Tolnai Népújság, 2004. február (15. évfolyam, 27-50. szám)

2004-02-03 / 28. szám

2. OLDAL VILÁG TÜKÖR Hírek Influenzagyanú Madárinfluenzás megbetegedés gyanújával két asszonyt vizs­gálnak Hamburgban, a trópusi betegségeket kutató intézetben. Az egyik asszony nemrég Thai­földem töltötte szabadságát. Az intézet vezetője szerint a kór európai elterjedésének viszonylag kicsi az esélye. Tiltják a szárnyasok importját a madárinfluenzával sújtott országokból, s valószínűtlen, hogy a betegség emberről em­berre terjed, ráadásul hatékony gyógyszer is van ellene, mti Meciar gesztusa A szlovákiai magyaroknak szóló gesztusnak szánta dunaszerdahelyi útját a szom­szédos országban esedékes államfőválasztás egyik jelöltje. Másfél évtizedes önkormány­zati munkássága során Vladi­mír Meciar volt az első ellenzé­ki pártelnök, aki ellátogatott a Felső-Csallóköz központjának számító városba, mti Délvidéki veszély Hatalomra kerülve felszámol­nák a Vajdaság autonómiáját a szerb radikálisok. Terveik sze­rint együttműködnének min­den párttal, amely meg akarja szüntetni a délvidéki tartomány önállóságát. Programjuk egy­értelmű: erős önkormányzatok, felettük a köztársasági kor­mány, átmenetek nélkül, mti Vizsgálat indul Bush elnök vizsgálatot jelentett be az iraki tömegpusztító- fegyver-programokkal kapcso­latos vitatott titkosszolgálati információk ügyében. E célból független testületet hoznak létre. Azt kell megállapítaniuk, mi vitte az amerikai hír­szerzést olyan következtetésre, hogy Iraknak tömegpusztító fegyverei vannak. Korábban Bush elütasított minden ilyen jellegű vizsgálatot, mti Papnak öltöztek Hatvanhétre emelkedett a va­sárnapi iraki kettős merénylet áldozatainak száma. A két legnagyobb kurd politikai párt székházában elkövetett robban­tásokért a kurd vezetők iszlám szélsőséges erőket tettek fele­lőssé. A merénylők muzulmán papok ruháiba öltözve érkeztek a helyszínre a derekukra erő­sített robbanóanyaggal, mti Gyerekverés Oroszországban évente mint­egy kétmillió 14 évesnél kisebb gyereket bántalmaznak család­jukon belül. Bántalmazás miatt évről évre több mint 50 ezer gyerek szökik meg hazulról. Oroszországban. A kisfiúkat háromszor olyan gyakran verik. A bántalmazott gyerekek kétharmada hatévesnél fiata­labb. A verés miatt kórházba szállított gyerekek egytizede meghal, mti Kitelepítés Tizenhét, a Gáza-övezetben lévő zsidó település felszámolá­sának előkészítésére adott uta­sítást az izraeli miniszterelnök. Ariel Sáron abból indul ki, hogy a jövőben nem élnek majd zsi­dók a Gáza-övezetben. Nem kö­zölt határidőt a telepek felszá­molására, de megjegyezte, hogy az nem lesz gyors folyamat, mti Testőrhalál A csecsen hatóságok nagy erők­kel kutatnak azok után a szél­sőséges fegyveresek után, akik megölték Ahmed Kadirov oroszbarát csecsen elnök biz­tonsági szolgálatának öt tagját. A szakadárok automata fegyve­rekkel és gránátvetőkkel tűz alá vették azt a házat, amelyben a csecsen elnök biztonsági szolgálatának öt munkatársa tartózkodott, mti 2004. Február 3„ kedd ________________________88 NAP A CSATLAKOZÁSIG________________________ Ba lázs Pétert jelölik biztosnak Medgyessy Péter miniszterelnök megnevezte azokat a magyar tisztviselőket, akik az Európai Unió szervezeteiben képviselik majd hazánkat a csatliku/a- után. A kormány döntése alap­ján az Európai Bizottság ma­gyar tagjának Balázs Péter brüsszeli EU-nagykövetet, az Európai Bíróság bírájának Juhász Endre Európa-ügyekért felelős tárca nélküli minisztert, az Elsőfokú Bíróság tagjának Czúcz Ottó alkotmánybírót, míg az Európai Számvevőszék tag­jának Halász Gejza Zsolt szám­vevőszéki főtitkárhelyettest jelöli. A kormányfő közölte: olyan személyeket választottak, akik sokat tettek az uniós csatla­kozásért, és ismertek, elismer­tek hazánkban és uniós berkek­ben egyaránt. Kovács László kül­ügyminiszter a döntésről tájé­koztatta a parlamenti pártokat. Az ellenzéki pártok közül az MDF frakcióvezetője, Herényi Károly tudomásul vette a dön­tést, a Fideszt képviselő Szájer József később úgy nyilatkozott: pártja mindegyik uniós tisztvi­selővel együtt kíván működni, a róluk szóló egyeztetés módiát azonban elfogadhatatlannak tartják. Juhász megüresedő mi­niszteri posztjáról később dönt a kormány. _____Baranya Róbert Bud apest BALÁZS PÉTER: 1941. december 5-én született Kecskeméten. Közgazdász, 2003-tól az Európai Unió magyar nagykövete. 1994-től 1996-ig Magyarország koppenhágai, 1997-től 2000-ig bonni illetve berlini nagykövete, 2001-től egyete­mi tanár. 2002-2003-ban a Külügyminisztérium Integrációs és Külgazdasági Államtitkárságának vezetője, 2003-tól a Magyar Tudományos Aka­démia doktora. JUHÁSZ ENDRE: 1944-ben született Nagy­körűn. Jogász, 2003. május 1. óta az uniós koor­dinációért felelős tárca nélküli miniszter. 1989-től a Külkereskedelmi Minisztérium főosztályvezetője, 1992- től 1994-ig a tárca Európai Ügyek Hivatalá­nak vezetője. 1994-től csaknem egy évig az Unió Társulási Bizottságának magyar képviselője, 1995-től hazánk Európa Uniónál akkreditált nagy­követe, csatlakozási főtárgyaló. CZÚCZ OTTÓ: 1946-ban született. Jogász, 1998 decemberétől az Alkotmánybíróság tagja. 1993- ban megszervezte a JATE Állam- és Jog- tudományi Karán a Szociális Jogi Kutatócsopor­tot, amelyet azóta is vezet. 1995-től egyetemi tanár, a Munka és Szociális Jogi Tanszék vezető­je. Fő kutatási területe: a munka- és a szociális jog különféle intézményei jogi szabályozási kérdései­nek vizsgálata. HALÁSZ GEJZA ZSOLT: 1947-ben született Budapesten. Közgazdász, 1990-től az Állami Szám­vevőszék tagja, 2002 óta a szervezet Nemzetközi Kapcsolatok Főcsoportjának vezetője. Az Európai Unióhoz való csatlakozás folyamatában 1996-tól folyamatosan részt vesz a közép- és kelet-európai országok, Ciprus, Málta és Törökország, valamint az Európai Számvevőszék elnökei együttműködésében szervezett több munkacsoport tevékenységében. Amit az Európai Bizottságról tudni kell Az Európai Bizottságot az Euró­pai Unió kormányának is szokták nevezni, mert feladata, hogy ja­vaslatokat tegyen új törvények megalkotására, végrehajtsa a Miniszterek Tanácsa által hozott döntéseket, és figyeljen arra, hogy a tagországok betartják-e a közös szabályozásokat. Jelenleg 20 biztos a tagja, az öt leg­nagyobb tagállam 2-2, a többiek 1-1 főt delegálnak. Mandátumuk 5 év, a tagállamok kinevezésével, a parlament jóváhagyásával. A 20 biztos: Romano Prodi elnök (olasz), Neil Kinnock (brit), Loyola de Palacki (spa­nyol), Mario Monti (olasz), Franz Fischler (osztrák), Erkki Likanen (finn), Frits Bolkestein (holland), Philippe Busquin (belga), Pedro Solbes Munkavállalás az Unióban Az Európai Bizottság tájékoztatást kér a tagálla­moktól arról, milyen intézkedéseket kívánnak alkalmazni a május elsején esedékes bővítés után az új tagországokból érkező munkaerő szabad áramlását illetően. Az EU-csatlakozási tárgyalások munkavállalást érintő fejezetében az Unió átmeneti mentességet kért. Eszerint legfeljebb hét évig korlátozhatja az új tagországokból érkező munkaerő beáramlását. A je­lenlegi tagállamok egy része korábban jelezte, hogy nem kíván élni ezzel a lehetőséggel. A csatlakozási tárgyalások idején, illetve befejezése után azt ígér­ték, hogy a bővítés napjától megnyitják munkaerő- piacukat az új tagállamok előtt. Időközben azonban meggondolták magukat, s az utóbbi időben egymás után hangzanak el a tervezett korlátozásokról szóló bejelentések. Jelenleg úgy tetszik, ez alól csak Nagy-Britannia és Írország kivétel. ________________________■ HE TI MUNKAÓRÁK SZÁMA AZ EURÓPAI UNIÓRAN 1994 1997 2000 EU-átlag­42,1 41,7 Ausztria­41,9 41,8 Belgium 40,3 40,6 38,5 Dánia 40,6 39,9 40,6 Egyesült Királyság 44,7 44,9 44,2 Finnország­40,9 40,9 Franciaország 41,4 41,1 40,2 Görögország 44,7 44,4 44,2 Hollandia 41,4 41,3 41,0 Írország 43,8 43,2 41,9 Luxemburg 41,3 40,3 40,7 Németország­41,7 41,8 Olaszország 40,4 40,5 40,6 Portugália 43,6 43,1 42,0 Svédország­41,4 41,2 Spanyolország 42,3 42,3 42,1 Magyarország- •­40,0 Tágabb Európát! Magyarország és Németország egyaránt szorgalmazza az Unió további bővítését - hangzott el Joschka Fischer és vendéglátó­ja, Kovács László magyar külügyminiszter megbeszélésein. Budapest Szülei jóvoltából kitüntető figyel­met szentel a német diplomácia irányítója hazánknak. Joschka Fischer német nemzetiségű szü­leit a második világháború után telepítették ki Budakesziről. „Gyerekként éltem át, ahogyan 1956-ban apám a rádiót hallgatta, de csak felnőttként értettem meg a forradalom jelentőségét” - me­sélte újságírók előtt a politikus. Tegnapi programjában szere­pelt egy budapesti szamizdatkiál- lítás megnyitása is; Kovács Lász­lóval, valamint Medgyessy Péter miniszterelnökkel pedig Európa- politikai kérdésekről tárgyalt. Szóba kerültek a németországi munkavállalási lehetőségek. Egy­előre a berlini parlamentnek kell határoznia a korlátozások mérté­kéről, ám hamarosan megkezdődnek azok a szakértői tárgyalások, amelyek enyhítéseket eredményezhetnek. Kovács László sajnál­kozásának adott hangot a „szigorúság” miatt, hiszen éppen Németor­szág és Ausztria az a két uniós tagállam, ahová a földrajzi közelség és a hagyomá­nyok okán a legszívesebben utaz­nának a magyar munkavállalók. A két külügyminiszter meg­beszélésén elhangzott: Magyar- ország abban érdekelt, hogy foly­tatódjék a bővítés; jó lenne, ha a 2007-ben esedékes román és bol­gár felvételt mielőbb követné Hor­vátország csatlakozása. így csu­pán a Szerbiával és Ukrajnával kö­zös határunk lenne egyszersmind az EU külső határa is. A magyar külügyminiszter azt sze­retné, ha az Európai Ha­tárőrizeti Ügynökség székhelye Magyarorszá­gon lenne, hiszen a csat­lakozás után hazánknak négy nem uniós tag szomszédja lesz. Joschka Fischer és Kovács László abban is egyetértett, hogy az EU- nak erős intézményekre, cselek­vőképes keretekre van szüksége, amihez az alkotmányos szerző­dés tető alá hozása nélkülöz­hetetlen. TORONYI ATTILA ÁLLÁSPONT VARGA OTTÓ Húsba vágó döntések Egy váratlan és nem teljesen korrekt ellenőrzés után el­vették az exportáláshoz szükséges bélyegzőt a kaposvári Kométa Kft.-tői. Sőt, a hírek szerint az Európai Unió export­listájáról is le akarják vetetni. A dolog érdekessége: az ellen­őrök közül ketten is a kaposvári cég konkurenseinek alkal­mazottai. Kinek áll érdekében tönkretenni egy ekkora céget? A konkurencia azzal nem sokat nyer, ha az egyik ellenlábasa exportját megfúrja, hiszen oda nekik nincs esélyük bejutni. Ez bebizonyosodott már ősszel, amikor az első exportstop idején a Kométa angol vevője francia húst vásárolt a magyar helyett. Hosszú távon persze tönkretehető így a Kométa, ám addig is, míg végleg be nem dobja a törülközőt, a belföldi pia­con igyekezne ellensúlyozni az exportkiesést, ami csak élez­né a belföldi piaci küzdelmeket. Az országnak sem lehet ér­deke, hiszen itt nemcsak egy cégről és annak 850 dolgozójá­ról van szó, hanem sertéstartók ezreiről, akiknek eddig biztos piacot jelentett a kaposvári üzem. A politikának sem gondol­nám, hogy ez sikertörténet lenne, különösen most, amikor két multi, egy csokigyár és egy dohánygyár is bejelentette: el­megy Magyarországról. Már hallom az ellenzéket: akik nem maguktól mennek el, azt elüldözi a kormány... Többek sze­rint az állatorvosi lobbi próbál meg így bűnbakot találni, hi­szen míg idehaza minden ellenőrzés megfelelőnek találta a nagy cégeket, addig az amerikaiak higiéniai okokra hivatkoz­va megtiltották a magyar áruk bevitelét. Ez is hihetetlenül hangzik, hiszen akkor saját maguknak mondanának ellent. Lehet, hogy valóban akkora a gond Kaposváron, hogy más lehetőség nem volt a szakhatóság kezében? Akkor már csak az a kérdés: ha exportra nem mehet a kaposvári hús, akkor mi, hazai fogyasztók miért ehetjük nyugodtan a Kométa amúgy 14 Kiváló Magyar Élelmiszer-díjjal elismert termékeit? EGYETÉRTEK: 06-90-330-303 MÁS A VÉLEMÉNYEM: 06-90330-304 TELEKI JÓZSEF Tiszai hullámverés Négy éve meghalt a Tisza - majd feltámadt. A millennium évében az erdélyi Nagybánya mellett átszakadt egy tározó gátja, és hatalmas mennyiségű ciánnal szennyezett víz zúdult a Szamosba, majd onnan a Tiszába. A környezeti katasztrófában több mint száz tonna hal pusztult el. Azóta már virágzott a folyó. Legutóbb épp a hétvégén - a szó átvitt értelmében. Az emlékezők virágokat szórtak a vízbe, felidéz­ve a szőke folyó fekete napjait. Mi maradt meg a mérgezésből? Látszólag semmi. Bár valószínűleg ember nincs, aki pontosan tudná, hosszú távon lesz-e valamilyen hatása a szennyezés­nek a folyóra. Mindenesetre a halászok - akik akkor a Tiszá­val együtt saját jövőjüket is siratták - ma már megint ki-ki- vetik a hálóikat. A horgászok: is ott ülnek a stégen kapásra várva. Az emlékek - a mérgektől eltérően - nem oldódtak fel a folyó hullámaiban, azok kísértenek. A Tisza menti emberek számára kitörölhetetlenül bevésődtek azok az órák, amikor ezrek és ezrek mentek a gátakra, és a ra­kodópart alsó kövén ülve nézték, hogy úsznak el a haltete­mek. Bevésődtek azok a napok, amikor azzal küldték gyermekeiket iskolába, óvodába, hogy csak levest ne kana­lazzanak. Megmaradtak a perek. Az időt húzó jogi csűrés- csavarás közepette még egyetlen buznyákot sem látott a ma­gyar állam, se a kiskárosultak. Megmaradt a félelem is. A tudat mélyén megbúvó rettegés, hogy mindez bármikor megismétlődhet. Erdélyben ugyanis szép számmal akad még hasonló üzem, amely mint időzített bomba, újabb katasztrófával fenyeget. Eközben a profitot mindenek elé helyező elmék már újabb bányán törik fejüket, Verespatak mellett. Megmaradt 2000. február 1-je a döbbenet pillanatának; a négy évvel ezelőtti ciánszennyezés „emléknapja” mint a Ti­sza mentén élők szeptember 11-éje él az emlékekben. EGYETÉRTEK: 06-90430422 MÁS A VÉLEMÉNYEM: 0&90-330-423 TELEFONÁLJON! Ha egyetért az itt közölt jegyzetek mondanivalójával és akkor is, ha nem. A véleményét meg is indokolhatja. Másokét pedig a 06-90-330-430as telefonszámon meghallgathatja. A hívás díja: 180 Ft+áfa/perc+kapcsolási díj A telefonszám nem hívható rádiótelefonról, külföldről, nyilvános készülékről. Benes hagyatéka Budapest Csehország és Szlovákia csat­lakozása az EU-hoz szolgáltat­ta az alkalmat arra, hogy a Benes-dekrétumokat szóvá te­gyük - mondta Gerhard Zeih- sel, a Szudétanémetek Auszt­riai Szövetségének elnöke. A második világháború után a csehszlovák köztársasági elnök, Eduard Benes dekrétumai alap­ján a németeket és a magyarokat megfosztották csehszlovák ál­lampolgárságuktól és vagyonuk­tól, kollektív bűnösnek nyilvání­tották őket, sokukat kitelepítet­ték. A német és a magyar kisebb­ség hátrányos megkülönbözte­tésére vonatkozó dekrétumokat a kommunizmus bukása után a hatalomra került demokratikus kormányzatok nem helyezték hatályon kívül, így a mai napig érvényben vannak. A hajdani Csehszlovákiában a szóban forgó kisebbségek 20 százalék bün­tetőadót fizettek, ami a mai nyug­díjakon is megérződik. Gerhard Zeihsel, szerint a Benes-dekrétumok hatályon kí­vül helyezése elengedhetetlen feltétele a két ország Európai Unióhoz való csatlakozásának. A Magyarok Világszövetsége és a Szudétanémetek Ausztriai Szövetsége együttműködési tár­gyalásokat kezd a Benes-dekré­tumok hatálytalanítása érdeké­ben; a többi között a brüsszeli Benes sugárút átnevezését tűzték ki célul - jelentette be Patmbány Miklós, az MVSZ elnöke. Mint mondta: Brüsszelben, Európa fővárosában sugárút őrzi Benes nevét, ami megítélésük szerint helytelen. nagy vajda zsuzsa i 4 Mira (spanyol), Poul Nielson (dán), Günter Verheugen (német), Chris Patten (brit), Pascal Lamy (francia), David Byme (ír), Michel Bamier (francia), Vivi- ane Reding (luxembur­gi). Michaele Schreyer (német), Margót Wall- ström (svéd), Antonio Vitorino (portugál), Anna Dia- mantopoukm (görög). • ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom