Tolnai Népújság, 2003. november (14. évfolyam, 255-278. szám)

2003-11-17 / 267. szám

2003. November 17., Hétfő MEGYEI TÜKÖR 7. OLDAL Biztonságos falvak Tíz év a körzet szolgálatában Nagyvejke Nagyvejkén három éve nem történt bűncselekmény, a köz­lekedési morállal sincs gond, a közbiztonság is jó. Zsók Mi­hály rendőr főtörzs-zászlós- nak, körzeti megbízottnak na­gyon jó kapcsolata van a tele­pülés önkormányzatával, a fa­luban élő emberekkel. Zsók Mihály rendőr főtörzs-zász- lós a középiskola után néhány évig az aparhanti termelőszövet­kezetben dolgozott, majd édesapja bíztatá­sára rendőrnek állt. Fo­lyamatosan képezte ma­gát, alapfokú rendőris­kolát és zászlós-képzőt végzett. Éppen tíz esz­tendeje Aparhant, Mucsfa és Nagyvejke körzeti megbízottja. Ne­ve a hírhedt pécsi fegy­veres ékszerrablás során több­ször felvetődött. Elsők között ér­kezett a történések helyszínére, azok között a rendőrök között volt, akik a veszélyes bűnözők út­ját állták. Országos rendőr-főka- pitányi jutalmat kapott.- Nincs két egyforma napom, órám, percem. Izgalmas, szép feladat, amit el kell látnom: a bű­nözés, a bűncselekmények, a közlekedési balesetek megelőzé­se, a közbiztonság javítása. Sze­rencsésnek mondhatom magam, mert az én körzetem nem tarto­zik a fertőzött területek közé. Az idén november közepéig a há­rom községben összesen öt bűn- cselekmény volt, ezek közül egyik sem Nagyvejkén történt. Ott három éve egyetlen példa sem adódott erre. Szeretem azt a kicsi falut. Az önkor­mányzattal is és az ott élő emberekkel is meg­találtam a közös han­got. Hetente egyszer- kétszer megfordulok a településen. Ott vagyok a falugyűléseken. Eze­ken mindig elmondom, mire figyeljenek. Nagy­vejkén a közlekedéssel sincs különösebb gond. Mivel zsáktelepülés, kicsi a közúti for­galma. A közbiztonság is jó, este nyugodtan ki lehet menni az ut­cára. Úgy érzem, megkapom a tiszteletet az ott élőktől, s ez szá- momra nagy elismerés. p. á. Pályázati felhívás Az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium (ESZCSM) pályázatot hirdet a hátrányos helyzetű régiók egészségügyi intézményei, illetve fenntartói számára a Nemzeti Fejlesztési Tervben (NFT) szereplő prioritások 2004-2006 közötti megvalósítását szolgáló projektek előkészítésére. Az NFT egészségügyi beruházási programjai két területen fogják az egészségügyi intézményeket támogatni:- térségi járóbeteg diagnosztikai és szűrő központok létre­hozása, valamint egészségügyi rehabilitációs központok kialakítása-regionális intézményközi, illetve intézményen belüli információrendszer fejlesztések A jelenlegi két előkészítő pályázat célja olyan színvonalas 2004-2006 között megvalósuló projektek részleges vagy teljes körű előkészítése, amelyek 2004 első fél évében sikerrel pályázhatnak az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) támogatásának elnyerésére. Az előkészítő pályázati programmal az ESZCSM támogatni kívánja a potenciális pályázók felkészülését, a projekt­tervek kidolgozását, a projektek szakmai, műszaki és jogi előkészítését, ezzel képessé tételét az uniós pályázati támo­gatások elnyerésére. A felhíváshoz részletes pályázati dokumentáció készült, amely valamennyi tudnivalót és a kötelező mellékleteket tartalmazza. A pályázati kiírás letölthető az ESZCSM honlapjáról, ( www.eszcsm.hu ] illetve megjelenik az Egészségügyi Közlönyben. Ragaszkodnak az iskolához A község foggal-körömmel ragaszkodik az is­kolához, az önkormányzat erőn felül támo­gatja a csak alsó tagozattal rendelkező intéz­ményt. A pedagógusok is mindent megtesz­nek a diákok fejlődéséért, ezt bizonyítják a gyerekek eredményei. Harc Harcon az utóbbi években harminc körüli lét­számmal, két csoportban, három óvónővel és két dajkával működik a helyi kisdedóvó. Ha ezzel tudnak segíteni a szülőknek az elhelyezkedés­ben, akkor három év alatti gyermeket is felvesz­nek az oviba, az önkormányzat plusz anyagi hoz­zájárulásával. Az iskolában 1991. óta csak alsó tagozaton fo­lyik az oktatás. Harcon a 6-14 évesek összlétszá- ma 145 fő, a helyi iskolába mintegy ötven gyerek jár, akikkel négy tanító és két napközis nevelő foglalkozik. Évfolyamonként 2-3 gyermek tanul más településen, de ebből nincs konfliktus. A diákok közül szinte mindenki az iskolában étkezik, az önkormányzat a tízórait valamennyi­üknek ingyen biztosítja. A tantestület is igyek­szik a lehető legtöbbet nyújtani a gyerekeknek. A harci iskolában németnyelv-oktatás is folyik és a számítástechnikába is belekóstolhatnak a nebu­lók. Jó a kapcsolat a zombai iskolával - ahol a fel­ső tagozatos tanulmányaikat általában folytatják a harci gyerekek -, így nem idegenként érkeznek az 5. osztályba. Az együttműködés kiterjed a ze­nei képzésre és a táncoktatásra is. A különböző versenyeken jó eredményeket ér­nek el a harci diákok, legyen szó tanulmányi, sport, vagy művészeti megmérettetésről. Az isko­la a tehetséggondozást éppúgy fontosnak tartja, mint ahogy a nehezen boldoguló gyerekek felzár­kóztatása is a szívügye. Mindennek eredménye az, hogy ritka a bukás, és a felső tagozatban, im­már egy másik iskolában is helytállnak a gyere­kek. Ez is bizonyítja, hogy a harci pedagógusok is teszik a dolgukat, méghozzá jól. A tárgyi feltételek az óvodában kedvezőnek mondhatók, hiszen nemrégen készült el az új ovi a községben. Az iskola épületének egy részét egy egykori magtárból építették át, a szükséges tan­eszközök rendelkezésre állnak. Az iskola igazgatója, Berthold Józsefné szerint az intézmény tudatosan törekszik arra, hogy a fa­luban „életet csináljon”, hogy azok is profitálja­nak kezdeményezéseikből, akik túlzottan nem kötődnek az intézményhez. Rendezvényeik nyil­vánosak, és ők is törekednek arra, hogy közre­működésükkel színesítsék a község egyéb prog­ramjaik _________________________________■ Gá ncás lőrinciek Sok tejjel itták, hogy ne legyen „nyögvenyelős’ Még ma is megesik, hogy a környékbeli falvak lakói, persze közülük is csak az idősebbek, azzal ugratják a sár- szentlőrincieket, hogy „gáncás lőrincieknek” nevezik őket. A gáncáról viszont nagyon kevesen tudják, hogy egy étel, amit többnyire akkor főztek az asszonyok, ami­kor estére kelve hazaérkeztek a napszámból. Sárszentlörinc Kósa Árpádné, Juci néni vagy öt­ven esztendeje nem főzött gáncát. Az ételt édesanyja gyakran ké­szítette, de amikor már a maga asszonya lett, ritkábban került az asztalra. - Gyalog jártunk Alsó- rácegresre 80 filléres napszámért, Lázár Ervin apja volt az intéző, ő fizetett ne­künk - idézi fel. A nap nagy részét a földeken töltötték, gyorsan elké­szíthető, laktató ételt kellett főzniük estén­ként. A gánca - császármorzsá­hoz hasonló étel - ilyen, néhány perc alatt elkészül. Három edényt tettek a tűzhelyre, egyikben zsira­dék nélkül lisztet pirítottak, a má­sikban sós vizet tettek fel és fel­forralták, a harmadik­ban zsírt olvasztottak. A lisztet, amikor bámulni kezdett, a forró, sós víz-, zel locsolták folytonos keverés mellett. Amikor a liszt a víztől apró „morzsalékká” állt ösz- sze, meglocsolták bősé­gesen zsírral. A gáncát - ahogy Juci néni mondja - sok tejjel itták, nehogy „nyög­venyelős” legyen. Megmarad-e a posta? Koppányszántó — Erre a kérdésre talán még a legü- letékesebbek sem tudják a vá­laszt. így van ezzel Bakonyi Ottóné, a koppányszántói posta- hivatal vezetője és Niklai János- né kézbesítő is, akik csak a sajtó­ból értesültek arról, hogy a kiste­lepülések a fenntartás szempont­jából gazdaságtalan postahivata­lait bezárják, helyette mobilpos- j tával oldják meg a feladatokat. Ez egyelőre a koppányszántói postával nem történt meg, és nem is hallani ezzel kapcsolatos híreket. Az biztos, hogy a mosta­ni postát minden tekintetben biz­tosan nem tudná pótolni a mo­bilszolgáltatás. A hivatal ugyanis jelenleg „takarékpénztárként”, „biztosítási irodaként”, sőt, még „vegyesboltként” is működik, a klasszikus postai szolgáltatások mellett. Jelentős forgalom zajlik naponta reggel nyolctól három­negyed háromig, a falubeliek itt nyugodt, biztonságos körülmé­nyek között, kölcsönös bizalom­mal tudják intézni ügyeiket, nem beszélve arról, hogy a téli, fa­gyos, havas időszakban a mere- dekebb lejtésű koppányszántói területek a mobilpostának ko­moly nehézséget okozhatnak. Bakonyi Ottóné mindenesetre azt mondja: az sem baj, ha a Pos­ta nem akarja fejlesztem a helyi postahivatalt, ők nem nagy igé­nyűek, ilyen körülmények kö­zött is szívesen dolgozna^ to­vább, törekedve a helybéliek megelégedésére. ____________■ Er edményes polgárőrség Pincehely Ä Pincehelyi Polgárőr Egyesület 2002 januárjában alakult. Negy­ven tagja között a legkülönfé­lébb hivatás képviselői találha­tók meg. Mint azt Juhász László, az egyesület elnöke elmondta, a polgárőrség soraiba mindenkit szívesen fogadtak, aki tenni akart a község biztonságáért. A polgárőrök biztosítják a falu ren­dezvényeit a szüreti felvonulás­tól a sporteseményekig, az igazi munka azonban éjszakánként várja őket. A polgárőrök a falu bel- és külterületén egyaránt jár- őröznek, nem ritkán a rendőrök­kel közösen. Munkájukat gyalo­gosan, vagy saját járműveiket igénybe véve végzik. Tevékeny­ségüknek köszönhetően látvá­nyosan csökkent Pincehelyen és környékén a bűncselekmények száma. A polgárőrséget az ön- kormányzati testület 200 ezer fo­rinttal támogatta ebben az év­ben, emellett egyes képviselők a tiszteletdíjukról mondtak le a ja­vukra. Nagyon jól együttműköd­nek a rendőrséggel és a lakosság is jó szemmel nézi munkájukat, amit lakóhelyükért és az ott élő emberek biztonságáért végez­nek. ■ Sváb ételek humorral, néprajzzal fűszerezve Hosszas unszolás után Anyám konyhája címmel írt könyvet Hanák Ottóné. A kötet nyomdára vár, s bár Margit néni első könyve, mégis tekinthető akár egy sorozat részének, hiszen férje több kötetet írt Németkérről. Németkér Aranypáva-díjas népdalkor Ma már citerazenekarral járják az országot Tavaly ünnepelte alapításának huszadik évfordulóját a pör- bölyi Népdalkor. A csoport művészeti vezetője 1996 óta Antal István. Pörböly Kézzel-lábbal tiltakozott Hanák Ottóné, amikor férje arra buzdítot­ta, írjon egy szakácskönyvet. Végül mégis beadta a derekát, mert maga is fontosnak tartja, hogy a régi sváb hagyományok ne menjenek ve­szendőbe. - A régi asszonyoknak lényegesen nehezebb dolguk volt, mint most ebben a fridzsideres vi­lágban - mondja Margit néni, aki az ételreceptek mellett igyekezett gyermekkorának étkezési szokása­it is felidézni. A könyvet sikerült sok humorral, néprajzi elemmel is megfűszereznie, így végül jóval több lett, mint egy hagyományos szakácskönyv. A receptek többsé­gét emlékezetből írta, és némi ma­gyarázatot fűzött hozzá. Az egyik tipikus németkéri étel, a kéri stang- li mellett minden bizonnyal az áll, igazi férfi étel, hiszen borba, pálin­kába mártva fogyasztották. A kéri stangli, azaz kierer stangl karácso­nyi sütemény, de hetekkel az ün­nepek előtt meg kell sütni, mert el­készültekor igen kemény, és az idő elteltével válik könnyebben fo­gyaszthatóvá. A pörbölyi Népdalkor sikersoro­zata 1987-ben Dombóvárott, a Népzenei Együttesek IV. Orszá­gos találkozóján kezdődött, ahol arany minősítést szereztek. A sikeres szereplésen felbuz­dulva a következő években min­dent elkövettek a szakmai fej­lődésért. Megkeresték Bogár Istvánt, a Sárköz nagy néprajzosát, hogy segítse munkájukat. Az együtt­működés gyümölcsét két év múl­va aratták le: a Magyar Rádió Népzenei Osztályától meghívást kaptak egy rádiófelvétel készíté­sére. A Kossuth Rádió Népdalkö­rök Pódiuma címet viselő adásá­ban olykor még ma is felhangzik a pörbölyi asszonykórus egy-egy dala. A népdalkor a helyi Hagyo­mányőrző Együttessel karöltve rendszeresen részt vett az or­szág különböző rendezvénye­in, ott voltak a pécsváradi leány­vásáron, a tápai búcsún, vagy például a szekszárdi Szüreti Fesztiválon. Az első siker után az országos minősítő versenyeken is vissza­térő vendégek lettek, oklevelei­ken szinte mindig arany minősí­tés szerepelt. Az évek során a népdalkor egyre jobb kapcsolatokat épített ki más kórusokkal, így a sükösdi, a dusnoki, a bajai, a bácsbokodi, vagy a tataházi énekkarral. A csoport kezdetben csak a Sárköz dalait adta elő, később - elsősor­ban Antal István buzdítására - az asszonyok megpróbálkoztak más tájegységek dalainak elének- lésével. A csoport húsz éves fennállá­sának legnagyobb sikerét a Pörbölyön rendezett XII. Orszá­gos Minősítőn érte el, ahol elnyerte az Aranypáva-díjat. E megméretésen a három fős cite- razenekar is kísérte őket, mely nélkül napjainkban már elkép­zelhetetlenek a pörbölyi asz- szonykórus fellépései. Kéri stangli: 3 felvert tojást, 30 dkg cukrot kevés őrölt szegfű­szeggel fél óráig keverünk, majd 35 dkg lisztet és 5 dkg darált diót adunk hozzá. Deszkán jól össze­gyúrjuk, aztán kisujjnyi vastagra sodorjuk és tetszés szerint rudacskákra vagdaljuk, zsírozott tepsire téve sütjük. Nem szabad sokáig sütni. Hetekig eláll. Ha­gyományosan borba, pálinkába mártva fogyasztják.

Next

/
Oldalképek
Tartalom