Tolnai Népújság, 2003. december (14. évfolyam, 279-303. szám)

2003-12-20 / 296. szám

8. OLDAL G A Z D A S Á G I TŰK Ö R 2003. December 20., szombat Hasznosítás kibocsátói pénzből Borsod-A.-Z. “ 1 Miskolc O Szatmár- Bereg Györ-Moson-Sopron i Komárom- Esztergom Hajdú-Bihar ^ Debrecen Jász­Nagykun­Szolnok Veszprém Somogy Csongrád Bontóüzemekben dolgoznák fel az elektronikai hulladékokat^ Hét vagy nyolc regionális bontóüzem jö­het létre az országban az elektronikai termékekből származó hulladékok fel­dolgozására az Elektro-Waste Kht. ter­vei szerint. Az újrahasznosítási kötele­zettséget előíró rendelet kiadása 2004 augusztusára várható. Budapest A jelenleginél jóval nagyobb lendületet ve­het a leselejtezett elektronikai berendezé­sek, a számítástechnikai és szórakoztató­elektronikai eszközök, a különböző irodai és háztartási gépek, a világítóberendezé­sek, a telekommunikációs termékek stb. újrahasznosítása, ha jövő évtől megkez­dődhet a piaci alapokon történő begyűjtés és újrahasznosítás a termékek forgalma­zóinak finanszírozásával. Az elektronikai berendezésekből éven­te 100-130 ezer tonna hulladék keletkezik az országban, ráadásul ennek mennyisége évente 8-10 százalékkal nő. Ennek jelenleg alig 8-10 százalékát dolgozzák fel szaksze­rűen, amelynek nagy részét a leselejtezett hűtőgépek teszik ki. A hasznosítás elősegí­tése érdekében jövő év augusztusáig lép életbe az elektronikai'hulladékokról szóló rendelet, amely termékcsoportonként 70- doskodhatnak, illetve közös koordináló Waste Kht. ügyvezetője elmondta: több hatósági tanulmányok is elkészülnek - fo- 80 százalékos hasznosítási kötelezettséget szervezeteket is létrehozhatnak ennek gyártó céggel is felvették a kapcsolatot, galmazott Kovács Árpád László. A formá- fog előírni, igaz, ezt csak többéves felfutás megszervezésére, amelynek licencdíjat fi- amelyek részletes tájékoztatást kértek a lódó tervek szerint az országban hét vagy után kell majd teljesíteni - közölte Kele- zetnének a hasznosítási kötelezettség át- rendszer majdani működéséről, valamint nyolc - egyenként 100-150 főt foglalkoztá­mén József, a Környezetvédelmi és Víz- vállalásáért. a csatlakozási feltételekről. A kht. szakem- tó - regionális bontóüzemet hoznának lét­ügyi Minisztérium illetékese. A tervezettel A szabályozási tervek hírére a gyártó és béréi ezekben a hetekben készítik az újra- re, amelyek elsősorban a számítástechni- függ össze a piaci alapú hasznosítás bein- importőr, valamint a hulladékgyűjtő és hasznosításra, illetve a szerződő partnerek kai és irodai eszközök bontásával foglal- dltása is, ugyanis a tárca szándékai szerint -hasznosító cégek megkezdték az élőké- várható költségeire vonatkozó gazdasági koznának, s vizsgálják annak a lehetősé- 2004-től az elektronikai termékekre is ki- szüléteket: tizenegy hulladékgyűjtő és számításokat. A kht. ügyvezetője szerint gét is, hogy további kisebb bontóműhelye- terjesztenék a termékdíj fizetését, amely . -hasznosító társaság október végén, az országban 10-15 olyan nagy gyártó és két is létrehozzanak a hulladék keletkezé- ebből a körből eddig csak a hűtőgépekre Elektro-Waste Kht. néven bejegyzési kérel- importőr van, amelyek csatlakozására sének területi eloszlását figyelembe véve. és a termékekbe épített akkumulátorokra met nyújtott be egy közhasznú szervezet 2004 első felében számítanak. Mellettük Az üzemekben, rehabilitációs céllal, első­terjedt ki. létrehozására, amely a kötelezetti oldal - számos kisebb vállalkozás foglalkozik im- sorban megváltozott munkaképességű Az intézkedés ösztönzést jelenthet a gyártók, importőrök - csatlakozásával a portálással, ám őket valószínűleg csak úgy embereket foglalkoztatnának, együttesen gyártó és importőr cégeknek, ugyanis szabályozás kiadásának időpontjára koor- lehetne hatékonyan a rendszerbe vonni, mintegy ezer főt. A rendszert olyan továb- azok a vállalkozások, amelyek gondoskod- dináló szervezetté alakulna a hasznosítás ha a termékdíj egy része betétdíjként mű- bi üzemek egészítenék ki, amelyekben nak az általuk forgalomba hozott termé- megszervezésére. ködne, s így a kereskedők kötelesek lenné- egy-egy speciális termékfajta hasznosítá­kek megfelelő arányú újrahasznosításáról A kötelezettek oldaláról egyelőre még nek a leselejtezett termékek visszafogadó- sát végeznék. Ezek közé tartozhat például - legalább részlegesen -, mentességet sze- egyetlen vállalat sem lépett be a kht.-ba, sára. az Electrolux által tervezett hűtőgép-fel­rezhetnek majd a termékdíj fizetése alól. A ám az érdeklődés már megkezdődött - kö- December végére a begyűjtésre és hasz- dolgozó, vagy a közelmúltban Csepelen hasznosításról a vállalatok maguk is gon- zölte Kovács Árpád László. Az Elektro- nosításra vonatkozó szakmai megvalósít- átadott képcsőbontó üzem. _______________■ Re gionális bontok tervezett helyszínei * Még bizonytalan VG-CRAFIKA Forrás: VG Devizaárfolyamok Cseh korona 8,11 Euró 262,23 Japán jen (100) 195,99 Lengyel zloty 56,42 Svájci frank 168,65 Szlovák korona 6,38 Angol font 373,72 Zöldségegyezmény Budapest Az évtized végére mintegy 800 ezer tonnával növelhető a zöldség- és gyümölcságazat jelenlegi mintegy 2,6 2,7 millió tonnás termelése - mondta Mártonffy Béla, a Zöldség- és Gyümölcs Terméktanács ügy­vezető igazgatója, a Magyar Kertészeti Tanács főtitkára. Hozzátette, hogy az EU-ban a kertészeti termékek előállítá­sa nem esik kvótakorlátozás alá, ezért kiemelt jelentőségű, hogy a magyar kertészeti ága­zatban dolgozók minél jobban felkészüljenek az uniós tag­ságra. Szanyi Tibor, a Földműve­lésügyi és Vidékfejlesztési Mi­nisztérium politikai államtit­kára kiemelte: Magyarország jövő év május 1-je után a világ legnagyobb és legfizetőképe- sebb egységes piacának lesz a része, és ezt a lehetőséget a magyar agráriumnak, köztük a kertészetnek is ki kell használ­ni. Aláhúzta ugyanakkor, hogy csak akkor adhatók el a ma­gyar termékek, ha azok kifo­gástalanok mind minőségileg, mind pedig eleget tesznek az élelmiszer-biztonsági előírá­soknak. Ezeknek a feltételeknek a teljesítését szolgálja az a meg­állapodás, amelyet az agrártár­ca és a Magyar Zöldség- és Gyümölcs Szakmaközi Szerve­zet és Terméktanács kötött pénteken az FVM-ben Tőkerendezés Budapest A Malév Rt. rendkívüli közgyű­lése pénteken döntött a légitár­saság térrendezéséről - jelen­tette be Sándor László, a Malév Rt. elnök-vezérigazgatója. El­mondta: a 11,7 milliárd forintos jegyzett tőkéjű társaság első há­romnegyed évi mérleg szerinti vesztesége 8,7 milliárd forintot tett ki. A közgyűlés ezért úgy döntött, hogy első lépcsőben a jegyzett tőkét 117 millió forintra szállítják le, majd 3,5 milliárd forintra emelik. A Malév Rt. az idén 7 milliárd forint tőkejutta­tást kap az ÁPV Rt.-tői, ennek a 3,4 milliárd forinton felüli része tőketartalékba kerül. A kormány további 3 milliárd forint tőkejut­tatást hagyott jóvá a légitársaság számára jövőre, ezt azonban a tevékenység eredményességé- nek javításához kötötte. _______■ Ro ma esélyek Budapest A roma mikro- és kisvállalko­zások piaci esélyeinek javítását célzó pályázaton a bírálóbizott­ság döntése szerint 76 pályázó nyert 200 millió 280 ezer forint vissza nem térítendő támogatást - közölte Csillag István gazdasá­gi és közlekedési miniszter. A tapasztalatok elemzése után döntik majd el. hogyan folyta­tódjon a roma vállalkozások in­tegrációját segítő program. Az odaítélt támogatások ré­vén mintegy 400 millió forintos beruházás valósul meg, és 249 új munkahely létesül. A szaktár­ca kiírására 161 pályázó adott be jelentkezést, a támogatási igény meghaladta a 407 millió forin­tot. Lakatos Sándor, a pályáza­tért felelős szakértő kiemelte, hogy a nyertesek 60 százaléka a hét hátrányos megyéből szár­mazik. Növekvő csomagolási begyűjtés Növekvő termelés és szigorodó hasznosítási kötelezettségek jel­lemzik a csomagolóanyagok piacát, amely évente mintegy 800 ezer tonna új csomagolás kibocsátását, majd feldolgozását je­lenti az országban. A csomagolóanyagok mennyisége növek­szik: az egy főre jutó évi 80 kilogrammos magyarországi kibo­csátás csak kétharmada a nyugat-európai országok átlagának, ám a fogyasztói szokások változása, a kisebb kiszerelésű ter­mékek térhódítása, valamint a városi népesség arányáhak nö­vekedése a különbség fokozatos csökkenését valószínűsíti. Szerződött település az Öko-Pannon Kht.-val: Győr, Sárvár, Zaiaszentgrót, Keszt­hely, Veszprém, Siófok, Pécs, Szentendre, Túra, Sátoraljaúj­hely, Nyíregyháza, Debrecen Budapest Ugyanakkor ezzel párhuzamosan növekszik az újrahasznosítás ará­nya is: a csomagolási hulladékok kezelése költségeinek fedezésére hivatkozva az állam a csomagolá­sok forgalmazóival termékdíjat fi­zettet, ám ez alól - 2004-től csak részleges - mentességet szerez­hetnek, ha maguk gondoskodnak az általuk kibocsátott mennyiség megfelelő arányú feldolgozásáról. A jogszabályok az idén január óta teszik lehetővé, hogy ennek telje­sítését a cégek a piaci szereplők ál­tal létrehozott közhasznú koordi­náló szervezetekre bízzák. A „gyártói felelősség” elvét pia­ci alapokon működtető modell ki­építése lendületesen kezdődött: november végére a kibocsátás va­lamivel több mint feléért felelős céges kör csatlakozott a koordiná­ló szervezetekhez. Ezek közül az Öko-Pannon Kht. játszik meghatá­rozó szerepet, amely több mint 700 céges partnerével november elejére a teljes hazai kibocsátás 48 százalékát fedte 1 e. Viszkei György, a szervezet ügyvezető igazgatója elmondta: megfelelő jogszabályi környezetben 2005-re a kibocsá­tás 70-75 százalékát le tudják fedni. A határidő nem véletlen: az EU felé tett vállalás és az országos hulladékgazdálkodási terv értel­mében ekkorra a csomagolási hul­ladék 50 százalékának újrahasz­nosításáról kell gondoskodni. A kötelezettség évről évre növek­szik: a tavalyi 35 százalék után az idén már 40 százalékos újrahasz­nosítást kell teljesíteni a köte­lezetti körnek. Az Öko-Pannon Kht. az első három negyedévi ada­tok szerint a szerződéses partne­rei által kibocsátott mintegy 222 ezer tonna csomagolás közel 46 százalékának hasznosításáról gon­doskodott. Az iparban és kereske­delemben folyó szelektív hulla­dékgyűjtés nagyjából fele, míg a lakossági szelektív hulladékgyűj­tés 90 százaléka folyik a kht. köz­reműködésével. Az utóbbi mennyisége egyéb­ként egyelőre viszonylag csekély: miközben az iparban-kereskede- lemben országos szinten évi 280- 300 ezer tonna csomagolást gyűj­tenek újra szelektíven, ez a ház­tartásoknál csak 8-10 ezer tonna. Ugyanakkor a tendencia ebbe az irányba mutat: az iparban és a ke­reskedelemben keletkező évi 340 ezer tonna csomagolási hulladék­ból 280-300 ezer tonnát jelenleg is begyűjtenek és feldolgoznak, így itt a továbblépés lehetősége korlá­tozott, s kizárólag ebből a forrás­ból 40-45 százaléknál nem emel­hető magasabbra az újrahasznosí­tás aránya. A növekvő arányú hasznosítás feltétele így - a magasabb költsé­gek ellenére - csak a lakossági sze­lektív gyűjtés kiterjesztésével te­remthető meg. Az Öko-Pannon Kht. eddig egy tucat településsel, illetve kistérséggel kötött megálla­podást arról, hogy partnerei befi­zetéséből részt vállal a szelektív gyűjtés üzemeltetésének finanszí­rozásában. Emellett további ön­kormányzatokkal is előkészítése­ket tettek a szerződések aláírásá­ra, így az év végére a szelektív gyűjtésbe bekapcsolt lakosok szá­ma várhatóan meghaladja az egy­millió főt. A kht.-nak előszerződé­se van a Fővárosi Közterület-fenn­tartó Rt.-vel is, amely 2007-ig tar­talmazza a szelektív gyűjtés kiépí­tésének ütemezését Budapesten. Az anyagok többsége esetén, igaz, változó színvonalon, megol­dott a hasznosítás is, a fennmara­dó néhány anyagfajta esetén pe­dig - színes üveg, egyes műanya­gok -, magyarországi feldolgo­zókapacitás hiányában, exportál­ják a begyűjtött hulladékot. A legnagyobb problémát a jog­szabályi környezet kiszámíthatat­lansága és kedvezőtlen változása je­lenti - fogalmazott Viszkei György. Az Öko-Pannon Kht. ügyvezető igazgatója szerint a csomagoló­anyag-kibocsátókat elbizonytala­nítja a koordinálószervezeti mo­delltől, hogy az elfogadott jogsza­bályok értelmében 2004-től a hasznosításról gondoskodó cégek is csak 80 százalékos mentességet szerezhetnek a termékdíj alól. Emellett a közhasznú szerveze­teknek adminisztratív akadályt je­lent az az - igaz, egyeztetés alatt álló - előírás, hogy 2005-re a fel­dolgozott hulladék legalább 20 százalékának a lakosságtól kell begyűjteni. Ez az iparban folyó gyűjtést is visszafoghatja, mivel a lakossági gyűjtés csak fokozato­san növelhető az infrastruktúra ki­építettsége esetén is - tette hozzá Viszkei György. A modernség záloga Budapest A kormány támogatja a to­vábbi befektetéseket a táv­közlési szektorban, mindent megtett eddig is és a jövőben is a kedvező és kiszámítható szabályozói és piaci feltétel- rendszer kialakítása érdeké­ben - mondta Medgyessy Pé­ter miniszterelnök a távköz­lési tulajdonosi és befektetői fórumon. „Modern európai Magyar Köztár­saságot akarunk építeni, amihez a fizikai utak mellett szükség van az internet virtuális közlekedési folyosóira is, hogy részesei lehes­sünk az európai fejlődésnek” - mondta a kormányfő. Medgyessy Péter a legjelentősebb Magyaror­szágon működő piaci szereplők tulajdonosai és menedzsmentje előtt jelezte, hogy ennek eléré­sében számít a befektetők bizal­mára. A miniszterelnök a fórum előtt tárgyalt Kai Uwe Ricke-vel, a Deutsche Telekom elnökével. Medgyessy Péter örömtelinek ne­vezte, hogy a kormány informá­ciós társadalom kiépítését célzó stratégiájának révén 2003-ban je­lentősen bővült a piac. Utalt arra, hogy az internet-előfizetők száma az elmúlt novemberhez viszonyít­va 51 százalékkal nőtt, ám megje­gyezte, hogy a bázis meglehető­sen alacsony volt. A kormányfő reményét fejezte ki, hogy a jelen­legi magasabb szintről is lehet ha­sonló mértékű éves fejlődést pro­dukálni, amiben a befektetőknek is komoly szerepe lehet. ________■ Eu ró és árfolyamstabilitás Budapest Az euró bevezetésének egyik fontos követelménye az ár­folyamstabilitás - mutat rá az Európai Központi Bank (EKB) állásfoglalása. Korábban jelentős vita bontako­zott ki, hogy az árfolyamstabili­tás kérdését miként kell értel­mezni, s az euróövezethez csat­lakozni kívánó országoknak egy szélesebb, plusz-mínusz 15 szá­zalékos, vagy egy szűkebb, plusz-mínusz 2,25 százalékos sávban kell stabüan tartaniuk va­lutájukat a belépést megelőző két esztendőben. E vitában jelent állásfoglalást az EKB döntése, amely értelmezi az árfolyamsta­bilitási kritériumot. Az állásfoglalás szerint kellő időben minden tagállamtól elvár­ható az euró bevezetése. Ehhez azonban meghatározott feltétele­ket kell teljesíteni. E feltételek tel­jesítésének vizsgálata során a je­lenlegi tagállamokkal egyenlő el­bánás elvének kell érvényesül­nie. Az új tagállamok számára semmilyen pótlólagos követel­ményt nem fognak támasztani, ugyanakkor a kritériumok sem fognak enyhülni, beleértve a no­minális konvergencia, azaz az ár­színvonalak közeledésének fenn­tarthatóságára vonatkozó köve­telményeket is. Az állásfoglalás szerint az árfolyamstabilitás követelménye arra vonatkozik, hogy az adott ország a vizsgálatot megelőzően legalább két éven át számottevő feszültségek nélkül vegyen részt az ERM Il-es árfolyamrendszer­ben, amelyet az euró előszobájá­nak tekintenek. Különösen fon­tos feltétel, hogy ebben az idő­szakban tartózkodni kell a leérté­keléstől.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom