Tolnai Népújság, 2003. október (14. évfolyam, 229-254. szám)

2003-10-24 / 248. szám

2003. Október 24., Péntek MEGYEI TÜKÖR 5. OLDAL _____________Mondom A Magamét______________ SZ ERI ÁRPÁD Nemzetmentő irodalom Nemzeti szellemű könyvesbolt nyüott tegnap Szekszárdon. Az üzle­tet és a benne található könyveket dr. Tóth Csaba, a megyeszékhely közgyűlésének MIÉP-es képviselője, valamint dr. Braun Márton, a megyeszékhely Fidesz-MPSZ-es országgyűlési képviselője ajánbtta az érdeklődők figyelmébe. A skála széles, a kínálat egy része nem, vagy csak ritkán található a hagyományos könyvesboltokban. Akad olyasmi is, ami egyáltalán nem: így például a zsidóellenes irodalom, íme, néhány cím - legyen ez itt a reklám helye - kedvcsinálónak: Harc a zsidó veszély ellen: az antijudaizmus kézikönyve, Magyaror­szág elzsidósodása. Fővárosunk elzsidósodása, Hova tegyük a zsidó­kat? A mozgóképek kedvelőinek sem kell távozniuk üres kézzel, szá­mukra példának okáért A holo-legenda, avagy az auschwitzi gázbu­borék ajánlható, illetve Az akarat diadala, mely az Adolf Hitler ve­zette 1934-es nürnbergi Nemzetiszocialista Pártkongresszust örökíti meg. „Minden idők legbámulatosabban lenyűgöző filmje” - olvasha­tó a borító ajánlásán. A nemzeti szellemű könyvesboltban egyébként a nemzetmentő irodalom mellett akadnak „liberális beütésű" köte­tek is, de ezek mellett egy táblán ott van a veszélyt jelző háromszög: így ezt a háromszöget láthatjuk Kertész Imre Nobel-díjas magyar író művei mellett. Könyvesbolt nyílott Szekszárdon, nemzeti szellemű, dr. Tóth Csa­ba és dr. Braun JMárton jókívánságai közepette. Történt mindez 2003. október 23-án, a magyar forradalom és szabadságharc nap­ján. Elismerések Hirmann Béla kapta Fadd A szerdai faddi ünnepi meg­emlékezés alkalmából helyi elismeréseket is átadtak. 1956. üzenete, hogy az igazsá­gért, szabadságért vívott harcban nem lehet elbukni, legfeljebb e harc eredményei évtizedekkel később valósulnak meg - ez volt az egyik alapgondolata Kocsner Antal, Fadd polgármestere a negyvenhét évvel ezelőtti forra­dalomra és szabadságharcra em­lékező ünnepi szónoklatának. A beszéd után a helyi Gárdonyi is­kola diákjai ismét színvonalas műsort adtak elő, Balogh Erika és Bartha Erzsébet pedagógusok irá­nyításával. A megemlékezést követően a polgármester elismeréseket adott át. Elsőként Bencze Józsefné pe­dagógust, önkormányzati képvi­selőt köszöntötte nyugdíjba vo­az ünnepen a Faddért kitüntetést nulása alkalmából. Négy diák - Berta Renáta, Illés Bettina, Fülöp Annamária és Nyárai Leila - ka­pott kitüntetést tanulmányi, illet­ve közéleti munkájáért. A sport­ban elért eredményeiért Geren­dái Gábor labdarúgó, Klopcsik Ri- chárd karatés, és Horváth György labdarúgó utánpótlás edző ka­pott díjat. A lakhatóbb faluköz­pont pályázatra benyújtott terve­ivel összefüggésben Kaján Ta­más részesült elismerésben. A Faddért Kitüntető Díjat idén Hirmann Béla, Dombori volt gondnoka, a helyi infrastrukturá­lis beruházások egykori szerve­zője, a faddi önkéntes tűzoltók jelenlegi nyugdíjas elnöke vehet­te át. Végezetül Gyulainé Nagy Már­ta foltvarró munkáit méltatta Márkus György képviselő, az al­kotásokból összeállított kiállítás kapcsán.-ES­Előző kérdésünk: Boldo­gabb lenne-e az élete, ha megnyerné a lottó főnyere­ményt? Szavazóink 70%-a nemmel voksolt. MAI KÉRDÉSÜNK: Legyőzi-e Chacont Nagy János? Szavazhat az interneten: www.toinalnepuJsag.hu és SMS üzenetben: 20/484-36-64 Építsük fel a magunk 1956-ját A partnermegye, Bautzen küldöttsége is koszorúzott „Mert ezer esztendő teelőtted annyi, mint a tegnapi nap, amely rát Kocsis Imre Antal elmúlt és egy őrjárásnyi idő éjjel.” Kocsis Imre Antal, Szék- nyitotta meg, felidéz- szárd polgármestere a 90. zsoltárt idézte tegnap a megyeszék- ve azt a másfél hetet, helyen, az '56-os szobornál tartott megemlékezésen, utalva a „melyben végigéltük lepergett negyvenhét esztendőre, a múltra, mely máig él. a szabadságot, a fia­talságot, a felszaba­Tolna hegv&Sukqú» dulást, a győztes forradalmat, az örömöt, a vi­--------------------------------------------------- dámságot”, ám ekkor már nagyon közel volt Kü lföldi vendégek is fejet hajtottak tegnap november 4-e. - S amikor múltat idézek, sze- Szekszárdon, az 1956-os forradalom és sza- retnék jövőt is idézni - folytatta a polgármes- badságharc évfordulóján a megyeszékhelyen tér. - Egy olyan jövőt, melyben a nemzeti található emlékműnél. A megyei önkor- egység jelen van, mint volt 1956. október 23- mányzat meghívására szűkebb pátriánkba án. Egy olyan jövőt, melyben benne van az a érkezett ugyanis Bautzen Kreis közgyűlése: a gondolat, hogy a hősökre, áldozatokra együtt német partnermegye küldöttsége a délután lehet emlékezni. S benne van az a gondolat, hogy mindenkinek, magának fel kell építenie 1956-ot. Mondjuk már ki vég­re, hogy az én 1956-omat felépítem, magamnak teszem, az én bensőmnek van szüksége arra, hogy legyen saját 1956-om. S ne haragudjunk a másikra, ha más 1956-ja van. (...) Ami novem­ber 4-e után következett, az a gyász, a megtorlás. A mai napunk viszont örömteli, boldog és vidám. Dr. Braun Márton országgyűlési képviselő, a Fidesz-MPSZ politikusa mondandója bevezetéseként azt hangsúlyozta, hogy manapság gya­korta „lekicsinylő nyilatkozatokkal il­letik azokat, akik bátrak voltak, ami­kor bátornak kellett lenniük, csele­kedtek, amikor cselekedniük kellett, kockáztattak, amikor kockáztatniuk folyamán a Vármegyeházán együtt ünnepelt kellett.” - Megjelentek azok, akik mindig Tolna megye közgyűlésének tagjaival, majd jobban értesültek másoknál, újra értelmez- elhelyezte koszorúját a Szent István téren ta- ték és magyarázták az akkori eseményeket, látható alkotás előtt. Az ünnepi beszédek so- Ők, a szakértők, az elfogulatlanok, az objek­Kocsis Imre Antal a saját '56 felépítését szorgalmazta FOTÓ: GOTTVALD KÁROLY tív elemzők, akik ismét értékelik, vagy in­kább értéktelenítik a sokak életét, egziszten­ciáját követő áldozatokat. (...) Tavaly már cikkek jelentek meg arról, hogy a forradal­márok - akikre mi felnézünk, büszkék lehe­tünk - csak közönséges bűnözők, gyilkosok, tolvajok voltak. Csak azt kapták a nép bíró­ságától, amit megérdemeltek. Ezen állítások alátámasztására természetesen az akkori nyomozati és vizsgálati anyagokat használ­ták fel, mint megdönthetetlen bizonyítéko­kat. Mintha nem ismernénk a koncep.ciós perek történetét, mintha nem tudnánk, hogy a megbukott rezsim mindig is élen járt a tör­ténelemhamisításban. Dr. Braun Márton ezt követően a forradalom Tolna megyei jelesei­ről beszélt, köztük a nemrég elhunyt Kapi­tány Ferencről, aki még kórházi ágyán, öntu­datlan állapotban azt hitte, hogy a börtönben van. - Vajon élete során hányszor álmodha­tott erről? - tette fel a kérdést a honatya. - Hányszor álmodhatott arról, hogy jönnek megint, hogy valakit akasztani visznek, le­het, hogy őt, lehet, hogy a mellette rabosko- dót. (...) Ezek az emberek megérdemlik, hogy évente egyszer, ilyenkor, október 23-án megemlékezzünk róluk és fejet hajtsunk előttük. A beszédek után Spanicsek Attila tá­rogatón eljátszotta a Székely Himnuszt, Bár­dos Sándor Jókai Anna költeményét szavalta el. A Pad Irodalmi és Művészeti Egyesület verses-zenés összeállítással tisztelgett '56 emléke előtt. Az ünnepség zárásaként a társadalmi és politikai szervek képviselői, illetve magán­emberek helyezték el az emlékezés, a tiszte­let koszorúit és virágait a díszőrség vigyázta szobor talapzatánál. _________________-szá­Ko szorúzás fáklyák fényénél Az 56-os Szövetség és a polgári kör délután ünnepelt Az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulójára rende­zett városi ünnepségen több emlékhelyen virágokat helyez­tek el és gyertyát gyújtottak a hősök tiszteletére. Az ünnep alkalmából átadták a város 2002-ben alapított elismerését, a Boros Dezső-díjat is. Bonyhád A régi községháza falán elhelye­zett márványtáblánál kora délután a Tolna Megyei 56-os Szövetség és a bonyhádi polgári kör tartott ko­szorúzást. Az e helyre rendezett ünnepségen az 56-os szövetség tagjai más programjuk miatt - el­nökségi ülés - nem tudtak részt venni. A negyvenhét évvel ezelőtti eseményekre, a forradalom és sza­badságharc áldozataira, bajtársaira Tancz György elnök emlékezett. Mondandóját a jelenlegi kormány bírálatával kezdte: „ ne várjanak tőlem elégedettséget, kormányunk nem szolgált rá a dicséretre” - hangsúlyozta. Ezt követően be­szédében felvonultatta a magyar történelem „dicsőséges és dicste­len” útjait. Mint mondta, ami 1956-ban elkezdődött, a népek ta­vasza lett, s ezt soha nem tudták meg nem történtté tenni. A városi rendezvény ünnepi testületi ülés­sel kezdődött, amelyen átadták a városi önkormányzat 2002-ben alapított elismerését, a Boros De­zső díjat. Ebben az esztendőben ezt két, a közelmúltban elhunyt, Bonyhádért sokat tevő sportember kapta: Végh Andor és dr. Ábrahám János. A program ünnepi szent misével folytatódott a római katoli­kus templomban, melyet Vitéz Jó­nás János apátplébános celebrált. A szertartás után az emlékezés résztvevői fáklyákkal az 56-os em­léktáblához vonultak, ahol Varga Szilárd, Bonyhád alpolgármestere mondta el gondolatait. Hangsú­lyozta 1956 jelentőségét a szovjet uralom meggyengítésében, ám hozzátette, hogy mégsem vagyunk igazán boldogok. ,,A' rendszervál­tás nemhogy nem hozta el a meg- békülést és a megbecsülést, ha­nem az MSZP térnyerésével, a régi nomenklatúra feléledésével egyre jobban megbomlott az 1956-tal kapcsolatos igen törékeny társa­dalmi egyezség” - mondta. Emlé­kezett a 301-es parcella áldozatai­ra, „ahová most nem lovas rend­őrök, hanem fekete Audik suhan­nak és láthatóan senkit nem zavar, hogy azok szorongatják a legna­gyobb koszorúkat, akik annak ide­jén a lovas rendőröket odavezé­nyelték.” A közös jövő alapjának a megbékélést mondta, amely csak úgy lehetséges, ha üsztázottak az erővonalak. Az emléktábla megko­szorúzása után az eső sem tartotta vissza az ünneplőket, az 56-os em­lékműnél elhelyezték a kegyelet virágait az áldozatok emlékére, majd gyertyát gyújtottak a katoli­kus temetőben Domokos Pius és Szakács Jenő bonyhádi'hősök sír­jánál. -PÁ­Céggyűrű húsz dolgozónak A külső körülményeket is le kellett győzniük Az idei kitüntetettek és az atomerőmű teljes kollektívája kü­lönleges körülmények között teljesítették feladatukat. Az üzemzavar következtében nem csak a szakmai követelmé­nyeknek kellett megfelelniük, hanem döntően a külső körül­ményeket leküzdeniük - mondta dr. Molnár Károly, az atom­erőmű igazgatóságának elnöke a hagyományos céggyűrű ün­nepségen az ünnep előestéjén. Paks A Paksi Atomerőmű Rt. tizenkét esztendeje alapította a Céggyűrű kitüntetést, amelyet évente húsz kiemelkedő teljesítményt nyújtó dolgozónak ítélnek oda. Az elismerés értékét növeli, hogy a munkatársak javaslatára döntenek a kitüntettek személyé­ről. Hagyomány az is, hogy a díja­kat a nemzeti ünnep előestéjén, október 22-én adják át a művelő­dési központban, színvonalas kulturális műsor keretében. Szer­dán este dr. Molnár Károly, az igazgatóság elnöke mondta az ünnepi beszédet, miután a vezér- igazgató, Kocsis István a hetente esedékes, az üzemzavarral kap­csolatos parlamenti meghallgatá­son vett részt éppen ebben az időpontban. Az idén a kitüntetéseknek kü­lönös jelentőséget ad, hogy a húsz díjazott az atomerőmű teljes kollektívájával egyetemben nem csak a szakmai elvárásoknak fe­lelt meg. Az áprilisi üzemzavar elhárítása során a külső körülmé­nyektől is el tudtak határolódni - mondta az igazgatóság elnöke, majd egy-egy virágcsokor kísére­tében átadta a céggyűrűket. Első­ként Dala György lányának, mert a díjazott sajnos már nem élhette meg az ünnepséget, október kö­zepén elhunyt. A további elismeréseket Baller Ferencné, Bíró Zoltán, Eigemann József, Frányó István, Gáspár La­jos, Imre Antal, Juhász László, Kertai Pál, Kissné Farsang Erika, Laczkovics Miklós, Mácsik György, Mészáros Gábor, dr. Pin­tér Tamás, Rósa Géza, Sóthy Sán­dor, Szűcs József, Topor Béla, Vá­mosi József és Zentainé Arany Csilla vehették át. A műsort Szentpéteri Csilla zongoraművész és Czakó Ferenc homokanimátor közös produkciója zárta. RÁKOSI GUSZTÁV Foglalkoztatás és önkormányzat Minden fórum és érdeklődő befektető fontos lehet Foglalkoztatási paktum aláírására készül Bonyhád önkor­mányzata, a munkaügyi szervezetek, a Kereskedelmi és Ipar­kamara, valamint a helyi vállalkozók. A kezdeményezés egy­előre országosan is egyedülálló. Bonyhád Az önkormányzatok számára fon­tos, hogy a települések lakói mun­kát találjanak. Hogy milyen lehe­tőségeik vannak a munkahelyte­remtésre, tudják-e segíteni a fog­lalkoztató vállalkozások megtele­pedését, erről kérdeztük Potápi Árpádot, Bonyhád város polgár- mesterét.- Közvetlen eszközeink nincse­nek a munkahelyteremtésre. Az önkormányzatok e tekintetben alapvetően a kormány gazdaság- politikájától, illetve a gazdasági fo­lyamatoktól függenek. A köztiszt­viselői, a közalkalmazotti szférá­ban lenne valamennyi mozgáste­rünk, de inkább csökkenés, mint növekedés várható e területen. Közvetett módon tudunk valame­lyest segíteni a munkahelyterem­tésben. Minden lehetséges fóru­mot és befektetőt megkeresünk, bár az utóbbiak esetében a megte­lepülést segítő kedvezményeket eddig is csínján adtuk, jövőre szin­te egyáltalán nem tudunk velük szolgálni. Eddig, egy-egy vállalko­zás indításnak első évében, s kö­vetkező esztendő felében teljes adómentességet élvezhetett. Az uniós csatlakozás után már nem részesülhetnek adókedvezmé­nyekben. Az iparűzési- és a súly­adó egységes lesz az egész ország­ban. Némi támogatás telephelyvá­sárlás esetén jöhet szóba, bár ára­ink ma is elég alacsonyak, s ezen nincs is szándékunk változtatni.- A Salamander létszám-leépí­tési bejelentései után voltak-e ér­deklődő befektetők?- Többen is kerestek telephelyet Bonyhádon. Voltak, akik jelezték, hogy 100-150 főt foglalkoztatná­nak. Vannak közöttük, akik kön­nyűiparban, s vannak, akik más ágazatban gondolkodnak. Az ér­deklődés a Tolna Megyei Munka­ügyi Központtal, a Kereskedelmi és Iparkamarával és a helyi vállal­kozókkal kialakult jó kapcsolatnak köszönhető, akikkel a közeljövő­ben egy foglalkoztatási paktumot írunk alá, amely tudomásom sze­rint az országban egyelőre egye­dülálló lesz. -rá-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom