolgáltatás, lakberendezés, építőipar, szabadidő, bank, befektetés és autós témakörökben. Keresse hirdetési tanácsadóinkat! További információ: 74/511-521, 74/511-510 A miénk % t 1 {

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom