Tolnai Népújság, 2003. november (14. évfolyam, 255-278. szám)

2003-11-24 / 273. szám

5. OLDAL '’HU NoVEMBER 24., HÉTFŐ Mondom a magamét SZERI ÁRPÁD Jósnők a parkolóban Jósnők, nemes ügyhöz adakozókat keresők, kerekes kosarat a he­lyére szállítók és egyszerű kéregetők: ezekkel előbb-atóbb mind ta­lálkozhat az a vásárló, aki a megyeszékhely egyik nagy üzlete előtt parkol le kocsijával. Különös kontraszt: bent az áruházban máraz ünnepekre való készülődést idéző, csillogó árutenger, kint pedig el­hanyagolt ruhákban egy kis aprópénzt vadászó-kunyeráló embe­rek. Akad köztük egészen fiatal is. A tizenkét-tizenhárom éves kis­lány, aki a százforintosokat magában rejtő kosarakat igyekszik begyűjteni a vásárlóktól, nem szekszárdi: a szomszéd megyéből, egészen pontosan Bajáról vonatozik be bátyjával Tolna megye székhelyére. Itt ketten együtt igyekeznek összeszedni némi pénzt, amin - a kislány közlése szerint - ennivalót vesznek, maguknak és munkanélküli szüleiknek. Naponta ezer-ezerkétszáz forint is összejön, az összeg azért is figyelemreméltó, mert a forgalmat te­kintve elég csekélynek tűnik. Nagyon meg kell tehát dolgozni azért, hogy a naponta megszólított több száz vevő közül tizenket- ten egy nagyúri gesztussal átengedjék a kerekes kosarat. Igaz, a másik oldal gyakorta elhárító magatartása sem teljesen érthetetlen. Az első leszólítás már csak a meglepettség okán is szin­te biztos pénzt jelent a kéregetőnek. Ha nem rohan az ember, né­hány ezt követő kísérlet is meghozhatja a maga eredményét. Ám előbb-utóbb elutasítást válthat ki az, ha az első mondatban emlí­tett ügyeskedők közül szinte mindegyik igyekszik - ráadásul gyors egymásutánban - levenni a maga sápját a gyanútlan vásárlótól. Megkérdeztük olvasóinkat Szeret-e bálba járni? Elkezdődött a báli szezon, az első Erzsébet-napi mulatsá­gokat már megtartották, amiket követi a többi. Szeret-e bálba járni? - kérdeztük olvasóinktól. Bőhm Rita, Szekszárd: - Nagyon szeretek bálozni, ha csak tehetjük, a párommal minden mulatságra elmegyünk. Az elsőn idén túl va­gyunk, az elmúlt hét végén voltunk a tűzoltóbálban, jól éreztük ma­gunkat. A következő a szilveszteri mulatság lesz, amin biztos ott le­szünk, aztán jön majd a biciklis bál. Tarjányi Ágostonné, Tolna: - Évente 3-4 alkalommal megyünk bál­ba akkor, ha jó a társaság és a zenekar. Most szombaton Harcon vol­tunk jótékonysági, bátyus bálban. Szalai László, Medina: - Amikor időm engedi, megyünk bálba far­sangkor, leginkább a családias mulatságokat kedveljük. Medinán a tavaszi és az őszi bálon mindig részt veszünk. Daróczi Attila, Szekszárd: - Meglehetősen ritkán van lehetőségünk a feleségemmel arra, hogy hálózzunk, de ha van rá mód, akkor is in­kább kihagyjuk. yjiAÁiviy Előző kérdésünk Megéri-e 60-100 ezer forintot téli gumira költeni? Szavazóink többsége, pontosan 73 százaléka úgy véli, megéri beruházni a téli gumira. MAI ICERDESUNKs Elmegy-e idén sítúrára? Szavazhat az interneten: www.tolnalnepitleag.hu és SMS üzenetben: 20/454-36-64 M E G Y E I TÜKÖR Az apukákat, a papákat köszöntötték Több mint százan vettek részt szombaton délelőtt Simontor-nyán a már ha­gyományos - és eddig Tolna megyében köve­tőkre nem talált - Apa­nap programjain. A csa­ládi délelőtt középpont­jában az apák, nagyapák álltak, őket köszöntötték az iskolások, óvodások csoportjai rövid műsor­ral. A nap mottója: Apa, jó veled, egyben témául szolgált a kicsiknek, akik rajzokkal készültek az alkalomra, amelyek természetesen az apuká­kat és őket ábrázolták. Képünkön: simontor- nyai óvodások csoport­ja. TÓTH F. Paradicsomolás, énekesjárás és betlehemes A Teveli Fiatalok Egyesülete csobánoldsra készül Bonyhád A bukovinai székelyek téli ün­nepkörhöz kötődő szokásai­val ma már jórészt színpadon, vagy szervezett faluünnepen találkozhatunk. E ha­gyományok élettörté­netét dr. Forrai Ibolya néprajzkutató évtize­dek óta figyelemmel kí­séri. A Bukovinai Székelyek Országos Szövetségének tagjai egyesületek és más civil szervezetek. A hagyomány őrző csoportok vezetőinek és tag jainak immár negyedik alkalom­mal hirdették meg azt a tovább­képzést, amelyet a Nemzeti Kultu­rális Örökség Minisztériuma és a Nemzeti Kulturális Alapprogram támogatott. A két nap alatt neves szakemberek tartottak előadásokat, tanítottak táncokat, dalokat. Dr. Forrai Ibolya néprajz- kutató a téli ünnepkör bukovinai székely szo­kásaival ismertette meg jórészt fiatal hall­gatóságát. Mint mond­ta: az ünnepkörhöz a különböző korosztályok különfé­le közösségi szokásai, hagyomá­nyai kapcsolódnak. Ezek ma már leginkább színpadra kerültek, vagy egy-egy település szervezett ünnepévé váltak. Például a gyer­mekek kántáló, tarisznyába diót gyűjtő „paradicsomolása”, a fiatal legények főként lányos házakat szórakoztató „énekesjárása”, a fel­nőttek „csobánolása”, vagy ismer­tebb nevén a betlehemezés. Ezek, az annak idején házaló szokások ma is közösségteremtő erővel bír­nak, s a feldolgozóknak, az újraal- kotóknak arra kellene törekedni­ük, hogy minél hitelesebb forrá­sokból merítsenek. Dr. Forrai Ibolya - maga is bu­kovinai székely származású - a csobánolás több változatát is fel- gyűjtötte és évtizedek óta figye­lemmel kíséri élettörténetének alakulását. Szerencsének mond­ja, hogy a mai fiatalok életben tartják ezt a hagyományt, s min­dent megtesznek azért, hogy az felépítésében, szerkezetében, nyelvében minél igazabb legyen. Ezt tartják szem előtt a Teveli fia­talok Egyesületének tagjai, akik már hetek óta készülnek e drama- tikus játék felelevenítésére. Kará­csony táján király, királyi szolga, birkabőrökbe öltözött, álarcos csumák fogják csengettyűikkel, lánccsörgetésükkel felverni a falu csendjét.________________-fal­Gépkocsikat vesznek, projekteket támogatnak Anyagi és szakmai segítséget nyújt a Németek Országos Önkormányzatának Szociális Bizottsága Jól sikerűit országos szakmai rendezvényt tartott szombaton a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata Szociá­lis Bizottsága és a Tolna Megyei Önkormányzat Módszertani Otthona Gyönkön, a művelődési házban. Az eseményt a né­met önkormányzat szponzorálta. A hétvégi találkozó résztve­vői aktuális szociális kérdésekkel foglalkoztak. Gyönk Az ország különböző részeiből érkezett mintegy hetven meghí­vottat a vendéglátók nevében Waffenschmidt Ibolya, a gyönki módszertani otthon igazgatója köszöntötte. Ezt követően dr. Józan-Jilling Mihály, a Magyaror­szági Németek Országos Önkor­mányzata Szociális Bizottságának alelnöke ismertette azt az utat, amit az önszerveződéstől a bi­zottság létrejöttéig megtettek, majd tájékoztatást adott arról az anyagi segítségről, amit 1994-től 2004-ig nyújtottak. A német ön- kormányzat a nemzetiségek lakta területeken anyagilag és szakmai­lag ad segítséget különböző szo­ciális projektek megvalósításában és a szociális alapellátásban első­sorban ott, ahol az ellátó rendszer hiányos, az önkormányzatok nem tudnak eleget tenni ilyen irá­nyú kötelezettségeinek. Ennek keretében segítették hozzá példá­ul a falugondnokokat gépkocsik­hoz, a gyönki módszertani otthon pedig 7 millió forintot nyert a né­met önkormányzat pályázatán a házi gondozási rendszer működ­tetéséhez nélkülözhetetlen jelző- készülék beszerzéséhez. A pályá­zati pénz segítségével a gyönkiek a meglévő és már kihelyezett 48 készülékükön túl újabb 72-t vásá­rolhatnak és szerelhetnek fel. A bizottságnak ezenkívül van­nak olyan egészségügyi projektjei is, amik a prevenciót szolgálják, amikre ugyancsak pályázni lehet. A 6 ezer euro értékű prevenciós csomagok defibrillátort, vérnyo­másmérőt, kislabort, egészség- ügyi felvilágosításhoz szükséges eszközöket tartalmaznak. A bi­zottság támogatja a szociális terü­leten dolgozók szakmai képzését, továbbképzését is. A tanácskozás első előadója Szabó Lajos főiskolai tanár, az EL­TE Társadalomtudományi Kará­nak munkatársa, az előgondozás szakmai feltételeiről, az alap- és nappali intézményekről, az ellá­tottak gondozási szükségleteiről, a megoldási lehetőségekről és a lehetséges alternatívákról szólt. A második előadás - melyet dr. Kovács Zsolt, az Egészségügyi Szociális és Családvédelmi Mi­nisztérium Szociális Szolgáltatási Főosztályának helyettes vezetője tartott - aktualitását az adta, hogy várhatóan átrendeződések lesz­nek a szociális ellátásban, jövőre törvénymódosítás várható. Az előadó szerint a szociális ellátás­ban a jövőben a társulásos térségi modellek kerülnek előtérbe. Péntek Beáta, az ESZCSM Szíol- gáltatási Főosztályának vezető ta­nácsosa, a szociális alap- és nap­pali ellátás szakmai, személyi, tárgyi feltételeiről, finanszírozá­sáról és á működési engedélyez­tetésről beszélt, ismertetve a szo­ciális alapellátás különböző felté­teleit, majd kérdésekre válaszolt. Ami a jövőt illeti, Waffen­schmidt Ibolya szeretné, ha 2004- ben a német önkormányzat anya­gi támogatásával 2x1 hetes to­vábbképzést szerveznének Gyön­kön a bentlakásos gimnáziumban a szociális ellátás területén dolgo­zó vezetőknek és a gyakorlati munkát végző dolgozólüiak, higi­énés munkatársaknak. fké Megvendégelték a nyugdíjasokat A nyugdíjasoknak tetszett a diákok és a pedagógusok műsora A község képviselő testülete és a német kisebbségi önkor­mányzat a hét végén az általá­nos iskola sportcsarnokába hívta találkozóra a település hatvan év feletti lakóit. Kaposszekcsö A szívélyes invitálást több mint kétszázan fogadták el, akiket Tóth Imre polgármester köszön­tött. A hagyományteremtő szán­dékkal megtartott találkozón a képviselő-testület vezetője arról beszélt, hogy a felnövekvő nem­zedéknek szüksége van az idős emberek tapasztalatokon alapuló tanácsaira. Az erejük teljében lé­vő embereknek kötelességük mindent megtenni a nyugdíjasok életének megszépítése érdeké­ben. Az általá­nos iskolás di­ákok és peda­gógusok né­met, illetve magyar nyel­ven előadott kulturális mű­sora után a helyi ifjúsági zenekar re­mek muzsiká­val szórakoz­tatta a közön­séget, mely hatalmas taps­sal jutalmazta a fellépőket. A színvonalas bemutatót köve­tően a település polgármestere Fe­hérvári Tamás és Tóth Gyula or­szággyűlési képviselők társaságá­ban ellátogatott a falu legidősebb lakójának - Kemény Ferencnének- az otthonába, hogy virággal kö­szöntsék a 92 éves asszonyt. Eközben az önkormányzat és a német nemzetiségi testület tagjai finom vacsorával látták vendégül a nyugdíjasokat. _________________________-GR­Me gújult katolikus kápolna Érkeztek az adományok és sokat dolgoztak A majosi egyházközösség tagjai, középen Bokovics Ist­ván plébános Bonyhád-Majos Megújult a majosi római kato­likus egyházközség kápolná­ja. A plébános, Bokovics Ist­ván és a hívek odaadó mun­kájának köszönhetően tága­sabb és esztétikusabb körül­mények között tarthatják szombatonként és vasárna­ponként a szentmiséket. Megújult, megszépült a majosi ro­mai katolikus kápolna, melyet Mayer Mihály pécsi megyés püspök szentelt fel. A kápolna átalakításá­ban részt vevők megünnepelték az épület felújítását. Bokovics István plébános is részese volt az összejö­vetelnek, s elmondta: a majosi kö­zösség szervezetileg 1945-ig Bony­hádhoz tartozott. Ek­kor bukovinai széke­lyek találtak otthonra a településen, akik jó­részt katolikus vaÚá- súak. Az akkori plébá­nos, Csató Gyula köz­benjárására Majos önálló egyházközség­gé alakult, s egy kápol­nát vehettek haszná­latba. Az épület azóta tönkrement, s mára már szűkösnek is bi­zonyult. A hívek felvetették a meg­újítás szükségességét, melyet ő tá­mogatott. Terveit, véleményét figye­lembe véve új teret alakítottak ki. Külső és belső tatarozással, az épü­let értékes külső oszlopainak meg­tartásával, funkciójában és esztéti­kumában is nagyon értékes kápol­nát alakítottak ki. A hívek adomá­nyaik mellett rengeteg munkával já­rultak hozzá a megújuláshoz. Az ol­tárt - hálája jeléül - Tusa János, a hí­res majosi székely fafaragó, az egy- házközség tagjának munkája díszíti.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom