Tolnai Népújság, 2003. december (14. évfolyam, 279-303. szám)

2003-12-24 / 299. szám

Karácsony 2003 A tudás európai értékei Glatz Ferenc a magyar tudomány és a tudósok lehetőségeiről. V. OLDAL Itt vagyunk itthon Hibay György: egy család és egy város története Egerből. VI, OLDAL Mádl Ferenc köztársasági elnök 1987-ben Magyarországról elsőként került a világörök­ségek sorába Budapest látképe a Dunával, (képünkön) a Parlamenttel, a gyönyörű hidakkal és a vámegyeddel. Azóta nyolcra nőtt a világörökséghez tartózó magyar tájak, kulturális és építészeti értékek száma. Világörökségünk egyúttal öröksége Európának is. Kevés az olyan földrajzi adottságokkal megáldott és kulturális értékekben gazdag város, amelynek ennyire sokféle arca van. Tavaly az Andrássy út és a földalatti vasút is felkerült a listára. A XIX. századi Európa egyik leghíresebb és legszebb sugárútjává vált az Andrássy út, és lett a nagypolgári életforma megtestesítője. A párizsi világhírű sugárutakon kívül talán nincs is Európában még egy ilyen utca, amely ennyire tudatos városépítési elvek alapján készült. Folytatás a II. oldalon Visszatérésünk a közösséghez- Saját elhatározásunkból, másfél évtizede töretlenül tar­tó nemzeti konszenzus alapján térünk vissza jövő ta­vasszal ahhoz a közösséghez, amelyhez hagyományain­kat tekintve mindig is tartoztunk. Tehát azt a kérdést, hogy mit is kapunk, nem tételes felsorolással válaszol­nám meg. Úgy vélem, elsősorban magunknak adunk eséyt és lehetőségeket azzal, hogy az Unió tagjává vá­lunk. Az elhatározás pillanatától, a felkészülés hosszú és nehéz időszaka alatt magunknak is be­bizonyítottuk, hogy képesek vagyunk elérni a kitűzött célt. Lemondásra, el­szántságra és hitre volt szükség a teljesí­téséhez. Az eredménye pedig, hogy új lehetőségeket teremtettünk az ország, magunk számára. Mert bár történelmi jelentőségű a változás amit átélünk, de talán mégis jobb, ha lehetőségként éljük meg. Ezek minél jobb kihasználása az igazán nagy, mindannyiunkat érintő felelősség. Nem tartom bajnak, ha van­nak kétségeink is, azok csak segítik, hogy nagyobb figyelmet fordítsunk azokra a nehézségekre, amelyekkel nyilvánvalóan szembe kell majd néznünk. Az uniós tagság a nemzeti kultúrák, így a magyar kul­túra megmaradását és gazdagodását is jelenti. Erősíti erkölcsi erőnket, nemzeti és európai tudatunkat, ön­becsülésünket. A nemzet megmaradását, nyelvünk, kul­túránk megőrzését e közösség keretei jobban biztosítják, mint a kívül maradás. A soknemzetiségű, sok kultúrát keretbe foglaló közösségbe nem azért lépünk, mert a ma­gunk örökségétől akarunk szabadulni. Magyarnak aka­runk megmaradni, és ez csak hagyományaink megőrzé­se és gazdagítása révén lehetséges. A magyar kultúra mindig is meghatározó erővel volt jelen az európai kultú­rában, s ugyanígy lesz a jövőben is. Nem szabad szemér­mesnek lennünk, hiszen gazdag, termékeny és értékek­kel teli kultúra a mienk, amely ezer szállal kapcsolódik az európai kultúrtörténethez. Gazdagítunk s gazdagodunk- Köztudottan jövő év májusa számunkra azt jelenti, hogy az Európai Unió teljes jogú tagja lesz Magyar- ország. Csatlakozunk a közösséghez. Minden klasszikus értékünkkel, minden kincsünkkel és hagyományunkkal az öreg kontinens szövetségét gazdagítjuk. És szívből remélem, hogy valóban gazdagítani fogunk. Hogy nem teszünk másként, mint az a család, amely a magánéleti gondjait igyekszik háza falain belül megoldani, s nem a szomszédokra borítja a szennyesét. Hiszen mi is ezt vár­juk a többiektől. Azt várjuk, hogy kapjunk, gazdagod­junk az uniós tagságunk által. Azt vár­juk, hogy elérhetőbb legyenek szá­munkra Európa és a hozzá tartozó népek értékei, és semmi esetre sem azt, hogy közeli vagy távolabbi szom­szédaink belső konfliktusait figyeljük. Ennél ugyanis sokkal fontosabb felada­tunk van. Nekünk is, nekik is. Népeink boldogulását kell szolgálnunk. Azt, hogy minden honfitársunk büszkén és elégedetten mondhassa: európai Szili Katalin házelnök polgár lettem. Korszakváltó uniós álom A rendszerváltás céljai - a NATO védelmi rendszeréhez való tarto­zás, a gazdasági integráció, az Európai Unióhoz való csatlako­zás - lendületet, lelkesedést adott. Ezek nagyrészt teljesültek. Az Unióba lépés küszöbén a most beköszöntő korszak új céljait kell megfogalmazni - véli Hiller István, a Nemzeti Kulturá­lis Örökség minisztere. Tapaszta­lata szerint a mai magyar politi­kai élet színvonaltalan: viták helyett veszekedések vannak, s nem azokról a témákról folynak eszmecserék, amelyek mind­annyiunk számára fontosak.- Európáról kinek-kinek történel­mi ismeretei alapján sokféle a kép és legalább annyi az álom. Az ön európai álma milyen?- Ez egy tehetséges ország és tehetséges nemzet, de a tehetsé­gét akkor tudja érdemre váltam, ha olyan közegben él, amely ezt nem akadályozza. Az elmúlt fél évezredben legalább kétszer volt olyan esemény, amely megaka­dályozta ezt. Olyan korszakot kí­vánok, amikor ezt a lehetőség­együttest az ország a tehetségé­vel és a szorgalmával kihasznál­hatja. Amíg nekem valaki nem bizonyítja be, hogy az Alföld nagy, egybefüggő olajmező vagy a Mátra nem más, mint egy nagy, egységes aranytömb, addig eb­ben az alkotóerőben és tehetség­ben hiszek csak. Ennek a kitelje­sítésére a legjobb terep az Unió.- Az elmúlt hetekben, hó­napokban sokszor és sokfélekép­pen megfogalmazták, hogy mit várhatunk .az Európai Uniótól, de mi magyarok mivel járulha­tunk hozzá az Unió sikeréhez?- Nemzetközi tanácskozáson, konferencián az európai uniós kollégáim már megfordítva te­szik fel ezt a kérdést: őket való­ban az érdekli, hogy a csatlako­zók, ezen belül Magyarország mivel járulhat hozzá az Unió si­keréhez. Nekünk, Magyaror­szágnak van egy sajátos eredeti innovatív gondolkodásmódunk. Rákényszerített erre minket a sors, hogy ezt kihozzuk ma­gunkból, kifejlesszük. Legfonto­sabb hozzájárulásunk az a fajta tapasztalat, amelyazt bizonyítja, hogy az együttműködésben, az együttes fellépésben több az erő és a megvalósítási lehetőség, mint ha külön vagyunk és erre a tapasztalatra az EU nagyon sok tekintetben rászorul. Dehogy gondolom azt, hogy május else­AZ EURÓPAI UNIÓ JELENLEGI TAGJAI Ország (Belépés éve) Lakosság (millió) 1. Németország (1958) 82,5 2. Franciaország (1958) 59,8 3. Nagy-Britannia (1973) 59,1 4. Olaszország (1958) 57,1 5. Spanyolország (1986) 40,7 6. Hollandia (1958) 16,2 7. Görögország (1981) 11,0 8. Belgium (1958) 10,4 9. Portugália (1986) 10,4 10. Svédország (1995) 8,9 11. Ausztria (1985) 8,1 12. Dánia (1973) 5,4 13. Finnország (1995) 5,2 14. Írország (1973) 4,0 15. Luxemburg (1958) 0,4 ÚJ TAGOK 2004 MÁJUS 1-UÉTÓL Ország Lakosság (millió) A. Lengyelország 38,2 B. Csehország 10,2 C. Magyarország * 10,2 D. Szlovákia 5,4 E. Litvánia 3,5 F. Lettország 2,3 G. Szlovénia 2,0 H. Észtország 1,4 I. Ciprus 