Tolnai Népújság, 2003. október (14. évfolyam, 229-254. szám)
2003-10-04 / 232. szám
MEGYEI TÜKÖR 7. OLDAL 2003. Október 4., Szombat Százéves „Te parancsoltad meg, hogy templomot építsek és áldozati oltárt a városban, melyet lakóhelyedül választottál.” Bölcs. 9,8. A bátaszéki templom építésének kezdete 1899. július 14. Lebontják a régi templom mellett álló apátsági épületeket, kiássák az alapokat és még abban az évben ember magasságúra húzzák fel a falakat. Az ünnepélyes alapkőletétel ideje 1901. július 21. Ekkor történik a toronykereszt megáldása is, melyet Troli Ferenc püspök végez. A felszentelés napja 1903. október 4. Azért került a felszentelés erre a napra, mert a templomot építtető Holndonner Ferenc ekkor ünnepelte pappá szentelésének 50. évfordulóját, s a felszentelés alkalmából kapta a préposti kinevezést, s aznap mondta első főpapi szentmiséjét. Ez a nap a neve napja is volt. A templomot a bátaszéki templom Hofhauser Antal budapesti műépítész tanár tervézte. A tervek szerint monumentális templom épült három hajós, kereszthajókkal, kápolnával, sekrestyével, orgonakarzattal. Jellemzője a monumentalitás és a csodálatos arányok. A templom méretei: hossza 62,3 méter, szélessége a kereszthajónál 31,9 m. A főhajó 16 méter magas, a torony 82,45 méter. A templom építéséhez 3 millió téglát használtak fel. Befogadóképessége 5000 fő. Üvegablakai Walter Gida budapesti üvegfestészetében készültek. A figurális ablakokon szentek életnagyságú képei láthatók. A nyugati homlokzat nagy rózsa ablakán az angyalok kilenc kara látható. A templom kifestését az akkori önkormányzat finanszírozta. A kivitelezést Blaskovits Bátori Mihály szabadkai festő és műhelye végezte a falképeket Krikler József festőművész készítette. A templom berendezése Leivisch Róbert szombathelyi oltárépítő és műasztalos műhelyében készült, a padokat Germann Ferenc pécsi műasztalos készítette. Az orgona az Angster cég pécsi műhelyében készült 2200 síppal. A legnagyobbak 10 méteresek, a legkisebbek fél hüvelyknyiek. sümegi József A templom felszentelése Elkészült a lélegzetelállító szépségű, monumentális templom és 1903. október elején már mindenki izgatottan készült a nagy eseményre, a templom felszentelésére. A főúton diadalkaput állítottak, ok- nó előtt gyülekezni, hogy hosszú tóber 3-án délután 5 órakor elkezd- kocsisorral együtt vonuljanak a tek a küldöttségek a Polgári Kaszi- vasútállomásra Troli Ferenc püsA lenyűgöző szépségű templombelső pök elé. A püspököt Erdős Gábor templomból az újba. Ebben a me- jegyző köszöntötte, majd megin- netben a papságon kívül részt vett dúlt a 18 kocsiból álló menet, élén Mittweg Henrik, a kultuszminisz- magyar lovasbandériummal a dí- tér képviselője, Bajó Pál főszolga- szesen kivilágított utcán a plébánia bíró, a templom tervezője és más elé. Itt a polgári lövész-testület és világi méltóságok. Az Oltáriszent- az önkéntes tűzoltó-egyet tagjai ség elhelyezése után megnyitották álltak sorfalat, mögöttük az ezrek- a templom kapuit a sok ezer hívő re felduzzadt közönség. Holndon- előtt. A 9 órai szentmisén három ner Ferenc prépost-plébános, Mitt- prédikáció volt. Streicher Péter weg Henrik, a kultuszminiszter hőgyészi esperes-plébános néme- képviselője és a környező,papság tül, evangélium után dr. Rézbányái számos tagja fogadta a püspököt. József pécsi teológiai tanár magya- Este 8 órakor ért a plébánia elé az rul, s az áldás után a püspök ismét a több ezer emberből álló fáklyás németül tartott remek szentbeszé- menet, melyet a tűzoltó testület el- det. Az ünnepi szentmisét Holn- nöke vezetett.Október 4-e verőié- donner Ferenc, a papi jubileumát nyes őszi nap volt. A templom is ünneplő bátaszéki prépost-plé- előtü tér már kora reggel megtelt bános végezte, Troli püspök segédvidéki hívekkel. A megáldás 8 óra- létével. A szentmisén a templomi kor kezdődött, melyet a püspök vegyeskar énekelt (50 gyermek, 15 végzett a zárt templomban. Ezen felnőtt). A szentmise után az egye- csak a papság vehetett részt. A sületek, testületek és a jó barátok megáldás után mennyezet alatt vit- köszöntötték a jubiláns plébánost, ték át az Oltáriszentséget a régi Az ünnepet díszebéd zárta. a Ünnepi programok Október 4. szombat: 16.00 Sümegi József vetített képes előadást tart a templom történetéről a Városháza nagytermében, ezt követi a Ferenc házban a szentképkiállí- tás megnyitója. Az 18.00 órakor kezdődő esti szentmise után ünnepi hangverseny. Fellépnek: a Bátaszéki Pedagógus Kórus, a Bátaszéki Szent Cecília Kórus, a Bátaszéki Kamara Kórus, Illés Teréz énekművész és Lozsányi Tamás orgonaművész. Október 5. vasárnap: 16.00 Mayer Mihály megyéspüspök ünnepi szentmisét mutat be és állandó diakónus- sá szenteli Sümegi Józsefet, a munkra és szeretettel várunk mindenkit a jubileumi ünnepségre, hogy ne csak Bátaszék lakói láthassák ezt a szép művet, a gyönyörű értékeket. Hívunk mindenkit, ünnepeljen velünk immár egy évszázada álló templomunkban: Herendi János tiszteletbeli kanonok, plébános a Régi fényében ragyog az oltár A tölgyfából faragott gyönyörű neogótikus oltárt a bátaszéki Görcs Péter, egyházmegyei restaurátor újította fel. Mint azt Görcs Pétertől megtudtuk, az oltár tisztításával kezdődött a munka. Közben kisebb-nagyobb hibákra bukkantak, így felújítás lett a tisztításból. Az oltár hátsó részét előbb stabilizálták, majd konzerváló eljárással tették hosz- szabb életűvé. Az oltár elejéről először az egy évszázad alatt rárakódott viaszos-kormos szennyeződést távolították el, majd a sok felületi sérülést, Megújult a csodaszép neogótikus oltár hibát javították ki. Az aranyozott és az úgynevezett tyatartók is, és most a gyönyörű, arany-metál felületeket szintén neogótikus oltár régi szépségér megtisztították és ahol kellett, ben és fényében ragyogva fqgad- pótolták. Megújultak a réz gyér- ja a híveket. __a „S zámomra kerek a világ” A tűz jegyében született zománcműves SZEKSZÁRD Lány, tanulás-elvonási tünetekkel „Soha nem éreztem szégyellnivalónak a cigányságomat” Tehetséges, szép, fiatal. A tolnai Sárközi Anita néhány hét múlva második felső fokú képesítését szerzi. Ő lesz a város első cigány származású „kétdiplomása”. Nyilas vagyok, a tűz jegyében születtem. A zománc is tűzben éled fel. Megtaláltuk egymást - mondja Stekly Zsuzsa. Zománc képek ragyogása tölti be a szekszárdi művelődési ház márványtermét. Stekly Zsuzsa remekei, aki harminc esztendeje indult a pályán. Tárlatának megnyitóján ritkán látható sokaság gyűlt ösz- sze. Úgy látszik nemcsak tűzzománcaival varázsolja el az embereket. „A csodát magában hordja,, - idézte dr. Töttős Gábor nagyon találóan Babits Mihályt a kiállítás megnyitásakor.- Nerp vagyok hivatásos művész, nem végeztem főiskolát, én zománcműves vagyok - mondja Stekly Zsuzsa, miközben szemével végigsimogatja a virágcsokrok sokaságát, melyeket jubileuma alkalmából barátaitól, ismerőseitől kapott. Többszörösen szerencsés vagyok - folytatja. Van egy nagyszerű társam, a férjem és van két gyönyörű gyerekem. Ez olyan biztonságot és olyan tartalékokat ad nekem, ami semmi mással nem pótolható. Békességben élek a környezetemmel, a lelkemmel, számomra olyan kerek a világ. Szerencsés vagyok azért is, mert a legtöbb képemet kapom, valaki súgja, belülről jön. . Mosolyogva idézi fel „kínlódásait”.- Gödörben voltam, amikor a zománc megérintette a lelkemet. Nem vettek fel a főiskolára, s azt gondoltam itt a világvége. Ebből a kezdeti időszakból való például az Ágnes asszony című képem, amelyet soha, senkinek, semmiért nem adnék. Ott lóg a szobám falán, mementó. A rosszban mégis volt valami jó. A Zománcgyárban dolgozhattam azzal az anyaggal, amellyel megpróbáltam érzéseimet, gondolataimat kifejezni. A kezdet persze tele volt hibákkal, buktatókkal. Aztán a 80-as évek végén átszervezték a gyárat, s „ebben a nehéz gazdasági helyzetben a cég nem bírt el ilyen értéket nem termelő embereket”, mint én. És ekkor kezdődött igazán Stekly Zsuzsa alkotói időszaka. Műhelyt alakított ki, vállalkozásba fogott, és saját útját járva megtanulta a művészi zománcképek készítésének minden csínját-bín- ját.- Sokszor elfárasztott az anyag. Meg kellett tanulnom az ékszer zománccal bánni. Soha, senki nem mutatott semmit. Ebben a szakmában ez nem divat. Egy vegyész barátnőm segített, aztán tettem hozzá valamit saját elgondolásaimból és egyszer csak ösz- szeállt. A rekesz zománcozással is ugyanígy jártam. Végül boldogultunk egymással. Nyilas vagyok, a tűz jegyében születtem, a zománc is tűzben éled fel, megtaláltuk egymást. Most már azon vagyok, hogy másnak is megmutassam amit harminc év alatt magam kiizzadtam. A táboraimban résztvevők remélem tovább viszik ezt a szemléletet. Stekly Zsuzsa ma már százhetvenegy önálló kiállítást tudhat maga mögött, huszonegy nagy méretű munkája díszíti az ország városainak, falvainak tereit, kálváriáit. A magában hordott csodát megosztja mindenkivel, aki kíváncsi rá. Jubileumi kiállítása október 13- ig - vasárnap kivételével - naponta 8-tól 20 óráig várja a látogatókat a szekszárdi Babits Mihály Művelődési Házban. PÁL ÁGNES- Kislány korában mi szeretett volna lenni?- Általános iskolásként először gyermekorvos, később kozmetikus. Aztán a legjobb barátnőmmel eldöntöttük, hogy együtt tanulunk tovább, és a vendéglátó-ipari szak- középiskolába mentünk.- Miként dóit el, hogy a továbbtanulást választja?- Anyuék is látták, hogy jól megy a tanulás, és önszántamból is mentem volna. Amikor az egyetemre jelentkeztem, az anyu egy kicsit féltett, hogy mi lesz, ha felkerülök Pestre. Az apu volt az, aki azt mondta, hogy ha féltenek is, el kell engedniük.- Úgy hallottam, hogy az első diploma megszerzése után „elvonási tünetei” voltak.- Hát igen. Először jött a nagy felszabadultság érzés, a „soha többet tanulás”. Az első két hónapot még élveztem is. De korábban valahogy az életem részévé vált, hogy van a nyári szünet, de aztán szeptemberben jön az iskola. Akkor úgy döntöttem, hogy még kellene valamit tanulni. Az apu vette észre az újságban ezt a másoddiploma lehetőséget, ami nekem is tetszett.- Mennyire számított „csodabogárnak” az egyetemen? Érezte-e, hogy. másSárközi Anita Sárközi Anita 25 éves, hajadon. Végzettsége okleveles élelmiszer- ipari mérnök, közgazdász szakmérnök (ez utóbbi hamarosan). Hobbija a mozi és a természetjárás, baráti társaságban. képp néznek Önre, akár pozitív, akár negatív értelemben?- „Különc” voltam, de nem a származásom miatt számítottam csodabogárnak. Sokan nem is tudták rólam, hogy cigány családban születtem, pedig ezt soha nem tagadtam, nem érzem ezt szégyellni- való dolognak. Az esett rosszul, amikor valaki megtudta, hogy cigány vagyok, és azt mondta, hogy ezt nem „feltételezte” rólam.- Egyébként volt, amikor tapasztalta hátrányát a származásának?- Szinte soha. Csak egy incidensre emlékszem, Pesten egy buliban volt egy „beszólás”, hogy nem idén bámultam, vagy valami ilyesmi, de ettől eltekintve egyáltalán nem okozott gondot ez a dolog.- Mit gondol, hány diplomás cigány ember él Tolnán?- Hát, én személy szerint nem ismerek egyet sem.- Azért kérdezem, mert kíváncsi vagyok, hogy Ön szerint mennyire egyedülálló, vagy megismételhető az a teljesítmény, amit Ön nyújtott?- Kicsit zavarba jövök ettől, hogy sokan azt gondolják, milyen nagy dolog két diploma. Egyrészt tényleg nagy dolog, ugyanakkor mégsem feltétlenül tartom annak. Nagyon sokat számít a családi háttér, hogy mennyire támogatják a gyereket, illetve mennyire tartják fontosnak a szülei, hogy tanuljon. Természetesen szükség van bizonyos képességekre is. Biztos vagyok benne, hogy több gyerek alkalmas lenne arra, hogy diplomát szerezzen. Sajnos nagyon gyakori például az, hogy a cigány lányok fiatalon férjhez mennek, gyereket szülnek, és ez már eleve kizárja, hogy tanuljanak.- Nehéz elképzelni, hogy üyen külsővel nem kapott ajánlatot fotózásra, modellkedésre.- Sokan javasolták, hogy próbálkozzak meg vele. Nőből vagyok én is, szeretem, ha szépnek tartanak, de én másképp képzelem el az életem. Örülök neki, hogy üyen külsővel áldott meg az Isten, de ez nekem pont elég arra, hogy esetleg tetsszek embereknek. *- Mennyire elégíti ki a munkája jelenlegi helyén, egy tolnai kft-ben?- Szeretem, amit most csinálok, jól is jött akkor, amikor a másod- diplomát elkezdtem, és munka mellett tudtam csinálni az iskolát. Nagyon jó helyem van itt, de úgy érzem, hogy ennél többet, mást szeretnék. Különben érdekel a közgazda- sági vonal, de nagyon szeretem az első képesítésemet is. Szívesen maradtam volna Pesten az egyetem után. De hát a családcentrikusság, hogy itthon legyek, ne távol, lány létemre... Itt viszont, ezen a környéken nem olyan sok a lehetőség.- Családot tervez?- Igen. Mindenki, aki engem gyerek közelében lát, rimánkodik, hogy neked is kellene egy gyerek. Imádom a gyerekeket, szeretnék is legfeljebb hármat, de félek, mert azt mondják, hogy harminc éves korig illik egy gyereket szülni. De én most még úgy érzem, hogy nem fér bele az életembe. Sokat tanultam, és még nem tudtam ezt kamatoztatni. Még én sem tudom, mire vagyok képes, mit tartogat az élet számomra. Viszont tudom, hogy ha nekem lesz egy gyerekem, akkor onnan kezdve csak a gyerekem lesz, semmi más. -sMesét mondtak, szavaltak Medina Tegnap kisiskolás versmondó versenyt rendeztek a Medinai Szüreti Napok következő felvonásaként. A megmérettetésen szedresi, kakasdi, gyönki, tenge- lici, sióagárdi, nagydorogi és medinai alsó osztályos diákok vettek részt, összesen tizenkilencen. Első helyet ért el Gracza Virág, Nagydorogról. Második lett Kustos Anna Szedresből, harmadik Veres Andrea, györkönyi tanuló. A különdíjat Csurkovics Bence kapta, aki szintén Györkönyből érkezett. Tegnap írtunk a csütörtöki óvodás mesemondó versenyről, amelyen az alábbi eredmények születtek: 1. Palkó Tekla (Bátaszék) és Horváth Cintia (Bikács). 2. Pfaff Roland (Tevel) és Farkas András (Sióagárd). 3. Takács Emese (Bikács) és Koródi Bence (Bátaszék). Különdíjas lett Lajkovics Dorina (Szedres) és Bitz Zsolt (Medina). A szüreti napok programja ma, szombaton délután felvonulással és soknemzetiségű folklórműsorral, este bállal folytatódik. ___________■ Vá r a Mentsvár Tolna megye Megjelent a Mentsvár című közéleti és művészeti magazin első száma. A Mentsvár-ban „az alkotó ember a sztár”. A szerkesztők szándéka szerint „értékmentő és teremtő, gondolkodtató és szórakoztató orgánumában közéletről, közérzetről, hitről, humorról, művészetről lehet olvasni Az évente tízszer megjelentetni tervezett magazin készítését a „Kézjegy” Tolnai Toliforgatók Klubja gesztorálja, Wessely Gábor szerkeszti, a társszerkesztők Acsádi Rozália és Kosztolányi Péter. -es-
