Tolnai Népújság, 2004. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

2004-01-27 / 22. szám

4. OLDAL MEGYE TŰKOR 2004. Január 27., Kedd j^HB Hagyományos Vince-napi borünnep A magyar bor kuriózum lesz az unióban A Vince-napi borünnepre az idén is rengetegen voltak kíván­csiak. De nemcsak ebből a szempontból volt hagyományos a tegnapi találkozó, melyet a szekszárdi művelődési házban tartottak. A szervezők ugyanis idén is Kozma Pál professzort kérték meg arra, hogy tartson előadást egy éppen aktuális té­máról. A régi magyar szőlőfajtákra esett a választás. Szekszárd Bár délután öt óráig csupán tizenegy „ver­senyző” adta le a kóstolóra szánt bort, a szatyrokban, dobozokban a gazdák lábánál azért mintha üvegek csörgését lehetett vol­na hallani. Egy ilyen Vince-napi borünnep, melyet hagyományosan a „Diczenty Dezső” Kertbarát Kör szervez, igazi férfiünnep. Nő­ket elvétve lehet látni, és az átlag életkor in­kább közelít az ötvenhez, mint a húszhoz. Ha megcsordul Vince.. „Ha megcsordul Vince, tele lesz a pin­ce"- tartja a hagyomány. Ezen a napon tájegységenként megjósolják az évi termés milyenségét. A jóslás történhet például „vicevesszö-vágással”, ekkor lemetszenek egy vesszőt a szőlötöröl, és ha az levet enged, vagyis megcsor­dul, bő termés várható. Idén a társrende­zők nevei között ott találhattuk a Szek­szárdi Hegyközsé­get és a BASF Hun­gária Kft.-t is. A szervezők nem tér­tek el attól a jó szo­kásuktól, hogy meghívták dr. Koz­ma Pál professzort, aki egy, a borászo­kat igencsak izgató témában, a régi magyar borokról, és ezek mostani telepítéséről tartott előadást. Mind­ez azért érdekes, mivel az uniós csatlako­zástól a gazdák is tartanak, talán még job­ban, mint bárki más. Az érdeklődőket Mé­száros Pál, a hegyközség elnöke azzal nyug­tatta, hogy a most csatlakozó országok kö­zül egyedül mi vagyunk igazi bortermelők. Emellett kicsik vagyunk, termékeink kurió­zumok lesznek a nyugati piacon, és attól FOTÓ: GOTTVALD sem kell tartamuk a termelőknek, hogy a külföldi borok betörnek a magyar piacra, a hazai bor pedig majd nem fogy. Merthogy a külföldi borok már itt vannak, csak éppen nem veszi senki. Kozma Pál a hun- garikumokról szóló előadásában elmondta, hogy bár a struktúrán változtatni kell annak érdekében, hogy financiálisán sikeres le­gyen a magyar bor, de nagyon nagy kincs van a birtokunkban. b. k. Sokakat érdekelt, mire számíthatnak Nyolcvanmilliós oktatási program Tolna megye Több Tolna megyei, oktatás­sal és képzéssel foglalkozó programot is kidolgozásra ja­vasol a Nemzeti Fejlesztési Hivatal (NFH). A Pályázati Előkészítő Alapra (PEA) be­nyújtott projektötletek az uniós források kapujába ke­rültek, a tamási kistérség pél­dául nyolcvanmillió forint­hoz juthat egy közoktatási modellkísérlethez. Az NFH nyilvánosságra hozta a kidolgozásra javasolt projektötle­tek listáját, amelyek közt több Tolna megyei program is szere­pel. A tamási - és ezzel együtt a szentlőrinci, a pécsváradi és mar­cali - kistérségben egy közokta­tási modellkísérlet valósulhat meg a Pécsi Tudományegyetem pedagógiai kutatócsoportjának közreműködésével. Reisz Teréz szociológus, a ku­tatócsoport tagja elmondta: az is­kolák eredményességét mutató méréseket végeznek majd, ame­lyeket dokumentálnak is. Ennek alapján lehet kidolgozni egy kis­térségi közoktatási programot, amely hosszabb távon segíti a kistérségben az oktatás fejleszté­sét. A modellkísérlet része egy egyetemi hátterű pedagógus-to­vábbképzés is. A humán erőforrás operatív program keretében Dombóváron szociális jellegű képzési projekt­ötletetek kaptak támogatást, Szekszárdon pedig főként hátrá­nyos helyzetű gyerekek, fiatalok oktatásával kapcsolatos elképze­léseket javasol kidolgozni az NFH. A Kolping Katolikus Szakkép­ző Iskola a hátrányos helyzetű roma és magyar gyerekek integ­rált oktatását végezheti, az Esély- egyenlőségért Alapítvány kocká­zati csoportok részére nyújthat munkaerőpiaci szolgáltatásokat uniós segítséggel. A Kék Madár Egyesület az ér­telmükben akadályozottak támo­gatott foglalkoztatásához, a Be­ások Magyarországi Egyesülete pedig a szenvedélybetegek gyógykezelés utáni szakképzé­séhez pályázhat majd az EU for­rásaira. T. F. Böllérversenyen jártak a bátaszékiek Csodájára jártak a rénfának és a forrázóteknőnek A Bátaszéki Ipartestület II fős csapata is részt vett a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, Napkoron megrendezett harmadik országos böllérversenyen. Bátaszék-Napkor Mint azt Illés Gáspár, a bátaszéki csapat egyik tagja elmondta, az igen jól működő, összetartó kö­zösségük soraiból kikerült „böl- lér-csapat” saját költségén fedezte a verseny kiadásait, úgymint az utazást és a szállást, no és persze a verseny tárgyát képező manga­lica disznót is nekik kellett a hely­színen megvásárolni. A napkori viadalon 32 csapat vett részt, köz­tük egy ukrán és egy erdélyi tár­saság is, s a bátaszékiek érkeztek - országon belül - a legmesszebb­ről. Reggel 9 órakor ágyúlövés je­lezte a böllérverseny kezdetét és délután 3 órakor kerültek a zsűri elő a „versenymunkák”, mégpe­dig négy kategóriában: kolbász, hurka, toros káposzta és forralt bor. A bátaszéki csapat derekasan megállta a helyét, afféle különle­gességnek számítottak az ország másik végében. Például csodájára jártak a rénfának és a for­rázóteknőnek, arrafelé ezek isme­retlen eszközök. A kínálás során nagy sikert aratott a sváb Saures és a székely máié, aki pedig meg­kóstolta a bátaszékiek paprikás pálinkáját, az csak percek múltán tudta megköszönni, miután nagy nehezen megtalálta a hangját. A kiváló hangulatú versenyről nem is jöttek haza üres kézzel, forralt bor kategóriában fődíjat és Szen­tes város különdíját hozták ma­gukkal. VENTER A nők szerepe a társadalomban Indián nyár címmel indítottak felvilágosító előadássorozatot A 40-50 év közötti hölgyekre nagy terhelés hárul. Helyt kell állniuk anyaként, feleségként, megbízható munkaerőként, s mindemellett mindig a topon kellene lenniük. Hogy mindezt teljesíteni tudják, ebben lehet segítségükre az ÁNTSZ által szervezett, sok hasznos tudnivalóval szolgáló sorozat. Bonyhád A magyar lakosság átlag életkora nők esetében hetvenöt, férfiak esetében hatvannyolc év. A WHO adatai szerint ez a nyugat-európai országokban nyolcvanegy, illetve hetvenöt esztendő. A Népegészségügyi program azt irányozza elő, hogy ehhez kö­zelítsen a magyar lakosságé is, s 2012-ig legalább három évvel nö­vekedjen az átlagos életkor ­mondta dr. Hompoth Eszter, az ÁNTSZ Bonyhádi Intézetének fő­orvosa. Ennek jegyében indítot­ták el 40-50 éves nők számára az Indián nyár című sorozatot. Hogy ezt a célcsoportot választották, annak a nők sajátos helyzetéből adódó okai vannak. Ezeket a főor­vos asszony a következőkben lát­ja: a nőknek a családok életminő­ségének alakulásában meghatá­rozó szerepük van. Napjainkban ez az a korosztály és réteg, amely­nek munkahelyén is keményen bizonyítani kell. Nagy terhelés hárul rájuk. Számos egészségügyi adat igazolja, hogy lelki problé­mák, túlterheltség, a klimaktéri- ummal járó panaszok, szív- és ér­rendszeri, mozgásszervi betegsé­gek jelentősen megnehezítik a mindennapi életüket. Fábiánné Läufer Éva, a bony­hádi intézet munkatársa elmond­ta, hogy a körükben indított programban lesznek egészség- ügyi előadások, a mentális beteg­ségek megelőzését célzó alkal­mak, szó lesz a káros szenvedé­lyekről és a szűrővizsgálatok'fon­tosságáról is. Az ifjúság- és gyermeknevelés­ben is hangsúlyos szerepe van a 40-50 éves hölgyeknek, így ezen a területen is hasznos tanácsokkal látják el őket. Mindemellett a szépségápolás is megjelenik a so­rozatban. Azt is szeretnék elérni, hogy a jelenlévők aktív résztve­vők legyenek, akik megosztják gondolataikat a szakemberekkel és egymással, őszintén beszélnek sajátos problémáikról. Az Indián nyár első előadását dr Biics Gábor szülész-nőgyó­gyász főorvos tartotta, a második várhatóan február 23-án lesz, amelyen dr. Péntek Zoltán a szek­szárdi Mamma-Klinika főorvosa az emlőszűrésekről szolgál majd hasznos tudnivalókkal. -pál­Zenés záróvizsga A koszorúcskán bizonyítottak ZOMBA Másfél évtizedes hagyomány­ként ezúttal is rendeztek tánciskolát Zombán, A legismertebb társastáncok alapjait Toláczi József irányításá­val sajátította el a mintegy negy­ven, zombai és néhány környék­beli településen élő hetedik osz­tályos diák, húsz foglalkozáson keresztül. Hogy mennyire volt eredményes a tánciskola, azt a gyerekek vasárnap délután, a zombai művelődési házban meg­rendezett koszorúcskán bizonyí­tották. A zenés záróvizsga a jelen lé­vő szülők, hozzátartozók révén a diákok bemutatója után valósá­gos falubállá alakult át, a helyi farsangi időszak nyitányaként. Emelés a közalkalmazottaknak? Nem vetették el teljesen az egyesek szerint irreális javaslatot Tízszázalékos alapbéremelést javasolt a tolnai közalkalma­zottak részére tizenegy önkormányzati képviselő. Tolna A közalkalmazottak alapbérének 10 %-kal történő megemelését ja­vasolta az az önálló képviselői in­dítvány, amelyet tizenegy tolnai képviselő írt alá, a testület mind­két „oldaláról”. Takács János (SZDSZ) emlé­keztetett arra, hogy tavaly decem­ber 29-én a köztisztviselők 10 %- os bérfejlesztéséről döntött a tes­tület, emiatt - hogy mindenkit egyformán mérjenek - ezt az emelést a helyi közalkalmazottak részére is biztosítani kellene. A témáról hosszú, indulatoktól és egyeztető szünettől sem men­tes vita alakult ki. Dr. Szilák Mi­hály polgármester „kénytelen” volt leszögezni, hogy a köztisztvi­selők nem béremelést kaptak, de­cember végén arról döntött a tes­tület, hogy a városházán dolgo­zók 2004-ben is megkapják azt a törvény által biztosított illet­ménykiegészítést, amit koráb­ban. (Pontosabban a középfokú végzettségűek eddig is 10 %-ot kaptak, a felsőfokúak pedig egy fix összeget, ami kb. 5 %-os ki­egészítésnek felelt meg. Az ő ese­tükben lehet tehát némi emelés­ről is beszélni.) A mostani indítványt a hivatal pénzügyi osztályvezetője és lé­nyegében a város könyvvizsgáló­ja is irreálisnak nevezte, mivel az több tízmilliós pluszkiadást je­lentene a városnak, amely az idei költségvetés első olvasatában kö­zel kétszázmilliós hiánnyal szem­besült. (Ráadásul a közalkalma­zottak alapbérének megemelésé­re a képviselő-testület nem is jo­gosult.) Pártpolitikai felhangok is övez­ték a polémiát, Styaszny László (FIDESZ), - aki amúgy maga is aláírta az indítványt - azt kérdez­te, hogy ha egyszer az MSZP- SZDSZ koalíció vezeti a várost, akkor miért van szükség „aláírás- gyűjtésre” egy ilyen javaslat ke­resztülviteléhez. Végül kompromisszum szüle­tett: az elfogadott határozat nem szól többről, mint hogy a közal­kalmazottakra vonatkozó bérke­retemelési javaslatot vegyék fi­gyelembe az idei költségvetés el­készítésekor.-s­Parkolódíj a saját ház előtt? Magánterület övezi a laktanyai társasházat Út van, már a közvilágítást is az önkormányzat fizeti, ezúttal azzal a területtel van gond, ahol a lakók gépkocsijai állnak. A Nyírfa sori társasházat körülvevő sáv tulajdonosa kilátásba helyezte: ha a lakók nem veszik meg a területet, parkolási dí­jat fog szedni. Tamási A volt szovjet laktanya területén az egykori tiszti lakásokból alakí­tott ki az akkori tulajdonos egy hatvanlakásos társasházat. A lak­tanya területének részeit ugyan­akkor több cég, magánszemély vásárolta meg egy későbbi árve­résen, így lett egy deszki (Csong- rád megye) magánszemély tulaj­dona a társasház előtti és mögötti mintegy kétméteres sáv, és ugyancsak magántulajdonba ke­rült az a terület is, ahol egy ki­sebb játszóteret alakítottak ki. Ezzel nincs probléma, a lakók figyelmét viszont a múlt év végén felhívták: vásárolják meg azt a részt, ahol az autóik állnak. Illés Károlyné, a társasház közös kép­viselője elmondta: lakógyűlés elé terjesztette a javaslatot, amely azonban nem kapott elegendő tá­mogatást. A tulajdonos megbí­zottja ezt követően kilátásba he­lyezte, hogy parkolási díjat fog kérni az autótulajdonosoktól, mert befektetett pénzükhöz sze­retnének jutni. A lakástulajdono­soknak másfél millió forintot kel­lett volna fizetniük a házuk előtti területért. Korábban az épület előtti út is magánkézben volt, de azt az önkormányzat megvásá­rolta. Bár nincs elvi nincs akadálya, hogy a társasházak előtti közterü­leteken a lakóktól is parkolási dí­jat szedjenek, a városban nincs erre példa. Dr. Schutzbach Fe­renc, a város jegyzője kérdésünk­re elmondta: a mai szabályok sze­rint a hatvanlakásos házhoz meg­felelő számú parkolót kellene épí­teni, ez a szabály azonban csak 1998-tól van hatályban. Bakó Bé­la alpolgármester elmondta, a kö­zeljövőben valószínűleg terítékre kerül a helyzet megoldása; meg­jegyezte ugyanakkor: másfél mil­lió forintot valószínűleg az önkor­mányzat sem adna a területért. Hozzátette: másik megoldás lehet egy olyan önkormányzati terület, ahol ki lehet alakítani a parkolót. T. F.

Next

/
Oldalképek
Tartalom