Tolnai Népújság, 2003. augusztus (14. évfolyam, 178-202. szám)

2003-08-28 / 200. szám

■ ■■■ 2(^03' AUGUSZTUS CSÜTÖRTÖK T OLNA MEGYE 2 0 0 3 7. OLDAL1 KISSZÉKELY Fontos időpontok Polgármesteri fogadóóra: mun­kanapokon 8 és 16 óra között. Jegyzői fogadóóra: munka­napokon 8 és 16 óra között. Orvosi rendelés dr. Jóházi Erika: kedden és csütörtökön 9- től és 11 óráig. Istentisztelet, római katoli­kus: első hónapban szombaton eset hat órakor, másdik hónap­ban vasárnap délelőtt tíz órakor. Kisszékelyben is vannak gyerekek! Közösségi ház: programtervek kicsiknek, nagyoknak A közelmúltban rendezett Kisszékelyiek Ba- nak. Olyan számítógépes központnak kell len- ráti Találkozóján a faluban élő gyerekek, fia- nie, ahol a fiatalok is hozzáférhetnek az inter- talok is színpadra léptek. Az elöregedő kis- nethez, számítógépes, internetes oktatás, esetleg községben volt, aki rácsodálkozott, hogy kö- idegennyelvi távoktatás is kezdődhet. A faluban ziilük ennyien részesei voltak a programok- vannak külföldiek is, főleg németek, az idegen- nak. Ősszel az új közösségi ház adhat otthont nyelvtudás a fiatalok hasznára válik. A kisebbek- nekik. Lelkes Györgyné dr. Csíkhelyi Lenke, az ELTE nyugalmazott docense - az egyetem szláv filo­lógiai tanszékének volt tanára - négy éve költözött a fővárosból a faluba. Férjével kántorizálnak a templomban, a tanárnő emel­lett a gyerekekkel és fiatalokkal is szívesen foglalkozik.- Amikor azt mondtuk, hogy szeretnénk a faluban progra­mot csinálni gyerekeknek, volt, aki azt mondta, itt nincsenek gyerekek! Aztán kiderült, hogy mégis, kicsik és nagyok is - me­séli a szervezés kezdeti lépései­ről. Olyannyira vannak, hogy nyáron is nagy kedvvel vettek részt a progra­mokban. Az említett találkozón a kisszékelyi fiatalok történelmi előadással álltak színpadra. Előkerült egy Don-kanyarból származó emlékirat a falu­ban, amelynek szerzője egy, a Don mellől sze­rencsésen hazatért helybeli kádármester. Dr. Csíkhelyi Lenke történészként tudja, hogy a visszaemlékezés jelentős értéket képvisel. A szö­veget színpadra alkalmassá tették, s nagy hatást tett a közönségre. A kisebbeknek rajzpályázatot hirdettek két témában: azt kellett lerajzolniuk, hogy Kisszékelyben mi tetszik nekik a legjob­ban, illetve egy mesét kellett illusztrálniuk. Na­gyon szép rajzok készültek, amit a találkozó több száz résztvevője a régi iskolaépületben cso­dálhatott meg. A hamarosan elkészülő közösségi házban sok mindent szeretnének: a teleház funkcióból adó­dóan információkkal kell szolgálni az egész falu­nek hat és tizennégy éves kor között hagyo­mányőrző programokat terveznek. Ebben Nádo­ri Józsefné óvónő és Erdős Gabriella nyugdíjas tanító nyújt segítséget. A könyvtárban kézműves foglalkozások lesznek, a gyerekek ötleteivel. Ha­gyományőrző csoport is alakul, amely a magyar és a német tradíciókat egyaránt ápolja majd, eze­ket azonban még elő kell csalogatni a falu emlé­kezetéből. Először karácsonyra készülnek, ami­kor a templomban elő lehet adni vallásos nép­szokásokat, például a faluban régen is ismert né­met Christkindl játékot. Dr. Csíkhelyi Lenke örömmel nyugtázta: so­kan nem hitték el, hogy a falunapon a gyerekek négy padot töltenek majd meg a templomban. Amikor nagyok lesznek, elmennek középiskolá­ba, de egy-egy alkalomra hazajöhetnek. Ha el le­het érni, hogy kötődjenek a szülőfaluhoz, szíve­sen jöjjenek haza hétvégenként, azt már ered- ménynek lehet tekinteni. _________________u. A turizmus lehet a kitörési pont A fala egyelőre a nyugalom szigete A festői fekvésű Kisszékelynek egyetlen kitörési pontja az idegenforgalom - véli Keresztes László, tavaly hivatalba lé­pett polgármester. A kisközség elöregszik, ugyanakkor egyre több külföldi, fővárosi vásárol a faluban nyaralót.- A Dúna-Dráva Nemzeti Park most mintegy 3000 hektáron hoz létre tájvédelmi körzetet az Észak-Hegyháton. Már szó van a turistautak kijelöléséről, amely Nagyszékelyt, Kisszékelyt, Simontornyát és Pálfát köti majd össze - mondja az idegenforga­lom jövőjéről a polgármester. A nyári strand folyamatosan működik. A közelmúltban rende­zett Kisszékelyiek Baráti Találko­zóján ifjabb Májer József mutatta be, hogyan lehet európai uniós forrásokhoz jutni a kisszékelyi melegvíz kiaknázására. - Nem harkányi, vagy gunarasi, hanem kisszékelyi méretekre szabott fej­lesztésre gondolhatunk - mondja Keresztes László. - Szeretném, ha minél több kiadó ház lenne a fa­luban, kiadvánnyal, honlappal je­lennénk meg az érdeklődők előtt. Látható, hogy a falu elöregszik, a fiatalság a het­venes évektől kezdve a munkalehetőség miatt el­vándorolt. Jelenleg 62-64 százalék a nyugdíjasok ará­nya, és ez nem nagyon fog változni a jövőben. A falu vezetője úgy érzi: az ön- kormányzatok finanszírozása je­lenleg nem falubarát. A lehetősé­gekhez mérten próbálnak talpon maradni, több pályázat segíthet a község fejlesztésében. Még az előző képviselő-testület pályázott a Földművelésügyi és Vidékfej­lesztési Minisztériumnál a közös­ségi házra, amelyet a volt parókia épületéből alakítanak ki. A pécsi püspökség húsz évre térítésmen­tesen átadta az épületet; ide költö­zik a könyvtár, a számítógépes te­rem, kiállítóterem, és egy kisebb erősítőterem is lesz gyerekeknek. A ház szeptember végére készül el. Az önkormányzat ké­sőbb teleházra is szeretne pályázni. Ugyancsak pályázati úton korszerűsítik a falu művelődési há­zát, a munka 2004- ben fejeződik be. Keresztes László fontosnak tartja, hogy azok, akik egy heti munka után két napot itt vásárolt házaikban töltenek, megtalálják a nyugalmat ezen a kis zsáktelepü­lésen. A visszajelzések jók, Kis­székely egyelőre a nyugalom szi­gete. A nemzeti parktól felértéke­lődik majd a falu, s ha lesznek tu­ristautak, pihenőpadok, tájékoz­tató táblák, az idelátogatókat me­legvizes fürdő, meleg ételek, tíz­tizenöt kiadó ház várja, az a falu­nak is hasznára válik. ■ Felkutatta a falu ősi címerét A falu nevének eredete A település nevének Székely tagja 1220-ban fordul elő elő­ször Zekul alakban, ami a szé­kely népnévre megy vissza, de a település nevét személynévről, egy Székely vagy Székelyi csa­ládról is kaphatta. A terület egyházi birtok volt, a török hódoltság első időszaká­ban még lakott, élő falu, egy 1572. évi adójegyzékben Püs­pök Székely (térképen azonosít­ható a mai faluval) szerepel. 1696-ban már Kisszékely néven szerepel. Más elképzelés szerint az Áipádok, mint gyepűre tele­pítették ide a székelyeket, a te­rület Zaláig székely határőrvi­dék volt, s Kisszékely is idetarto­zott. A falu neve, Parba Secu- lorum, székelyek kisközsége je­lentésű, ebből lett a Kisszékely elnevezés. A székelyeket II. Gé­za uralkodása alatt visszatelepí­tették Erdélybe a szász települé­sek védelmére, s csak néhány család maradt meg. _________■ A település adatai Lakosság: 418 fő Háztartások száma: 200 Vállalkozások száma: 16 Telefonállomások száma: 151 Csatornázottság: Munkanélküliség: 14% Dr. Barócsai György, az állatorvos-tudományok kandidátusa, címzetes egyetemi tanár 1969-ben került el szülőfalujából a fővárosba. A Kisszékely- ből elszármazottak talál­kozóját első ízben 1988- ban rendezték, s azóta öt évenként adnak egymás­nak találkozót a falu szülöttei. A Kisszékelyiek Baráti Körét ugyan­csak tizenöt éve, 1988-ban alakí­tották meg a találkozó megszerve­zésére, amit azóta közösen az ön- kormányzattal végeznek. A Baráti Kör elnöke Barócsai György, aki egyben a falu krónikása is, hobbi­ból kutatja Kisszékely múltját. Gyuri bácsi ezúttal a falu ősi cí­merét nyújtotta át a község polgár- mesterének. A székely eredetet jel­képező címerben két tölgyfa között áll az ala- bárd. - A címert volt ta­nítóm, a már elhunyt Kiss János, és Csáki Ben­jámin plébános találta meg először, de csak szájhagyományként ma­radt meg - mondja a ba­ráti kör elnöke, aki kuta­tásai után levéltárban akadt rá a cí­merre egy 1714-es adományozó le­vélen szereplő viaszpecséten. A Kálvária-dombon lévő temp­lom mellett hajdan két tölgyfa állt, ahogy az ősi címeren is lát­ható, egy korábbi plébános azon­ban kivágatta őket. Barócsai Györgynek a fiatalok megfogad­ták, hogy a templom elé két tölgyfát ültetnek az ősi székely hagyományok tiszteletére. ■ Vadász és festő Neumann Péter a Németkér és Bikács közti erdőkben dolgozik, im­már negyed százada a Gyulaji vadgazdaság hi­vatásos vadásza. Kisszé- kelyen született, a közép­iskola után a hódmező­vásárhelyi vadgazdálko­dási főiskolán szerzett diplomát. A vadászat mellett sza­badidejében fest. A képzőművé­szet iránti érdeklődése nem előz­mények nélküli: középiskolai taná­ra rovarhatározókat írt az Akadé­miai Kiadónak, ő pedig illusztráci­ókat készített hozzá. A főiskola után a művészeti tevékenységben hosszú szünet következett, és hat­hét éve vette újra kezébe az ecsetet. Témái első­sorban a természethez, vadászathoz állnak kö­zel. Csoportos kiállításo­kon szinte az ország összes városában Sop­rontól Debrecenig meg­ismerhették munkáit* önállóan először Kaposváron mu­tatkozott be, és kétszer is láthatták képeit Sióagárdon, a megyei va­dásznapokon, legutóbb lakóhei lyén, Németkéren állított ki. A térj mészetfestészet iránti érdeklődő megtalálja képeit a 2002-ben meg­jelent reprezentatív Négyszemközt a természettel című albumban is. ■ Az oldal az önkormányzat támogatásával jelent meg. Az összeállítást írta: Tóth Ferenc. Vadvilág, agancsba faragva Magának, egyben az egész ma­gyar vadásztársadalomnak szer­zett hírnevet alkotásaival a 2002- ben elhunyt agancsfaragó mű­vész, Németh János. Kisszékely szülötte volt, erdészi munkája mellett autodidakta módon sajá­tította el a csontfaragás mestersé­gét. Keze alól mívesen megmun­kált ékszerek, vitrindíszek, fali­képek, edények kerültek ki. Fara­gásai általában a gímszarvas hűlj látott agancsából készültek, amit ő a természet nemes ajándékát nak nevezett, ugyanakkor a meg- munkálás szempontjából rop» pant nehéz anyagnak tartott. Al­kotásai Nyugat-Európában is is­mertté váltak, munkássága elis­meréseként 1999-ben Csergezán Pál-díjjal tüntette ki a magyar va­dásztársadalom. ■ Almás kocka Kisszékelyi jegyző asszony módra A tepsit alufóliával kibé­leljük, melyre másfél küo- gramm almát szelete­lünk. Meghintjük kevés őrölt fahéjjal. Nyolc tojás sárgáját 18 dkg porcukor­ral 3 kanál vízzel kikeve­rünk, hozzáadunk 20 dkg lisztet, fél csomag sü­tőporral és a tojások habját. A tész­taanyagot kétfelé vesszük, az egyi­ket kakaóval színezzük. Először a sárga masszát egyenletesen ráönt­jük az almára, majd a barna mas­sza egyenletesen a sárga tésztára kerül. Ezt követően megsütjük. Selmeci Sandorne Krémet készítünk: 25 dkg vajból, 18 dkg por­cukorból és 5 dl tejben két csomag felfőzött va­níliás pudingból. A megsült tésztát deszkára borítjuk, még langyosan lehúzzuk ró­la az alufóliát (így alul­ra kerül a tészta, és felülre az al­ma.) Az almára kenjük a krémet, ezt 10 dkg étcsokoládéból 5 dkg vajjal készített mázzal bevonjuk. Kb. 5x5 cm-es kockára szeletel­jük. Igen finom, kiadós süte­mény _____________________■ A KISSZÉKELYI HORGÁSZTÓ egyike Tolna megye legszebb fekvésű tavainak, a község idegenforgal­mi vonzerejét gyarapítja. A tóból a horgászok zsákmánya ponty, amur, süllő, csuka, szürkeharcsa, tör- peharcsa, keszeg és kárász lehet.___________________________________________________________■ A TELEPÜLÉS GAZDÁI, a kisszékelyi képviselő-testület (balról jobbra): Fehér Árpád, Tóthné Antal Rita alpolgármester, Gyene Józsefné, Keresztes László polgármester, Barka József, Selmeci Sándorné jegyző, Szamonek Gyula.________________________________________________________________________■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom