Tolnai Népújság, 2004. március (15. évfolyam, 51-76. szám)

2004-03-30 / 75. szám

Imä.v^laiia.A'iasLijaat^afJ.riirriY'iJiv Miért érdemes hirdetni a Tolnai Népújságban? az üzenet biztosan eljut a hirdető célcsoporthoz»/ 94% az előfizetők aránya* */ teljes megyei lefedés»/ háztartások fogyasztását befolyásolja»/- korai kézbesítés»/- speciális elhelyezési lehetőségek»/- rugalmas ügyfélkezelés */ Telefon: 74/511-534, 74/511-540 Hívja ingyenes vonalunkat, munkanap de. 9-12 óm között 06/80/200-398 Mai számunkból Látássérültek Munkát kaptak Négy halott a hatoson Előzés közben ütközött Győzelem a nyitányon Riválist vert a Bonyhádi Kisebb vállalkozások a csőd szélén Évente 200-300 cég felszámolását kezdeményezik megyénkben Az elmúlt évben megyénkben 229 új fel- számolási kérelem érkezett a megyei bíró­sághoz. Hasonló azoknak az eljárások­nak a száma is, melyeket évente befejez­nek. Az 1991-től hatályos csődtörvény óta több ezer kisebb-nagyobb vállalkozás ju­tott szomorú sorsra. Tolna megye Dr. Mándi Zoltán, a megyei bíróság polgári, gazdasági és közigazgatási kollégiumának vezetőhelyettese szerint a csőd kifejezés, köznapi értelmével ellentétben még hordoz­za a talpraállás, a reorganizáció lehetőségét. Az ilyen eljárásban a vagyonfelügyelő kijelö­lése mellett az adós és a hitelezők közötti kényszeregyezség alapján még megmenthe­tő a vállalkozás, a felszámolási eljárások esetében viszont már nincs visszaút, a gaz­dálkodó szervezet jogutód nélküli megszün­tetése jellemzően már nem kerülhető el. Ennek ellenére a csődbejelentések száma évente elenyésző, míg a felszámolási kérel­mek a kétszázat is meghaladják. Szomorú tény, hogy az elrendelt felszámolásoknak a 80 százalékában az adós egyszerűsített fel­számolással szűnik meg, ami azt jelenti, hogy az adósok többsége már az eljárások kezdetén is teljesen vagyontalan, így az eljá­rások bonyolítására, a felszámolás költsé­geire sem jut megfelelő fedezet - mondta dr. Mándi Zoltán. Megyénkben a felszámolás alá került cé­gek zöme betéti társaság, vagy korlátolt fele­lősségű társaság formájában működött, va­gyis olyan kisebb induló vagyonnal rendel­kező cégek, amelyek többsége kényszervál­lalkozásként alakult. A felszámolási eljárás megindítását álta­lában a hitelezők kezdeményezik, ilyenkor az adóssal szemben fennálló követelésük bizonyítékait, annak elismert vagy nem vi­tatott jellegét, valamint a tartozás 60 napot meghaladó lejártságának tényét nekik kell bizonyítaniuk. A hitelezők egy része azért folyamodik ehhez a megoldás­hoz, mert abban reménykedik, hogy ezzel rákényszerítheti adósát a mielőbbi fizetésre - mondta dr. Mándi Zoltán. A felszámolási eljárással fog­lalkozó bírákat hazánk uniós csatlakozása további feladatok elé állítja, tekintettel arra, hogy május elsejétől kezdődően a ha­zai jogi szabályozás mellett Felszámolási eljárások megyénkben: 2002-BEN beérkező kérelmek száma 290 befejezett ügyek száma 273 2003-BAN beérkezett kérelmek száma 229 befejezett ügyek száma 239 Mi a különbség? Csődeljárás: olyan eljá­rás, amelynek során az adós - a csődegyezség megkötése érdekében - fizetési haladékot kez­deményez, illetve csőd- egyezség megkötésére tesz kísérletet. Felszámolási eljárás: olyan eljárás, amelynek célja, hogy a fizetésképtelen adós jogutód nélküli megszüntetése során a hitelezőket, a törvényben meg­határozott módon, kielégítsék. közvetlenül alkalmazni kell a fizetésképte­lenségi eljárásról kiadott 1346/2000/EK Eu­rópa Tanácsi rendeletet. Ennek lényege: az uniós tagországokra kiterjedő vonatkozású fizetésképtelenségeket szabályozza, megkü­lönböztetve az adósok „fő érdekeltségi köz­pontja” szerinti fő eljárásokat és a más tagor­szágokban lévő telephely, fióktelep országá­ba induló úgynevezett másodlagos eljáráso­kat. Várhatóan 2 éven belül a jelenlegi, több­szörösen módosított szabályozás helyett új - valószínűleg koncepciójában is más tartal­mú - fizetésképtelenségi törvény készül ugyancsak az európai uniós normákhoz, más tagországok ilyen tárgyú szabályozásai­hoz igazodva. MAUTHNER Bővítik a hálózatot Kapcsolat a „rendszeren kívüliekkel Tolna megye Bár szerződésük hamarosan lejár, a Tolna Megyei Munka­ügyi Központ támogatja a re­habilitációs munkatársak foglalkoztatását a megye tele- házaiban. A munkatársak a megromlott egészségi állapo­tú munkanélkülieknek segí­tettek három éven át. Áprilisban jár le a Munkaügyi Mi­nisztérium hároméves programjá­ban foglalkoztatott rehabilitációs munkatársak szerződése. Munká­jukra azonban továbbra is igényt tartanak, mert olyan feladatokat végeznek, amelyek a munkaügyi igazgatás hatáskörén kívül esnek. Brebán Valéria, a Tolna Megyei Munkaügyi Központ igazgatója el­mondta: támogatandónak ítélik a rehabilitációs munkatársak foglal­koztatását, a minisztérium a prog­ram lejártától függetlenül felkérte a megyei központot a folytatásra. Várhatóan a munkaügyi központ és a minisztérium közösen finan­szírozza majd munkájukat. A munkaügyi központnak azonban nem csak ez a terve. Brebán Valéria hozzátette: a cél az, hogy ki­alakuljon egy megyei háló­zat, és fontos­nak tartják re­habilitációs munkatársak összefogását is, hiszen a foglalkoztatás min­den esetben központi szerepet játszik a kistelepüléseken. A munkatársak most Magyar- kesziben, Pálfán, Kajdacson, Györkönyben és Sárszentlőrincen foglalkoznak egészségükben káro­sodott munkanélküliekkel. Mun­kájuk azért is figyelemre méltó, mert a munkanélküliség a megye több kistelepülésén az aktív korúak harmadát is eléri, s közülük sokan csökkent munkaképességűek. Bár ez utóbbira nézve nincsenek ada­tok, a teleházakban dolgozó mun­katársak több ezer embert rögzítet­tek adatbázisaikban. A munkaügyi központ a regisztrált munkanélkü­liekkel tud foglalkozni, míg a tele- házak közvetlen kapcsolatba kerül­hetnek a „rendszeren kívüli” mun­kanélküliekkel is. T. F. Marad a MÉSZ vezetősége Paks A vezetőség nem mondott le, határozat nem született a Mű­szakos Dolgozók Érdekvédel­mi Szervezetének (MÉSZ) rendkívüli küldöttgyűlésén. Az atomerőmű elmúlt héten különös döntéseket hozó szakszervezete rövidesen közgyűlést tart. A kétórás, zárt ajtók mögött zajló tanácskozás végeztével a MÉSZ el­nöke, Vámosi Albert nem válaszolt az újságírók kérdéseire. Lapunk információi szerint az elnökség - bár a múlt héten arra tett ígéretet, hogy levonja tettének konzekven­ciáit - nem nyújtotta be lemondá­sát. Mint arról lapunk is beszá­molt, az atomerőmű egyik repre­zentatív szakszervezetének kül­döttsége előbb nem írta alá a bér­megállapodást, és kifogásolta a munkáltatót képviselő igazgató vi­selkedését, majd beismerte: valót­lant állított, amiért nyüvánosan bo­csánatot kért a munkáltatótól és az atomerőműben dolgozóktól. A teg­napi rendkívüli tanácskozáson az elnökség összetételében nem tör­tént változás, érdemi döntés sem született. A rendkívüli küldöttgyű­lés mindössze arról határozott, hogy a szabályzatokban előírt mó­don, a lehető legrövidebb időn be- lül összehívja a közgyűlést. vt Térjen be a Tescoba, keresse hirdetésfelvételi helyünket! A Tolnai Népújságba 2004. március 31-én feladott minimum 3 soros apróhirdetésért a fotón látható ajándékot kapja! További információ: 74/512-480 Elsőbbséget kap, amire van terv Pályázatoktól függnek a fejlesztések A félmilliárd forintot is meghaladja a város idei, beruházásra fordítandó kerete, a fejlesztések nagy része azonban tavaly elnyert állami támogatásokból kezdődik el. Elsőbbséget élvez a külterületi infrastruktúra, illetve azok, amire már kész tervvel rendelkezik az önkormányzat. Tamási A két legjelentősebb beruházás a csatornahálózat bővítése és a Vasút utca rekonstrukciója, mindkettőhöz még 2003-ban ju­tott állami támogatáshoz az ön- kormányzat. A városi infrastruk­túra fejlesztését jelenti a várhegyi vízvezeték kiépítése, amely 4,7 millió forintba kerül, de idén fél­millió forintot fordítanak rá. Az idei költségvetés fejlesztési céljai­ról Bakó Béla alpolgármester el­mondta: a külterületi út- és vízhá­lózat, valamint azok a feladatok élveznek elsőbbséget, amelyekre kész tervek vannak. A kishenyei vízvezetékre már megrendelték a terveket, ehhez pályázati forrást keresnek, s ugyancsak napiren­den van a szemcsepusztai vízve­zeték tervezése. A két általános iskola és a mű­velődési ház jelentősebb felújítá­sa szintén pályázatoktól függ. A költségvetésben az Eszterházy József Általános Iskola felújítási tervére 2,2 millió, a Würtz Ádám Általános Iskola szociális helyisé­geinek felújítására egymillió fo­rint szerepel, a fűtést közel négy­millióból korszerűsítik. Várható­an támogatja a héten a képviselő- testület a művelődési központ pá­lyázatát címzett állami támoga­tásra, ami 300 milliós felújítást tenne lehetővé. A Würtz iskola lehetőségeiről Mézes Ferencné igazgató el­mondta: a lépcsőház festése ugyan 2005-ben is folytatódik, a többi azonban bizonytalan. Nincs pénz egyebek mellett a tor­naszoba balesetveszélyes padló­zatának kicserélésére sem. Innen két éve orvoshoz kellett vinni egy diákot, aki a padlótól szerzett sé­rülést. Más lehetőség híján to­vábbra is használják a helyiséget; a burkolat cseréjére kétmillió fo­rintra lenne szükség, az iskolai költségvetésből azonban nem jut rá. t. f. Vöröskeresztes verseny Paks A városi művelődési központban tartotta tegnap a Vöröskereszt a felmenő rendszerű elsősegély- nyújtó verseny városi fordulóját. A négy résztvevő csapatnak öt ál­lomáson, négy gyakorlatin és egy elméletin kellett bizonyítania fel- készültségét. Középiskolás induló nem volt, a megyei versenyen ál­talános iskolás kategóriában a Bezerédj Általános Iskola, a felnőt­teknél az Atomix tűzoltóság csa­pata képviseli majd Paksot a me­gyei versenyen. A szervezésben a Vöröskeresztnek a Tolna Megyei Mentőszolgálat paksi mentőtiszt- jei nyújtottak segítséget. ______vt A A

Next

/
Oldalképek
Tartalom