0,8 J. Málta 0,4 VÁRHATÓ BELÉPÉS 2007-ben Ország Lakosság (millió) I. Románia 22,3 II. Bulgária 7,9 MÉG NYITOTT AZ IDÓPOOT Ország Lakosság (millió) ? Törökország 65,6 jével az Európai Unió gazdasági potenciálja irdatlanul nő. De az a sajátosság, amely közvetítőkész­ségben, az előbb megfogalma­zott együttműködésben, az újí­tásban a gondolkodásmódunk­ban megvan, az Uniónak a javára válik. Nem szabad kishitűnek lenni, mert ez több, mint erény, ebbe nagyon fontos hozzáadni- valók vannak, amelyek az Uniót gazdagíthatják. Magyarság és eu­rópaiság modern egységét látom ebben, és ez mind a két fél szá­mára fontos. Az európai gondol­kodás igenis szegényebb lenne a közép-európai, a magyar menta­litás nélkül. Biztos vagyok ben­ne, hogy a hagyományos érte­lemben vett országhatárok közé szorított gondolkodás idejétmúlt. Ez nemcsak új század, hanem új világ is, amelyben nekünk ré­szünk, helyünk és mondani­valónk van. Van egy nagyon hí­res 17. századi kép az európai koncertről, amely azt sugallja, hogy mindenkinek, minden Eu­rópát alkotó nemzetnek együtt kell részt vennie ebben a kon­certben, de mindenkinek tudnia kell, hogy a hangszerével milyen hangerőn játszik. Ha ez sikeres, akkor harmónia jön létre. Úgy ér­zem, ma a kontinensnek és az Európai Uniónak erre a harmó­niára nagy szüksége van. (Folytatás a III. oldalon) Az Unió válik európaivá- Azzal, hogy hazánk és további kilenc ország 2004. május 1-jén csatlakozik az Európai Unióhoz, Európa megszűnik pusztán földrajzi fogalom lenni. Szellemi és gazdasági közösség lesz újra. Olyan közösség, ahol a jó­lét életforma, ahol a tehetség útját nem állják határ­sorompók. Közösség, amelynek tagjai­ra - köztük a növekvő tekintélyű, szu­verén Magyarországra is - egyre fonto­sabb szerep háml. A csatalakozással nem az európai­ságot nyerjük el, hiszen Európa mi ma­gunk vagyunk: saját nemzeti értékeink egyben Európa értékei is. A bővítéssel nem annyira a belépő országok, sokkal inkább maga az Unió válik valóban európaivá. Azzal, hogy Magyarország 2004-ben immár formálisan is tagja lesz az Európai Uniónak, magyarok nemzedékeinek álma válik valóra: a nemzet visszatérhet oda, ahová szel­lemében és lelkében mindig is tartozott. A magyarság ezeréves történelmét és kultúráját, a talá- lékonyságát, a tudását viszi az európai közösségbe. Őriz­nünk, gazdagítanunk kell ezt a szellemi örökséget, meg kell osztanunk a többi európai nemzettel, és nyitottnak kell lennünk a többi európai nemzet és más kontinensek kultúrájára, művészetére. Európa egysége nekünk, magyaroknak különösen fontos. Az európai integráció nemzeti érdekünk, mert csakis ez által valósulhat meg tizenötmillió magyar vá­gya: a nemzet határok fölötti újraegyesítése. Úgy gondo­lom, a csaüakozás az elmúlt tizenhárom év áldozat- vállalásának értelmét, nagy, közös és bátor tervünk megvalósításának legfontosabb állomását jelenti. Mert az uniós csatlakozás nem cél, inkább eszköz. Az EU egy közeg, ahol sorsunk további jobbításáért kell és lehet majd küzdenünk. Ez azonban már egy lényegesen könnyebb küzdelem lesz, kevesebb áldozattal, és sok­kal több nyertessel. Hiszem, azzal, hogy az Európai Unióhoz csatlakozunk, egy jobb jövő megteremtésére adunk magunknak esélyt. Esélyt arra, hogy megnyerjük a XXI. századot. Medgyessy Péter miniszterelnök v » I 4 4 Világörökségünk Európa öröksége

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom