Tolnai Népújság, 2003. október (14. évfolyam, 229-254. szám)

2003-10-18 / 244. szám

Hl 2003. Október 18., szombat MEGYEI TÜKÖR 5. OLDAL Mondom a magamét F. KOVÁTS ÉVA Köszönet a segítségért J\ki nap, mint nap autót vezet, annak gyakran van olyan ér- zése, hogy egyre agresszívebbek a közlekedésben résztvevők, az autósok elég nagy hányada nincs figyelemmel másokra. Ve­szélyhelyzetet idéz elő, nem áll meg a zebránál, záróvonalnál, beláthatatlan kanyarban előz, beslisszan eléd a parkolóba, le­szorít az útról, dudál, integet, anyáz. Szerencsére azért akadnak kivételek is, olyan gépkocsivezetők, akik kérés nélkül, önzetlenül segítenek bajbajutott autós társa­ikon. Mozgássérült fiát szállító ismerősömmel történt meg a mi­nap Szekszárdon, hogy autója, melyet éppen a szervizből ho­zott, durrdefektet kapott. (Mint utóbb kiderült, a szerelő rosz- szul cserélte ki a kereket.) Még gondolkodni sem nagyon volt ideje a hölgynek, hogy mit tegyen, amikora mellettük álló tanu­ló-oktató gépkocsi vezetője máris megkérdezte, segíthet-e. A. fiatalember - Kecskés András, a TIR Autós Suli oktatója - választ sem várva vette elő a csomagtartóból a pótkereket, tér­delt le a vizes aszfaltra, cserélte ki a defektes gumit. Még arról sem feledkezett meg, hogy felhívja a női autóvezető figyelmét, a pótkerékkel óvatosan hajtson, csak a szervizig menjen. A kér­désre pedig, hogy mivel tartoznak a szakszerű kerékcseréért, csak a fejét rázta. Remélhetően nem csak tanítványai, de mások is követik példáját. Szonátaest, SZEKSZÁRD A szekszárdi Művészetek Há­zában Büki Mátyás és Frideczky Katalin adott kon­certet csütörtökön este. A he­gedű- és zongoraművész pá­ros szonáta estjére sajnos nem túl sokan voltak kíván­csiak. Büki Mátyás hegedűművész és Frideczky Katalin zongoramű­vész Mozart, Grieg és Cesar Franck egy-egy szonátájával ör- * vendeztette meg kis számú, ám lelkes közönségét a szekszárdi Művészetek Házában. A hangverseny előtt a duón az idegesség jól látható jelei mu­tatkoztak. Kérdésünkre, hogy mindig ilyen idegesek-e, határo­zott igennel válaszoltak. Szerin­tük ugyanis nem számít, hogy hol és hány ember előtt állnak színpadra, a produkciónak töké­letesnek kell lennie. A Büki-Frideczky páros, mint keveseknek duó 1997 óta aktív szereplője a zenei életnek. Viszonylag későn találtak újra egymásra, de sze­rintük sok előnye is van annak, hogy érett fejjel, és nem a főis­kolán kezdtek el együtt dolgoz­ni. Elmondásuk szerint ebben a korban a művészek általában le­mondanak a koncertezéssel járó kényelmetlenségekről, és az örömről is. Ők viszont így tart­ják magukat szellemileg és fizi­kailag is karban. A Büki-Frideczky duó igyek­szik mindig figyelemfelkető programot összeállítani. A szo­nátára azért esett a választásuk, mert kimeríthetetlen az irodal­ma, és jellemzően hegedűre és zongorára írt darab. A művészek Budapesten már szinte minden szóbaj öhető helyen adtak kon­certet, vidékre azonban ritkán jutnak el. Ezért kifejezetten örültek annak, hogy Szekszár­don léphettek fel. BUDAVÁRI KATA Előző kérdésünk: Van-e gaz­dasági válság Magyarorszá­gon? Szavazóink túlnyomó része, 85%-a szerint bizony válság van kis hazánkban. MAI KÉRDÉSÜNK: Jó ötletnek tarfja-e, hogy Papp László nevét kapja a Budapest Sportaréna? Szavazhat az interneten: www.tolnalnepvJsag.hu és SMS üzenetben: 20/454-36-64 Gyermekek, éjfélig a könyvtárban A játékos vidra Tolna megyében is gyakorta feltűnik Reggeltől éjfélig tartó progra­mok a Gyermekkönyvtárban, akár a legkisebb olvasók szá­mára is? Miért ne? - döntötte el a kérdést a szekszárdi intéz­mény, s az első hallásra külön­legesnek tűnő ötlet a gyakor­latban kifejezetten jónak bizo­nyult. Szekszárd Valóságos zarándokhellyé válto­zott tegnap a szekszárdi Gyermek- könyvtár, miután reggel 8 órától éjfélig folyamatos nyitva tartás mellett fogadta az érdeklődőket. Alapvetően az általános iskoláso­kat, hiszen a meghirdetett progra­mok nekik szóltak, jóllehet egy- egy előadás - a varázslatos égbolt­ról, a bűvészmutatványokról, avagy az egészséges ételekről - a kísérő szülők számára is kifejezet­ten érdekfeszítőnek bizonyult. Ivánné Bányai Ilona könyvtárve­zető elmondta: egy sikeres pályá­zat tette lehetővé az egész napos rendezvényt, melyben az éjféli időpont óhatatlanul figyelemfel­keltő szerepet játszott. Este nyolc után egyébként szülőkkel együtt fogadta a nebulókat a létesítmény, összességében legkevesebb hat­Gera Pál előadása a vidráról száz gyermek hallgatta-tekintette meg - mások mellett - dr. Hász Er­zsébet író, Horgas Béla költő, Pak­si Éva személyiségfejlesztő tréner, Dömény Gábor csillagász és Andrej szki Tamás bűvész bemuta­tóit. Ottjártunkkor Gera Pál író, a Fő­városi Állatkert munkatársa éppen a vidrák életénejc titkait tárta a gyermekek elé. Mint kiderült, ez a kedves állat éppen térségünkben, a Dél-Dunántúlon fordul elő legna­gyobb létszámban, sőt, Tolna me­gye, azon belül főleg a Sió és kör­nyezete rendszeres vidramegfi­gyelésekkel ad hírt magáról. Ez - minden halpusztítása ellenére is - jó hír számunkra, hiszen ez a játé­kos emlős csalhatatlan „jelzőké­szüléke” a víz minőségének: ahol szennyezett a víz, ott nincs vidra, ahol pedig van, ott üszta a víz.-SZÁ­Kibővült a bátaszéki tájház Gazdag, változatos anyag várja a látogatókat A bátaszéki tájház három esztendeje nyílt meg a látogatók előtt. Az eddig kiállított anyag a vá­rosban élő népcsoportok viseletét és kultúráját mutatta be. A z idén tovább gazdagodott a kiál­lított anyag, a tájház hátsó traktusát is felújí­tották és berendezték. Bátaszék A bátaszéki tájház eddig négy kiállító teremmel vár­ta a látogatókat. A 2000-ben átadott létesítményben a sváb, a felvidéki és a székely népcsoport életmód­ját, viseletét, szokásait mutatták be a közönségnek. A tájháznak otthont adó épület hátsó traktusa felújí­tás alatt állt, s most ez a rész is megnyílt a közönség előtt. Mint azt Riglemé Stang Erikától, a művelődé­si ház vezetőjétől megtudtuk, a volt présházból ala­kították ki a közösségi helyiséget, ahol 50 fő tud ké­nyelmesen asztalhoz ülni. A helyiséget a hely szel­leméhez illő faragott bútorokkal rendezték be, igen hangulatosan. Jól berendezett konyha és tisztasági blokk is készült. A közösségi helyiséget a helyi egyesületek vehetik igénybe rendezvényeikhez, is­kolai órákat lehet itt tartani, s a látogatókat, turistá­kat is megfelelő körülmények között lehet vendégül látni. A szintén felújított Auszughaus-ban - ide költö­zött annak idején a családfő és felesége, miután át­adták a gazdaság vezetését a legidősebb fiúgyer­meknek - most három helyiségben kiállítások van­nak. Itt kaptak helyet a Bátaszéken valamikor élt ne­ves kisiparosok emlékei, mégpedig Müller Ferenc kékfestő- és Schuszter Károly harisnyakötő mester, valamint a fényképész Csonka-dinasztia hagyatéka. Látható még egy érdekesség, Jäger Orbán cukrász- mester krémeskészítő márványlapja. Szintén itt mutatják be azokat az alkotásokat, amelyeket Ilyen volt régen egy osztályterem fotói bakó jenö Bátaszéken élt amatőr művészek készítettek és ado­mányoztak a városnak: Baritz Béla fafaragó és Har­gitai János festő. Nagy érdeklődésre tarthat számot az iskolatörténeti kiállítás, régi padok, táblák, ké­pek, egy komplett osztályterem, amelynek anyagát a helyi általános iskolában és gimnáziumban gyűj­tötték. A volt istállóban és a góré alatt kialakított ki­állító területen régi mezőgazdasági eszközök, gé­pek láthatók. Mint a fentiekből is látható, igen gaz­dag a kiállított anyag és folyamatosan bővül ma is. Minden tárgy, amit megtekinthetnek a látogatók, a bátaszékiek gyűjtése és adománya. A felújítást a Tájház Alapítvány, Besigheim, Bátaszék testvérvá­rosa és a helyi önkormányzat finanszírozta. VENTER Útkeresők klubja Szekszárd Útkeresők klubja alakult a me­gyeszékhelyen a „Segíts raj­tam!” Hátrányos Helyzetűekért Alapítvány szervezésében. A klub működésit uniós támoga­tás és Szekszárd Megyei Jogú Város önkormányzatának támo­gatása teszi lehetővé. A cél a fia­talokban rejlő tudás kiaknázásá­val lehetőséget teremteni arra, hogy megoszthassák tapasztala­taikat, ismereteiket másokkal. Minden hónap első szerdáján találkoznak a klubtagok, akik először ön- és társismereti tré­ningen vesznek részt, majd megtárgyalják havi programju­kat, elosztják a feladatokat és természetesen jut idő személyes beszélgetésekre, a névnapjukat, születésnapjukat ünneplők kö­szöntésére is. Minden hónapban van még egy találkozó, ami az önálló élet­hez nyújt gyakorlati segítséget azok számára, akik ezeket a dol­gokat nem tudják a családban, iskolában elsajátítani. Segítséget kapnak például ahhoz, hogyan kell munkahelyet keresni, pályá­zatot írni, Internetet használni, sütni-főzni, háztartást vezetni. Sok szabadidős programot is szerveznek. Az Útkeresők klub­ja faültetéssel ünnepli működé­sét október 26-án, a Luther téren ültetnek emlékfát. VENTER A gépies rendszerben el ne vesszen az ember Hivatásává vált a közigazgatásban végzett munka Mindig szerencsém volt, mert jó csapatokban dolgozhattam. Legalább ennyire fontos a magánéletem is, férjemmel és a négy gyermekkel boldog családot alkotunk - mondja Nyiratiné Nász Rózsa. A család, a munka mellett még arra is van ideje, hogy a helyi közéletet figyelemmel kísérje. Paks Népművelő szerettem volna len­ni, ám ez nem sikerült. Érettségi után a közigazgatásba kerültem, Pálfára, tulajdonképpeni szülőfa­lumba, a tanácshoz. Ott is ragad­tam a közigazgatásban, amely ha­mar hivatásommá vált - emléke­zik a kezdetekre Nyiratiné Nász Rózsa, a paksi okmányiroda veze­tője. Pályája tíz éves ciklusokra bontható, az első évtizedet Pálfán töltötte, majd Paksra költöztek, tíz év következett a városi tanács­nál, majd az újabb váltás, a mun­kaügyi kirendeltség, a negyediket pedig két éve az okmányiroda je­lenti. Valamennyiben közös, hogy emberekkel kellett foglalkoznia, és ez ami a nehézségek közepette is mindig ébren tartotta a tenni akarást. Voltak nehéz időszakok, például a munkaügyi központ, hi­szen épp 1991-ben kellett szembe­néznie a társadalomnak a munka- nélküliség létezésével. Bizony sokszor rajtunk csattant az ostor, de itt is olyan csapat dolgozott együtt, amely nem ismert meg­oldhatatlan helyzeteket. Az okmányiroda is Nyiratiné Nász Rózsa Szekszárdon született 1952. december 19-én. A Garay János Gimnáziumban érettségizett 1971-ben, az Államigazgatási Főis­kola igazgatásszervezési szakán 1985-ben szerzett oklevelet. 1971 és 81 között a pálfai tanácsnál, 1981 és 91 között a paksi városi tanácsnál dolgozott. 1991 és 2001 között a paksi munka­ügyi kirendeltség vezető helyettese, 2001-től a paksi okmányiro­da vezetője. Férje Nyirati Gyula a PA Fit. villamosmérnöke. Gyer­mekeik Balázs (25 éves), Gábor (23), Éva és Tímea (16). nagy kihívás. Alapvető ellentmon­dása a rendszernek, hogy állami feladatot kell önkormányzati irá­nyítással megoldanunk - mondja. Át is kellett már többször szervez­ni, volt az útlevél dömping, majd a jogosítvány cserék, a legközelebbi feladat pe­dig a mozgáskorlátozottak parkolási igazolványainak kiadása lesz. Az informati­kai háttér jó, az ügyfélfoga­dás rendjét kell finomítani, hiszen az ő érdekeik az el­sődlegesek. Ugyanakkor fi­gyelemmel kell lenni az itt dolgo­zók munkakörülményeire is, mert hallatlan nagy munkát vé­geznek. A legfontosabb szem­pont, nehogy a gépies rendszer­ben elvesszen az ember, az ablak bármelyik oldalán is van. RÁKOSI GUSZTÁV Lehet új életet kezdeni Csendesnapot rendez a Kékkereszt Paks Csendesnapot rendez vasár­nap az evangélikus templom­ban a Magyar Kékkereszt Egyesület Paksi Csoportja. Az összejövetelre várják mind­azokat, akik szenvedélybeteg­séggel küszködnek, kigyó­gyultak abból, vagy környeze­tükben tapasztalnak hasonló problémát. Van kiút - állítják a Kékkereszt Egyesület tagjai. S, hogy ez való­ban így van, azt évente egyszer a „nagyközönségnek” is meg sze­retnék mutatni. Ez az oka annak, hogy évről-évre megrendezik a Csendesnapot, ahol szenvedély- betegekkel foglalkozó szerveze­tek számolnak be munkájukról, eredményeikről, nehézségeikről, illetve gyógyult betegek - főként alkoholisták - tesznek bizonysá­got arról, hogy felhagytak szenve­délyükkel, és új életet kezdtek. A paksi csoport idei Csendesnapját vasárnap 9 órától rendezi. A Ma­gyar Kékkereszt Egyesület elnö­ke, Balog Zoltán rövid köszöntője és ismertetője után istentisztele­tet tartanak, amit a „Kallódó Ifjú­ságot Mentő Misszió” bemutatko­zása követ. Ebéd után lép fel a tengelici „Mécses Csoport”, majd a györkönyi Szőlőtő Alapítványt ismerhetik meg a résztvevők, akikre ezek után kötetlen beszél­getés vár a Karitasz RÉV Szenve­délybeteg-segítő Szolgálat képvi­selőivel. A találkozón egy alko­holfüggőségtől szabadult házas­pár bizonyságtételét is meghall­gathatják az érdeklődők. VT

Next

/
Oldalképek
Tartalom