Tolnai Népújság, 2004. február (15. évfolyam, 27-50. szám)

2004-02-16 / 39. szám

2004. február 16., Hétfő 7. OLDAL MEGYEI TŰKOR Sok a kötelező feladat Mi várható az egészségügyi és szociális ágazatban? SZEKSZÁRD A szociális ágazatban sok a kötelező feladat, s nincsenek ka­pacitásfeleslegek, ugyanakkor jó a központi finanszírozás. A működés tartalékait igyekeznek feltárni. nappali melegedő és nép­konyha is. Ez a két intéz­mény működteti a böl­csőde és az egészségügy kivételével az egész ellá­tórendszert, s úgy alakí­tották ki, hogy további szakmai egységekkel bő- víthetőek. A Szociális Központ alapellátásait nem célsze­rű kht.-ba szervezni. A szociális otthon esetében ennek akkor volna értelme, ha emelt szintű lenne az intézmény, mert akkor lehetne tö­két bevonni. A szociális beutaltak­tól ez aligha várható, s nem látszik, ki más fektetne be az ágazatba. A működési bevételek felett még hi­ányzó összeg csak az önkormány­zattól várható. Ha a központi pénzügyi ellátó szervezet létrejön, akkor az Egész­ségügyi Gondnokság szerepe meg­változhat. Ugyanis a Családsegítő Központ csak szakmailag önálló intézmény, a gazdálkodást a gond­nokság végzi az orvosokkal, védő­nőkkel kapcsolatos feladatok mel­lett. A gondnoksághoz tartozik a bölcsőde is. A központi pénzügyi ellá­tó szervezethez várha­tóan közvetlenül kap­csolódik majd a bölcső­de, a családsegítő és a szociális központ. Az Egészségügyi Gondnok­ság feladatainak egy ré­szét be lehet vinni az el­látó szervezetbe, de né­hány fős manager szer­vezetet meg kell tartani, hogy az egészségüggyel foglalkozzon, szervez­ze például az ügyeletet, működtesse a társuláso­kat és a védőnői szolgá­Deä Istvánnal, a polgár- mesteri hivatal szociális irodájának vezetőjével a szekszárdi szociális és egészségügyi ellátórend­szer jelenéről és lehetsé­ges jövőjéről beszélget­tünk. A város szociális intézmé­nyei kötelező önkormányzati fel­adatokat lámák el, csak a legszük­ségesebb mértékben, inkább a bő­vítésük volna indokolt. A Szociális Központ integrált intézmény, ami az idősek otthonától, a nappali ellá­tásokig sok feladatot ellát. Az idő­sek klubjainak működtetése mel­lett ők szervezik a házi segítség- nyújtást és a szociális étkeztetést. A Családsegítő Központ biztosítja egyrészt a családvédelmi, más­részt gyermekjóléti szolgáltatást. A központhoz tartozik a családok át­meneti otthona és a hajléktalan gondozási központ. Utóbbi szintén integrált intézmény, hiszen az át­meneti szálló mellett ott működik a A CCA Rt javaslataiból A'Szociális Központot alakítsa vagy közös intézménnyé a megyei önkormányzattal vagy szüntesse meg és a közben megala­kított közhasznú társaság vegye át a fel­adatellátást, aztán kezdeményezzen tőke­bevonást a megalakult kht. estében. A szo­ciális foglalkoztató, mint intézmény szűnjön meg és legyen része a öelenleg nem léte­ző. A szerk.) városüzemelésí közhasznú társaságnak. Az Egészségügyi Gondnokság rendelői az ide vonatkozó feladatellátásuk az új jogsza­bályi lehetőségek figyelembevételével ke­rüljenek átszervezésre egészségügyikht- vá részben, vagy teljes egészében. latot, - mondta Deli István irodave­zető. A kérdésre, hogy akkor hol lehet takarékoskodni, az irodavezető el­mondta, hogy a nem kötelező pénzbeni ellátások egy részéről mondhat le a város. Megvizsgálják, lehet-e a rendszert úgy korrigálni, hogy megtakarítások keletkezze­nek. Hangsúlyozta azonban, hogy ezt csak nagyon szelektíven lehet elvégezni, hiszen nem a legszegé­nyebbektől kellene elvenni. Nem mindegy, hogy egy megyei jogú vá­ros miként gondoskodik leginkább rászoruló állampolgárairól. Kérdés, érdemes-e a jól funkcionáló rend­szerhez hozzányúlni akkor, ami­kor ezeknek az ellátásoknak a leg­nagyobb részét az állam finanszí­rozza. Ha egy 9,5 milliárdos költ­ségvetésből 680 millió forintba ke­rülnek a szociális intézmények, s ehhez csak mintegy 200 millió fo­rint tisztán önkormányzati pénz szükséges, akkor nem biztos, hogy éppen ebből kell megtakarítani. Ráadásul a városban nincs is még még minden kötelező intézmény, különösen az átmeneti intézmé­nyek, például a fogyatékosok, pszi­chiátriai és a szenvedélybetegeket ellátó szolgáltatások. Törvényi kö­telezettség, hogy a megyei ellátó- rendszerből is át kell venni felada­tokat, üyen például a hajléktalanok rehabilitációs otthona, vagy a fo­gyatékosok lakóotthona. Az intézmények maguk is átte­kintették, hol tudnának takarékos­kodni, kapacitáscsökkentés elkép­zelhető a bölcsődei és az idősek nappali ellátásában. A Szociális Központ is végiggondolta takaré­kossági teendőit, s több racionali­zálási javaslatot is tett. Az egészségügyi alapellátás kap­csán fontos megjegyezni, hogy a körzetekben vállalkozó orvosok dolgoznak, akik nem szervezhetők közhasznú társaságba. -sí- A. A CBA és a Grátisz közös játéka Gyermekszépségverseny indul: 2004. február 17-én, azaz: HOLNAP! A szavazás módját a GRÁTISZBAN közöljük! Felhívásunkra a megfelelő számú gyermekfotó beérkezett. Kérjük, hogy több fényképet ne küldjenek, a szervezést lezártuk. Holnaptól várjuk szavazataikat SMS-ben, és telefonon. kölyök, akkor ú Szavazzanak a legszebbre! Korona a könyvtáros életművén Csodás harmincöt évet mondhat magáénak Hallgattam a méltatást, a sok szép szót és a végén felocsúd­tam, hiszen ez én vagyok! Bevallom, elérzékenyültem, majd arra gondoltam, hogy kis csapatunkból bárki megkaphatta volna ezt az elismerést - mondja Bézi Sándorné, a Paks Kul- túrájáért-díjról, amelyet a Magyar Kultúra Napján városi ün­nepségen vehetett át. Paks Bézi Sándorné 1969 óta dolgozik a városi könyvtárban. Pályája kezdetén szervező-könyvtáros­ként, később olvasószolgálati munkatársként tevékenykedett. 1977 óta feldolgozó könyvtáros. Ez a tevékenység nem tartozik a látványos munkák sorába. Fel­adata, hogy az intézmény könyv és folyóirat állománya folyamato­san gyarapodjon. Munkáját min­dig sikeresen végezte. Ezt bizo­nyítja, hogy a könyvtár sok elis­Bézi Sándorné, Tóth Klára Pakson született 1950. február 14-én. A Szombathelyi Tanárképző Főiskolán szerzett népművelő-könyvtáros oklevelet 1974-ben. 1969. óta dolgozik a városi könyvtárban Férje középiskolai tanár, két felnőtt gyer­mekük, egy unokájuk van. mérést kapott területi és megyei szintről egy­aránt. Bézi Sándorné azonban nemcsak eb­ből a tevékenységből vette ki részét. Mindig aktív volt az esemé­nyek, rendezvények, évfordulók szervezésé­ben. A könyvtárban el­töltött 35 év alatt három igazgató keze alatt dolgozott háttérmun­kásként, csendesen. Erre a könyvtáros életműre került koro­na az elismeréssel, a Paks Kultú- rájáért-díjjal. Az indoklás, amely a díjátadást kísérte önmagáért beszél. A szerény­ség, amellyel Klári a kérdéseimre vála­szol mégis hozzá­tesz valamit a róla alkotott képhez. Pedagógusnak ké­szült - mondja - de jobb így, ma már biztos, hogy az pályatévesz­tésnek számítana. Ez sokkal in­kább megfelel egy olyan idealista alkatú embernek, mint amilyen vagyok - vallja. Nagyon szép har­mincöt évet mondhatok magaménak, rengeteg kedves, segítőkész kol­légát, még a régi idők­ből is, mikor szorosabb' volt a kapcsolat a kör­nyék könyvtáraival. Ma is tudunk egymásról persze, ezeket a szála­kat nem vághatta el semmi. Az olvasókkal is öröm találkozni, bár ma már erre is kevesebb alkalma van, munká­ja inkább az íróasztalhoz köti. Beszélünk még a táncról is, ame­lyet gimnazistaként kezdett, ki­lenc éve azonban folytatja, az Örökifjak között, a csapatnak fér­je a vezetője. Visszatérve a könyvtárba, a ki­egyensúlyozottság, az állandó mosoly mögött lévő titkot egyet­len mondat felfedi: a könyvtár nem szupermarket, itt a közvet­len emberi kapcsolatok a legfon­tosabbak. RÁKOSI GUSZTÁV Mostoha-e a településrész? Elhúzódó problémákkal küszködnek mindenütt Tévhitnek nevezte a tolnai polgármester, hogy a város mözsi településrésze elmaradottabb lenne, mint a tol­nai. A múlt keddi lakossági fórumon egyébként kide­rült: a mözsiek a tolnaiakhoz hasonló általában több éve húzódó helyi problémákkal küszködnek. Tolna-Mözs A Rikker Józsefné mözsi alpol­gármester által tervezett fórumon különösebb meglepetés nem érte a jelenlevőket. Az alpolgármester például úgy fogalmazott: előre tudta, ki milyen gondot fog felvet­ni. Ez azt is jelzi, hogy a problé­mák zöme nem mai keletű, de ed­dig nem, vagy csak részben sike­rült azokat megoldania a város­nak. A gondok egyébként más te­lepülésekhez hasonlóan főként a még meg nem épült, vagy lerom­lott állagú utakkal, járdákkal, sze­méttel és az állattartással kapcso­latosak Mözsön is. A város veze­tői néhány konkrét ígéret mellett ezúttal is türelmet kértek a lakos­ságtól, azzal a kiegészítéssel, hogy a fejlesztések terén ebben az évben és jövőre elsősorban a szennyvízcsatorna-beruházásra koncentrál az önkormányzat, ami ki nem mondva azt is jelentheti, hogy az egyéb fejlesztésekre ke­vesebb pénz juthat. Az idén Mözsön is elkezdődő szennyvíz- beruházással kapcsolatban min­denkitől azt kérték, hogy csatlakozzon a kiépítendő rendszerhez. Ez az egyén­nek, és a társadalom egé­szének is érdeke, a lakos­sági hozzájárulás (kb. 120 ezer forint) befizetésére pedig létezik olyan hitel- konstrukció; ami nem ter­heli meg túlságosan a pénztárcákat. Csatorna ügyben egyébként tarta­nak még fórumot Mözsön. A település sajátos problé­mái közé tartozik, hogy az ott lakók közül többen úgy érzik, Mözs elmaradot­tabb mostohábban kezelt városrész, mint Tolna. Ennek a véleménynek ezúttal is hangot adott az egyik hozzászóló. Dr. Szilák Mihály polgármester vi­szont tévhitnek nevezte. Felhívta a figyelmet arra, hogy a lakosság számához viszonyítva több a ki­épített út és járda Mözsön, mint Tolnán. A mözsi orvosi rendelőt korszerűsítették a városban elő­ször, vagy hogy a mözsi iskola is megfelel a kor követelményeinek. A mözsi templom FOTÓ: GOTTVALD KÁROLY Elismerte, hogy a sportcsarnokok számát tekintve Tolna van sokkal jobb helyzetben, viszont emlé­keztetett arra, hogy a tavaly épí­tett három buszváró közül kettő Mözsre került, az ott újonnan épült korszerű üzemanyagtöltő állomás környékére. Mindazonál­tal aláhúzta: a-város soha nem méricskéli, hogy mennyi fejlesz­tés jusson Mözsre és mennyi Tol­nára. -s­Tolna megyei anekdotatár Kölesd különös honatyája Amikor 1904. január 26-án a kölesdi választókerület ország- gyűlési képviselője, Pichler Győ­ző kilehelte lelkét, már sejteni le­hetett, hogy a szabadelvű párt el­érkezettnek látja az időt a mandá­tum visszaszerzésére. Szócsöve, a Tolnavármegye ki is mondta: „A kölesdi kerületre a szabadelvű pártnak ősi jussa van! Vizsolyi Gusztáv örökségét vissza kell hó­dítanunk..." A párt jelöltje is min­den szempontból ideális volt: Simontsits Elemér vármegyei fő­jegyzőről sokan hitték, hogy „Ne­mes lelke tiszta idealizmusával és fennkölt gondolkozásával min­den téren igyekszik hasznos pol­gárává válni ennek a vármegyé­nek, melyhez ősi tradíciók gyö­kérszálai kötik őt: az alkotás tett­erős férfiát.” Ugyancsak a fenti lap február 7-i számában mustrálták a füg­getlenségi párt jelöltjeit. „Először Madarász Józsefnek, a képviselő­ház nesztorának serdülő fia je­lentkezett, akinek bizonyára ne­héz volt rátalálni a kerületre, mert eddig csak híréből tudta, hogy ilyen is .van valahol Tolna vármegye rejtett dombjai és völ­gyei között.” „Aztán a hír szárny­ra vette Linek Lajos fővárosi fes­tőt és rajzolót”, aki gyönki szüle­tésű volt. „Puhatolózni kezdett Petrits Ferenc, ki egykor képvisel­te ezt a kerületet”, de most reme­teségben töpreng a választásra adott utazási és ellátási költségeit is meg akarta takarítani, Keck László gyönki ügyvéd, tilgen An­tal ottani református pap a sza­badelvű párt központjától nem kapott támogatást, Szeless Ador­ján volt katona, vasutas, szer­kesztő, dinamitmerénylő, sik­kasztó és számtiszt szintén pró­bálkozott. Rajtuk kívül Benyovszky Re­zső gazdag tengelici földbirtokos indult, de őt is megmosolyogták. A megye negyedik leggazdagabb embere soha nem vett részt a közéletben, a legutóbbi választás­kor még szavazati jogával sem élt. A 23 község közül mindössze egyben látták és hallották „né­hány másodpercre” (!), még saját kortesei sem találkoztak vele. Egyszóval teljesen új és ismeret­len ember volt. Nem csoda, ha nagyot csodál­kozott a szabadelvű párt, hogy az 1896-ban csupán négy szavazat­tal elvesztett kerületben 144 több­séggel győzött február 15-én Benyovszky. Egyetlen dolgot tu­dunk róla: felesége elküldte a me­gyei könyvtárnak választási kör­levelét, amelyben megígérte, a honpolgároknak, hogy önérdekét félretéve tisztességesen és hazug­ság nélkül fog küzdeni érdekei­kért. Az özvegy szerint ezt meg is tette, S kellett-e ennél több - egy­kor. DR. TOTTOS GABOR

Next

/
Oldalképek
Tartalom