Tolnai Népújság, 2003. augusztus (14. évfolyam, 178-202. szám)
2003-08-27 / 199. szám
Bl SUSHI 2003. Augusztus 27., Szerda 2003 TOLNA MEGYE K ÖL E S D 7. OLDAL Elszármazott államtitkár Hegyháti József hat és fél éven keresztül volt az ipari minisztérium helyettes államtitkára, jelenleg a radioaktív hulladékokat kezelő kht. (Paks, Pöspökszilágy) első embere. A gépészmérnök végzettségű szakember gyermekkorát Kölesden töltötte, most Budaörsön él.- A háború idején születtem Pakson, majd Kölesdre költöztünk, ahol 14 éves koromig éltem. Egyszerű parasztgyerekként nőttem fel, tettem a dolgomat a családi gazdaságon belül. Kölesden rendkívül jó tanárok voltak, az iskola színvonala megalapozta a továbblépést. A szekszárdi Garay, majd a gyönki gimnázium után felvettek a Budapesti Műszaki Egyetemre, ahol végzésem után tanársegédként, majd adjunktusként, docensként tanítottam. ’93-ban Latorczai János meghívott az ipari és kereskedelmi minisztériumba, attól kezdve több, mint hat éven keresztül dolgoztam az ipar, az energetika területén. Egy rövid kitérő után most ismét az állami szférában tevékenykedem. Kölesdi útravalóim közül nagyon fontos élmény, hogy az ottani emberek rendkívül szorgalmasak. Sok olyan példaképem volt, akikre fel lehetett nézni. Ma is érzem, hogy az emberek közötti kapcsolat nagyon jó, ha tud, mindenki segít a másikon, igyekeznek megérteni egymást a falubéliek, figyelnek egymásra, ami nagyon ritka. Sajnos Kölesdet is elérte az, ami szinte minden magyar falut: a stabil munkahelyeket jelentő ipari vállalatok megszűntek. Szerencsére a mezőgazdaság a hozzáértő szakember gárda révén erős, ami a falu megélhetését jelentősen befolyásolja. Évente 3-4-szer otthon vagyok, különösen, hogy a cég egyik telephelye Pakson van. Hazalátogatásaimat általában úgy időzítem, hogy a nagyobb helyi „eseményekhez”, szürethez, disznóvágáshoz kötődjenek. Kemencés bab, kujcsos kalács Kölesden a múlt század közepéig rendszeresen fogyasztottak olyan, ma már inkább csak az emlékekben élő jellegzetes helyi ételeket, mint a kemencében főzött bab, a tejes „morzsultka”, vagy a „kujcsos” kalács - tudtuk meg Sólya Józsefnétól. Az elsőként említett eledel különlegessége, hogy a cserépedényben készülő, zöldségekkel elkészített bableves a kemencében sülő kényérrel együtt készült, így az étel a kenyér illatát is átvette. Annak idején gyors vacsoraként készítették a tejes morzsultkát, amelynek lényege, hogy a keményre gyúrt tésztát lobogó tejbe reszelték, ott főzték ki majd együtt elfogyasztották. A kujcsos kalács az ünnepnapok, lakodalmak étele volt. A kalácshoz szervesen kapcsolódott a palackban levő bor. E kettőnek együtt szexuális jelkép funkciója is volt: a rácsos kalács a női nemet, a palack bor a férfit szimbolizálta. ■ Egykori híres kölesdiek A kölesdi művelődési ház-borok háza első emeletén található helytörténeti szobában a község három egykori neves polgárának is emléket állítottak. Kálmán Dezső, kölesdi pap, író 1846-ban született. Több novel- láskötetet írt, a megyei újságok állandó munkatársa volt. Megírta a gyönki gimnázium történetét. Protestáns Pap címmel szakfolyóiratot szerkesztett 25 éven át. * * -k Koritsánszky Ottó a helyi gyógyszerész-dinasztia tagja, jelentős szakmai és közéleti tevékenységet folytatott. 1921-től a Magyar- országi Gyógyszerész Egyesület elnöke volt, később a Nemzetkö1 zi Gyógyszerész Szövetség elnökévé választották. A kölesdi evangélikus egyház mecénása volt, írt novellákat, színdarabokat. Mint volt bonyhádi diák, az öregdiákok szövetségének elnöki teendőit is ellátta tíz évig. * * * Dr. Györky Lajos az 1848-49-es szabadságharc honvéd főhadnagya, Komárom védője. 1867-től 1889-ig volt Kölesd körzeti orvosa, 1871-től tiszteletbeli megyei főorvos. Síremléke a kölesdi temetőben található. ■ A gyerekek jövője a legfontosabb Igényes pedagógus- és diákmunka Nincs okuk panaszra A kölesdi vezetés számára a gyerekek jövője a legfontosabb célok közé tartozik. Ezt bizonyítja, hogy a nehéz anyagi körülmények ellenére igyekeznek a lehető legjobb feltételeket biztosítani az iskolának és az óvodának. Falkai Gyuláne Az iskola Kölesd, Kistormás és Udvari óvoda- és iskolafenntartó társulásában működik. A kölesdi iskolában 152 diák tanul. Falkai Gyuláné iskolaigazgató azt mondja: az ország nagyon sok iskolájá- í' léd h°z hasonlóan a kölesdi intéziA I ményt sem kerülték el a kényszerű takarékossági intézkedések, ám az önkormányzatok hosszú távon ragaszkodnak intézményükhöz, az iskola pedig megpróbálja átvészelni a remélhetőleg csak átmeneti szűkös anyagi létet, úgy, hogy az minél kevésbé menjen a szakmai munka színvonalának rovására. Ennek jegyében programot írnak az integrációs neveléshez és a képesség kibontakoztató foglalkozásokhoz, a mindennapos testneveléshez. Honismereti, német, irodalom, matematika és énekkar szakkörökbe várják a diákokat, továbbá vannak tehetséggondozó foglalkozásaik, aktív életet él az iskolai sportkör, és saját rendezvényeik is gazdag programot kínálnak a gyerekeknek és olykor a szülőknek is, akikkel jó kapcsolatokat ápolnak.- Úgy gondolom, éves munkatervünk is kellő kulturális elfoglaltságot, igényes pedagógus és diákmunkát takar - értékel az iskola- igazgató.- Tőlem panaszt ne várjon - mondja Horváth Mária óvodavezető. Megítélése szerint a falusi ovik között a kölesdi egy kifejezetten jól felszerelt intézménynek számít (ezen a nyáron a vizesblokkot újították fel), köszönhetően a község és nem utolsó sorban a szülők anyagi támogatásának. A demográfiai hullámvölgy az óvodában nem érződik, hamarosan mintegy hetvenöt gyermek zsivajától lesz hangos az ovi, ahol három csoportban, összesen hat óvónő és négy dajka óvja, neveli és ta- nítja a kisdedeket. _____________________■ Ny omot hagyni a község életében- Bár az állami finanszírozás hiányosságai miatt jelentős forráshiánnyal küzdünk, mindent megteszünk azért, hogy „ne múljunk el nyomtalanul” a község életében - fogalmaz Kocsis György polgármester. A folyamatosság immár több ciklus óta biztosított a község vezetésében, de ez igaz a gondokra is - véli a faluvezető. A normatív állami finanszírozás „sajátos” hiányossága miatt az 1000 és a 2500 fő közötti települések (Kölesd is ide tartozik) igen kedvezőtlen helyzetben vannak a költségvetést illetően. Emiatt a község legnagyobb fegyverténye évek óta, hogy meg tudja őrizni fizetőképességét, mindez azonban régóta már csak hitelek révén lehetséges. - Ez gyakorlatilag borotvaélen történő táncolás - mondja a polgármester. Ennek ellenére a kölesdi faluvezetők is szeretnének valami „nyomot hagyni” tevékenységük révén a község életében. Ha önerőből nem megy, a pályázati támogatásokra koncentrálnak. Kocsis György például szinte biztos benne, hogy a rendkívül elhanyagolt járdák felújítására őszszel pályázati pénz felhasználásával közel négymillió forintot tudnak költeni. Az önkormányzat ebben a ciklusban megvalósítandó legfőbb törekvése a szennyvízkezelés megoldása, még akkor is, ha a teljes rendKocsis György Kölesd polgármestere 49 _________ év es. Végzettsége mezőgazdasági gépésztechnikus.Felesége orvosasszisztens, gyermekeik György és Ágnes. Hobbija a vadászat. szer kiépítése mai árakon mintegy 350 millióba kerül. A legújabb elképzelés szerint a szedres-medinái szennyvízrendszerre csatlakozna Kölesd, de a ciklus végéig legalább a szippantott szennyvizek megfelelő elhelyezését meg kell oldani. Persze akadnak még - nem részfeladatnak számító - megoldandó problémák, például a középületek felújítása, és „sok még a sáros utca is a faluban”. - Hogy az elvégzendő munkákra milyen sorrendben kerül sor, az alapvetően azon múlik, hogy melyikre tudunk pályázaton kiegészítő forrást nyerni - magyarázza a vágyak és a behatárolt lehetőségek dialektikáját Kocsis György ■ Kölesd A mai Kölesd területén már az írott történelem előtti időkben is éltek emberek. Az Árpád-korban jött létre az a település, amelyet előbb Kulesdnek, később Kölesdnek neveztek. A hagyomány szerint a falu telepítésének idején kőre volt szükség, a hegyekben kutatták, lesték, találnak-e követ. Erről először Kőleső, majd Kölesd lett a neve. Mások úgy tudják, hogy a falut a köles nevű gabonáról nevezték el. Kölesd neve már 1244-ben, később 1292-ben és 1297-ben is szerepel a korabeli iratokban. A település központi fekvése révén a XIV. század végétől megyei gyűlések helyszíne volt. 1730-ban mezővárosi címet kapott, 1778-ban kévésén múlott, hogy nem Kölesd lett a megye székhelye. _______________■ TÉ NYEK ÉS ADATOK Lélekszám: 1650 fő Háztartások száma: 600 Csatornázottság: előkészítés alatt Távbeszélő fővonal: 370 Munkanélküliség: 20 % (nyári idénymunkák idején jelentősen csökken)_______ Fon tos időpontok FOGADÓÓRÁK Kocsis György polgármester a hét minden munkanapján munkaidőben fogadja a kölesdi polgárokat a községházán. Dr. Veress Gáborné körjegyző esetében a kivétel a csütörtök, ekkor ugyanis Udvariban lát el jegyzői teendőket. ORVOSI RENDELÉS Felnőtt és gyermekorvos: hétfőtől péntekig 8-tól 12 óráig, hétfőn és kedden 17-től 18 óráig. Fogászati rendelés: szerdán 8- tól 12 óráig, pénteken 14-től 18 óráig. MISE, ISTENTISZTELET A katolikus templomban vasár-! nap 8 órakor kezdetik a mise, a református és az evangélikus templomban vasárnaponként 10 órától tartanak istentiszteletet. ■ Az összeállítás a kölesdi önkormányzat támogatásával jelent meg. Az írásokat Steinbach Zsolt a fotókat Bakó Jenő készítette. A KÖLESDI KEPVISELOTESTÜLET Felső sor: Varga Sándor, Kellényi Barbara, Imre György, dr. Veres Gáborné (körjegyző), Greifensein József. Elöl: Berényi István, Falkai Gyuláné, Kocsis György (polgár- mester), Gárdi Csaba, Hiányzik a képről: Steitz János, Tavaszi Jánosné. _______________________■ i Me ntik az emlékeket, amíg lehet Országosan is elismert tevékenységet folytat a több, mint negyedszázados múltú Kölesdi Honismereti Szakkör. Vezetője, dr. Kiszler Gyuláné nyugdíjas pedagógus szerint sok még a teendő, menteni kell az emlékeket, hiszen a legidősebb korosztály távozásával a helyi hagyományokat érintő ismeretek, információk örökre elvesznek. Ami azt illeti, a szakkör tagjai eddig sem ültek ölbe tett kézzel. Ezt jelzi az Országos Honismereti Elnökség plakettje, amit a kölesdiek kiemelkedő munkájukért kaptak, és főként az az eddigi tizenegy kiállítás és három kiadvány, ami a szakkör által gyűjtött néprajzi és történelmi anyagot tette közkinccsé. A „Kölesdi Füzetek” többek között foglalkoznak a téli népszokásokkal, játékokkal, a földrajzi nevekkel, a II. világ- háborús kölesdi eseményekkel, illetve a község és az 1848-49-es forradalom és szabadságharc kapcsolatával. (A megye első Kossuth-szobrát például Kölesden állították.) Mint azt a szakkör vezetője elmondta, megírásra vár még a hajdani lakodalmi szokásokat, a helyi kendermunkát és az alkalmakhoz kötött népdalokat bemutató dolgozatok kiadása, és fontos céljuk a hely- történeti szoba relikviáinak kulturáltabb, szakszerűbb elhelye- zésének megoldása. ___ ■