Tolnai Népújság, 2003. október (14. évfolyam, 229-254. szám)

2003-10-25 / 249. szám

4. OLDAL MEGYEI TÜKÖR 2003. Október 25., Szombat Iskola-összevonást javasolnak Folyamatosan csökken a gyermeklétszám Tolna megyei anekdotatár Nehéz helyzetben lesz a város képviselő-testülete, ha a köz­oktatási intézmények elkészült vizsgálatának eredményeit tárgyalja majd, és az abban javasolt döntésekről kell határoz­nia. A tanulmány a gyermeklétszám folyamatos csökkenése miatt összevonásokat és státuszok megszüntetését tartja ész­szerűnek. Paks Az önkormányzat megbízásából egy szakér­tő csoport elkészítette a város közoktatási intézményeinek átvilágítását. A tanulmány első megállapítása, a demográfiai adatok összefoglalása meghatározza a javaslatokat. Tény, hogy az élve-születések száma négy­éves ciklusokra bontva folyamatosan csök­ken, így valóban ésszerűek azok a javasla­tok, amelyek intézmények - bölcsődék és is­kolák - összevonását tartalmazzák. Gazda­ságossági szempont­ból célszerű elképzelé­seket tartalmaz a vizs­gálat eredményeinek összefoglalása. A dön­tésben bizonnyal számos más szempont, például a pedagógusok foglalkoztatása, a szülők igényei is szerepet játszanak majd - mint azt a korábbi tapasztalatok bizonyít­ják. A vizsgálat összegzése hosszú távra azt javasolja, hogy az önkormányzat készítsen számításokat a 2009-ben várható tanulói lét­számokról. Készítsék el$ az oktatási intézményháló­zat átalakítását, az önkormányzat hatékony és közvetlen tanügyi igazgatási felügyele­AZ ELVE-SZULETESEK SZAMA PAKSON, NÉGY ÉVES CIKLUSOKBAN 1985-88 1989-92 1993-96 1997-2000 1243 fő 1117 fő 948 fő 849 fő tének rendszerét. Rövid távra összevonáso­kat javasol a bölcsődéknél, így a Kápolna ut­cai épület értékesíthető lenne, összességé­ben pedig 16 státusszal kevesebbre lenne szükség. Javasolja továbbá a Móra Ferenc és a Herman Ottó általános iskolák összevoná­sát, itt is kilenc fővel csökkenne a vezetői és nevelői létszám. A Művészet Iskolát - más, szakmai szempontokból - vállalkozási ala- pokra helyeznék a szakértők. Rákosi Gusztáv Megye és gazdálkodás Tolna megye A megyei közgyűlés gazdasági és mezőgazdasági bizottsága meghallgatta a megyei Agrárka­mara elnökének, Kővári László­nak a tájékoztatóját a szervező­dés számára legfontosabb, idő­szerű tennivalókról. Az Erős András vezette testület egyetér­tőig vette tudomásul az előter­jesztésben megfogalmazott cél­kitűzéseket, köztük azt, amelyik a mezőgazdasági termelőkkel való szorosabb kapcsolatot, a segítségadás kiterjesztését szor­galmazza. Tolna Megye Közgyűlése ok­tóber 28-án, kedden 10 órától ülésezik Szekszárdon, a várme­gyeháza nagytermében. A testü­let elé terjesztett napirendi pon­tokat már tárgyalták, illetve tár­gyalják a bizottságok, legutóbb a gazdasági és mezőgazdasági bi­zottság tagjai tekintették át a té­maköröket. A Tolna Megyei Ag­rárkamarára vonatkoztató tájé­koztató után a résztvevők a me­gye idei költségvetési rendeleté­nek módosítását véleményezték. Mint megállapították, a minden­napok kikényszerítette, kisebb összegekre vonatkozó változtatá­sok ellenére minden a tervek szerint alakul. Ugyancsak a köz­gyűlés elé kerül az idei gazdálko­dás első félévi helyzetét részlete­ző előterjesztés. Fontos szem­pont, hogy a megye mellőzhette a hitelfelvételt, s ezzel együtt a dologi kiadásokra a tavalyi első félévhez képest tizenöt százalék­kal többet fordíthatott. Az időará­nyokat tekintve szintén nagyobb összeget sikerült biztosítani a fej­lesztésekre, valamint a személyi juttatásokra. A közgyűlés a me­gye térségi szerepét is értékeli, a bizottság úgy ítélte meg, hogy szűkebb pátriánk érdekei érvé­nyesültek a regionális fejlesztési tanácsban. -szá­Szekszárd Busszal, kocsival, biciklivel, gyalog Ki, mivel jár munkába Tolnában A KSH a 2002. évi népszámláláskor felmérte a mun- helyét, 6 százalék kerékpár- kába járás közlekedési igényeit is. Erre azért volt ral, motorkerékpárral, a ma­szükség, mert az ország lakosságának több, mint 30 radék egyéb módon oldotta százaléka naponta ingázik lakóhelye és munkahelye meg a munkába járást, gya- között. A felmérés egyfajta metszetet kívánt adni a logoit vagy távolsági autó­munkába járás közlekedési jellegéről, módjáról, ide- buszt vett igénybe, jéről. A munkavállalók mintegy ötödé 15 percen belül tudta megjárni a munkahelye és ottho­na közötti távolságot, 50 százalé­kuk negyed és fél óra közötti időt fordított a közlekedésre, mind­össze 30 százaléknak került ez fél-egy órás időtartamba. Szekszárdról más településre 1.952 fő járt dolgozni, közülük 880 fő a megyehatáron kívülre. Az eljárók fele sze­mélygépkocsit használt, 28 százalékuk tá­volsági autóbuszt, mindössze 1,4 százalék közlekedett vonattal. A munkavállalók 30 megyei állomány egyötöde. A megyében százaléka naponta 1 óránál hosszabb idő magas az 1000 főre jutó személygépkocsik munkahelyére, ötödük óránál száma - 234 db - Szekszárdon még ennél hosszabb ideig volt úton, 60 százalékuk is magasabb, 314 (országosan 244, Buda- e8Y órán belüli idő alatt tette meg a munka­helye és lakóhelye közötti távolságot. Más településekről 7.608 fő ingázott a megyeszékhelyre, döntő többségük - több mint 70 százalékuk - távolsági busszal közlekedett és csak 21 százalékuk hasz­nált személygépkocsit. A vonatot igénybe­vevők hányada itt is meglehetősen ala­csony, 7,8 százalék. A bejárók mintegy 2 százalékának a helyi tömegközlekedési eszközöket is igénybe kellett vennie. Az ingázók 60 százalékánál egy órát, vagy an- A helyben lakók és dolgozók 21 százaié- n‘^ rövidebb időt vett igénybe a napi mun­ka vett igénybe helyi tömegközlekedési kába járás, 20 százalékuk egy-másfél óra eszközt, jelen esetben autóbuszt, 30 szá- a^ah> hatoduk pedig másfél-két óra alatt ért zalék gépkocsival közelítette meg munka- Szekszárdra.________________________A A felmérés szerint Tolna me­gye székhelyén összesen 20.800-an dolgoznak, ebből 7.608-an a környező települé­sekről utaznak Szekszárdra, a többi dolgozó helyben lakik. Ugyanakkor a szekszárdiak közül 1.952 munkavállaló jár más faluba, városba dol­gozni naponta. A népszámlálást megelőző évben a vá­rosban 11.252 személygépkocsi volt, ami a pesten 333). A felmérés idején Szekszárdon átlago­san 20 autóbusz közlekedett 16 útvonalon, 36 km-es vonalhálózaton. A népszámláláskor összesen 15.144 Szekszárdon lakó munkába járót regiszt­ráltak, közülük helyben 13.192 fő dolgo­zott. Utóbbiak 60 százaléka járművel köz­lekedett munkahelyére, mindössze 5 szá­zalékuk egyáltalán nem közlekedett, a töb­bi gyalogolt. Nőtoborzó Amikor a Közérdek 1908. október 31-i