Tolnai Népújság, 2003. november (14. évfolyam, 255-278. szám)
2003-11-17 / 267. szám
2003. November 17., Hétfő MEGYEI TÜKÖR 7. OLDAL Biztonságos falvak Tíz év a körzet szolgálatában Nagyvejke Nagyvejkén három éve nem történt bűncselekmény, a közlekedési morállal sincs gond, a közbiztonság is jó. Zsók Mihály rendőr főtörzs-zászlós- nak, körzeti megbízottnak nagyon jó kapcsolata van a település önkormányzatával, a faluban élő emberekkel. Zsók Mihály rendőr főtörzs-zász- lós a középiskola után néhány évig az aparhanti termelőszövetkezetben dolgozott, majd édesapja bíztatására rendőrnek állt. Folyamatosan képezte magát, alapfokú rendőriskolát és zászlós-képzőt végzett. Éppen tíz esztendeje Aparhant, Mucsfa és Nagyvejke körzeti megbízottja. Neve a hírhedt pécsi fegyveres ékszerrablás során többször felvetődött. Elsők között érkezett a történések helyszínére, azok között a rendőrök között volt, akik a veszélyes bűnözők útját állták. Országos rendőr-főka- pitányi jutalmat kapott.- Nincs két egyforma napom, órám, percem. Izgalmas, szép feladat, amit el kell látnom: a bűnözés, a bűncselekmények, a közlekedési balesetek megelőzése, a közbiztonság javítása. Szerencsésnek mondhatom magam, mert az én körzetem nem tartozik a fertőzött területek közé. Az idén november közepéig a három községben összesen öt bűn- cselekmény volt, ezek közül egyik sem Nagyvejkén történt. Ott három éve egyetlen példa sem adódott erre. Szeretem azt a kicsi falut. Az önkormányzattal is és az ott élő emberekkel is megtaláltam a közös hangot. Hetente egyszer- kétszer megfordulok a településen. Ott vagyok a falugyűléseken. Ezeken mindig elmondom, mire figyeljenek. Nagyvejkén a közlekedéssel sincs különösebb gond. Mivel zsáktelepülés, kicsi a közúti forgalma. A közbiztonság is jó, este nyugodtan ki lehet menni az utcára. Úgy érzem, megkapom a tiszteletet az ott élőktől, s ez szá- momra nagy elismerés. p. á. Pályázati felhívás Az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium (ESZCSM) pályázatot hirdet a hátrányos helyzetű régiók egészségügyi intézményei, illetve fenntartói számára a Nemzeti Fejlesztési Tervben (NFT) szereplő prioritások 2004-2006 közötti megvalósítását szolgáló projektek előkészítésére. Az NFT egészségügyi beruházási programjai két területen fogják az egészségügyi intézményeket támogatni:- térségi járóbeteg diagnosztikai és szűrő központok létrehozása, valamint egészségügyi rehabilitációs központok kialakítása-regionális intézményközi, illetve intézményen belüli információrendszer fejlesztések A jelenlegi két előkészítő pályázat célja olyan színvonalas 2004-2006 között megvalósuló projektek részleges vagy teljes körű előkészítése, amelyek 2004 első fél évében sikerrel pályázhatnak az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) támogatásának elnyerésére. Az előkészítő pályázati programmal az ESZCSM támogatni kívánja a potenciális pályázók felkészülését, a projekttervek kidolgozását, a projektek szakmai, műszaki és jogi előkészítését, ezzel képessé tételét az uniós pályázati támogatások elnyerésére. A felhíváshoz részletes pályázati dokumentáció készült, amely valamennyi tudnivalót és a kötelező mellékleteket tartalmazza. A pályázati kiírás letölthető az ESZCSM honlapjáról, ( www.eszcsm.hu ] illetve megjelenik az Egészségügyi Közlönyben. Ragaszkodnak az iskolához A község foggal-körömmel ragaszkodik az iskolához, az önkormányzat erőn felül támogatja a csak alsó tagozattal rendelkező intézményt. A pedagógusok is mindent megtesznek a diákok fejlődéséért, ezt bizonyítják a gyerekek eredményei. Harc Harcon az utóbbi években harminc körüli létszámmal, két csoportban, három óvónővel és két dajkával működik a helyi kisdedóvó. Ha ezzel tudnak segíteni a szülőknek az elhelyezkedésben, akkor három év alatti gyermeket is felvesznek az oviba, az önkormányzat plusz anyagi hozzájárulásával. Az iskolában 1991. óta csak alsó tagozaton folyik az oktatás. Harcon a 6-14 évesek összlétszá- ma 145 fő, a helyi iskolába mintegy ötven gyerek jár, akikkel négy tanító és két napközis nevelő foglalkozik. Évfolyamonként 2-3 gyermek tanul más településen, de ebből nincs konfliktus. A diákok közül szinte mindenki az iskolában étkezik, az önkormányzat a tízórait valamennyiüknek ingyen biztosítja. A tantestület is igyekszik a lehető legtöbbet nyújtani a gyerekeknek. A harci iskolában németnyelv-oktatás is folyik és a számítástechnikába is belekóstolhatnak a nebulók. Jó a kapcsolat a zombai iskolával - ahol a felső tagozatos tanulmányaikat általában folytatják a harci gyerekek -, így nem idegenként érkeznek az 5. osztályba. Az együttműködés kiterjed a zenei képzésre és a táncoktatásra is. A különböző versenyeken jó eredményeket érnek el a harci diákok, legyen szó tanulmányi, sport, vagy művészeti megmérettetésről. Az iskola a tehetséggondozást éppúgy fontosnak tartja, mint ahogy a nehezen boldoguló gyerekek felzárkóztatása is a szívügye. Mindennek eredménye az, hogy ritka a bukás, és a felső tagozatban, immár egy másik iskolában is helytállnak a gyerekek. Ez is bizonyítja, hogy a harci pedagógusok is teszik a dolgukat, méghozzá jól. A tárgyi feltételek az óvodában kedvezőnek mondhatók, hiszen nemrégen készült el az új ovi a községben. Az iskola épületének egy részét egy egykori magtárból építették át, a szükséges taneszközök rendelkezésre állnak. Az iskola igazgatója, Berthold Józsefné szerint az intézmény tudatosan törekszik arra, hogy a faluban „életet csináljon”, hogy azok is profitáljanak kezdeményezéseikből, akik túlzottan nem kötődnek az intézményhez. Rendezvényeik nyilvánosak, és ők is törekednek arra, hogy közreműködésükkel színesítsék a község egyéb programjaik _________________________________■ Gá ncás lőrinciek Sok tejjel itták, hogy ne legyen „nyögvenyelős’ Még ma is megesik, hogy a környékbeli falvak lakói, persze közülük is csak az idősebbek, azzal ugratják a sár- szentlőrincieket, hogy „gáncás lőrincieknek” nevezik őket. A gáncáról viszont nagyon kevesen tudják, hogy egy étel, amit többnyire akkor főztek az asszonyok, amikor estére kelve hazaérkeztek a napszámból. Sárszentlörinc Kósa Árpádné, Juci néni vagy ötven esztendeje nem főzött gáncát. Az ételt édesanyja gyakran készítette, de amikor már a maga asszonya lett, ritkábban került az asztalra. - Gyalog jártunk Alsó- rácegresre 80 filléres napszámért, Lázár Ervin apja volt az intéző, ő fizetett nekünk - idézi fel. A nap nagy részét a földeken töltötték, gyorsan elkészíthető, laktató ételt kellett főzniük esténként. A gánca - császármorzsához hasonló étel - ilyen, néhány perc alatt elkészül. Három edényt tettek a tűzhelyre, egyikben zsiradék nélkül lisztet pirítottak, a másikban sós vizet tettek fel és felforralták, a harmadikban zsírt olvasztottak. A lisztet, amikor bámulni kezdett, a forró, sós víz-, zel locsolták folytonos keverés mellett. Amikor a liszt a víztől apró „morzsalékká” állt ösz- sze, meglocsolták bőségesen zsírral. A gáncát - ahogy Juci néni mondja - sok tejjel itták, nehogy „nyögvenyelős” legyen. Megmarad-e a posta? Koppányszántó — Erre a kérdésre talán még a legü- letékesebbek sem tudják a választ. így van ezzel Bakonyi Ottóné, a koppányszántói posta- hivatal vezetője és Niklai János- né kézbesítő is, akik csak a sajtóból értesültek arról, hogy a kistelepülések a fenntartás szempontjából gazdaságtalan postahivatalait bezárják, helyette mobilpos- j tával oldják meg a feladatokat. Ez egyelőre a koppányszántói postával nem történt meg, és nem is hallani ezzel kapcsolatos híreket. Az biztos, hogy a mostani postát minden tekintetben biztosan nem tudná pótolni a mobilszolgáltatás. A hivatal ugyanis jelenleg „takarékpénztárként”, „biztosítási irodaként”, sőt, még „vegyesboltként” is működik, a klasszikus postai szolgáltatások mellett. Jelentős forgalom zajlik naponta reggel nyolctól háromnegyed háromig, a falubeliek itt nyugodt, biztonságos körülmények között, kölcsönös bizalommal tudják intézni ügyeiket, nem beszélve arról, hogy a téli, fagyos, havas időszakban a mere- dekebb lejtésű koppányszántói területek a mobilpostának komoly nehézséget okozhatnak. Bakonyi Ottóné mindenesetre azt mondja: az sem baj, ha a Posta nem akarja fejlesztem a helyi postahivatalt, ők nem nagy igényűek, ilyen körülmények között is szívesen dolgozna^ tovább, törekedve a helybéliek megelégedésére. ____________■ Er edményes polgárőrség Pincehely Ä Pincehelyi Polgárőr Egyesület 2002 januárjában alakult. Negyven tagja között a legkülönfélébb hivatás képviselői találhatók meg. Mint azt Juhász László, az egyesület elnöke elmondta, a polgárőrség soraiba mindenkit szívesen fogadtak, aki tenni akart a község biztonságáért. A polgárőrök biztosítják a falu rendezvényeit a szüreti felvonulástól a sporteseményekig, az igazi munka azonban éjszakánként várja őket. A polgárőrök a falu bel- és külterületén egyaránt jár- őröznek, nem ritkán a rendőrökkel közösen. Munkájukat gyalogosan, vagy saját járműveiket igénybe véve végzik. Tevékenységüknek köszönhetően látványosan csökkent Pincehelyen és környékén a bűncselekmények száma. A polgárőrséget az ön- kormányzati testület 200 ezer forinttal támogatta ebben az évben, emellett egyes képviselők a tiszteletdíjukról mondtak le a javukra. Nagyon jól együttműködnek a rendőrséggel és a lakosság is jó szemmel nézi munkájukat, amit lakóhelyükért és az ott élő emberek biztonságáért végeznek. ■ Sváb ételek humorral, néprajzzal fűszerezve Hosszas unszolás után Anyám konyhája címmel írt könyvet Hanák Ottóné. A kötet nyomdára vár, s bár Margit néni első könyve, mégis tekinthető akár egy sorozat részének, hiszen férje több kötetet írt Németkérről. Németkér Aranypáva-díjas népdalkor Ma már citerazenekarral járják az országot Tavaly ünnepelte alapításának huszadik évfordulóját a pör- bölyi Népdalkor. A csoport művészeti vezetője 1996 óta Antal István. Pörböly Kézzel-lábbal tiltakozott Hanák Ottóné, amikor férje arra buzdította, írjon egy szakácskönyvet. Végül mégis beadta a derekát, mert maga is fontosnak tartja, hogy a régi sváb hagyományok ne menjenek veszendőbe. - A régi asszonyoknak lényegesen nehezebb dolguk volt, mint most ebben a fridzsideres világban - mondja Margit néni, aki az ételreceptek mellett igyekezett gyermekkorának étkezési szokásait is felidézni. A könyvet sikerült sok humorral, néprajzi elemmel is megfűszereznie, így végül jóval több lett, mint egy hagyományos szakácskönyv. A receptek többségét emlékezetből írta, és némi magyarázatot fűzött hozzá. Az egyik tipikus németkéri étel, a kéri stang- li mellett minden bizonnyal az áll, igazi férfi étel, hiszen borba, pálinkába mártva fogyasztották. A kéri stangli, azaz kierer stangl karácsonyi sütemény, de hetekkel az ünnepek előtt meg kell sütni, mert elkészültekor igen kemény, és az idő elteltével válik könnyebben fogyaszthatóvá. A pörbölyi Népdalkor sikersorozata 1987-ben Dombóvárott, a Népzenei Együttesek IV. Országos találkozóján kezdődött, ahol arany minősítést szereztek. A sikeres szereplésen felbuzdulva a következő években mindent elkövettek a szakmai fejlődésért. Megkeresték Bogár Istvánt, a Sárköz nagy néprajzosát, hogy segítse munkájukat. Az együttműködés gyümölcsét két év múlva aratták le: a Magyar Rádió Népzenei Osztályától meghívást kaptak egy rádiófelvétel készítésére. A Kossuth Rádió Népdalkörök Pódiuma címet viselő adásában olykor még ma is felhangzik a pörbölyi asszonykórus egy-egy dala. A népdalkor a helyi Hagyományőrző Együttessel karöltve rendszeresen részt vett az ország különböző rendezvényein, ott voltak a pécsváradi leányvásáron, a tápai búcsún, vagy például a szekszárdi Szüreti Fesztiválon. Az első siker után az országos minősítő versenyeken is visszatérő vendégek lettek, okleveleiken szinte mindig arany minősítés szerepelt. Az évek során a népdalkor egyre jobb kapcsolatokat épített ki más kórusokkal, így a sükösdi, a dusnoki, a bajai, a bácsbokodi, vagy a tataházi énekkarral. A csoport kezdetben csak a Sárköz dalait adta elő, később - elsősorban Antal István buzdítására - az asszonyok megpróbálkoztak más tájegységek dalainak elének- lésével. A csoport húsz éves fennállásának legnagyobb sikerét a Pörbölyön rendezett XII. Országos Minősítőn érte el, ahol elnyerte az Aranypáva-díjat. E megméretésen a három fős cite- razenekar is kísérte őket, mely nélkül napjainkban már elképzelhetetlenek a pörbölyi asz- szonykórus fellépései. Kéri stangli: 3 felvert tojást, 30 dkg cukrot kevés őrölt szegfűszeggel fél óráig keverünk, majd 35 dkg lisztet és 5 dkg darált diót adunk hozzá. Deszkán jól összegyúrjuk, aztán kisujjnyi vastagra sodorjuk és tetszés szerint rudacskákra vagdaljuk, zsírozott tepsire téve sütjük. Nem szabad sokáig sütni. Hetekig eláll. Hagyományosan borba, pálinkába mártva fogyasztják.
