Tolnai Népújság, 2004. február (15. évfolyam, 27-50. szám)
2004-02-16 / 39. szám
2004. február 16., Hétfő 7. OLDAL MEGYEI TŰKOR Sok a kötelező feladat Mi várható az egészségügyi és szociális ágazatban? SZEKSZÁRD A szociális ágazatban sok a kötelező feladat, s nincsenek kapacitásfeleslegek, ugyanakkor jó a központi finanszírozás. A működés tartalékait igyekeznek feltárni. nappali melegedő és népkonyha is. Ez a két intézmény működteti a bölcsőde és az egészségügy kivételével az egész ellátórendszert, s úgy alakították ki, hogy további szakmai egységekkel bő- víthetőek. A Szociális Központ alapellátásait nem célszerű kht.-ba szervezni. A szociális otthon esetében ennek akkor volna értelme, ha emelt szintű lenne az intézmény, mert akkor lehetne tökét bevonni. A szociális beutaltaktól ez aligha várható, s nem látszik, ki más fektetne be az ágazatba. A működési bevételek felett még hiányzó összeg csak az önkormányzattól várható. Ha a központi pénzügyi ellátó szervezet létrejön, akkor az Egészségügyi Gondnokság szerepe megváltozhat. Ugyanis a Családsegítő Központ csak szakmailag önálló intézmény, a gazdálkodást a gondnokság végzi az orvosokkal, védőnőkkel kapcsolatos feladatok mellett. A gondnoksághoz tartozik a bölcsőde is. A központi pénzügyi ellátó szervezethez várhatóan közvetlenül kapcsolódik majd a bölcsőde, a családsegítő és a szociális központ. Az Egészségügyi Gondnokság feladatainak egy részét be lehet vinni az ellátó szervezetbe, de néhány fős manager szervezetet meg kell tartani, hogy az egészségüggyel foglalkozzon, szervezze például az ügyeletet, működtesse a társulásokat és a védőnői szolgáDeä Istvánnal, a polgár- mesteri hivatal szociális irodájának vezetőjével a szekszárdi szociális és egészségügyi ellátórendszer jelenéről és lehetséges jövőjéről beszélgettünk. A város szociális intézményei kötelező önkormányzati feladatokat lámák el, csak a legszükségesebb mértékben, inkább a bővítésük volna indokolt. A Szociális Központ integrált intézmény, ami az idősek otthonától, a nappali ellátásokig sok feladatot ellát. Az idősek klubjainak működtetése mellett ők szervezik a házi segítség- nyújtást és a szociális étkeztetést. A Családsegítő Központ biztosítja egyrészt a családvédelmi, másrészt gyermekjóléti szolgáltatást. A központhoz tartozik a családok átmeneti otthona és a hajléktalan gondozási központ. Utóbbi szintén integrált intézmény, hiszen az átmeneti szálló mellett ott működik a A CCA Rt javaslataiból A'Szociális Központot alakítsa vagy közös intézménnyé a megyei önkormányzattal vagy szüntesse meg és a közben megalakított közhasznú társaság vegye át a feladatellátást, aztán kezdeményezzen tőkebevonást a megalakult kht. estében. A szociális foglalkoztató, mint intézmény szűnjön meg és legyen része a öelenleg nem létező. A szerk.) városüzemelésí közhasznú társaságnak. Az Egészségügyi Gondnokság rendelői az ide vonatkozó feladatellátásuk az új jogszabályi lehetőségek figyelembevételével kerüljenek átszervezésre egészségügyikht- vá részben, vagy teljes egészében. latot, - mondta Deli István irodavezető. A kérdésre, hogy akkor hol lehet takarékoskodni, az irodavezető elmondta, hogy a nem kötelező pénzbeni ellátások egy részéről mondhat le a város. Megvizsgálják, lehet-e a rendszert úgy korrigálni, hogy megtakarítások keletkezzenek. Hangsúlyozta azonban, hogy ezt csak nagyon szelektíven lehet elvégezni, hiszen nem a legszegényebbektől kellene elvenni. Nem mindegy, hogy egy megyei jogú város miként gondoskodik leginkább rászoruló állampolgárairól. Kérdés, érdemes-e a jól funkcionáló rendszerhez hozzányúlni akkor, amikor ezeknek az ellátásoknak a legnagyobb részét az állam finanszírozza. Ha egy 9,5 milliárdos költségvetésből 680 millió forintba kerülnek a szociális intézmények, s ehhez csak mintegy 200 millió forint tisztán önkormányzati pénz szükséges, akkor nem biztos, hogy éppen ebből kell megtakarítani. Ráadásul a városban nincs is még még minden kötelező intézmény, különösen az átmeneti intézmények, például a fogyatékosok, pszichiátriai és a szenvedélybetegeket ellátó szolgáltatások. Törvényi kötelezettség, hogy a megyei ellátó- rendszerből is át kell venni feladatokat, üyen például a hajléktalanok rehabilitációs otthona, vagy a fogyatékosok lakóotthona. Az intézmények maguk is áttekintették, hol tudnának takarékoskodni, kapacitáscsökkentés elképzelhető a bölcsődei és az idősek nappali ellátásában. A Szociális Központ is végiggondolta takarékossági teendőit, s több racionalizálási javaslatot is tett. Az egészségügyi alapellátás kapcsán fontos megjegyezni, hogy a körzetekben vállalkozó orvosok dolgoznak, akik nem szervezhetők közhasznú társaságba. -sí- A. A CBA és a Grátisz közös játéka Gyermekszépségverseny indul: 2004. február 17-én, azaz: HOLNAP! A szavazás módját a GRÁTISZBAN közöljük! Felhívásunkra a megfelelő számú gyermekfotó beérkezett. Kérjük, hogy több fényképet ne küldjenek, a szervezést lezártuk. Holnaptól várjuk szavazataikat SMS-ben, és telefonon. kölyök, akkor ú Szavazzanak a legszebbre! Korona a könyvtáros életművén Csodás harmincöt évet mondhat magáénak Hallgattam a méltatást, a sok szép szót és a végén felocsúdtam, hiszen ez én vagyok! Bevallom, elérzékenyültem, majd arra gondoltam, hogy kis csapatunkból bárki megkaphatta volna ezt az elismerést - mondja Bézi Sándorné, a Paks Kul- túrájáért-díjról, amelyet a Magyar Kultúra Napján városi ünnepségen vehetett át. Paks Bézi Sándorné 1969 óta dolgozik a városi könyvtárban. Pályája kezdetén szervező-könyvtárosként, később olvasószolgálati munkatársként tevékenykedett. 1977 óta feldolgozó könyvtáros. Ez a tevékenység nem tartozik a látványos munkák sorába. Feladata, hogy az intézmény könyv és folyóirat állománya folyamatosan gyarapodjon. Munkáját mindig sikeresen végezte. Ezt bizonyítja, hogy a könyvtár sok elisBézi Sándorné, Tóth Klára Pakson született 1950. február 14-én. A Szombathelyi Tanárképző Főiskolán szerzett népművelő-könyvtáros oklevelet 1974-ben. 1969. óta dolgozik a városi könyvtárban Férje középiskolai tanár, két felnőtt gyermekük, egy unokájuk van. mérést kapott területi és megyei szintről egyaránt. Bézi Sándorné azonban nemcsak ebből a tevékenységből vette ki részét. Mindig aktív volt az események, rendezvények, évfordulók szervezésében. A könyvtárban eltöltött 35 év alatt három igazgató keze alatt dolgozott háttérmunkásként, csendesen. Erre a könyvtáros életműre került korona az elismeréssel, a Paks Kultú- rájáért-díjjal. Az indoklás, amely a díjátadást kísérte önmagáért beszél. A szerénység, amellyel Klári a kérdéseimre válaszol mégis hozzátesz valamit a róla alkotott képhez. Pedagógusnak készült - mondja - de jobb így, ma már biztos, hogy az pályatévesztésnek számítana. Ez sokkal inkább megfelel egy olyan idealista alkatú embernek, mint amilyen vagyok - vallja. Nagyon szép harmincöt évet mondhatok magaménak, rengeteg kedves, segítőkész kollégát, még a régi időkből is, mikor szorosabb' volt a kapcsolat a környék könyvtáraival. Ma is tudunk egymásról persze, ezeket a szálakat nem vághatta el semmi. Az olvasókkal is öröm találkozni, bár ma már erre is kevesebb alkalma van, munkája inkább az íróasztalhoz köti. Beszélünk még a táncról is, amelyet gimnazistaként kezdett, kilenc éve azonban folytatja, az Örökifjak között, a csapatnak férje a vezetője. Visszatérve a könyvtárba, a kiegyensúlyozottság, az állandó mosoly mögött lévő titkot egyetlen mondat felfedi: a könyvtár nem szupermarket, itt a közvetlen emberi kapcsolatok a legfontosabbak. RÁKOSI GUSZTÁV Mostoha-e a településrész? Elhúzódó problémákkal küszködnek mindenütt Tévhitnek nevezte a tolnai polgármester, hogy a város mözsi településrésze elmaradottabb lenne, mint a tolnai. A múlt keddi lakossági fórumon egyébként kiderült: a mözsiek a tolnaiakhoz hasonló általában több éve húzódó helyi problémákkal küszködnek. Tolna-Mözs A Rikker Józsefné mözsi alpolgármester által tervezett fórumon különösebb meglepetés nem érte a jelenlevőket. Az alpolgármester például úgy fogalmazott: előre tudta, ki milyen gondot fog felvetni. Ez azt is jelzi, hogy a problémák zöme nem mai keletű, de eddig nem, vagy csak részben sikerült azokat megoldania a városnak. A gondok egyébként más településekhez hasonlóan főként a még meg nem épült, vagy leromlott állagú utakkal, járdákkal, szeméttel és az állattartással kapcsolatosak Mözsön is. A város vezetői néhány konkrét ígéret mellett ezúttal is türelmet kértek a lakosságtól, azzal a kiegészítéssel, hogy a fejlesztések terén ebben az évben és jövőre elsősorban a szennyvízcsatorna-beruházásra koncentrál az önkormányzat, ami ki nem mondva azt is jelentheti, hogy az egyéb fejlesztésekre kevesebb pénz juthat. Az idén Mözsön is elkezdődő szennyvíz- beruházással kapcsolatban mindenkitől azt kérték, hogy csatlakozzon a kiépítendő rendszerhez. Ez az egyénnek, és a társadalom egészének is érdeke, a lakossági hozzájárulás (kb. 120 ezer forint) befizetésére pedig létezik olyan hitel- konstrukció; ami nem terheli meg túlságosan a pénztárcákat. Csatorna ügyben egyébként tartanak még fórumot Mözsön. A település sajátos problémái közé tartozik, hogy az ott lakók közül többen úgy érzik, Mözs elmaradottabb mostohábban kezelt városrész, mint Tolna. Ennek a véleménynek ezúttal is hangot adott az egyik hozzászóló. Dr. Szilák Mihály polgármester viszont tévhitnek nevezte. Felhívta a figyelmet arra, hogy a lakosság számához viszonyítva több a kiépített út és járda Mözsön, mint Tolnán. A mözsi orvosi rendelőt korszerűsítették a városban először, vagy hogy a mözsi iskola is megfelel a kor követelményeinek. A mözsi templom FOTÓ: GOTTVALD KÁROLY Elismerte, hogy a sportcsarnokok számát tekintve Tolna van sokkal jobb helyzetben, viszont emlékeztetett arra, hogy a tavaly épített három buszváró közül kettő Mözsre került, az ott újonnan épült korszerű üzemanyagtöltő állomás környékére. Mindazonáltal aláhúzta: a-város soha nem méricskéli, hogy mennyi fejlesztés jusson Mözsre és mennyi Tolnára. -sTolna megyei anekdotatár Kölesd különös honatyája Amikor 1904. január 26-án a kölesdi választókerület ország- gyűlési képviselője, Pichler Győző kilehelte lelkét, már sejteni lehetett, hogy a szabadelvű párt elérkezettnek látja az időt a mandátum visszaszerzésére. Szócsöve, a Tolnavármegye ki is mondta: „A kölesdi kerületre a szabadelvű pártnak ősi jussa van! Vizsolyi Gusztáv örökségét vissza kell hódítanunk..." A párt jelöltje is minden szempontból ideális volt: Simontsits Elemér vármegyei főjegyzőről sokan hitték, hogy „Nemes lelke tiszta idealizmusával és fennkölt gondolkozásával minden téren igyekszik hasznos polgárává válni ennek a vármegyének, melyhez ősi tradíciók gyökérszálai kötik őt: az alkotás tetterős férfiát.” Ugyancsak a fenti lap február 7-i számában mustrálták a függetlenségi párt jelöltjeit. „Először Madarász Józsefnek, a képviselőház nesztorának serdülő fia jelentkezett, akinek bizonyára nehéz volt rátalálni a kerületre, mert eddig csak híréből tudta, hogy ilyen is .van valahol Tolna vármegye rejtett dombjai és völgyei között.” „Aztán a hír szárnyra vette Linek Lajos fővárosi festőt és rajzolót”, aki gyönki születésű volt. „Puhatolózni kezdett Petrits Ferenc, ki egykor képviselte ezt a kerületet”, de most remeteségben töpreng a választásra adott utazási és ellátási költségeit is meg akarta takarítani, Keck László gyönki ügyvéd, tilgen Antal ottani református pap a szabadelvű párt központjától nem kapott támogatást, Szeless Adorján volt katona, vasutas, szerkesztő, dinamitmerénylő, sikkasztó és számtiszt szintén próbálkozott. Rajtuk kívül Benyovszky Rezső gazdag tengelici földbirtokos indult, de őt is megmosolyogták. A megye negyedik leggazdagabb embere soha nem vett részt a közéletben, a legutóbbi választáskor még szavazati jogával sem élt. A 23 község közül mindössze egyben látták és hallották „néhány másodpercre” (!), még saját kortesei sem találkoztak vele. Egyszóval teljesen új és ismeretlen ember volt. Nem csoda, ha nagyot csodálkozott a szabadelvű párt, hogy az 1896-ban csupán négy szavazattal elvesztett kerületben 144 többséggel győzött február 15-én Benyovszky. Egyetlen dolgot tudunk róla: felesége elküldte a megyei könyvtárnak választási körlevelét, amelyben megígérte, a honpolgároknak, hogy önérdekét félretéve tisztességesen és hazugság nélkül fog küzdeni érdekeikért. Az özvegy szerint ezt meg is tette, S kellett-e ennél több - egykor. DR. TOTTOS GABOR