száma idején Alba Nevis To- borzó című verselménye megjelent, s kiderült belőle a címben meg­jelölt értelem, senki nem gondolt gogo-görlökre vagy egyéb efféle huncutságokra. A nőmozgalom világszerte bontogatta szárnyait: az angol és fran­cia hölgyek tüntettek a szavazati jogért, egyáltalán jogokért, épp ezért az álnév mögé búvó Undi Ilonka sem akart lemaradni mögöt­tük. Tessék tehát jól megkapaszkodni, részletek jönnek a nevezetes költeményből! „Asszonytársaim! Imhol a kapu. / Döngessük ökleinkkel. Rajta / Míg ki nem tárni alázatosan, / S be nem léphetünk rajta. // Asszony­véreim! Pipogya sereg. / Mit tétováztok? Mire vártok? / Mégse untá­tok meg a jármot? / Mégis csudára vártok? // Kicsi a kezünk? A bő­re gyönge? / De piros vér futkos alatta! / Évezredek letört akaratja / Bujkál kék sorokban alatta! ... A szerelemből ne űzzünk tréfát. / A férfi légyen - nem urunk - párunk. / Akivel büszkén egy sorban ál­lunk. / Akivel mindig egy sorban járunk... Tespedünk régen. Mun­kára vágyunk. / Leikeinkben az ős emberálom; / Tudunk nevetni, tudunk szenvedni. / Mért ne juthatnánk át a határon! // Asszony­társaim! Pipogya lelkek! / Ha fogatok babérra vágyik: / Adjátok árát! És ha kidőlnénk! / Egy helyett kerül tízezer másik...” Nem tudom ugyan, hogy egy fog miként vágyhat babérra, mikor azt még a krumplifőzelékből is legföljebb lenyalogatni szokás, de mindegy, mert az ötödik oldalon külön kis hír ajánlja a fenti művet. Ebben Alba Nevis „országosan ismert kitűnő költőnő”, a vers „len­dületes, bátor, szinte harcias riadó". „A remek költeménynek külö­nös aktualitást ad az az érdekes körülmény, hogy a magyar nőírók most tömörülnek egységes táborba, eszméik propagálására külön orgánumot is szerveznek maguk Női élet címen”, ebből való ez a vers is. Három hét múlva egy bonyhádi poétanő megírta A Toborzó vissz­hangja című verset, amelyben dédapáink idegeit borzolhatták a kö­vetkező sorok: „S öklünk tán gyenge, karunk erőtlen? / De ütni is tud bársonya, selyme... Ti gőgös sereg, büszke urunk, ti, / Zsarnok kirá­lyi vagytok a létnek, De koronája mi vagyunk mégis, / S vájjon nél­külünk hát mit is értek?” Brandeiszné azonban már aligha félhetett a saját férjétől: több éve özvegyen pengette lantját... DR. TÖTTŐS GÁBOR A lakosságnak ingyenes Új szemétszállítási koncepció Szekszárdon mondta: az új koncepció megold­ja a köztisztaság problémáját, hi­szen a szemétszállítás árát nem köti az elszállítandó szemét mennyiségéhez és a szállítás gya­koriságához. Olyannyira nem, hogy a heti kétszeri szemétszállí­tás a lakosság számára ingyenes lesz. A gazdálkodó szervezetekkel pedig külön szerződést köt az Alisca Ónix, hiszen azoknak nem kötelező igénybe venni a szemétszállítást. A bizottság el­nöke hangsúlyozta, hogy már sok településen vannak tapaszta­latok arra, hogy a település költ­ségvetéséből fizetik a szemét- szállítást. A lakossági szemétszállítás 100-120 millió forint évente, hogy ennek a fedezetét miből teremtik elő, arra a jövő évi költségvetés tervezésekor térnek vissza. Változatlanul szerepel a ter­vezetben, hogy egy köbméterig a lakosság negyedévente ingyen szállíthat szemetet a telepre. A rendelet-tervezetet meg­küldték a környezetvédelmi ha­tóságnak, a megyei önkormány­zatnak és a környező települé­seknek. IHÁROSI Szekszárd A lakosság számára ingyenes lesz a heti kétszeri szekszár­di szemétszállítás, ha az erről szóló rendeletet a közgyűlés elfogadja. A város köztiszta­sági problémáinak a megol­dását is ígéri az új szemét- szállítási koncepció. Lapunkban is sokszor szerepelt a téma konkrét esetek kapcsán, vagy általánosságban, hogy sze­metes a megyeszékhely, nyáron bűzlenek a kukák mellé tett sze­méthegyek. Gyakran nem is az ott lakók hibájából, ugyanis a la­kosság abban érdekelt anyagilag, hogy ritkábban szállíttassa el a szemetet, s minél kisebb edény- zetet használjon. Vadonatúj koncepcióval állt elő a város vezetése, s ennek nyomán új rendelet-tervezet ké­szült. Erről tárgyalt a gazdasági és városfejlesztési bizottság, az­tán a turisztikai és mezőgazdasá­gi tűzte napirendjére, s a jövő héten esedékes közgyűlés elé ke­rül. Mint Ilosfai Gábor, a gazdasági bizottság elnöke lapunknak el­A Korzó Áruház, ahova megint jó bejönni Szekszárd A hagyományok megőrzése és to­vábbvitele, ugyanakkor a megújulás, a választék bővülése jellemzi a Kor­zó Áruházat. Harminckét évvel ezelőtt a szekszárdi Korzó a megye első nagyáruháza volt, s mint ahogy Bauer Jánosáé, az áruház igazgatója elmondta: azt szeretnék, hogy az áruház visszanyerje régi fényét, és ez­zel együtt természetesen régi vevőkörét. Egy nemrég lezajlott tulajdonosváltás te­szi lehetővé, hogy új külsővel, gazda­gabb áruválasztékkal várja vásárlóit a pa­tinás Korzó Áruház. Az ezerkétszáz négyzetméteres áru­ház és dolgozói több korszakot is megér­tek az elmúlt évtizedek alatt. Van azon­ban mire építeni, ezek között is az első a Hagyomány és megújulás, szakszerű kiszolgálás és gazdag áruválaszték jól képzett és nagy tapasztalatokkal ren­delkező eladó-gárda, több évtizedes szakmai és emberi tapasztalattal. Nem­csak az áruház neve ismert város-, sőt megyeszerte, hanem a Korzó eladóinak arca is. Régi jó ismerősökkel találkozhat, aki betér az áruházba. Van aki a nyitástól áll a vevők rendelkezésére. Az igazga­tóasszony is itt volt tanuló. Nyolc évvel ezelőtt nevezték ki az üzlet vezetőjének. Az áruválaszték folyamatos és jelentős bővülése mellett belső átrendezéseket is terveznek. Ezzel párhuzamosan a meg­újuló kirakatok megvilágítása is méltó lesz a tradíciókhoz, s mutatja az üzlet új arcát. Minden részlegben jó minőségű, már­kás választék kialakítására törekszenek, ennek megfelelő, de megfizethető, szolid árakon. Farmerban járnak ma a nagypa­pák és az unokák is. A családi áruház-jel­leg jegyében bővül a minőségi, márkás farmer-választék is. A Lewis, Mustang mellett megjelenik a GAS márka is, s mindez a kirakatba kerül. Országosan is kiemelkedő gazdagságú a bőrdísz­műáruk köre. Ugyancsak megbízható minőségű és gazdag a női és a férfi fehér­nemű-választék. A dédmamák meleg al­sóneműi mellett megtalálhatók a Korzó­ban a legújabb divatnak megfelelő szexis fehérneműk is. Máris változott a méteráru-, a lakástex­tilrészleg kínálata, felhívják magukra a fi­gyelmet a kabátok, ugyanis az állandó kí­nálat mellett a szezonális cikkekből is vá­logatni lehet. A cél, hogy a Korzó Áruházban legyen tű és cérna, ruhaanyag, női és férfi kész­ruha, nadrágszíj és öltöny, játék és cipő, vagyis minden, amire egy családban szükség lehet. ▲

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom