Tolnai Népújság, 2003. augusztus (14. évfolyam, 178-202. szám)

2003-08-08 / 184. szám

mM 2003. Augusztus 8., péntek TOLNA MEGYE 2003 SZAKOS 7. OLDAL Szakcs története A honfoglaláskor Tolna megye nagy része - benne Szakcs is - Ár­pád vezér törzsének birtoka lett. A középkorban fontos egyháza- shely volt, a regölyi főesperesség- hez tartozott. A falu 1388-ban mezővárosi rangot kapott és a térség egyik legjelentősebb tele­pülésévé vált. 1563-ban azonban római katolikus templomát a tö­rökök lerombolták. Ezt követően a község teljesen elnéptelenedett. A török hódoltság utál a környe­ző településekhez hasonlóan Szakcs is a herceg Eszterházy család birtoka lett és a magyarok mellett rácok is letelepedtek ide. Negyvenkét évvel később vissza­kapta egyszer már kiérdemelt mezővárosi rangját négy orszá­gos vásár jogával együtt. Barokk stílusú templomát is ebben az időben építették fel a római kato­likus hívők. A mezőgazdaság mellett a település életében a XVIII.-XIX. században fontos szerepet töltöttek be a jeles iparo­sokból és mesteremberekből álló kézműves céhek. 1848-ban mint­egy háromezer fős mezőváros­ként emlegetik Szakcsot. Az 1960-as évektől kezdve a szakcsi fiatalok egy része máshová költö­zött és ezt követően, mind a mai napig, a falu lélekszámú fokoza­tosan csökkent. Tények, adatok; ' Lélekszám: 1016 fő Lakóházak száma: 385 Vízhálózat: 330 háznál Gáz és csatornázás még nincs a faluban. A telefonnal rendelkező csalá­dok száma: 240 Rendszeres szociális segélyben 78-an részesülnek A legfiatalabb szakcsi polgár Kiss Szabolcs, aki most 2 hónapos. A legidősebb szakcsi polgár Sersli József, aki 91 éves. A faluban 253-an rendelkeznek személygépkocsival. A falu háziorvosa: Dr. Bálint Sándor, minden nap 8-tól 12 óráig rendel. Katolikus istentisztelet min­den vasárnap 10 órakor. A posta hétköznaponként 8 órá­tól 16 óráig van nyitva. A falugazdász, Rohonczi Lajos fogadónapja: szerda 8 órától ló­ig, és hétfőn 8 órától 12-ig. Az oldal a szakcsi önkormány­zat támogatásával jelent meg. írta Mauthner Ilona, a képeket készítette Gottvald Károly. a A gyerekek jelentik Szakcs jövőjét Szakoson végre megállt az elköltözési hullám és bár a gyermekek száma az általá­nos iskolai beiratkozások­nál itt is évről évre keve­sebb, az itt lakók bizako­dók. Örülnek, ha akad csa­lád, amely gyermeket vállal és ebben a faluban szeret­nék azt felnevelni. A fiatalos lendületet bizonyítja az is; hogy polgármesterük mind- össz.e 24 éves, és a testület tagjainak átlag életkora jó­val 40 év alatt van. Az elöre­gedés tehát megállt és bár itt is akadnak megélhetési gon­dok bőven, a település lakói bizakodók. Egy viszonylag jól felszerelt általános iskola és egy 3 csoporttal működő óvoda áll a rendelkezésükre a gyermekes családoknak. A nyári szünetben is szívesen játszanak a természetes anyagokból készült mászókákon a gyerekek Tervek és lehetőségek Szakcsi az ország második legfiatalabb polgármestere Récsei Gábor 24 éves, Dombóváron született, j de gyökeres szakcsinak vallja magát. A középiskola elvégzése ■HE/ Írj után egy kft-nél vállalt munkát, r^[ ' ff közben intenzív angol nyelvtan­ik' Jf folyamra járt. Jelenleg a Kodolányi '■fonos Főiskola közgazdász- JK gazdász szakának levelezés hall- gatója. Van egy zenekara is, min- demellett ö Szakcs polgármestere. A szakcsi képviselő-testület tagjai is pontosan tudják, ahhoz, hogy az emberek jól érezzék magukat a településükön az kell, hogy le­gyen megélhetést biztosító munkájuk, le­gyen iskolájuk, óvodájuk és legyen olyan programja a falunak, mely a szórakozást, kikapcsolódást is lehetővé teszi.- Elkészítettük a képviselőtársaimmal közö­sen 2002 és 2006 közötti programot, amit sze­retnénk ebben az időben megvalósítani. Irányadónak tartjuk, hogy az önkormányzat által támogatott intézmények minél kiegyensúlyo- zottabban működjenek. Támogatjuk a már meg­alakult és aktívan működő közösségeket, egyesü­leteket. A fejlesztési programunkban szerepel az idősek otthonának kialakítása. Az épület műszaki átadásán már túl vagyunk, 20 férőhelyes, bentla­kásos lehetőséget biztosít az otthon. Két évvel ez­előtt indult el a Szé- chenyi-terv pályázati támogatásával az épít­kezés, ami 8-10 új munkahelyet is bizto- 'sít. Ami még hiányzik, az a berendezés, ez 16,1 milliós keretet igényelne, amihez pá­lyázati támogatást is remélünk. Tervezzük a község közvilágítá­sának további javítá­sát, a temető főbb pontjainak megvilágítását. A közúthálózat további kiépítését, a meglévők kar­bantartását. Az idősek számára a jelzőrendszeres házi gondozás működtetését, a labdarúgópályán található öltöző1 felújítását, kulturált mellékhelyi­A Szakcsi Cigány Kisebbségi Önkormányzatnak 3 tagja van, elnöke Ifjú Pozsgai Sándor, alelnöke idős Kalányos Béla, tagja László István. Szakcs lakóinak 15 százaléka cigány származású. Az elmúlt évek pozi­tív tapasztalatai alapján a kisebbségi és a települési önkormányzat kölcsönös együttműködése alapozta meg azt, hogy közös erővel tudja a falu elindítani a munkahelyteremtő programokat: például a kocsolai cigány kisebbségi önkormányzat gesztorságával a szakcsi cigány kisebbségi önkormányzat közreműkö­désével nyújtottuk be közös Phare pályázatunkat. ségekkel együtt, a közösségi ház (teleház) kialakí­tását, teret biztosítva a községben még megmaradt emlékek elhelyezésére, illetve közösségi csoportok aktív működésére. A terveinkben szerepel a műve­lődési ház belső rekonstrukciója, a közterületek gondozása, a faluszépítés, a buszmegállók felújítá­sa, és a kistérségben várhatóan" 2005-ben induló szennyvízprogram előkészítése.- Helyben kevés a munkalehetőség, mit tud ten­ni ez ellen az önkormányzói?- Sajnos nem sokat. A legtöbb munkahelyet így is az önkormányzati intézmények biztosítják, Szakoson 24 vállalkozó dolgozik, akik szintén A szakcsi falunap Programokkal, rendezvényekkel szeretnénk az itt élők hangulatán javítani. Augusztus 9-én lesz a fa­lunap, amikor a vetélkedőkben, ügyességi játékok­ban megmutathatja ki-ki mit tud, fellépnek a helyi és a környékbeli falvak néptáncosai, asszonykóru­sok, lesz fözöverseny, labdarugó mérkőzés. Szakcs vendége lesz Korda György és Balázs Klá­ri, este utcabál, majd tűzijáték zárja a napot. megélhetést biztosítanak néhány embernek. A mezőgazdasági szövetkezet megszűntével több lett a munkanélküli, 63 család rendszeres támo­gatást, 78-an rendszeres szociális segélyt kap­nak. Minden család kötődik valamilyen formá­ban a termőföldhöz, akár úgy, hogy saját magá­nak termel, akár úgy, hogy értékesít is belőle. A településünkön van egy általános iskola, ahová a környékbeli falvakból is járnak gyerekek, van egy óvodánk, postánk, gyógyszertárunk, körze­ti orvosunk, állatorvosunk, cukrászdánk, taka­rékszövetkezetünk. A képviselőtestület tagjai: Récsei Gábor polgármes­ter, Braun Attila alpol­gármester, Őri József, Forró József, Rohonczi Lajos, Balogh Vilmos, Récsei Róbert, Marosi Zoltán. Az önkormányzat jegyző­je: Horváth Sándor, aljegy­zője: dr. Tamási Anita. A jegyző a törvényesség őre Horváth Sándor, a falu jegyző­je több mint húsz éve dolgo­zik ebben a minőségében Szakcs fejlesztéséért. Ismeri a helyiek minden gondját, an­nak ellenére, hogy ő maga Dombóvárról jár ide minden nap dolgozni.- Körjegyzőség va­gyunk, így Szakcs mel­lett Várong és Lápafő is ide tartozik. Mind a há­rom község hátrányos helyzetű, így nagy szerepet kap a munkánkban a pályázati lehető­ségek figyelése, és azok elkészíté­se (évente 2-3 pályázatot adunk be a különböző minisztériumok­hoz). A jegyző az önkormányzati munkában mindig a törvényessé­get és a realitásokat képviseli, ne­kem is az a feladatom, hogy arra figyeljek, ne boruljon fel az éves költségvetés, a testület által el­képzelt tervek reálisak, megvaló­síthatóak legyenek. Szakcs régen mezőváros volt, ennek maradványa, hogy nagy területen fekszik ma is, 17 utcája van, és még 20 évvel ezelőtt több mint 1500-an laktak itt, míg ez mára csaknem ezer­re csökkent. A 17 utca felújítása, karbantartása is sok pénzt igényel. Nálunk a kommunális adó 4000 forint lakásonként, 1,2 százalékos az iparűzési adó és a forrásadó. Mivel Szakoson kevés a vállalko­zó, ennyi bevételből nem sok jut­na fejlesztésre, tehát a pályázati lehetőségek nélkül nem tudna a falu fejlődni. _______________■ Bo rotvakés és tojáshéj Szántai Józsefné, Magdi tudo­mányára a szakcsiak is felfi­gyeltek: borotvakéssel karcol­ja, rajzolja a tojáshéjat, így készülnek húsvét előtt a hímes tojások. Ezt a tudását Értény- ből hozta magával. Magdika művei nagy feltűnést keltettek a fa­luban, de ma már akadt társa is, Forróné Hor­váth Ágnes, aki szintén ismeri a tojásfestés e formáját.- A tojásokat először befest­jük, mindegy milyen színűre, majd a börotvakéssel lekarcolva adjuk meg a mintákat. Általában a törökkoppányi rácsos mintákat festjük, de újítottunk mi magunk is, és virágmintákat is karcoltunk már. Mindez fantázia kérdése. Húsvét előtt több száz példány is el­készül, sokan rendel­nek tőlünk és természe­tesen zsűrizett tojások­ról van szó. Szeretném én is átadni a tudomá­nyomat, így aki megke­res, annak szívesen se­gítek. A fiam tízéves és már ő is próbálkozik a tojások karcolásá­val. Egyesületek, események Hímzett tökmagok Gergő Józsefné őrzi még ma is a szakcsiak régi hagyományát, misz­erint a tökmagokat körbe hímezték. Szakcson úgy 40-50 évvel ezelőtt sok tököt termeltek, a magját pedig akkor még többen isi kidíszítették. Gergő Józsefné, Mária néni gyönyörű munkája még őrzi a régi hagyományt, piros-fehér-zöld cérnával hímezte körbe a tökmagokat és díszítette ezekkel a szívecskét, amit a szakcsi önkor- mányzatnak adományozott. _________ ■ Sz akcson évek óta jól működik a nek 21 tagja van, köztük sok a fi-j, horgász egyesület, mely évente atal. A kettesfogathajtás nagyon 2-3 alkalommal rendez versenyt, kedvelt Szakcson, az idei díj- és ahol megmutathatják a horgá- akadályhajtásra augusztus 23-án szók, ki a legügyesebb közülük, és 24-én kerül sor. Szeptember A lovasegyesület is egyre népsze- 20-án lesz a szüreti felvonulás, rűbb, elnöke a fiatal polgármes- majd azt követi a bál. tér, Récsei Gábor. Az egyesület- _________________________1 Jó l felszerelt falusi iskola Idegen nyelv, informatika kis csoportos foglalkozásban Az idén ősztől 140 gyerek kezdi meg a tanulást Szakcson, az ál­talános iskolában. A kis létszá­mú osztályokban ugyanolyan színvonalú tanítás folyik, mint bármelyik városi iskolában. Szakcson tanulni tehát nem je­lent hátrányt a gyerekeknek. Évről évre, ha nem is jelentősen, de csökken az általános iskolások szá­ma Szakcson, pedig ide járnak a környékbeli falvakból, így Lápafőről, Várongról és Nakról (ez utóbbi településről csak a felső tagozato­sok) a gyerekek ta­nulni, mondta Őri Jó­zsef, iskolaigazgató.- Az osztályokban kevesebb tanuló jár, de ennek is meg van a maga előnye, kiscso­portos oktatásban folyik a tanítás. Ugyanakkor ennek az a hátránya, hogy az iskolának juttatott norma­tív támogatás kevés. Ennek ellené­re informatikai hátterünk, számító- gépes laborunk jónak mondható, szaktanárokkal is jól el vagyunk látva, a németet tantárgyként, az angolt pedig fakultatívan, szakkör­ben tanulhatják a gye­rekek. A végzős diá­kok mind tovább ta­nulnak , 80 százalé­kuk gimnáziumban, Őri József 42 éves, egy 16 éves gimnazis­ta leány és egy 11 éves fiú édesapja. A helyi focicsapatban játszik, mely ha bajnokságot nem is, de a legsport­szerűbb díjat nyerte el az idei évben. Felesége a helyi takarékszövetkezetnél dolgozik vagy szakiskolában. 15 szakkép­zett pedagógusunk van, közülük négyen szolgálati lakást igényeltek és biztosítani is tudtuk ezt számuk­ra. Mind emellett van olyan ter­vünk, mely jelenleg még csak álomnak tűnik. Ez egy jól felszerelt tornaterem. Ehelyett tornaszobánk van, mely kicsi is és nem igazán al­kalmas a célra. Abban bí­zunk, hogy valamilyen pá­lyázati lehetőséget találunk a terveink megvalósításá­hoz. Sok ügyes diákunk van, éppen ezért tudtunk mi is bekapcsolódni a Bozsik- programba 40 gyerekkel. Az óvoda 3 csoportjában 49 gyerek jár, ebből 2 cso­port működik Szakcson és 1 Lápafőn, 4 óvónő és 3! daj­ka foglalkozik velük. Itt mindenki kötődik a földhöz „Alkalmazkodunk a körülményekhez” Rohonczi Lajos, Szakcs és a környező falvak falugazdásza nem csak a termőfölddel kap­csolatos minden adatot ismer jól, de a helyi termelőket és személyes gondjait is. A Szakoshoz tartozó szántóterü­let nagysága 3200 hektár körül van. Egyes földterületek átnyúl­nak másik településre is, így az átfedések miatt a pontos terület- nagyságot nehéz meghatározni.- A termelőszövetkezet meg­szűnése után sok ember maradt munka nélkül, nyilván emiatt a „földéhség” is megnőtt. Sokan gondolták úgy, hogy a földjük legalább a családjuk számára nyújt annyit, amiből megélhet­nek. A termőföldhöz való ragaszko­dás egyébként már a termelőszö­vetkezet idején is jel­lemző volt, hiszen szinte mindenkinek volt zártkerti ingatlana, ahol gazdálkodott. 1992-őt követően meg­kezdődött a „maszek világ”, a szövetkezet megszűnt, helyette egyéni vállalkozások, majd családi gazdálkodók, őster­melők művelték a földet. Itt a földminőség a megyei átlagnál jobb, 24 aranykoronásak a földje­ink. Csak a szántóföldi növény- termesztésnek van alapja Szakcson. A 3200 hektár kétharmadán kukoricát termelnek a gazdák, de a napraforgó is feljövőben van. Ennek egyszerűen az az oka, hogy ehhez értenek a termelők, és ehhez vannak meg a gépeik, noha a kertészkedés nyil­ván több hasznot hozna, de ehhez nincsenek meg a feltételek, hiányzik az öntözéshez szükséged természetes vízforrás és a szaktudás is. Az idén nálunk is nagy gondot okozott az aszály, a termény 30-50 százalé­ka erre rá is ment. Az itt gazdál­kodóknak szüntelenül alkalmaz­kodniuk kell, és ez vár ránk az uniós csatlakozást követően is. Ezzel tisztában van mindenki, aki mezőgazdasággal foglalkozik. A jövőben a legnagyobb gondot a kötelezően előírt ugaroltatás je­lentheti, ami a terület 10 százaléf kát érinti majd., de biztos vagyok benne, a szakcsi termelők ehhe^ is tudnak majd alkalmazkodni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom