Tolnai Népújság, 2003. szeptember (14. évfolyam, 203-228. szám)
2003-09-04 / 206. szám
7. OLDAL A falu nevének eredete A település mai neve 1940-ben született meg, miután Felsőireg és Szemcsepuszta előbb Felsőireg néven egyesült, majd az Iregszemcse nevet kapta. Az Ireg név az üreg szavunkra megy vissza, míg a Szemcse név eredete a szem szóból vezethető le. Az írott forrásokban mindkét név többféle alakban fordul elő: Írek, Üregh, Iregd, Irugh. Több ilyen nevű falu is volt, s van az országban Nyitra, Bihar, Veszprém és Baranya megyékben. A Bartók által gyűjtött népdal is Ürög alakban tartalmazza a helységnevet. Ős- és ókori múlt A falu határa már a kőkorszakban lakott hely volt, ezt bizonyítja egy a közelből előkerült, hozzávetőleg ötezer éves, fekete szarukőből csiszolt ritka eszköz. A település határában bronzkori lelőhelyet is találtak. A XIX. század végén Wosinsky Mór az ireg- tengődi országút mindkét oldalán földbe vájt házak keresztmetszetét látta. Az Iregszemcséhez tartozó Csehi-puszta határában több száz római kori sírdombot is találtak, abban az időben itt haladt el a Sopianae-Aquincum (Pécs-Qbuda) római út. A csehi határban százával találtak rómá tumulusokat, sírdombokat. A település adatai Lakosság: 2973 fő Háztartások száma: 1000 Vállalkozások száma: 180 Telefonállomások száma: 705 Csatornázottság: Munkanélküliség: 13,3% Fontos időpontok Polgármesteri, jegyzői fogadóórák: szerda kivételével munkanapokon 7.45-16.30, pénteken 13.45-ig. Orvosi rendelések: 1. számú körzet, dr. Kaáli Sándor: kedden 8- tól 11-ig, és 17-től 18 óráig, más munkanapokon 8-tól 12 óráig. 2. számú körzet, dr. Oláh Tibor: csütörtökön 8-tól 12-ig, 17-től 18-ig, más munkanapokon 8-tól 12 óráig. Istentisztelet, református: vasárnap 10 óra. Mise, római katolikus: vasárnap 11 óra, hétfőtől péntekig reggel 7 óra 30 perc. 2003. Szeptember 4., csütörtök Fontos, hogy jól érezze magát a gyerek Önálló életre készülnek A nyáron kezdte meg működését az iregszemcsei lakásotthon, ahová a Göllesz Viktor Gyógypedagógiai Intézmény állami gondoskodás alatt álló diákjai kerültek. A családi házból kialakított otthonba tizenegy 15-16 éves leány költözött, akikkel öten - egy gondozó, két nevelő és két gyermekfelügyelő - foglalkoznak. A lakásotthonban az önálló életre készítik fel a gyerekeket, a családias környezet ezt szolgálja. Horváth Gyöngyi, az otthon vezetője, egyben a gyerekek gyámja jó eredményekről számolt be: a lányok ügyesen végzik a háztartási munkákat, s egyre önállóbban intézik dolgaikat. Jó volt a nevelő- otthonhoz közel eső utcában a fogadtatás is, a szomszédok kedvesek, barátságosak az új lakókkal. A lányok bevásárolnak, főznek, takarítanak Már a gyerekek is alkotnak Az iregszemcsei Bartók Béla Művelődési Ház idén először - a felnőtteknek hirdetett képzőművészeti alkotótábor mellett - gyerekeknek is indított kézműves nyári tábort. Az egy hetet harminckét iregszemcsei és tamási diák - valamint két óvodás korú kisgyerek - töltötte agyagmegmunkálással és grafikakészítéssel, amiben Kováts Ferenc grafikus, Hosszú György festő és Révész Zsolt fazekas volt segítségükre. A tábor előzménye, hogy az elmúlt tanévben a művelődési ház kerámiaszakkörét nagy érdeklődés kísérte, s a gyerekek szívesen szántak időt a kézművességre a nyári szünetből is. A résztvevők olykor a felnőttek számára is meglepetést okoztak ügyességükkel, és azzal a kitartó munkával, amely egy korongon, vagy kézzel készítet agyagtárgyhoz, rézkarchoz szükséges. A gyerekek munkái - köztük egy közösen, agyagból elkészített táj házakkal, állatokkal - a felnőtt alkotótábor zárókiállításán kerültek a közönség elé. _______________■ Ku koricaprósza Iregszemcsén kedvelt, hagyományos étel a kukoricaprósza. Az iregszemcsei háziasszony, aki már nagyszüleitől láthatta a prószasü- tés módozatait, a következőképpen készíti el az édességet: fél kilogramm kukoricalisztet hat deciliter tejjel leforráz, majd hozzáad másfél deciliter olvasztott margarint, egy tojást, tizenöt dekagramm cukrot, három evőkanál tejfölt, s egy csipetnyi sót. Az egészet jól összekeveri. Ha vékonyra, ropogósra szeretné, két tepsiben vékonyan teríti el, ha puhábbra és vastagabbra, egy tepsiben süti ki a tésztát. A sütésre úgy fél órát szán. A jó prószának több titka van. Ha lehet, ősszel, frissen szedett kukoricát kell ledarálni, sűrű szitán átereszteni, az így kapott kukoricaliszt alkalmasabb a tésztához. Másodszor: jól ki kell zsírozni a tepsit, mert a sütemény hajlamos leégni. Harmadszor: tapasztalatok szerint a régi pléhtepsiben jobban sül, mint az új zománcosban. ___________■ A gyerekek az óvodaudvaron ki tudják elégíteni mozgásigényüket Az elsősöket még az óvónéni kíséri a tanévnyitóra Az iregszemcsei általános iskolában háromszázegyen, köztük harminckilenc első osztályos kisdiák kezdte hétfőn reggel a tanévet. Az elsősöket még az óvónő kísérte fel az iskolaudvarra, az iskolában igyekeznek megkönnyíteni az átmenetet. Mindkét intézmény vezetője fontosnak tartja: a gyerekek érezzék jól magukat az óvoda, iskola falai közt. Mindkét nevelési-oktatási intézményben jelentkezik a népességcsökkenés, bár az iskola létszáma nem lett alacsonyabb, kevesebb osztály indul, az óvodában pedig hússzal csökken a a kisgyerekek száma. Velük négy csoportban hét óvónő foglalkozik. Bakonyiné Térmeg Ilona vezető óvónő elmondja: nem ragaszkodnak a korosztályok szigorú elhatárolásához, miután az iskolakezdés is rugalmas, a gyerekek fejlettségüknek megfelelően megtalálják a helyüket. Elsősorban az a cél, hogy a gyerekek jól érezzék magukat az óvodában, s ha megnyerték a bizalmukat, tudják fejleszteni őket. A tapasztalat az, hogy a szülők közül egyre többen kérik: ha nem muszáj, gyermekük ne menjen idő előtt iskolába. Látják, hogy itt jól érzik magukat, és kicsit tartanak az iskolai követelményektől. Az óvodai nevelőmunkát a felszereltség, tornaterem és udvari mozgásfejlesztő játékok is segítik, a gyerekek ki tudják elégíteni mozgásigényüket. Az iskola igyekszik megkönnyíteni az átmenetet - mondja Dörnyei József igazgató. A Garay utcai, első-második osztályoknak helyet adó épületben az eddig felállított udvari játékok mellé most újabb hármat helyeznek el. Az intézményben kiemelten foglalkoznak az idegennyelv-oktatással, és az informatikával. A diákok nyolc éven keresztül tanulnak németet, s ugyancsak első osztálytól informatikát. Az iskolában jelenleg két tanulóra jut egy számítógép, s idén további számítógépeket terveznek vásárolni az intézmény fejlesztését szolgáló alapítvány révén. A gyerekek az internetet is használják, a számukra nem kívánatos tartalmaktól megszűrve. Dörnyei József emellett fontosnak tartja az iskola családias jellegét. - Azt kérjük a szülőktől, hogy érdeklődjenek rendszeresen gyermeküktől, mi történt az iskolában. Naprakészen szeretnénk diákjainkat figyelemmel kísérni. Van, ahol egyáltalán nem, másutt oda kell figyelni a tanulókra, hogy eredményt tudjunk elérni - mondja az igazgató. - Rendkívül fontosnak tartom, hogy jól és biztonságban érezzék magukat a gyerekek, s kérjük a szülők segítő támogatását, véleményét is. Minden évre jut fejlesztés Csatornahálózat: hat-hét év múlva Iregszemcsén változatlanul alapvetően fontos az intézmények működtetése - mondja az önkormányzat célkitűzésiről szólva Túrós László polgármester. A falu 2002-ben negyedszer megválasztott vezetője azt is megemlíti, hogy nem volt olyan év, amikor ne történt volna fejlesztés az önkormányzati intézményeknél.- A községünkben soha nem volt probléma sem az iskola, sem az óvoda működtetése, maximálisan iskola- és gyermekpártiak vagyunk - mondja Túrós László. - Emellett minden olyan pályázatot megpróbálunk kihasználni, ami előre viszi a települést. Az idén 7,134 millió forintot nyertünk járdafelújításra, benyújtottunk pályázatot az öregek napközi otthonának felújítására, és elbírálásra vár a kulturális minisztériumhoz a Bartók Béla Művelődési Ház bővítésére beadott pályázat. Mint minden településen, Iregszemcsén is pénzügyi nehézségeket okozott a közalkalmazotti béremelés. Az ön- kormányzat a fejlesztéseket mindeddig hitel nélkül tudta megvalósítani. A község ugyanakkor több problémával is szembesül, ezek közé tartozik a már bezárt hulladéklerakó, amelynek környezet- védelmi felülvizsgálata most készült el. A létesítmény a teljes rekultivációig minden évben feladatokat ró az önkormányzatra. Probléma a községhez tartozó három puszta helyzete, ahol a munkanélküliség 60-70 százalékos, közmunka az egyetlen munkalehetőség, s változatlanul gondok vannak a pusztai ivó- vízhálózattal. A község előtt álló cél a csatornahálózat kiépítése. Túrós László hat-hét évre becsüli ennek megvalósulását. - Előtakarékosságra próbáljuk az iregszemcseieket rábírni “ annak érdekében, hogy a saját erőt így tudják biztosítani.- Úgy érzem, hogy tizenhárom éve a képviselő-testületek minden ciklusban maximálisan a község érdekeit szolgálták - mondja végezetül a polgármester -, s ez meglátszik a településen. Az oldal az önkormányzat támogatásával jelent meg. Az összeállítást írta: Tóth Ferenc. A FALU TÁNCCSOPORTJA: A SZEDELICE. Az iregszemcsei gyermektáncegyüttes 1991-ben alakult, jelenleg harminchat tagja van. Műsorán dél-alföldi, dunántúli táncok szerepelnek, amelyek a tervek szerint szatmári, sárközi és mezőföldi táncokkal egészülnek ki. A csoport legközelebb szeptember végén az iregszemcsei falunapon lép fel. Képünkön: a Szedelice az ozorai Hozomány Gálán. ___________ ■ AZ IREGSZEMCSEI KEPVISELO-TESTULET: Sziber Attila, Bögösné Kukor Erzsébet, Dobos Andrea, Bakonyi Erzsébet alpolgármester, Süvegjártó Csaba, Túrós László polgármester, Dörnyei József, Fata Istvánné jegyző, Ötvös László, a pénzügyi bizottság elnöke, Körösi Csaba, Bakonyiné Térmeg Hona.
