Tolnai Népújság, 2003. szeptember (14. évfolyam, 203-228. szám)

2003-09-08 / 209. szám

Ill 2003. Szeptember 8., Hétfő M E GYE I T Ü K Ö R 7. OLDAL Újraszentelték a katolikus templomot Két év alatt ügyes kezű mesteremberek teljesen újjávarázsolták az 1729 és 1735 között épített római katolikus templomot, amit szombaton áldott meg és szentelt fel ismét Pórtik József hetesi plébános. Kapospula A hívekkel zsúfolásig telt, barokk stílusú épület mintegy tízmillió forintba kerülő re­noválásához a Miniszterelnöki Hivatal, a Kaposvári Püspökség, a falu önkormányza­ta és egyházközsége, a helybeliek és a tele­pülésről elszármazottak nyújtottak segítsé­get. Támogatásukat Hetesi János templom­atya köszönte meg. Somogyvári Judit szavalatát követően a dombóvári Kapos Kórus adott hangver­senyt, majd dr. Boross Péter exminiszterel- nök lépett a mikro­fonhoz, aki az ál­lamalapító király­ról, Szent Istvánról és a nála egy évez­reddel később élt politikusról, Antall Portik József hetesi plébános (középen) áldotta meg és szentelte fel ismét a templomot Dr. Boross Péter Szent István királyról és Antall Józsefről be­szélt Két év alatt újították fel a római katolikus templomot Józsefről beszélt. Mindketten a ke­resztény Magyar- országnak jósoltak szép jövőt és arra ösztönözték a val­lásos embereket, hogy építsenek templomokat, me­lyekben erősítsék meg az Istenbe vetett hitüket. Azután dr. Páhy János, a község korábbi papja felolvas­ta a betegsége miatt távolmaradó Balás Béla kaposvári megyéspüspök üdvözlő levelét, majd a Hetesről érkezett Portik József plébá­nos ismét megáldotta és felszentelte az ügyes kezű mesteremberek által két év alatt a padlótól a tetőig teljesen felújított római katolikus templomot. Magasba repítette a Fecskét Egy örökifjú hölgy legszebb születésnapi ajándéka- Ennél szebb ajándékot nem is adhattak volna a 75. születés­napomra - kommentálta a Tolna Megye Kiváló Közalkalma­zottja díjat a megyenap alkalmából átvett Tarlós Lászlóné. A Sióagárdon élő nyugdíjas óvónő hivatása során, és a Fecske Bábcsoport vezetőjeként kifejtett sok évtizedes, eredményes munkásságáért kapta az elismerést. Sióagáro- Törvényszerű volt az óvónői hi­vatás és a bábozás összekapcsoló­dása az Ön életében 1- Az óvónőképzőben kezdünk el bábozni, kedvtelésből. Nem csak az iskola óvodájában, ha­nem vállalatokhoz is kijártunk. Ez 1947-ben volt. Első munkahelyemen, Tolnán, a selyemgyári óvodában is foly­tattam a bábozást. A selyemgyári lányokból alakítottam egy báb­csoportot, amivel aztán szintén nagyon sok fellépésünk volt a községben. 1956-ban „túl korán kezdtünk örülni”, emiatt 1957-ben Sió- agárdra kerültünk, az itteni óvo­dába. A Fecske Bábcsoport itt ala­kult, 1960-ban, iskolásokból. Az akkoriak között ma már nagyma­ma is van. A Fecske tagjai leg­többször 3-4 évenként cserélőd­nek, de legutóbb olyan csoportom volt, akik -*■ érettségiig nem marad­tak ki. Nagyon sokan évekig vártak arra, hogy beléphessenek. Kevés a hely. Most is 11 gyerek van, ez a létszám megfe­lelő ahhoz, hogy min­denkinek tudjak szerepet adni, és senki ne unatkozzon.- Melyek voltak a „Fecske röpté­nek" legfontosabb állomásai?- Legalább nyolcszor jutottunk el az egri országos bábversenyre. Országos szinten az első három­ba sosem fogunk bekerülni. Nekünk van két bőröndünk, a nagyvárosi együtteseknek pedig zeneszerzők írják a zenét, írók a szöveget, hát ezekkel nem tu­dunk versenyezni. 1988-ban azért megkaptuk a kiváló együttes cí­met, ami országos elismerés. Be­jutottunk a Játsszunk bábszínhá­zát! televíziós vetélkedőbe, Tolna megyéből egyedül. Még most is látni bennünket néha a tévében. Hét éve meghívtak bennünket Hollandiába, egy folklór világ- fesztiválra, amelyen 68 zene és tánccsoport lépett fel, öt földrészről. Bábosok mi voltunk egyedül, a sióagárdi népi játékokat bemutató műsorunkat adtuk elő citerakíséret- tel. Óriási élmény volt.- Mi okozza a legna­gyobb örömöt ebben a tevékenységben?- A játék. Azok a gyerekek, akik ezt megérzik, nagyon szeret­nek járni bábszakkörre, el nem maradnának soha. Persze a fog­lalkozások nem csak játékból áll­nak. „Nyelvtanórákat” is kell tar­tanom például, hogy ne hadarja­nak, ne nyeljék le a szavakat, he­lyesen hangsúlyozzanak. De örömöt jelent például az is, hogy Sióagárdon azért jött létre a citerazenekar, mert a bábcsoport­nak szüksége volt állandó zenei kíséretre. Tulajdonképpen a nul­láról kezdtük szervezni, és ma már gyönyörűen játszanak.- Ahogy elnézem Önt, még na­gyon sokáig fogja csinálni. De van-e már utánpótlás?- Úgy érzem, rengeteg energia van még bennem. A sikereink, egy-egy versenyre való készülő­dés mindig ad egy kis stresszt, és engem ez éltet, nem vagyok be­teg, jól vagyok. Utánpótlás egyelőre még nincs. Akikben látok képességet, azok még tanulnak. Tudja az is nagyon fontos, hogy ebben a do­logban nincs pénz. Ezt csak úgy lehet csinálni, ha valaki nagyon szereti.- Gondolom, ez a kitüntetés to­vább gyarapítja energiáit.- Borzasztó büszke vagyok rá, hogy a mostani vezetés is értékeli a munkámat. 1989 előtt kétszer kaptam kitüntetést. ■ Úgy érzem, hogy tettem már annyit, társadalmi munkában, közéletben, az óvodai munkában, hogy nagyon nyugodt szívvel fo­gom majd lehajtani a fejem. Jól esett az elismerés, örültem na­gyon, a 75. születésnapomra, ami októberben lesz, ennél szebb ajándékot nem is adhattak volna. Tolna megyei anekdotatár Csontmezei csontzene Az igazságos Mátyás király, ha a török elleni védekezésre fordított is gondot, másfajta védekezésre már aligha: így született Edelpeck Bor­bála polgárleánytól Corvin János. A királyi fattyú atyjától hercegi rangot kapott, s hatalmas birtokokkal az ambíciókat is örökölte: 17 évesen, 1490-ben király akart lenni. Az ellenpárt jobban szervezke­dett, ő pedig - 200 szekérnyi kinccsel - elhagyta Budát, délnek indult, de a Kölesd melletti Csontmezőnél Kinizsi Pál és seregei legyőzték hadait, értékeit s a birtokairól szóló okleveleket elrabolták. Isten malmai már akkoriban is lassan őröltek, így Corvin csak há­rom év múlva hallatta panaszszavát II. Ulászló király előtt. Ekkor, 1493. szeptember 5-én már viszonylag biztonságban érezhette ma­gát, ugyanis nem volt már meg a fekete sereg: Kinizsi maga verte széjjel. A fenti napon kiállított üzenő és idéző levél pedig azért szü­lethetett meg, mert már Corvin János is elismerte a király jogait, megelégedett volna saját birtokainak visszaszerzésével. Munkács, Sólymos, Lippa meg a többi érték megért egy térdhajlítást, amelynek során elmesélte a csontmezei csontzenét is. „Okleveleivel... a Tolna megyei Szabaton falu közelében Csontmezőre érkezett” - egyéb kin­cseiről és azok eredetéről mélyen hallgat! -, „ott nagyságos Kinizsi Pál és más bárók, országlakosok, kicsik, közepesek és nagyok saját és a királyné felségének igen nagy fegyveres hadával őt megközelí­tették, fegyverre kaptak, a panaszt benyújtó herceg mögött megve­tették lábukat, majd Csontmezőn bekerítették, a herceggel kemény, súlyos csatába szálltak és leverték, s miután néhány odaadó hívét megölték, őt megfutamították és minden javait, valamint az ország határain belül levő okleveleit... elvették.” A király ennek kivizsgálására hívta egy hónap múlva Kinizsi Pált. A hajdani molnárlegényt ez különösebben nem zavarhatta, mert tudta, hogy a király éppen őt bízta meg Corvin megállításával, s trón­ját is úgy szerezte meg, hogy Beatrixszal színlelt házasságot kötött. Ráadásul ekkoriban egyetlen komoly fegyveres erő van, s éppen Ki­nizsi parancsnoksága alatt. Nem is tudunk róla, hogy elment volna arra a bizonyos meghallgatásra, ehelyett 1494-ben megmentette az árulástól Nándorfehérvárt, a törökkel eredményesen hadakozott, majd megütötte a guta, s még ez év november 24-én meghalt. Corvin János vélt vagy valós igazával tíz évvel élte őt túl. dr. töttős gábor A madarak védelmében A dombóváriak bemutatókat tartanak Dombóvár-Kaposvár Ismeretterjesztő kiadványok­kal, színes előadásokkal és bemutatókkal várja a madár­barátokat a Madártani és Ter­mészetvédelmi Egyesület dombóvári csoportja a 12. Al­poktól az Adriáig vásáron. Az Alpoktól az Adriáig vásáron Somogy megyében most mutat­kozik be a Natura 2000 és annak vendégkiállítása, amit természeti értékeinknek az uniós csatlako­zás feltételét is jelentő megóvása és hazánk védett ökológiai háló­zatának a kialakí­tása hívott életre. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisz­térium Természet- védelmi Hivatala a Magyar Madártani és Természetvédel­mi Egyesülettel (MME) közösen 2001-ben állította össze a Natura 2000 hálózat kü­lönleges madárvé­delmi területeinek a javasolt listáját. Ennek a közös munkának a látható része az a vándorkiállítás, amit az ország hét régiójának különböző hely­színein s most Kaposváron mu­tatnak be. A kiállítás „C” sátorpa­vilonjában az MME dombóvári csoportjának a standjánál az ér­deklődők a vásár idején egyebek között a madárfigyelésről hall­hatnak és a gyűrűzésről láthat­nak bemutatót. Az 1980-ban ala­kult, Tolna és Somogy területeit átfogó csoport elsősorban a beteg állatok mentését, az oktatást, a pedagógusképzést, valamint a természetvédelmi és szaktáborok szervezését végzi. A vásár négy napján állandó bemutatójuk mel­lett madarászsuliban tartanak foglalkozást az óvodásoknak és iskoláscsoportoknak, ezeken szellemi totó, hajtogatójátékok és preparált állatok várják a kicsi­ket. HORVATH ZSOLT A császártól a vakolókanálig Fibala, tőr, sarkantyú, lovasszobrocska PÉCS Új esély a hátrányban levőknek Képesség kibontakoztató felkészítés, integrált oktatás Idén szeptembertől változtak az iskolafenntartó önkormány­zatok által igényelhető normatívák. A részletekről kérdeztük Boda Zoltán iskolaigazgatót, az Országos Oktatási Integráci­ós Hálózat tanácsadóját. A XIX. Nemzetközi Limes­kongresszushoz kapcsolódó­an a római katonai építésze­tet és életet bemutató kiállí­tást nyílt Pécsett. PTE BTK ókortörténeti és régé­szeti tanszékén a régészeti sze­minárium szervezésében zajlott a római régészet és hadtörténet legrangosabb tudományos talál­kozója. A programhoz nagysza­bású kiállítással csatlakozott a Baranya Megyei Múzeumok Igazgatósága. A rómaiak Duna- menti katonai építészetét bemu­tató tárlat a pécsi Várostörténeti Múzeumban látható. A mintegy száz kiállítási tárgy érzékelteti a római katonák és ve­teránok életét, a katonai építke­zések emlékeit. A római katonai életből fenn­maradt tárgyak, eszközök között szerepel a ruházatot összetűző fi­bula, páncéldarab, katonai tőr, sarkantyú, lópáncéldarab, lovas­szobrocska, valamint katonai diplomák. Ezek a bronzlapocs­kák a birodalmi obsitlevelek pro­vinciákba elküldött másolatai, és a kiszolgált katonáknak az elbo­csátáson túl a polgárjog és pénztjuttatást is tanúsították. A római határ pannóniai védelmé­nek emlékei közé sorolandó a sok hadakozásra kényszerített fi­lozófus császár, Marcus Aurelius Dunaszekcsőn talált világhírű szobra, amely a pécsi kiállítás egyik ékessége. A másik neveze­tesség a Kozármislenyben fellelt díszes vasalású római kocsi. A kiállítást december végéig naponta 10 és 16 óra között lát- hatja a közönség. ________dunai i. Tol na megye- Különböző mérések azt mutat­ták, hogy az eltérő szociális-kultu­rális körülmények közé születő gyermekek közötti különbség az iskolában töltött évek alatt nő, az olló egyre jobban nyílik - kezdte Boda Zoltán. - Ennek alapvető oka, hogy a periférián elhelyezkedő csa­ládoktól, az alacsonyabb iskolá- zottságú szülőktől kevesebb támo­gatást kap a gyermek és az őt taní­tó pedagógus is. Ezeknek a csalá­doknak az iskolával szembeni igé­nyük is alacsonyabb az átlagnál. Ezt a folyamatot elősegítheti a sze­gregált (elkülönített) oktatás is, bár ez a Tolna megyei iskolákra nem jellemző. Sőt az iskolák többsége sokat foglalkozik az említett prob­lémával, sok helyen működnek olyan programok, melyek az előbb említett folyamatok korrigálását, a különbségek csökkenését segítik.- Ha egy osztályban eltérő képes­ségű tanulókat együtt fejlesztenek, ahhoz speciális programok, szak­emberek kellenek.- Éppen ezt ismeri el az a jog­szabály, mely bevezeti a képesség kibontakoztató felkészítést és az integrált oktatást. Megfelelő feltéte­lek megléte esetén az előbbire 17 ezer Ft/fő, az utóbbira 51 ezer Ft/fő normatívát igényelhetnek az iskolafenntartók. Feltétele a beve­zetésnek egy, az oktatási miniszter által jóváhagyott pedagógiai rend­szer (I.P.R.) iskolai kiépítése, amelyre két év áll rendelkezésére az intézményeknek.- Kapnak-e ehhez szakmai segít­séget a fenntartók és az iskolák?- Igen, egy előzetes pályáztatás után megyénkben három iskola nyerte el a „bázis iskola” címet. Báta, Decs és Gyulaj általános isko­lái, illetve az iskolákban, óvodák­ban dolgozó pedagógusok kaptak lehetőséget a program terjesztésé­re, szolgáltatások nyújtására.- Mikortól kezdik el a munkát?- A bázis iskolák és a hozzájuk kapcsolódó szakemberek már elsa­játították a program elemeit. Vár­hatóan egy, másfél hónap múlva kopogtatnak kínálatukkal, segít­ségnyújtásukkal az intézmények­nél. Természetesen ezen szolgálta­tások az igénybevevőnek ingyene­sek lesznek.- Milyen eredményekre számíta­nak?- Alapvetően azt várom, hogy folytatódik az a fajta pedagógiai gondolkodás és cselekvés, mely nem engedi szegregálni, negatívan megkülönböztetni a szegényt, a kevesebb lehetőséggel rendelke­zőt, a fogyatékkal élőt, a hátrány­ban levőt. Olyan módszerek, tanu­lási-tanítási technikák elterjedését, módszertani megújulást várok, mely segíti az együttnevelést. Mindez hosszú távon elősegítheti, hogy nőjenek az esélyei a hátrány­ban levőknek. -sk-

Next

/
Oldalképek
Tartalom