Tolnai Népújság, 2004. február (15. évfolyam, 27-50. szám)

2004-02-28 / 50. szám

2004. Február 28., szombat MEGYEI TÜKÖR 7. OLDAL Az önkormányzatok és a civilek Együttműködés a kölcsönös érdekek alapján A Civil Szolgáltató Központ kimutatásai A szervezetek száma Tolna megyében: 1400 Civil Szolgáltató Központnál regisztrált szervezet: 231 Szekszárdi kistérség: 113 Bonyhádi kistérség: 24 Dombóvári kistérség: 27 Paksi kistérség: 41 Tamási: 26 Tevékenység szerinti megoszlás: Környezet- és természetvédelem: 16 Közéleti: 36 Kulturális: 45 Közoktatást támogató: 26 Sport: 41 Szociális jellegű: 67 Sokféle együttműködési for­ma létezik a megyében az ön- kormányzatok és a civil szféra között. Szekszárdon például megállapodás született a civil kerékasztallal. Tolna megye-Szekszárd A civil szervezetek egyre jelentő­sebb szerepet töltenek be a társa­dalom különböző szféráiban. Ezek az önszerveződések - a he­lyi értékekre építve - egy-egy tele­pülésen a kultúra, a sport, a ma­gyar és kisebbségi hagyományőr­zés életbentartói. Működési fel­tételeik megteremtése, napi mun­kájuk segítése minden önkor­mányzat számára fontos feladatot ad, hiszen ezek a csoportok jele­nítik meg a helyben élők szándé- • kait, törekvéseit. Egy éve a Városi Mentálhigiénés Műhely nyerte el a megyei civil koordinációs fel­adatok ellátására meghirdetett pá­lyázatot és a Miniszterelnöki Hi­vatal erre a célra rendelt évi 3,5 millió forintos támogatását. A Tol­na Megyei Civil Szolgáltató Köz­pont beszámolt szekszárdi köz­gyűlésen az első év munkájáról, eredményeiről, köztük arról, hogy mire költötték a városi tá­mogatást. A központ harmadik támogatója a megyei közgyűlés. Átmenetileg a Vállalkozók Házá­ban kapott helyet a szolgáltató központ, de az irodák nem alkal­masak a civil szervezetek igényel­te rendszeres közösségi életre. A szekszárdi közgyűlés egy régebbi döntésével a nagyobb rendezvé­nyek számára biztosítja ugyan a teret intézményeiben, de a Babits Művelődési Ház felújítása nem könnyíti meg a helyzetet. A me­gyei és városi önkormányzat kö­zösen igyekszik megteremteni a jobb elhelyezés feltételeit. Tolna megyében több jó példa is van arra, miként működik együtt az önkormányzat és a civil szféra. Dombóváron például a szférának főállású tanácsnoka van, aki kapcsolatot tart a város egyesületeivel, alapítványaival. Közvetíti a polgárok és a segíteni tudók között az információkat. Pakson civü kerekasztal műkö­dik, amelynek képviselői a műve­lődési központban kapnak he­lyet, s jelzéseik alapján a hivatal lehetőségeihez képest anyagilag, szakmailag támogatja az érték­mentésre és értékteremtésre szer­veződött csoportokat. Szekszárdon civil koncepciót alakítottak ki, majd ennek szelle­mében együttműködési megálla­podást kötött a közgyűlés a Szek­szárdi Civü Kerékasztallal. Ebben rögzítették például, hogy az ön- kormányzat nemzetközi kapcso­lataiban elősegíti a civil kapcsola­tok bővülését a testvérmegyék szervezeteivel. A közgyűlés és bi­zottságai nyilvános üléseire meg­hívják a kerekasztal képviselőjét, ha a civilekkel kapcsolatos straté­giai kérdésekről, működésükkel, finanszírozásukkal összefüggő téma kerül napirendre. A szakma képviselői a napirendi pont tár­gyalásánál tanácskozási joggal, az adott testület működési rendjé­nek megfelelően vehetnek részt. Az önkormányzat pályázati ala­pot hoz létre, annak érdekében, hogy megkönnyítse a civilek rész­vételét uniós, vagy más pályáza­tokon. A rájuk vonatkozó pályá­zatok kiírásánál és elosztásánál a Szekszárdi Civil Kerékasztalnak véleményezési joga van. A kerekasztal szervezetei az át­ruházható feladatokat átvállalhat­ják, amelyekről külön megállapo­dást kötnek. A kerekasztal jogsza­bályi felhatalmazás alapján, vagy felkérésre előzetesen véleményezi az önkormányzati rendeleteket, jelzést ad az alkalmazás tapaszta­latairól. Szakérői közreműködnek a testületi döntések előkészítésé­ben. IHÁROSI IBOLYA Miféle civil szféra? Ritka ellenszenves kifejezés, hogy civilek, civil szféra; pedig mindennapjainkról, saját szabadidőnkről, a közért önként végzett tevékenységünkről van szó. Egy rendes, s régebbi polgári társadalomban, ahol kedvteléseikre is jut az emberek­nek, s szabadidejük is akad, arra büszkék a polgárok, hogy minél több egyesületnek, szervezetnek, közösségnek a tag­jai. Beletartozik ebbe a helyi önkéntes tűzoltó egylettől a pol­gárőrségen át, az egyházi és jótékonysági rendezvények szervezéséig sok minden. Hobbi, szabadidő, szórakozás, jó­tékonykodás keveredik ezekben az elkötelezettségekben. Mi­nél több közösségnek tagja egy ember, annál gazdagabbnak érezheti önmagát. A „nép ügyvédje”: ingyenes jogsegély indul Elkerülhető lesz, hogy több évig, esetleg évtizedig húzódjon egy-egy ügy Áprilistól kezdik meg tevé­kenységüket a jogi segítség- nyújtó hivatalok a megye- székhelyeken, tevékenysé­gükkel egyelőre egyszerűbb ügyekben tájékoztatják a rá­szoruló ügyfeleket. A szerve­zetek március elsejétől állnak fel. Tolna megye Tavaly októberben fogadta el az Országgyűlés a jogi segítségnyúj­tásról szóló törvényt, amely már a kezdetektől a „nép ügyvédje” fo­galomként kezdett belopakodni a köztudatba. A lényege, hogy ápri­lis elsejétől kezdik meg működé­süket azok a jogi segítségnyújtó hivatalok a megyeszékhelyeken, amelyek az egyszerűbb ügyekben tájékoztatássá segítik mind a ma­gyar, májustól pedig mind az Eu­rópai Unió más tagországainak is arra rászoruló polgárait. A hivatalok másik feladata az lesz, hogy engedélyezzék a jogi segítők szolgáltatásainak igénybe­vételét. Utóbbiak az ügyvédek, közjegyzők, civil szervezetek, egyetemi jogklinikák képviselői­nek köréből kerülnek ki, és jogi tanácsadással, valamint okiratok, beadványok szerkesztésével nyúj­tanak majd segítséget. A lényeg, hogy mindezt az ügyfél számára ingyen teszik, hiszen az állam áll­ja majd a honoráriumukat. Ez egyébiránt a rendszerműködte­tésre elkülönített pénzek megkur­títása miatt, információink sze­rint, peres ügyben 3 ezer - a szak­tárca eredetileg 4 ezerrel számolt -, peren kívüliben 2 ezer forintos órabért jelent a közreműködők­nek. Bárándy Péter igazságügy-mi­niszter egy korábbi nyilatkozatá­ban elmondta, hogy a rendszer részleteiben már jelen van a ma­gyar büntető- és polgári eljárások­ban. A törvény célja az, hogy ezt kiterjessze a peren kívüli ügyekre is - véleménye szerint ezáltal nemcsak megelőzhetők, hanem ki is válthatók a peres szakaszok. Az esetek jelentős hányadában el­kerülhető lesz, hogy több évig, esetleg évtizedig húzódjon egy- egy ügy, amennyiben a rászoruló szakszerűen szerkesztett iratok­kal rendelkezik, vagy szakszerű tanácsot kap. A rászorultságot eddig a bíró­ság, büntetőügyben a nyomozó hatóság állapította meg. A „nép ügyvédje”-rendszer április elsejé­től egyelőre csak a peren kívüli ügyekben szűrné ki azokat, akik nem számítanak arra rászoruló­nak, hogy ingyen vehessék igény­be a fönt említett jogsegély szol­gáltatásokat. E szervezetbe tago­lódik be a jogi segítségnyújtó hi­vatal, amelynek a tervek szerint 2006. január elsejétől már a peres ügyekre is kiterjedne a tevékeny­sége. Hogy mennyien is fordulnak majd hozzájuk, az egyelőre meg­becsülhetetlen. A törvény végre­hajtási rendeletéi még nem láttak napvilágot - feltehetően ebbe a munkába a minisztérium be kí­vánja vonni a most kinevezett osztályvezetőket is. A „nép ügyvédje”-rendszer Tolna megyei magva Szekszárdon az Augusz Imre utca 9-11-es épületében, az ötödik emeleten kap helyet. He­gedűs Józsefné igazgatóasszony elmondta, hogy hétfőtől csütörtö­kig reggel nyolc órától délután fél ötig, pénteken délután kettőig dolgozik az osztály. _______bj. Tolna meg yei anekdotatár Sióagárdi beugratás A XIX. század alkonyán akadt egy derék földmívelési miniszter, aki elhatározta, hogy véget vet a műborgyártásnak. Mindenki tud­ta, hogy a filoxéra és a jég csapá­sai után megmaradt szőlőterüle­tekről származó mennyiséggel nem lehet ellátni az egyre terebé­lyesedő munkástömeget, amely legszívesebben szomját olcsó borral oltotta, vagy ahogy József Attila írta: „két deci fröccsel be­csülte magát”. Nyílt titok volt, hogy a hiányzó hektolitereket a kereskedők állítják elő, ők persze nagy ravaszul próbáltak védekez­ni. A Tolnamegyei Közlöny 1899. február 26-án vezércikket, márci­us 5-én tudósítást szentelt egy ilyen próbálkozásnak. Januárban Agárd községben egy „pécsi bor- kereskedő megjelent a faluban, s éjnek idején felveretvén álmuk­ból azokat a szőlőtulajdonosokat akik borral rendelkeznek, kije­lentette, hogy borokat kíván vá­sárolni. Az ottani korcsmáros, akinek pincéje tele van jó borok­kal, szinte felajánlotta a maga készletét, 20 forintot kérve hek­toliterjéért. Schlesinger úr szóba sem állt a korcsmárossal, hanem mint magát kifejezé: ő olcsó bo­rokat vásárol s hektójáért legföl­jebb 12 forintot adhat. Az agárdi­ak erre törkölyboraikat ajánlot­ták fel neki, melyek talán sza­bályellenesen voltak kezelve, amennyiben a hordókra nem volt feltűnő módon felírva a minősé­ge, s nem voltak egyéb boraiktól elkülönítve pincézve. De úgy hírlik, Schlesinger úr­nak éppen az volt a célja, hogy a termelők ellen bizonyítékokat szerezzen magának, ország előtt igazolván azt, miszerint a tulaj­donképpeni borhamisítók ma­guk a termelők, s az egész keres­kedővilág az új bortörvény által meg nem érdemelt üldözésnek van kitéve.” A vevő okmányt íra­tott alá, melyet előzőleg nem ol­vasott föl a gazdáknak, de benne állt, hogy ők színbort adtak el ne­ki. Aztán „foglalót adva” a boro­kat lepecsételtette, majd megtette a feljelentést a gazdák ellen. El is ítélték őket 10-100 forint bünte­tésre és egy-tíz napi elzárásra, va­lamint boraik elkobzására. Örö­mük csupán annyi lehetett, hogy nevüket - „tekintettel a belügymi­niszternek erre vonatkozó rende­letére” - nem közölhették az újsá­gok, legföljebb a faluban tudhatta boldog-boldogtalan. Még hosz- szú évekbe telt, amíg maga a bor- kereskedő is lebukott, de ez már egy másik történet. ____ DR. TÖTTŐS GÁBOR Eg y intézmény két helyen Három óvodai épület felszabadul Szekszárd A Garay és a Zrínyi utcai álta­lános iskolát összevonják, de a tanítás a jelenlegi két épü­letben folyik tovább. Három óvodai épület felszabadul. A szekszárdi óvodák és iskolák ügyéről több na­pirendi pont keretében is tárgyalt a szekszárdi közgyűlés csütörtökön, lapzárta után. A közmű­velődési rendelet módo­sításának a koncepciója kapcsán esett szó arról, hogy hol tart a Babits művelődési ház és a Művészetek Háza összevonása. A koncepció tartalmazza a terve­zett létszámokat, a várható meg­takarítást és az összevonás to­vábbi lépéseit. Döntöttek arról is, hogy a Garay János Ének-zenei Általá­nos Iskola két, a 2. számú Általá­nos Iskola pedig egy első osztályt és egy kis létszámú előkészítő, fejlesztő csoportot indíthat a kö­vetkező tanévben. Határoztak a két intézmény összevonásáról is, mégpedig konszenzussal, de az­zal a megkötéssel, hogy a tanítás a jelenlegi két épületben folytató­dik tovább. Mint ismeretes, a szülők petíciójukban azt kérték, hogy a közgyűlés döntsön az is­kola hosszú távú megmaradásá­ról és művészeti iskolává fejlesz­téséről. Az óvodákat érintő határozat ér­telmében az 1. számú óvoda Rákó­czi utcai épületében lévő csopor­tok a Kadarka utcai épületbe költöznek. A Il-es óvoda Kinizsi ut­cai épületét nem tart­ják fenn tovább. Arról már korábban határo­zott a közgyűlés, meg­kezdik a tárgyalásokat arról, hogy a 3. számú óvoda működtetését 2005-től átveszi a né­met kisebbségi önkor­mányzat, vagy közösen üzemelte­tik. A 4. számú óvoda esetében úgy szól a határozat, vizsgálják meg, hogy a Kecskés utcai, vagy a kórházi óvoda épületéből költöz­zenek ki az óvodák. A szőlőhegyi óvoda működtetését megpályáz­tatják, de ha ez eredménytelen len­ne, akkor a város továbbra is fenn­tartja. A közoktatási feladatokra vonatkozó intézkedési terv felül­vizsgálata kapcsán az iskolai nap­közis csoportok és munkaközössé­gek működését szigorító rendelke­zésekről is döntött a közgyűlés, vi­szont az általános iskolások úszás- oktatását változatlanul finanszí­rozzák. IHÁROSI Pályázatírás, önerő, utófinanszírozás Zsebbe kell nyúlni az uniós támogatásért Több, nem reklámozott költség is beárnyékolja a kedvezőnek tűnő európai uniós pályázatok megvalósítását. Az önrészt pénzhiányos önkormányzatoknak eleve hitelből kell előte­remteniük, de az utófinanszírozás és az áfatörvény is vet fel problémákat. Dél-Dunántúl Jobban megismerni a cigányságot A cigányság életét hitelesen tükröző dokumentumfilmek vár­nak kikölcsönzésre a Tolna Megyei Pedagógiai Intézetnél, az­zal a céllal, hogy általuk közelebb lehessen kerülni ehhez a népcsoporthoz. A megyéből elsőként - a Faddi Roma Kisebb­ségi Önkormányzat után - helyi pedagógusok néztek meg egy ilyen alkotást. Az első összeg, amivel a remény­beli pályázó találkozik, az a pá­lyázatírás költsége. Egy-egy uniós pályázat elkészítéséért - a projekt összetettségétől függően - 100- 250 ezer forintot kérnek a szakér­tők, s ez akkor is jelentkezik, ha a pályázatot elutasítják. Ezt az ösz- szeget megspórolhatja az önkor­mányzat, vagy civil szervezet pá­lyázatíró tréningekkel, vagy rövid egyetemi tanfolyamokkal, ami szintén elérheti a százezer forin­tot. Ezek segítségével több kiste­lepülésen „háznál” készítik az uniós pályázatokat. További gondot jelenthet, hogy az EU most meghirdetett pályáza­tai részben utófinanszírozásúak, részben előleget kaphatnak a pá­lyázók a lebonyolításhoz. - A re­gionális operatív program pályá­zatait az Európai Regionális Fej­lesztési Alap támogatja, ezek ki­zárólag utófinanszírozottak - mondta Csordás Zoltán, a Dél- Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség pályázati igazgatóhe­lyettese. - Az a lehetőség azon­ban fennáll - tette hozzá -, hogy, amennyiben a pályázó igazolja az önrész és az áfa kifizetését, a fennmaradó hányadot a szállító­nak közvetlenül utalják. A másik forrás, az Európai Szociális Alap (ESZA) 25 százalék erejéig ad előleget. Pénz nélkül már csak azért sem célszerű uniós projek­tekbe vágni, mert tíz százalékot az utolsó elszámolásig visszatart a kiíró szerv. Pályázatírásban jártas szakem­berek felhívták a figyelmet arra is: a hatályos áfatörvény és az uniós pályázati kiírások ellentmondás­ban vannak, nem eldöntött ugyanis, hogy az áfa összege tá­mogatható-e vagy sem. Ez azt je­lenti, hogy a Sapard-pályázatok 75 százalékos támogatása akár 50 százalékra csökkenhet. T. F. Szekszárd-Fadd A tavaly Szekszárdon megrende­zett Cigány Filmek Napja adta az ötletet, hogy a Pedagógiai Intézet birtokában levő dokumentumfil­mek segítségével közelebb lehetne hozni a cigányságot a többségi tár­sadalomhoz. Az intézet által kínált lehetőséggel ez idáig a faddi Gárdo­nyi iskola élt. Korábban a Roma Ki­sebbségi Önkormányzat kérte egy játékfilm vetítését. A héten iskola- és óvodapedagógusoknak vetítet­ték le az Ott lenni, ahol kell című, Seregi Zoltán által rendezett doku­mentumfilmet. (Az alkotás röviden arról szól, hogy spanyol szerzetesek költöznek egy esztergomi cigányte­lepre, ahol adományokból, pályá­zati támogatásokból házat építe­nek, és oda várják a telep gyerme­keit a délutáni foglalkozásokra.) Mátisné Orsós Julianna, a Peda­gógiai Intézet munkatársa szerint a film legfontosabb üzenete az, hogy a szerzetesek természetes kíváncsi­sággal, nyitottsággal közelednek az itt élő emberekhez, megismerik mindennapjaikat, részeseivé vál­nak a közösség életének. Hittel, elfogadással és a megte­remtett infrastruktúrával csodát tudtak tenni ezek a tanítók, azaz bebizonyították, hogy a cigányság is nyitott a fejlődésre, egy cigányte­lep közössége sem úgy akar élni, ahogy a szegénysége kényszeríti. Bennük is megvan a vágy és az aka­rat a társadalmi elfogadottságra. A filmvetítés után a jelenlevők megbeszélhették a látottakat. Má­tisné Orsós Julianna elmondta, hogy rövid idő állt rendelkezésre a konzultációhoz, így lényegében egyetlen kérdés fogalmazódott meg, amely a cigány értelmiség fe­lelősségére vonatkozott... A faddiak és a Pedagógiai Inté­zet együttműködése azonban a re­mények szerint folytatódik. Az in­tézet szakmailag támogatja a faddi cigány kisebbségi önkormányzat által a „Diszkrimináció-ellenes ak­ciósorozat „Helyi tolerancia erősí­tő kezdeményezés” című Phare- pályázatát, illetve a program sike- res megvalósítását. _________-s-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom